Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
80 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
Genetikai epidemiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)
20 %
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
résztvevők
Birkás Emma Bognár Júlia Köllőd Borbála Lakatos Krisztina Nemoda Zsófia Őzéné Kende Lívia Sasvári Mária Tóth Ildikó
projekt kezdete
2008-09-01
projekt vége
2012-09-30
aktuális összeg (MFt)
39.607
FTE (kutatóév egyenérték)
14.66
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A javasolt alapkutatás azoknak a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatoknak a felderítését célozza, amelyek specifikus genetikai hatásokat közvetítenek a csecsemőkori kötődés kialakulása során. Jelentőségét az adja, hogy a kora gyermekkori családi kapcsolatok alapvetően befolyásolják a gyermek beilleszkedését a tágabb közösségbe, az iskolarendszerbe, s végül a társadalomba. Az optimális szülői gondoskodás egyaránt előmozdítja a társas, az érzelmi és az értelmi fejlődést, valamint hozzájárul a későbbi testi és szellemi egészséghez.
A legutóbbi időkig úgy vélték, hogy a csecsemőkori kötődést kizárólag a korai gondozási környezet alakítja. Saját korábbi kutatásaink azonban paradigmaváltást hoztak ezen a területen amikor kimutattuk, hogy a dopaminerg ingerület átvitel genetikai változatossága befolyásolja a csecsemők kötődési viselkedését és az anyai gondozás jellemzőire való érzékenységet.
A csecsemők figyelmi és tanulási képességeinek, stresszre való reakcióinak és érzelem-szabályozásának vizsgálatával kívánjuk feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a természetes genetikai változatosság, valamint a gén-környezet kölcsönhatás befolyása érvényesül összetett pszichológiai jelenségekre. Az eredmények megvilágíthatják, miért van az, hogy egyes gyermekek nehézségek dacára is jól fejlődnek, míg mások hosszú távon károsodnak. A rizikó- és védőfaktorok minél korábbi felismerése előmozdíthatja az egészséges mentális fejlődést szolgáló célzott beavatkozást is.
angol összefoglaló
The proposed basic research aims to identify psychological and psycho-physiological processes that mediate specific genetic effects on the development of infant attachment. Family relationships in early childhood set the stage for children’s adjustment in the wider social environment, their participation in formal education and eventually their contribution to society. Optimal parenting promotes social, emotional and cognitive development and contributes to later physical and mental health.
Until recently, infant attachment to the mother has been considered to be shaped entirely by the qualities of the very early caregiving environment. However, recent work by our group has initiated a paradigm shift by showing that genetic variation of the dopaminergic neurotransmission within the child affects attachment behavior and moderates infant sensitivity to maternal behavior.
Assessing infants’ attention, their capacities for learning, their reactions to stress and their emotion regulation is intended to clarify the mechanisms by which natural genetic variation of neurotransmission and gene-environment interactions influence complex psychological phenomena. Results also have the potential to elucidate why some children can be resilient in the face of adversity, while others suffer long-term effects. Identifying potential vulnerabilities or protective factors early in the life-span is important for promoting healthy mental development, for example by appropriate targeted interventions.
