Csiha Imre Fodor Nándor Gribovszki Zoltán Kuti László Szabó András
projekt kezdete
2010-09-01
projekt vége
2014-08-31
aktuális összeg (MFt)
3.272
FTE (kutatóév egyenérték)
6.91
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
Az elmúlt száz év alatt Magyarországon jelentősen kiterjedtek az erdősült területek, 1,1 millióról 2 millió ha-ra és jelenleg mintegy 15 000 ha-t erdősítenek évente. A fák hidrológiai hatása jelentősen különbözik a haszonnövények és füvek hatásától, mivel a mély gyökereikkel jelentősen mélyebb rétegekből veszik fel a vizet. Annak ellenére, hogy bizonyított tény az, hogy negatív vízmérlegű területeken a sekély sós talajvíz felett telepített fák felszín alatti sófelhalmozódást idéznek elő, ezt a hatás a fásítás megtervezésekor nem veszik figyelembe. A kutatás során a magyarországi helyzet részletes, minden befolyásoló tényezőre - úgy mint klimatikus vízmérleg, talajvíz mélység és sótartalom, fafaj, altalaj rétegzettség, állomány kor - kiterjedő vizsgálatát végezzük el és javaslatokat adunk a további erdősítések optimalizálására. Regionális térléptékben összesen 243 alföldi erdőtagot vizsgálunk meg ahol erdősített és nem erdősített területen is a talajvíz mélységre, sótartalomra, talaj és altalaj sótartalomra év növényzetre vonatkozó paramétereket határozunk meg . Ezek alapján statisztikai modellt szerkesztünk, amivel az erdősítés által a talaj, altalaj és talajvíz sótartalmára gyakorolt hatást jelezzük előre. Az állomány térléptékében végzett vizsgálatokat a fenti 243-ból kiválasztott 16 reprezentatív erdőtagban és nem erdősített területen végezzük a talajvízszint időbeli monitorozásával annak érdekében, hogy meghatározzuk a fák különböző körülmények között megvalósuló vízfelvételét a talajvízből. A kutatás újdonsága abban rejlik, hogy egyazon időben mindegyik, a sófelhalmozódásra ható tényezőt figyelembe veszi transzkontinentális körülmények (argentin Pampa kontra magyar Alföld) között.
angol összefoglaló
In Hungary there has been a great increase in forested area during the last hundred years, from 1.1 to 2.0 million ha. At present an average of 15.000 hectares are forested each year. The hydrological effect of trees differs from that of crops or grasses in that, due to their deep roots, they extract water from much deeper layers. It has been demonstrated that trees cause subsurface salt accumulation above shallow saline groundwater in areas with a negative water balance. Nevertheless when a decision is made on the afforestation of a plot, salinity and depth of groundwater are often not considered. We will carry out a detailed investigation of the Hungarian situation through the systematic study of all affecting factors, like climatic water balance, groundwater depth and salinity, tree species, subsoil layering and stand age. Subsequently we will provide guidelines for the optimization of further afforestation. At the regional scale we will sample 243 plots for groundwater depth and salinity, soil and subsoil salinity, and vegetation characteristics in both recently forested and non-forested sites in the Great Hungarian Plain. These data will be entered in a statistical model for predicting the effect of afforestation on soil, subsoil, and groundwater salt accumulation. At the stand-scale 16 representative forested and non-forested sites (chosen from the 243 plots studied) will be monitored for groundwater depth to quantify groundwater uptake by trees under differing conditions. The novelty of the research lies in the comparative and comprehensive consideration of all main factors of salt accumulation across different continents, the (Argentine Pampa versus the Hungarian Plain.
