Vízhasználat, vízszabályozás és társadalom a 13-20. századi Magyarországon
Angol cím
Water use, regulation projects and society in 13th-20th century Hungary
magyar kulcsszavak
vízszabályozás, társadalmi konfliktusok, megyei közigazgatás, állami szakigazgatás, mérnökök, professzionalizáció, nagybirtokrendszer, szocialista tervgazdálkodás
angol kulcsszavak
water regulation, social conflicts, county public administration, state administration, engineers, professionalization, great estates, socialist planned economy
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
90 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Technológia szociális alakítása
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Történettudományi Intézet (Miskolci Egyetem)
résztvevők
Balaton Petra Dominkovits Péter Gálffy László Horváth Gergely Krisztián Ö. Kovács József Vári András
projekt kezdete
2011-04-01
projekt vége
2014-04-30
aktuális összeg (MFt)
0.217
FTE (kutatóév egyenérték)
4.46
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás az alábbi új téma új szemléletű megközelítését jelenti: A víz fenntartható módon történő használata és az ellene való védekezés példátlan kihívást jelentett a vizek mentén élő társadalom számára. Költséges és komplex, de mindenkit közelről érintő dolog volt, amelyekkel – mint azt a Duna példája mutatja – már a középkorban is komolyan foglalkoznia kellett a városoknak és a vármegyéknek. A 19. század elejétől a vízvédelem új vállalkozásai belenyúltak a tulajdon rendjébe, segítettek átalakítani azt. A törvényes szabályozás és a gyakorlat a polgári magántulajdon felé közeledett. A munkálatokhoz eltérően viszonyult a nagybirtok, a megye, a helyi parasztság és a professzionalizálódó mérnökség, komplex regionális társadalmi konfliktusokat generálva. Az 1850-es évek szabályozásainak lezárultával világossá vált, hogy a probléma nem oldódott meg. Az 1870-es évek nagy vízkáraira rekonstrukciók következtek, hatalmas állami költekezéssel. Az állami befolyás is megnőtt a vízi társulatok, így közvetve a helyi elitek fölött. Mindez közéleti vitákat indított, melyekben a helyi és központi érdekek, a birtokosok, parasztok, valamint a mérnökök csoportérdekei keveredtek a századvég antikapitalista ill. antiliberális hangjaival. Az 1945 utáni pártállami berendezkedés nemcsak a tulajdoni, de a szakmai alapú autonómiát is fölszámolta, ugyanakkor minden korábbinál komplex vállalkozásokba kezdett, pl. vízierőművek építésébe. A vízépítés egyrészt a Gulág-rendszerrel érintkezett, másrészt a kiemelt beruházások kapcsán a gazdaságirányítás állatorvosi lovának is tekinthető, harmadrészt a vízmenti települések életlehetőségeit forgatta föl. A vizek így igen sok korszakban és vonatkozásban tükrözték a társadalmi tagozódásokat és konfliktusmezőket. A kutatások illeszkednek kutatóink eddigi profiljába, konkrét publikácós eredményeket hoznak, ld. alább.
angol összefoglaló
Our proposed research brings a new approach to a new topic - outlined below. The sustainable use of water and attempts at flood control meant a serious challenge for societies on the waterfront, for private persons just as well as for public administrations. As the example of the Danube suggests, these works were costly and complex, which at the same time had repercussions for everyone. Consequently, city and county administrations had to tackle these tasks as early as the Middle Ages. In the first half of the 19th century, the new projects of flood control had an impact on notions of property, helping to transform them. The projects led to different reactions by landowners, peasants, the engineers in the course of their professionalisation drive, counties, local and government interests, etc. The results were complex, regionally structured fields of conflict. After the close of the regulation works of the 1850s it became clear, that the basic problems remained unsolved. The great depredations of the 1870s led to protracted reconstruction and major state expenditure. State influence grew over local water regulation companies and, consequently, local elites. This provoked discussions, in which local and government interests, voices of landlords, peasants, engineers, intermingled with the anti-capitalist and antiliberal sounds of the fin-de-siècle. The post-1945 regime had put an end not just to local or private autonomy, but to professional autonomy as well. At the same time, socialist industrialization brought ever more complex undertakings, such as building hydro-electronic power stations. These projects had an aspect of the Gulag, but they had also shown all the symptoms of planned economic chaos, while at the same time uprooting local life. Water regulation, then, in many ways mirrors the segmentation of society and its fields of conflicts across the ages. The proposed project fits the research profile of our researchers, and will result in several publications, as detailed below.
Projekt eseményei
2012-07-02 13:31:49
Résztvevők változása
2012-01-12 13:59:13
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Vári András
Új vezető kutató: Horváth Gergely Krisztián
A vezető kutató váltás indoka: A vezető kutató elhunyt.
