Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Etika
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Filozófia Tanszék (Közép-európai Egyetem)
projekt kezdete
2014-09-01
projekt vége
2017-09-30
aktuális összeg (MFt)
3.554
FTE (kutatóév egyenérték)
2.41
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A felelősség elméletei
A morális felelősség kérdése a filozófia története során legtöbbször az úgynevezett szabadakarat-vitában merült fel: a témával foglalkozó filozófusok arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyennek kell lennie (metafizikai értelemben) a világnak ahhoz, hogy az emberek szabadok legyenek és, következésképpen, felelősek a cselekedeteikért. Mindazonáltal a felelősséggel kapcsolatos filozófiai kérdések nem merülnek ki a szabadakarat-vitában foglaltakban. Mindennapi felelősségtulajdonítási gyakorlatunk sem mentes a kétségektől, bizonytalanságoktól és ellentmondásoktól: általános erkölcsi elveink gyakran szembemennek a tényleges gyakorlattal; intuícióink a szisztematikus elemzés során ellentmondásosnak bizonyulnak. Jelen kutatás célja ezen ellentmondások feloldása az erkölcsi felelősség "határterületeinek" feltárásával. Ezek a következők: 1. Felelősség és kényszerítés 2. Felelősség és a befolyásgyakorlás lehetősége 3. Felelősség és tudatlanság 4. Felelősség és normatív etika
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás abból a meglátásból indul ki, hogy felelősségtulajdonítási gyakorlatunk sok esetben ellentmondásos. Néhány példa: felelősnek tartunk személyeket olyan helyzetekben, amelyekben nem voltak képesek befolyást gyakorolni, miközben úgy gondoljuk, igazságtalan lenne olyan dolgokért felelősnek tartani valakit, amelyek felett nem gyakorolt befolyást; felelősnek tartunk valakit, bár úgy gondoljuk, nem vétkes az általa okozott kárért; felelősnek tartunk valakit, pedig nem volt tudatában bizonyos tényeknek, pedig általában úgy hisszük, a tudatlanság felmentést nyújt a felelősségre vonás alól. Ezek az esetek a felelősségtulajdonítás széles körét ölelik fel, és első ránézésre eltérő filozófiai problémákat vetnek fel. A kutatás feladata az erkölcsi felelősség szakirodalmának ezen eltérő területeinek feltárása, összehangolása, a problémák közös gyökereinek feltárása.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Erkölcsi életünknek azon ellentmondásai, amelyekre az erkölcsi felelősség fogalmának vizsgálata rámutat, számtalan félreértést, látszólagos egyet-nem-értést, parttalan vitát szülnek magánéletünk kisebb fajsúlyú erkölcsi dilemmáival kapcsolatban éppúgy, mint a közügyekről szóló társadalmi párbeszédek során. Az a tisztázó munka, amelyre jelen kutatás vállalkozik, megteremtheti az alapjait annak, hogy ezek a -- sokszor félreértéseken nyugvó -- viták átadják helyüket egy konstruktívabb, racionálisabb párbeszédnek. Ennek szerepe nem elhanyagolható, hiszen az egyéni felelősséggel kapcsolatos eszmecserék átszőnek minden kollektív döntéshozási mechanizmust (legyen szó egy család, egy társasház, egy település vagy akár egy ország életéről), és gyakorta szolgálnak igazolásául új szabályozási struktúráknak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Dicsérünk és hibáztatunk, bosszankodunk és felháborodunk, szemrehányást teszünk, megbocsátunk, büntetünk és jutalmazunk. Állami intézményeinkben és a saját otthonunkban; szavakkal, tettekkel vagy érzelmekkel, de erkölcsi szempontból egyfolytában reagálunk a másik tetteire. Amikor így teszünk, morálisan felelősnek tartjuk egymást -- de milyen körülmények között helyénvaló így tennünk? Jelen kutatás célja az, hogy feltérképezze erkölcsi életünknek azokat a "határhelyzeteit", amelyekben a cselekvő felelőssége és vétkessége kérdésessé válik; a felelősnek tartás gyakorlata zavarosnak, következetlennek, ellentmondásosnak tűnik. Ilyen esetek többek között a kényszer hatására való cselekvés, a tudatlanságból fakadó károkozás bizonyos esetei, az erkölcsi konfliktusokban való döntéshozatal. A pályázat eredményeképpen e témákban születendő cikkek közelebb visznek ahhoz, hogy megértsük: mi a közös ezekben a helyzetekben és milyen tanulságokkal járnak erkölcsi meggyőződéseinkre nézvést.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Throughout the history of philosophy the problem of free will and moral responsibility was a dominantly metaphysical one, asking how the world should (metaphysically) be in order to make free and consequently responsible agency possible. Nevertheless issues of moral responsibility reach far beyond the so-called free will debate. Everyday practices of holding people responsible are often obscure or even inconsistent: our endorsed general moral principles go against the actual practices; our pre-theoretical intuitions prove to be inconsistent, once they become subject to systematic philosophical analysis. The proposed research project aims to resolve these tensions and inconsistencies by exploring “borderline” cases of responsibility. These include: 1. Responsibility and compulsion 2. Responsibility and control 3. Responsibility and ignorance 4. Responsibility and normative ethics
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The starting point of the proposed research project is the contention that our practices of holding people responsible are often inconsistent. Here are some examples: in some situations in which people are unable to exercise control, we hold them responsible, while our general conviction is that it is unfair to hold people responsible for things beyond their control; we hold someone responsible for the harmful consequences of an action, meanwhile refusing to hold her blameworthy; we attribute responsibility to someone who was unaware of certain facts even though our general conviction is that ignorance exempts people from responsibility. These cases cover a wide range of instances of responsibility attribution and raise what are apparently distinct philosophical puzzles. The research project aims to explore these seemingly unrelated themes across the philosophical literature on moral responsibility, and to incorporate them in a unified picture by exploring the common roots of the inconsistencies.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. By exploring the concept of moral responsibility we are confronted with inconsistencies in our moral outlook, inconsistencies that often lead to misunderstandings, apparent disagreements and endless verbal debates both in our personal lives and in public discourse. The clarificatory work this research aims to accomplish can serve as the basis for a more constructive and rational dispute to replace the current debates frought with mutual misunderstanding. Such clarification is much needed because concerns about personal responsibility are commonly involved and discussed in collective decision-making procedures (where the collective might be a family, an apartment building, a township or even a country) and often play a justificatory role in policy-making.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Blame and praise, indignation and resentment, reproach and forgiveness, punishment and reward are common ways to react (via words, feelings and deeds) to what other people do. By engaging in these reactions we hold each other morally responsible – but what conditions make it appropriate for us to do so? The present research aims to explore those „borderline” cases of moral life, in which the agent’s responsibility and blameworthiness becomes questionable and our responsibility-attributing practices become obscure and inconsistent. These cases involve acting under compulsion, wrongdoing caused by ignorance and decision-making in moral conflicts. The output of the research project is a series of articles, which brings us closer to understand the common features of these situations and the general morals they deliver us with regard to our moral principles.
