Hussars, Cuirassiers and Uhlans. A comparative research of the Hungarian, German and Polish cavalry-officers’ élite of the Imperial-Royal Army in the Age of the French Wars (1792–1815)  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
104358
Type PD
Principal investigator Réfi, Attila
Title in Hungarian Huszárok, vértesek, ulánusok. A császári-királyi hadsereg magyar, német és lengyel lovastiszti elitjének összehasonlító vizsgálata a francia háborúk időszakában (1792–1815)
Title in English Hussars, Cuirassiers and Uhlans. A comparative research of the Hungarian, German and Polish cavalry-officers’ élite of the Imperial-Royal Army in the Age of the French Wars (1792–1815)
Keywords in Hungarian Habsburg Birodalom, császári-királyi hadsereg, lovasság, huszárok, vértesek, ulánusok, törzstisztek, társadalmi mobilitás, katonai pályafutás, francia háborúk
Keywords in English Habsburg Empire, Imperial-Royal army, Cavalry, Hussars, Cuirassiers, Uhlans, Fieldofficers, social mobility, military career, French Wars
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Modern history
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences)
Starting date 2013-02-01
Closing date 2016-01-31
Funding (in million HUF) 15.360
FTE (full time equivalent) 2.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás célja a császári-királyi hadsereg tudományos igénnyel mindeddig nem feldolgozott vértes valamint ulánus törzstisztikarának (kb. 300 fő) a vizsgálata a francia háborúk időszakának vonatkozásában (1792–1815), illetve a korszak huszár törzstiszti-karára (281 fő) is kiterjedően a három csapatnem átfogó, összehasonlító elemzése. A kutatás egyrészt, a főként bécsi levéltári forrásokból nyerhető releváns adatok széleskörű feltárása révén, valamennyi vértes és ulánus törzstiszt alapvető, a katonai pályafutást és a családi, társadalmi hátteret felvázoló életrajzok összeállítását tűzi ki célul életrajzi lexikon formájában. Másrészt az ennek köszönhetően rendelkezésre álló hatalmas, a saját korábbi kutatásaim révén a huszártörzstisztekről már meglévő ismeretekkel is kiegészített adatbázis szisztematikus feldolgozása révén, az egyes személyeken túlmutatóan, nagyobb társadalomtörténeti, szociológia és genealógiai összefüggések vizsgálatát irányozza elő a lexikonhoz kapcsolódó statisztikai összegzések és elemző fejezetek formájában. Az egyéni életrajzok összevetése, történeti statisztikai feldolgozása, az ezekből kirajzolódó általános tendenciák feltárása ugyanis lehetővé teszi szélesebb körben érvényes következtetések levonását, egyúttal a sajátos társadalmi csoportot jelentő császári-királyi (törzs)tisztikar egészére érvényes átfogó kép felvázolását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás révén választ kapunk arra, hogy személy szerint kik és pontosan hányan teljesítettek törzstiszti rangban szolgálatot a vizsgált csapatnemek ezredeiben a francia háborúk időszakában. Megismerjük családi, társadalmi hátterüket, részletes katonai pályafutásukat. Mindezek révén egyúttal pontos képet kapunk az egyes csapatnemek törzstiszti karai etnikai, vallási, társadalmi eredet szerinti összetétele tekintetében. Ehhez kapcsolódóan megtudjuk azt is, hogy mennyire tekinthető nemzetinek vagy nemzetek felettinek az egyes csapatnemek tisztikara. A törzstisztek pályakezdésük vizsgálata alapján a korszak tisztképzésének, tiszti utánpótlásának jellemző fajtái is kirajzolódnak. Képet kapunk továbbá a törzstisztek pályafutásának gyorsaságáról, csúcspontjáról, valamint lezárásának idejéről, módozatairól is. Mindezek alapján megismerjük a katonai szolgálat révén történő társadalmi mobilitás lehetőségeit is.
A kiinduló hipotézis tekintetében, várakozásaim alapján általánosságban a huszár törzstisztek a legsikeresebbek, a társadalmi mobilitás esetükben a legjelentősebb, vagyis köztük van a legtöbb nem nemesi származású, illetve közlegényi sorból magát felküzdő személy. Ezzel összefüggésben valószínű a legtöbb Katonai Mária Terézia Rendi kitüntetést is ők nyerték el. Valószínűsíthető az is, hogy a két könnyűlovas csapatnem, az ulánusok és a huszárok között szorosabb kapcsolat és nagyobb átjárás volt, mint a vértesek és az ulánusok, illetve a vértesek és a huszárok között. Valószínű az is hogy, összetételét tekintve még, a korántsem homogén huszár törzstiszti kar volt a leginkább egy nemzethez köthető, a vértes és ulánus tisztikar ugyanis még ennél is heterogénebb volt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás sikeres végrehajtása révén új, pontos eredményeket kapunk a császári-királyi vértesek és ulánusok elitjét képező törzstisztikar, a korszakban eddig nem vizsgált, vallási, társadalmi, etnikai arányaira, az adott csapatnemen belül tisztként befutható, elérhető karrierekre, a társadalmi előrelépés, felemelkedés lehetőségeire, vagyis a katonai pálya révén megvalósuló társadalmi mobilitásra vonatkozóan az egyébként meglehetősen zárt rendi társadalomban. A huszárokról rendelkezésre álló adatokkal való összevetés révén pedig a három csapatnem főbb jellemzőinek, alapvető mutatóinak tágabb kontextusba történő helyezésével, a párhuzamok és az egyedi specifikumok feltárásával a császári-királyi hadsereg egészére vonatkozó ismereteink is nagymértékben gyarapodnak a megnyilvánuló általános tendenciák felvázolása nyomán.
Az elkészülő munka mind had-, mind társadalomtörténeti, valamint genealógiai szempontból is alapvető jelentőségű. Életrajzi lexikonként a korszak hadtörténetével foglalkozók számára alapvető kézikönyvvé válhat, és a széleskörű életrajzi adatok révén a családkutatók is nagy haszonnal forgathatják. Társadalomtörténeti szempontból pedig az új és eredeti eredmények közlésén túl a feltárt hatalmas adatmennyiség számos különböző szempontú, további feldolgozás, illetve összehasonlító vizsgálat lehetőségét biztosítja, például más társadalmi csoportokkal, a császári-királyi hadsereg más csapatnemeinek tisztikaraival, de akár más hadseregek tisztikaraival, vagy későbbi korszakok tisztikaraival való összevetés formájában is. Utóbbi révén egyúttal a Habsburg-haderő és mindenkori tisztikara hosszabb távú fejlődési folyamatában is elhelyezhető.
A téma jellegzetesen közép-európai vonatkozású révén, a vizsgált csapatnemeket leginkább meghatározó osztrák, lengyel és magyar nemzet történelmén túl, a csehek, szlovákok, németek, horvátok, szerbek és románok közös múltjának is szerves részét képezi. Ily módon feltétlenül számot tarthat nemzetközi érdeklődésre is, egyúttal viharos történelmű térségünk népei közös hadseregen belüli eredményes együttműködése bemutatása révén hozzájárulhat egymás értékeinek jobb megismeréséhez és elismeréséhez is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás a Habsburg Birodalom császári-királyinak nevezett hadserege három jellegzetes lovas csapatneme, a huszárok, vértesek valamint ulánusok törzstisztikarát, vagyis az egyes ezredek felső vezetését képező tisztek körét dolgozza fel a francia forradalmi és napóleoni háborúk időszakának vonatkozásában (1792–1815). A munka során főként a császári-királyi hadsereg bécsi Hadilevéltárban található iratanyagai alapján feltárásra kerülnek, az előzetes becsléseim alapján mintegy 200 vértes, illetve 100 ulánus törzstiszt alapvető életrajzi adatai, amelyek alapján egy életrajzi adattár kerül összeállításra. Az ebbe kerülő életrajzok a családi, társadalmi, nemzetiségi, vallási háttérre, valamint a katonai pályafutásra vonatkozó meghatározott információkat tartalmaznak egységes struktúra alapján megszerkesztve, ami által a rendelkezésre álló nagyszámú adat átlátható, egymással összevethető és könnyebben feldolgozható. Ily módon lehetővé válik az adategyüttes történeti-statisztikai feldolgozása, elemzése, amely révén felvázolásra kerülnek a vértes és ulánus törzstiszti kar legfontosabb jellemzői és mutatói. Majd előbbieknek a 281 huszártörzstisztről, korábbi kutatásaim révén már rendelkezésre álló eredményekkel való egybevetése révén lehetővé válik a három csapatnem főbb jellemzőinek összehasonlítása és a jellegzetes hasonlóságok, illetve specifikus különbségek feltérképezése. Az egyes csapatnemek egymáshoz való viszonyának meghatározása mellett, az általános tendenciákból a császári-királyi hadsereg egészére érvényes megállapítások is levonásra kerülnek. Végül mindezen kutatási eredmények egy 3-400 oldal terjedelmű munkában kerülnek összegzésre.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The goal of the intended project is to examine the cuirassiers’ and uhlans’ staff of field officers (circa 300 people) of Imperial-Royal army during the period of French Wars (1792–1815), which has not been scientifically elaborated up to date and to make a comprehensive, comparative analysis over the three types of cavalry, including the hussars’ staff of field officer (281 people) in the era. On the one hand the research’s aim is to make a biographical encyclopaedia by uncovering comprehensive and relevant data of the archival sources in Vienna and assembling cuirassier and uhlan field officers’ fundamental biographies including their military career and their family and social background. On the other hand and in addition to the individual persons the research intends to examine major social historical, sociological and genealogical relationships related to statistical summaries and analyzing chapters of the encyclopaedia by systematically processing the above-mentioned huge database, which is also supported by information based on my earlier researches concerning the hussar field officers. The comparison of single biographies, their historical and statistical processing and uncovering of the outlining general tendencies are making to draw valid and extensively conclusions possible and the same time to sketch a valid and comprehensive view about the whole staff of Imperial-Royal field officers as a particular social group.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We will have answers about exactly how many people saw services as field officers in the regiments of the examined three types of cavalry during the French Wars and who were they personally. We will know their family and social backgrounds, their military career in depth. We will get a true picture on the composition of staffs of field officers for every single type of cavalry according their ethnic, religious and social origin. We will learn the national or supranational character of the officer corps for arms of service. The characteristic types of the officers’ reinforcement and the officers’ training in the period will be took form too. We will get a view on the speed and peak of the field officers’ military services and theirs end and types. On the basis of all this we will learn the opportunities for social mobility through the military career. In respect of the starting hypothesis and according to my expectations generally the hussar field officers are the most successful ones, they have the most significant social mobility or they provide the most field officers of non noble birth and those, who elevated from simple troopers among their ranks. It is in close connection with the fact that the most Military Order of Maria Theresa was awarded probably to hussars. Evidently there was closer connection and greater permeability between the two light cavalry corps, the uhlans and the hussars, than between the cuirassiers and the uhlans and the hussars, respectively. Probably the staff of hussar field officers is attached to one nation by their composition, which was not at all homogenous, although the cuirassiers’ and uhlans’ officer corps was more heterogeneous by far.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Through the research we will get new, precise and unexamined results for staff of field officers comprising the élite of the Imperial-Royal cuirassiers and uhlans during this era related to their religious, social and national ratio, their anticipated and available careers, their social advancement and ascending and even the social mobility of the military career within these corps in an otherwise closed and rigid feudal society. The research will make some comparing and wider examination possible by comparing the new information to the available data about the hussars and our knowledge on the Imperial-Royal army as a whole will be greatly increase by placing the main features and indices of the three types of cavalry into a wider context, uncovering the parallels and unique specialities and sketching the appearing general tendencies. The planned work has a fundamentally significance when we view it through the lenses of military and social history and genealogy. As a biographical encyclopaedia it would become an essential manual for those who study the military history of the epoch and it will be very useful for the family tree researchers too. From the standpoint of the social history and in addition to the published new and original results the uncovered huge volume of data promises many opportunities for further processing of different viewpoints and comparative researches, for example with other social groups, other officer corps of the Imperial-Royal branch of services, but even officer corps of other armies or officer corps of posterior historical periods. By the latter our database will be placed in the long-term evolution of the Habsburg army and its current officer corps. Because it is a typically Central European theme, in addition to the history of Austrian, Polish and Hungarian nation, which it defined the examined three types of cavalry, the theme is an integral part of the common past of the Czechs, Slovakians, Germans, Croatians, Serbs and Romanians. Thus it absolutely can reckon on international interest and it can make a contribution to better learning and acknowledging each other’s values by presenting a successful cooperation of the nations from our region within the Austro-Hungarian Army.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research is elaborating the hussars’, cuirassiers’ and uhlans’ staffs of field officers for the three characteristic types of cavalry of the Habsburg Empire’s Imperial-Royal Army or officers belonging to the high command of the single regiments during the period of the French Revolutionary and Napoleonic Wars between 1792 and 1815. Through the research in my estimates 200 cuirassier and 100 uhlan field officers’ fundamental biographical data will be uncovered based on mainly the Imperial-Royal Army documents of the Military Archives in Vienna and then a biographical reference book will be made. The biographies will contain particular information about the family, ethnic and religious background, as well the military career within the framework of a unified structure and thus the available numerous data will be transparent, compared each other and more easily processed. It become possible the historical and statistical processing and analyzing of hoard of facts and the most important features and indices of the staff of cuirassier and uhlan field officers will be sketched. Comparing the main features of the three types of cavalry and mapping the typical resemblances and specific differences become feasible, when we compare this database to the available results on 281 hussar field officers based on my earlier researches. We can draw some valid conclusions on the whole Imperial-Royal Army from the general tendencies in addition to defining the relationships between the three types of cavalry. All results of this research will be summarized in a 300-400 page essay.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás révén a Habsburg Monarchia haderejének három jellegzetes lovas csapatneme, a huszárok, a vértesek, valamint az ulánusok felső vezetését képező, ún. törzstisztjeinek köre került feldolgozásra a francia háborúk vonatkozásában (1792–1815). Sőt, az előzetes terveken túl, a vértesek egy változatának tekinthető karabélyosok is feldolgozásra kerültek. Főként levéltári forrásfeltárás révén, megállapítottuk, hogy a négy csapatnemben törzstisztként a korszakban összesen 536 fő szolgált. Ezek mindegyikének életrajza feldolgozásra került. 446 fő életrajza három önálló kötet formájában meg is jelent, melyekben egyúttal az említett csapatnemek története is bemutatást nyert. A fennmaradó életrajzok, 2016 folyamán szintén publikálásra kerülnek. Az összeállt adatok történeti-statisztikai feldolgozásának köszönhetően több fontos megállapításra jutottunk. Így például, a többi csapatnemmel összevetve, erőteljes magyar jelenlét állapítható meg a nemzeti csapatnemnek számító huszárság tisztikarában, ami egyúttal a magyar rendek érdekérvényesítő erejét is jelzi az udvarral szemben. A huszárság tisztikara ugyanakkor, származását tekintve, a többihez képest kevésbé volt arisztokratikus. Arányaiban viszont az ő esetükben ment végbe, az egyéni vitézséghez kapcsolódóan, a legjelentősebb mértékű társadalmi felemelkedés. Mindezek nyomán sikerült bizonyítanunk és adatszerűen is alátámasztanunk a magyar eredetű huszárság, császári-királyi haderőn belüli, kiemelkedő jelentőségét és egyéni jellegét.
Results in English
The research examined the three distinctive types of cavalry, namely the cuirassiers’, the uhlans’ and the hussars’ staff of field officers in the Habsburg Army during the period of French Wars (1792–1815). Moreover, in addition to the previous plans, it elaborated the so-called carabineers, which was considered a version of the cuirassiers. It was concluded through primarily archival sources that in total 536 people saw services as field officers in the four types of cavalry. All of their biographies was processed during the research. Three individually published books presented 446 biographies and besides they expounded the histories of the above mentioned types of cavalry. The remaining biographies are about to publish during 2016. Besides it can draw important conclusions by historical and statistical processing. For example, in contrast to the other types of cavalry the officer corps of the hussars, which were considered a Hungarian type of cavalry, saw a strong Hungarian presence, and it shed light on the Hungarian nobles’ political power against the Court in Vienna. On the other hand the officer corps of hussars was contained fewer born aristocrats than the other types of cavalry, but they produced the most significant social advancement proportionally due to their bravery. Therefore it was proven and supported by data, that the only branch of service with Hungarian origin, the hussars played a prominent and unique role in the Imperial-Royal Army.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104358
Decision
Yes





 

List of publications

 
Réfi Attila: Участие венгерских гусар в Русской кампании Наполеона Бонапарта, pp. 143-171. In: Khavanova, Seres, Kukunina (szerk.) Российская империя и монархия Габсбургов в Наполеоновских войнах: Взгляд из Венгрии. Szentpétervár, Nestor-Istoria, 2014
Réfi Attila: Императорско-королевские гусары на осеннем этапе Освободительных войн (1813), pp. 215-244. In: Khavanova, Seres, Kukunina (szerk.) Российская империя и монархия Габсбургов в Наполеоновских войнах: Взгляд из Венгрии. Szentpétervár, Nestor-Istoria, 2014
Réfi Attila: Császári-királyi karabélyos és vértes törzstisztek a francia háborúk idején (1792-1815). Életrajzi lexikon. I. kötet A-H, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, p. 130., 2015
Réfi Attila: Császári-királyi karabélyos és vértes törzstisztek a francia háborúk idején (1792-1815). Életrajzi lexikon. I. kötet A-H, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 130 o., 2015
Réfi A: A Meskó-hadosztály az 1813. évi őszi hadjáratban, avagy egy dicső pályafutás balsikerű lezárása, Hadtörténelmi Közlemények 128. évf. 2. szám 445-460., 2015
Réfi A: A francia háborúk császári-királyi huszársága, avagy a "legmagyarabb csapatnem" és fénykora a historiográfia tükrében., pp. 221-238. In: Kincses Katalin Mária (szerk.) A magyar hadtörténetírás története és aktuális kérdései. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2015
Réfi Attila: A császári-királyi ulánusezredek törzstisztjei a francia háborúk idején (1792–1815). Életrajzi lexikon, Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 195 o., 2016
Réfi Attila: A magyar huszárság részvétele Napóleon oroszországi hadjáratában, Hadtörténelmi Közlemények 127. évf. 2. szám 323-351, 2014
Réfi A: The Croatian-Slavonic Grenz (Border) Hussars’ Role in the Campaigns 1793-94 against the Revolutionary France or the history of the cavalry for the Wurmser Freikorps, Öt Kontinens : Az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Tudományos Közleményei 2012:(2) 197-212., 2013
Réfi A: A genealógiai kutatás lehetőségei a bécsi Kriegsarchivban, pp. 81-99. In: Kollega Tarsoly István, Kovács Eleonóra, Pandula Attila, Vitek Gábor (szerk.) Genealógia 2. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2013
Réfi Attila: A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792-1815), MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nádasdy Ferenc Múzeum, Budapest - Sárvár, 541 o., 2014




Back »