Collaboration during the Socialist Period. Socio-Historical Documents of the State Security  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
104408
Type K
Principal investigator Horváth, Sándor
Title in Hungarian Kollaboráció a szocialista korszakban. Az állambiztonság társadalomtörténeti forrásai
Title in English Collaboration during the Socialist Period. Socio-Historical Documents of the State Security
Keywords in Hungarian jelenkortörténet, társadalomtörténet, kollaboráció, szocialista korszak, állambiztonság
Keywords in English contemporary history, social history, collaboration, socialist period, state security
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Social history
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Research Centre for the Humanities)
Participants Bottoni, Stefano
Majtényi, György
Slachta, Krisztina
Takács, Tibor
Starting date 2012-09-01
Closing date 2016-08-31
Funding (in million HUF) 7.740
FTE (full time equivalent) 11.94
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás forrásfeltáró, társadalomtörténeti alapkutatás, amely elsősorban a kollaboráció mindennapokra gyakorolt hatásával foglalkozik.
A kutatás célja, hogy a kollaboráció kérdéskörének tudományos vizsgálatával érthetőbbé tegye, miként válhatott valaki a szocialista korszakban kollaboránssá, hogyan hatott ezzel környezetére, és miként változott meg emiatt az emberek mindennapi élete és emlékezete. A kutatásban résztvevők egy-egy részterület és/vagy egyéni élettörténet forrásainak összegyűjtésével és feldolgozásával járulnak hozzá a kutatás megvalósításához. Az eddig elsősorban a politikatörténetben és „ügynökvadászatban” hasznosított állambiztonsági és bírósági iratok gyűjtésén és feldolgozásán kívül interjúk készítését is tervezzük. Ez azért is sürgős, mert a háborút követő évtizedek szemtanúi már idősek, így hamarosan nem lehetséges megszólaltatásuk.
A kutatás elsődleges célja a kollaboráció folyamatát érthetőbbé tevő források összegyűjtése, publikálása és elemzése tanulmánykötetben és monográfiákban. Mind a levéltári forrásokat, mind az interjúk egy részét az interneten is szeretnénk megjelentetni, hogy segítsük a téma iránti széleskörű érdeklődés kielégítését, másrészt lehetővé tegyük a források felhasználását az oktatásban. A források, tanulmányok és monográfiák közlésével serkenteni szeretnénk, hogy a témakörben magasabb szintű tudományos diskurzus alakuljon ki. A kutatás nemzetközi jellegét erősíti, hogy német (Stasi) és romániai titkosszolgálati iratok is bevonásra kerülnek.
Célkitűzések: 1) forráskiadás; 2) összefoglaló tanulmánykötet a témáról; 3) két társadalomtörténeti biográfia egy hétköznapi és egy közéleti emberről, akik évtizedekig besúgók voltak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Hogyan változtatta meg az emberek mindennapi kapcsolatait a szocialista korszakban a háború alatti és a szocialista korszakbeli kollaboráció? Milyen mélyen hatolt be a totalitárius rendszer az egyes emberek magán- és közéletébe?
A kutatás hipotézise, hogy nem csupán az egyéni élettörténetek és kapcsolatrendszerek alakultak át, hanem a közösségek konfliktuskezelési és érdekérvényesítési módjai, valamint emlékezési stratégiái is megváltoztak. Ennek vizsgálata érdekében nem csupán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tervezünk kutatásokat folytatni, hanem felhasználjuk a korabeli népbírósági és a szocialista korszakhoz kapcsolódó bírósági iratokat is. Előfeltevésünk, hogy a kollaboráció hasonlóan mély nyomokat hagyott a társadalomban Magyarországon is, akárcsak Nyugat-Európában, ahol a témakörben már korábban megindult a tudományos és közéleti párbeszéd.
A besúgókkal kapcsolatos moralizáló beszédmód összefügg a jelenkor-történeti kutatásokat domináló totalitárius paradigmával. Az állambiztonsággal foglalkozó munkák többsége abból indul ki, hogy az állambiztonság irányító és ellenőrző tevékenysége az állam és társadalom minden fontos területét áthatotta. Az állambiztonsági iratokon alapuló munkák sora mutatja, hogy a rendszer célkitűzéseit tekintve lehetett ugyan totális, ám korántsem volt mindentudó és nem lehetett mindenható sem. Hipotézisünk, hogy az emberek nem csupán passzív elszenvedői voltak a rendszernek, hanem döntéseikkel maguk is alakították körülményeiket.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás két eltérő léptékű területre terjed ki:
1. Az ügynökök személye iránti felfokozott figyelem ellenére a hálózat egészének szisztematikus, tudományos igényű feldolgozására jóformán kísérletek sem történtek. Munkánk során a hálózatra vonatkozó parancsok, utasítások és más normák, továbbá az állambiztonsági tanulmányok és statisztikák segítségével kívánunk képet alkotni a diktatúra politikai rendőrségének hálózatáról, kiterjedéséről, működésének fő elveiről, főbb területeiről, a pártelit és a hálózat kapcsolatáról (Horváth Sándor, Takács Tibor, Majtényi György), együttműködéséről a román (Stefano Bottoni) és az NDK-s titkosszolgálatokkal (Slachta Krisztina), az idegenforgalomban betöltött helyéről
2. A makroszinten túl két kollaboránsról is monográfia készül:
a) Egyikőjük, a Nógrád megyei bányászfaluból 32 éven át (1957-től 1989-ig) jelentő ügynök jelentései jól példázzák a kisember ügynökké lényegülését, a település mindennapjait, az országos események helyi lecsapódását. Gy.-t 1945-ben háborús bűnösség miatt is bíróság elé állították. A kutatás sajátossága, hogy az országos és a helyi szintet egyetlen élettörténet elágazásain, az abban felbukkanó emberek sorsán keresztül kapcsolja össze. (felelős: Horváth Sándor)
b) A másik kutatás célja Mikó Imre erdélyi politikus, jogtudós és közíró életútjának rekonstruálása. A kutatás fontossága és időszerűsége az egyéni és a közösségi magatartás elemzésében rejlik totalitárius kontextusban. Mikó Imre élettörténetének tanulmányozása ugyanis szélesebb historiográfiai kérdést vet fel: milyen megfontolásból vállalt kollaborációt a román kommunista rendszerrel egy köztudottan polgári-konzervatív értékrendet valló erdélyi magyar értelmiségi? A kutatás célja az egyik legellentmondásosabb kompromisszum politikatörténeti rekonstruálása és eszmetörténeti kontextusba helyezése. (felelős: Stefano Bottoni)

A kutatás célja az is, hogy az ügynöki hálózat egykori tagjaival és családtagjaikkal készített interjúk és levéltári források összehasonlításával érthetőbbé tegye a kollaboráció emlékezetének működését. Ennek érdekében egykor ügynök, de nem közéleti személyekkel készülnek életútinterjúk, melyeket a kutatók és a kutatáshoz később csatlakozó doktorandusz készít.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Miért nem fogadja be a magyar kollektív emlékezet a szocialista korszakot?
A kérdésre adott egyik lehetséges válasz az emlékezet működésének módjában rejlik. Hiszen emlékezni és felejteni nem csupán tabusítással, elhallgatással, hanem „félrebeszéléssel”, meseszövéssel (konfabulációval) is lehet. Ebbe a körbe soroljuk a magyar társadalom kollaborációjáról kialakult egyik legnépszerűbb téma, a III/3-as ügynökök és listáik körül kialakult vitákat, amelyeknek immár a populáris kultúrában is megtalálható a lenyomatuk. A romantikus és messianisztikus elbeszélésmódot követő, „ön-sorsrontó” magyar önkép ideális táptalajra lelt az ügynökügyekben, egyúttal lehetőséget teremtett a szocialista korszakkal kapcsolatos meseszövésre is. Mintha „az ügynökök” kapták volna azt a szerepet, hogy vezekeljenek a társadalom kollaborációval együtt járó tetteiért.
A kutatás célja, hogy meghaladja ezt a megközelítésmódot, és a kollaboráció nemzetközi szakirodalmában felmerülő problémák irányába terelje a kérdésről szóló közbeszédet. Ennek érdekében olyan témákat és élettörténeténeteket választottunk a kutatás tárgyául, amelyek a korszakban élt emberek tapasztalataihoz visznek közelebb, így teszik átélhetőbbé és érthetőbbé a mai napig a társadalmi kapcsolatokban és habitusokban élő múltat.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

This research focuses on the impact of collaboration on everyday life by exploring, collecting and analyzing the sources of collaboration as documents of social and cultural history in the socialist period.
The project aims to reconstruct and interpret the ways of becoming a collaborator, how the denunciations influenced the informer’s community and the extent everyday life and collective memory was changed as a consequence of collaboration. The participants of the project will develop a specific research topic concerning collaboration and its everyday representation using the methods of biographies and network analysis. Instead of ‘hunting down the agents’ we intend to explore new ways of socio-historical analyses and try to adopt the results of respective Western scholarship and discourses on collaboration. In order to investigate the impact of collaboration on collective and communicative memory we will conduct interviews with contemporaries, which is a very urgent task considering the age of possible interview-partners.
The project tries to establish a new kind of scientific and public discourse about the collaboration exceeding the sensationalism around the topic. The project wishes to develop transnational comparative methods by analyzing documents from the Romanian and German (Stasi) archives.
General aims: 1) to publish documents and interviews; 2) to publish collection of synthesizing essays on collaboration; 3) to publish two socio-historical biographies on agents (an ‘ordinary man’ from a mining village, and a Hungarian intellectual from Transylvania).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The project investigates the role of collaboration in changing the everyday life of people during the socialist period. To what extent did the totalitarian system influence the private and public life of ordinary members of society?
The hypothesis of the research is that not only the private life stories and community networks had been altered but also the modes of conflict resolutions, interest-based negotiations and the way of representing memories. In order to analyze these questions the project aims to collect documents not only from the Archive of State Security but also from local archives (especially the documents of trials and the people’s courts) and collections of the lower-level of communist administration. The collaboration had as large an impact on Hungarian society as on their Western counterparts, where discourses on collaboration had a longer tradition.
The normative discourse concerning “the denouncers” was largely influenced by the totalitarian narrative which dominates contemporary history in Hungary. Scholars using the documents from the secret police archives tend to argue that the state security controlled all important aspects of social life. However, some other works based on secret police archival materials claim that the state could aim to be almighty but it could not been omniscient and omnipotent. Consequently the research represents ordinary people as historical agents who were not only passive subjects of state ordinances but they could use their everyday practices as the most effective “weapons of the weak” to preserve their autonomy in an ideologically-driven dictatorship.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project uses two different perspectives
1) the macro level tries to explore the national aspects of collaboration. In spite of the increasing interest to uncover people, there is no serious attempt to carry out a systematic and scientific investigation of the main functional mechanisms of the state security network and its main characteristics. By a broad and systematic analysis of commands and instructions (ÁBTL 4.2., 1.4., 1.5.), state security studies (ÁBTL 4.1.), and statistics (ÁBTL 1.11.10.) concerning the state security network we can build up a picture of the network, the extent and the main principles of its operation, the relations between the party elite and the secret police (Horváth, Takács, Majtényi), the connections with the Romanian secret police (Bottoni), the Stasi and tourism (Slachta). In this way we can learn the ways the concept of collaboration was formed and explore the expectations which were imposed on collaborators in this special case. The interviews conducted could help us to understand better the representation of collaboration.
2. the micro level, two biographies on secret agents:
a) one of them had been writing reports from a mining village in Nógrád county for 32 years. His reports represent the way of shifting identities, how an ordinary man becomes an “agent by heart”, and how his collaboration can influence his local community. Gy. was accused also as a war criminal in 1945. His life story and the lives of those people who limited his choices and their experiences tell the history of collaboration in Hungary in the 20th century. (Sándor Horváth)

b) the second research aims to reconstruct the biography of an East-European intellectual and politician, the Transylvanian-born Imre Mikó, who spent his whole active life from the early 1930s to the 1970s working between two different countries – Romania and Hungary – and four different political systems. The scientific relevance of such an investigation lays in the complex analysis of the private and public reactions of a minority community, such as the Transylvanian Hungarians to the challenge posed by living in a peculiar totalitarian system, the Romanian national communism. (Stefano Bottoni)

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Why is the socialist period excluded from Hungarian collective memory?
We look for answers by exploring the ways people remember. It is possible to remember and to forget not only by creating taboos, hushing up, but also by telling tales (confabulating). This research claims that the debates over the secret agents and their lists including their names, which are the most popular topics of dealing with the communist past, could be understood as confabulations about the collaboration of the entire Hungarian society, and it has already had an impact on popular culture. The Hungarian “self-deteriorating” self-image, which takes the form of a mixture of romantic and messianic narrative, could find an ideal way of representing itself by the agent-stories, which became a central theme of confabulation instead of speaking about the socialist period. It seems that secret agents assumed the role of the scapegoat, and they alone do penance for the collaboration of Hungarian society
.
The research intends to surpass this kind of interpretation and places the issue into a more general and comparative framework building on the results of relevant international scholarship. The project attempts to explore issues which focus on everyday experiences of collaboration (e.g. socio-historical biographies of agents, and analyses of communities). This would enable the general public to understand better how someone became an agent and/or preserved his autonomy. This is important since modern societies have their own pasts, which are alive in the interactions between members of a society.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A forrásfeltáró és társadalomtörténeti alapkutatás egy vezető kutató (Horváth Sándor) irányításával és négy kutató (Stefano Bottoni, Slachta Krisztina, Takács Tibor és Majtényi György) részvételével történt. A kutatás célja volt, hogy a szocialista korszakbeli kollaboráció kérdéskörének tudományos vizsgálatával érthetőbbé tegye, miként válhatott valaki a szocialista korszakban kollaboránssá, hogyan hatott ezzel környezetére, és miként változott meg emiatt az emberek mindennapi élete és emlékezete. A kutatás szakítva az „ügynökvadász” szemlélettel ráirányította a figyelmet a témában fellelhető források társadalomtörténeti jelentőségére, amivel új kutatási irányt alapozott meg. A kutatás eredményeként feltárt források és a létrejött hazai és nemzetközi publikációk komoly hatással vannak arra, hogy a kollaboráció kérdéskörét nem csupán hazai, hanem regionális szinten is immár sokkal szélesebb, társadalomtörténeti kontextusban vizsgálják a történettudomány művelői. A kutatás másik fontos eredménye, hogy az eredményeként létrejött publikációk sokkal árnyaltabban mutatják be a szocialista korszakbeli kollaboráció társadalmi hatását, szerepét és hatókörét nemzetközi és hazai kontextusban. A publikációk igen tág témaköröket ölelnek fel a hálózat történetétől, emlékezetben betöltött helyétől kezdve az NDK és román állambiztonsági kapcsolatokon keresztül egészen az egyéni élettörténetekig.
Results in English
This project was focusing on the impact of collaboration during the communist period on everyday life by exploring and analysing the sources of collaboration as documents of social and cultural history. The research was implemented by the participation of the principal investigator (Sándor Horváth) and four researchers (Stefano Bottoni, Krisztina Slachta, Tibor Takács and György Majtényi). The project reconstructed and interpreted from different point of views the ways of becoming a collaborator, how the denunciations influenced the informer’s community and everyday life and how the collective memory was changed as a consequence of collaboration. The participants of the project developed a specific research topic concerning collaboration and its everyday representation using the methods of biographies and socio-historical research. Instead of the formerly popular ‘agent hunting’ stories the project explored new ways of socio-historical analyses based on archival sources of collaboration and adopted the results of respective international scholarship and discourses on collaboration. The project established a new kind of scientific and public discourse in Hungary and in the former socialist countries about the collaboration by organizing national and international conferences, producing monographs (8), collections of studies (4, including an English one), a thematic journal issue and peer-reviewed articles in Hungarian, English, German and Romanian languages.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104408
Decision
Yes





 

List of publications

 
Horváth Sándor: Feljelentés. Egy ügynök mindennapjai, Bp., Libri Könyvkiadó, (megjelenés alatt), 2017
Stefano Bottoni: A méltóság ára. Egy közép-európai ember és a hatalom, Mikó Imre 1911-1977., Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (megjelenés alatt), 2017
Stefano Bottoni: Find the Enemy: Ethnicized State Violence and Population Control in Ceaușescu’s Romania, Journal of Cold War Studies 2017/1 (forthcoming, accepted for publication), 2017
Takács Tibor: A párttitkár halála, Bp., Jaffa Kiadó, (megjelenés alatt), 2017
Takács Tibor: Haverok, bulik, hazugságok. Csere Lajos őrnagy útja az elbocsátásig. In: Epizódok a titkok házából. A politikai rendőrség mindennapjai 1956 után., Szerk. Palasik Mária. ÁBTL, Budapest, 2016 (forthcoming), 2016
Takács Tibor: Haverok, bulik, hazugságok. Csere Lajos őrnagy útja az elbocsátásig., In: A politikai rendőrség mindennapjai 1956 után. Szerk. Palasik Mária. ÁBTL, Budapest, 2016
Takács Tibor: Megfigyelt, kitelepített, megfigyelt. Mikecz Ödön és a politikai rendőrség 1945 után., In: Honukban otthontalanok. Szerk. Gyarmati György. ÁBTL, 2016., 2016
Horváth, Sándor – Apor, Péter – Mark, James (eds.): Faces of the Agent. Secret Agents and the Memory of Everyday Collaboration in Communist Eastern Europe., London – New York: Anthem Press (forthcoming, contracted), 2017
Horváth Sándor: Az Ügynök meg a Lista: A kollaboráció mint emlékezethely, In: Dunai Tamás, Oláh Szabolcs, Sebestyén Attila (szerk.) Kultpontok: Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, pp. 139-152, 2012
Horváth Sándor: Über Spitzel und Kollaborateure, SPIEGELUNGEN - ZEITSCHRIFT FÜR DEUTSCHE KULTUR UND GESCHICHTE SÜDOSTEUROPAS 7 (61):(4) pp. 408-411., 2012
Takács Tibor: Besúgók a besúgásról. Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból., L’Harmattan Kiadó, Budapest, 154. p., 2013
Takács Tibor: Kihagyott helyzetek. Magyar–szovjet válogatott labdarúgó-mérkőzések és a magyar állambiztonság., Betekintő, 2013/2, 2013
Takács Tibor: A kádári politikai rendőrség létrehozása (1956–1962)., In A XIX–XX. századi magyar állam nemzetbiztonsági szervezetei. Szerk. Parádi József – Boda József – Simon F. Nándor. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Budapest, 22, 2013
Takács Tibor: Az MTK és az állambiztonság. „Zsidók” és „zsidózók” a Kádár-korszakban., Szombat, 2013. május, 13–14., 2013
Takács Tibor: A BM II/5. (Belsőreakció-elhárító) Osztály, In A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962. (Intézménytörténeti tanulmányok.) Szerk. Cseh Gergő Bendegúz és Okváth Imre. Államb, 2013
Takács Tibor: A BM II/6. (Ipariszabotázs-elhárító) Osztály, In A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962. (Intézménytörténeti tanulmányok.) Szerk. Cseh Gergő Bendegúz és Okváth Imre. Államb, 2013
Stefano Bottoni: "Freundschaftliche Zusammenarbeit": Die Beziehungen der Staatssicherheitsdienste Ungarns und Rumäniens 1945 bis 1982., HALBJAHRESSCHRIFT FÜR SÜDOSTEUROPÄISCHE GESCHICHTE, LITERATUR UND POLITIK, vol. 24, 5-27., 2012
Stefano Bottoni: Nation-building through judiciary repression: the impact of the 1956 revolution on Romanian minority Policy., In Attila Hunyadi (ed.): State and Minority in Transylvania, 1918-1989: Studies on the History of the Hungarian Community. New York, Columbia University Press, 403-427., 2012
Stefano Bottoni: R. Brubaker, M. Feischmidt, J. Fox, and L. Grancea: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton and Oxford: Princeton University Pre, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW, 3-4/2012, 488-497, 2012
Stefano Bottoni: Vonakodó kémek. A magyar állambiztonság és Románia, 1975–1989., TÖRTÉNELMI SZEMLE 1/2013, 79-118, 2013
Stefano Bottoni: Ellenállás és közösségépítés. Márton Áron és a román kommunista rendszer., In Bodó Márta- Lázár Csilla-Lövétei Lázár János (szerk.): Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről, Budapest-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 145-162., 2013
Stefano Bottoni: Népszolgálat és túlélés. Mikó Imre és a román állambiztonság, 1948–1971, MAGYAR KISEBBSÉG, 1-2/2013, 7-50., 2013
Stefano Bottoni: I rapporti commerciali italo-ungheresi durante la guerra fredda. Convergenze parallele?, STORICAMENTE, 9 (2013), art. 1, 2013
Slachta Krisztina: Rückkehr nach Ungarn 1946-1950. Erlebnisberichte ungerndeutscher Vertriebeneer (Returning Home to Hungary 1946-1950. Testimonies of Hungarian German Expellees.), HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW (ISSN: 2063-8647) 1: (3-4) pp. 481-487., 2012
Slachta Krisztina: State Security and Tourism on the shores of Lake Balaton. Germans to meet Germans in Hungary between 1961-1989, In: Gyarmati György (szerk.): Prelude to Demolishing the Iron Curtain: Pan-European Picnic. Budapest: L'Harmattan Kiadó - ÁBTL, 47-64., 2012
Slachta Krisztina: Die Ungarndeutschen im Ungarischen Archiv der Staatssicherheitsdienste (ÁBTL), bzw. die staatssicherheitliche Kontrolle und Beobachtung der Ungarndeutschen in der UVR, „Drittes Mitteleuropäisches Archivars- und Archivarinnentreffen aus Einrichtungen mit Quellensammlungen zur deutschen Geschichte im östlichen Europa” konf., 2012
Majtényi György: Vezércsel. Kádár János mindennapjai., Budapest, Libri Kiadó – Magyar Nemzeti Levéltár, 2012. 212 pp., 2012
Majtényi György: Transition and Democratization: The History, Context, and Interpretation of the Constitutional Revolution of 1989 in Hungary, In Political Science. An Overview of the Fields. Ed. by James W. Peterson - Lee M. Allen - Nolan J. Argyle - Mihály Mózes. KendallHunt, Dubuque, 2012. 185-194., 2012
Horváth Sándor: Az ügynök arcai. Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés., Budapest: Libri, 2014
Horváth Sándor: „Apa nem volt komcsi” - a mindennapi kollaboráció és az ügynökkérdés határai, In: Horváth Sándor (szerk.): Az ügynök arcai. Budapest: Libri. 7-40., 2014
Stefano Bottoni: Tudományos ördögűzés? Az állambiztonsági múlt emlékezete és feldolgozása az 1989 utáni Romániában, In Sándor Horváth (szerk.): Az ügynök arcai. Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés. Budapest, Libri, 211-232., 2014
Stefano Bottoni: Non recuso laborem. Áron Márton e il regime comunista romeno, in András Fejérdy (szerk): La Chiesa cattolica dell’Europa centro-orientale di fronte al comunismo. Atteggiamenti, strategie, tattiche, Roma, Viella, 157-172, 2013
Stefano Bottoni: National Projects, Regional Identities, Everyday Compromises. Szeklerland in Greater Romania (1919–1940)., The Hungarian Historical Review no. 2 (2013): 477–511, 2013
Stefano Bottoni: Integration, collaboration, resistance. The Hungarian minority in Transylvania and the Romanian state security, In Joachim von Puttkamer, Stefan Sienerth, Ulrich A. Wien (Hg): Die Securitate in Siebenbürgen, Köln, Böhlau Verlag, 2014: 189-213., 2014
Stefano Bottoni: „Mozart”, Węgry i Watykan 1962-1964. Akta wywiadu jako źródło historyczne, Pamiec i Sprawiedliwosc. 2014, no. 23: 53-83., 2014
Stefano Bottoni: From mass terror to selective violence? State security practices in Ceaușescu's Romania, 2013. október 14. Jena (Imre Kertész Kolleg). Előadás, 2013
Stefano Bottoni: Collaboration, survival, community service: the two lifes of a Translyvanian intellectual. Imre Mikó 1911-1977., 2013. október 16. Budapest (MTA BTK TTI – Collaboration in Eastern Europe c. konferencia). Előadás, 2013
Stefano Bottoni: Mikó Imre 1976-os nyugat-európai útja és a roman állambiztonság, 2014. április 4. München, Magyar Intézet. Előadás, 2014
Takács Tibor: Szoros emberfogás. Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban., Jaffa Kiadó, Budapest, 2014. 252. p, 2014
Takács Tibor: Az ügynökhálózat társadalomtörténeti kutatása, In Az ügynök arcai. Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés. Szerk. Horváth Sándor. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 107–128., 2014
Takács Tibor: Helytelen. Nagy Lajos nyíregyházi operatív tiszt fegyelmi ügye 1960-ban., Betekintő, 2014/1., 2014
Takács Tibor: „Kádár csapata” és az állambiztonság., 2000, 26. évf. 2. sz. 2014. február. 19–31., 2014
Takács Tibor: Az állambiztonsági ügynökhálózat és az 1963-as amnesztia, Betekintő, 2013/3., 2013
Majtényi György: What Made the Kádár Era?, The Hungarian Historical Review. 2013/3.sz. 667-675., 2013
Majtényi György: Texts, Structures and Experiences: The Society of State Socialist Hungary in Historical Perscpective, Socio.hu Sociological aspects of Central Europe. Special issue in English No. 2. 96-117., 2014
Slachta Krisztina: A Stasi Magyarországon. Az egykori NDK Állambiztonsági Minisztérium operatív csoportjának magyarországi tevékenysége, együttműködés a magyar és a kelet-német állambiztons, Pécs, PhD-doktori értkezés, 2014
Slachta Krisztina: Die DDR-Staatssicherheit und das Paneuropäische Picknick, In: Gyarmati György–Slachta Krisztina (szerk.): Das Vorspiel für die Grenzöffnung. Das Paneuropäische Picknick in Sopron am 19. August 1989. Sopron – Budapest,165-75, 2014
Slachta Krisztina: „Am nachmittag waren die männlichen Personen mit Surfen und anderen wassersportlichen Tätigkeiten befaßt.”Die Staatssicherheitsdienste der DDR und von Ungarn am Balaton., In: Gyarmati György – Slachta Krisztina (szerk.): Das Vorspiel für die Grenzöffnung. Das Paneuropäische Picknick in Sopron am 19. August 1989. Sopron – Budapest, 15-36., 2014
Slachta Krisztina: A Stasi iratok helye a német nemzeti emlékezetben., In: Horváth Sándor (szerk.) Az ügynök arcai. Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés. Budapest, 169-187, 2014
Slachta Krisztina, Gyarmati György: Gyarmati György – Slachta Krisztina (szerk.): Das Vorspiel für die Grenzöffnung. Das Paneuropäische Picknick in Sopron am 19. August 1989., Sopron – Budapest, L'harmattan, 2014
Slachta Krisztina: Operatívna skupina Stasi v Mad'arsku a Paneurópsky piknik.: Stretnutia Nemcov z Nemeckej demokratickej republiky a Nemeckej spolkovej republiky pri jazere Balaton v Mad'a, Nacizmus a Komunizmus vo Svojej Epoche, Bratislava. 2013/4. pp. 40-53., 2013
Slachta Krisztina: A „magyar vircsaft”. A Kádár-kori idegenforgalom sajátosságai., Metszetek. 2014/2. http://metszetek.unideb.hu/2014-02, 2014
Horváth Sándor - Ö. Kovács József (szerk.): Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában, Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015. 395 p., 2015
Horváth Sándor: Az erőszak államosítása és a kollektivizálás - kutatási problémák és keretek, In: Horváth Sándor, Ö. Kovács József (szerk.) Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 9-28., 2015
Horváth Sándor (special editor): Everyday Collaboration with the Communist Regimes in Eastern Europe, The Hungarian Historical Review, 2015/1. 254 pp., 2015
Horváth Sándor: Life of an Agent: Re-Energizing Stalinism and Learning the Language of Collaboration after 1956 in Hungary, The HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW 4:(2015/1) pp. 56-81., 2015
Horváth Sándor: Ruralization, Urban Villagers, and Perceptions of Migration in Hungary during 'De-Stalinization' (Budapest, Sztálinváros), In: Włodzimierz Borodziej et al (szerk.): Mastery and Lost Illusions: Space and Time in the Modernization of Eastern and Central Europe. München: Oldenbourg, 159-180., 2014
Takács Tibor: Az állambiztonság ügynökhálózata 1989-ben, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 238. pp., 2015
Takács Tibor: Önéletterek. A helyek szerepe a III/III-as vezetők önéletrajzaiban, In: Hely, identitás, emlékezet. Szerk. Bögre Zsuzsanna – Keszei András. Budapest, L’Harmattan. 256–273., 2015
Takács Tibor: Them and us: Narratives of agents from the Kádár era., The Hungarian Historical Review 4, no. 1 (2015): 144–170., 2015
Takács Tibor: Egyszerű történet. A „Tanya” fedőnevű K-lakás, 1968–1980., Betekintő, 2015/1., 2015
Takács Tibor: Mi? Mennyi? Az állambiztonsági ügynökhálózat fogalma, létszáma és összetétele, 1957–1989., Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára „Történelmi KávéháZ” című előadássorozata, Budapest, 2015. május 14., 2015
Slachta Krisztina: A „szocialista mezőgazdaság” kialakítása és működése az NDK-ban., In: Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Szerk.: Horváth Sándor – Ö.Kovács József, MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2015. p. 349-355., 2015
Slachta Krisztina: Német-német migráció a 20. század második felében, Forrás. 2015/7-8. pp. 63-76., 2015
Slachta Krisztina: Város a határon. A Stasi és a magyar határnyitás, Rubicon, 2014/8. pp. 10-15., 2014
Slachta Krisztina: The collaboration capital - Transformation of capitals. A possible interpretative framework for analysing collaboration with state security services, X. Internationales Symposium ’After 25 Years. ’, The Institute for the Investigation of Communist Crimes, Fogaras, Romania, 2015
Slachta Krisztina: Banalität der Bürokratie (?) Überwachung ungarndeutscher ’Verwandten-besucher’ durch den ungarischen Staatssicherheitsdienst in den 1960er Jahren., ’Aus den Giftschränken des Kommunismus. Methodische Fragen zum Umgang mit den Überwachungsakten in Südost- und Mitteleuropa’, IKGS, Berlin, 2015
Slachta Krisztina: A határ hatásai a mindennapi életre, X. Internationales Symposium ‘Der Eiserne Vorhang. Wirkung und Folgen’, Kommunizmus Bűnei Alapítvány, Konrad Adenauer Stiftung, Budapest, 2015
Majtényi György: A történelem fegyver. Történészaktivizmus, főszerepben: Howard Zinn., Beszélő. 2014. november 6., 2014
Majtényi György: A gyöngyhalász és a tenger. Hannah Arendt totalitarizmuselméletének a hasznáról, Kritika: társadalomelméleti és kulturális lap, 2014. (43. évf.) 11-12. sz. 14-17. o., 2014
Majtényi György: Perception of 'Others'. Poverty, Social Exclusion, Scientific Discourse and Knowledge in the State Socialist Hungary, Visegrad Scholarship at OSA lecture series. 2015.június 24., 2015
Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története 1944-től napjainkig, Budapest, MTA BTK TTI, 2015, pp. 364., 2015
Stefano Bottoni: Népszolgálat, mint politikai játszma. Mikó Imre és a román állambiztonság, 1948-1971., In Bárdi N. – Filep T. G. – Lőrincz J. (szerk.): Népszolgálat. A közösségi elkötelezettség alakváltozatai.... Pozsony, Kalligram, 2015, 187-231, 2015
Stefano Bottoni: „Mozart” és „Fekete”. Egy hírszerzési dosszié különös története (I. – II. Rész)., BETEKINTŐ 2014/4. sz. – 2015. 1. sz., 2015
Stefano Bottoni: Volt? És hogyan történt? Gondolatok az 1989-es romániai forradalom értelmezéséről., HITEL 2015. március, 32-46., 2015
Horváth Sándor (special editor): Everyday Collaboration with the Communist Regimes in Eastern Europe, The Hungarian Historical Review, 2015/1. 254 pp., 2015
Horváth Sándor, Bódy Zsombor (szerk.): 1944/1945: Társadalom a háborúban: Folytonosság és változás Magyarországon, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2015. 312 p., 2015
Horváth Sándor - Bódy Zsombor: 1945 és a háború társadalma: kutatási keretek, In: Horváth Sándor - Bódy Zsombor (szerk.) 1944/1945: Társadalom a háborúban: Folytonosság és változás Magyarországon. Budapest: MTA BTK, pp. 7-12., 2015
Horváth Sándor: A per. Rágalom, feljelentés és lehetőségek egy népbírósági eljárásban 1945-ben, In: Bódy Zsombor, Horváth Sándor (szerk.) 1944/1945: Társadalom a háborúban: Folytonosság és változás Magyarországon. Budapest: MTA BTK, pp. 207-230., 2015
Horváth Sándor: Az álruhás király: a (fel)jelentés mint az érdekérvényesítés eszköze a Kádár-kor hajnalán, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 17:(64) pp. 69-89., 2016
Slachta Krisztina: Megfigyelt szabadság. A keletnémet és magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon. 1956-1990., Pécs; Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára; Kronosz Kiadó, 2016. 340 p., 2016
Slachta Krisztina: Verschiedene Quellentypen zur Erforschung der Geschichte der Zusammenarbeit der Staatssicherheitsdientste der ehemaligen DDR und Ungarns (UVR). Eine spezielle Art von Quellen: die Unterlagen der Abteilung Finanzen des MfS., ’Die Tätigkeit der tschechoslowakischen Geheimdienste in Österreich’ c. nemzetközi konferencia, Ludwig Boltzmann Institut, Ùstav Pamäti Národa, Pozsony, 2015. október 1-2, 2015
Slachta Krisztina: City partnerships between the Displaced Ethnic Germans from Hungary in the FRG and the German Speaking Minority in Hungary after 1956 till 1989, ’European Association for Urban History’ (EAUH) nemzetközi konferencia, Helsinki, 2016. augusztus 24-27., 2016
Slachta Krisztina: A bővülő idegenforgalom és következményei a keleti blokkban, ’Nyitottság és Zártság az 1970-es években’ c. konferencia, Politikatörténeti Intézet, Budapest, 2016. június 28., 2016
Slachta Krisztina: Quellen und Quellentypen zur Geschichte der Ungarndeutschen nach der Vertreibung, bzw. nach 1956/in der Kádár-Zeit., ’Fünftes mitteleuropäisches Archivars- und Archivarinnentreffen ..." c. konf. Akademie Mitteleuropa, Németország, Bad Kissingen, 2015. november 3-5., 2015
Slachta Krisztina: A BM III/II. tevékenysége az idegenforgalom ellenőrzésében. Az ún. „rokonlátogatók”., ’Epizódok a titkok házából. A politikai rendőrség mindennapjai 1956 után’ c. konferencia. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2015. november 30., 2015
Horváth Sándor: The Violent Bureaucrat: Manufacturing Reports for the State Security in Hungary and the GDR in the 1950s and 1960s, ASEEES, Fact. konf. Philadelphia, USA, 2015.11.18-2015.11.23. Philadelphia, 2015
Stefano Bottoni: A kollektivizáció Romániában, In Horváth Sándor-Ö. Kovács József (szerk.): Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Budapest, MTA BTK, pp. 367-374., 2015
Stefano Bottoni: Unrequited Love? The Romanian Communist Party and the EEC in the 1960s and 1970s., In Francesco di Palma and Wolfgang Mueller (eds.), Kommunismus und Europa. Paderborn: Schöningh, pp. 118-136., 2016
Stefano Bottoni: Talking to the system. A lifelong story of collaboration and service. Imre Mikó, 1911-1977”., East-Central Europe 2016/4, 2016
Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetők és az állambiztonság a Kádár-korszakban, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 2015. 194. p., 2015
Takács Tibor: A Weidemann-ügy, 1961. Sport, hatalom és állambiztonság a korai Kádár-korszakban., Aetas, 2015/4. 5–21., 2015
Takács Tibor: Haverok, bulik, hazugságok. Csere Lajos őrnagy útja az elbocsátásig., In: Epizódok a titkok házából. A politikai rendőrség mindennapjai 1956 után. Szerk. Palasik Mária. Budapest, ÁBTL, 2016
Takács Tibor: Megfigyelt, kitelepített, megfigyelt. Mikecz Ödön és a politikai rendőrség 1945 után., In: Honukban otthontalanok. Szerk. Gyarmati György. Budapest, ÁBTL, 2016
Horváth Sándor, Bódy Zsombor (szerk.): 1944/1945: Társadalom a háborúban, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 312 p. (Magyar Történelmi Emlékek), 2015
Horváth Sándor: Az erőszak államosítása és a kollektivizálás - kutatási problémák és keretek, In: Horváth Sándor, Ö. Kovács József (szerk.) (szerk.) Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015. pp. 9-28. (Magyar Történelmi Emlékek), 2015
Horváth Sándor: A per. Rágalom, feljelentés és lehetőségek egy népbírósági eljárásban 1945-ben, In: Bódy Zsombor, Horváth Sándor (szerk.) (szerk.) 1944/1945: Társadalom a háborúban: Folytonosság és változás Magyarországon. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2015. pp. 207-230. (Magyar Történelmi Emlékek), 2015
Horváth Sándor: „Apa nem volt komcsi” - a mindennapi kollaboráció és az ügynökkérdés határai, In: Horváth Sándor (szerk.) (szerk.) Az ügynök arcai.: Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés.. Budapest: Libri Kiadó, 2014. pp. 7-37., 2014




Back »