Újabb adatok a Közép-Tisza vidék népvándorlás kori történetéhez a sírleletek nyomán
Title in English
New data on the history of the Central Tisza Region during the Migration Period on the basis of the burials
Keywords in Hungarian
Közép-Tisza vidék, szarmaták, gepidák, avarok, településtörténet, női viselet
Keywords in English
Central Tisza Region, Sarmatians, Gepids, Avars, settlement history, female dress
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Archaeology
Panel
Archeology
Department or equivalent
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University)
Starting date
2012-09-01
Closing date
2016-08-31
Funding (in million HUF)
8.883
FTE (full time equivalent)
2.80
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A pályázat célja az ELTE Régészettudományi Intézete által 2004–2009 között végzett Tisza-vidéki leletmentő feltárásokból származó, késő császár- és népvándorlás kori leletanyag feldolgozása.
Az ásatások az M3-as autópálya építését megelőzően Hajdúnánás határában (2004–2005) és a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódóan Rákóczifalván (2006–2008), valamint Tiszabura és Pusztataskony (2009) környékén folytak, jelentős késő szarmata, gepida és avar kori telep- és temetőjelenségeket eredményezve. Pályázó a kutatási idő alatt a temetkezések feldolgozását és kéziratba rendezését tervezi, kapcsolódva ezzel az intézetben folyó, a településekre koncentráló munkálatokhoz is. A modern publikációk elvárásainak megfelelően a pályázat kiemelt részét képezik a természettudományos vizsgálatok (antropológia és archaeozoológia, textil- és fémanyag vizsgálat, C14 mérések).
A feldolgozástól elsősorban a késő császár- és népvándorlás kor települési rendjére, népességére, kultúrtörténeti kérdések megválaszolására (tárgyi kultúra, viselettörténet, a leletanyag beágyazódása a Tisza-vidéki, illetve keleti Meroving kultúrkörbe), valamint az ezen időszakok közötti kontinuitás vagy diszkontinuitás kérdésére várhatók új ismeretek és összefüggések.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1. Területi különbségek vizsgálata. Milyen területi különbségek, eltérő modellek fedezhetők fel a Tisza-vidéki gepida, illetve avar kori leletanyagban a tárgyi kultúra és a temetkezési szokások szempontjából? Hogyan viszonyulnak a régészeti módszerekkel leírható eltérések az antropológiai képhez? (Pl. a hajdúnánási és a Szentes környéki gepida kori temetők közti, vagy a Tiszabura/Tiszafüred és Rákóczifalva „típusú” avar kori temetők közti különbségek feltérképezése.) 2. A korszakok közti kontinuitás és diszkontinuitás kérdése. A korábban publikált és az utóbbi években előkerült, jelentős mennyiségű emlékanyag segítségével jól vizsgálható a késő szarmata és a gepida kor közti átmenet, valamint a gepida és az avar kori régészeti leletanyag kontinuitásának jellege is. 3. A Tisza-vidék az 5–6. században és a Meroving kultúra. Milyen módon ágyazódik be a Tisza-vidéki gepida kori leletanyag a keleti Meroving kultúrkörbe? 4. Viselettörténeti kutatások. A női viselet és annak változása a vizsgált korszakokban; ehhez egyrészt kiváló alapot szolgáltatnak a most feltárt szerencsés leletek, másrészt a téma összefoglaló jellegű vizsgálata még hiányzik.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A pályázat a korpusz-jellegű, egy-egy lelőhelyre és korszakra koncentráló, hagyományos leletközlés mellett nagy hangsúlyt fektet a korszakok és területek közti összefüggések vizsgálatára, valamint egy adott területen a kulturális és a népességben nyomon követhető változásokra is. Az elemzés kiemelt részét jelenti a régészeti módszerekkel tapasztalható sajátosságok összevetése egyrészt az antropológia eredményeivel, másrészt az anyagvizsgálatok nyomán a technikai/technológiai jellegzetességekkel.
Az egyetemi kutató és oktató munkában új perspektívát jelent, hogy a pályázat témája szorosan kapcsolódik egy, az ELTE Régészettudományi Intézetben folyó nagyobb kutatási egységhez, a színvonalas szakdolgozatok és doktori disszertációk részét képező település-feldolgozásokhoz is. A pályázat eredményeinek beépítése az oktatásba nagyban hozzájárul az oktatói, témavezetői munka hitelességének növeléséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A pályázat célja az ELTE Régészettudományi Intézete által 2004–2009 között végzett Tisza-vidéki leletmentő feltárásokból származó, késő császár- és népvándorlás kori (4-9. századi) sírleletek feldolgozása. A kutatási idő alatt a temetők anyagának leírását, elemzését és ennek kéziratba rendezését tervezem. A pályázat kiemelt részét képezik a természettudományos vizsgálatok is (antropológia és archaeozoológia, textil- és fémanyag vizsgálat, C14 mérések). A feldolgozástól elsősorban a késő császár- és népvándorlás kor települési rendjére, népességére, kultúrtörténeti kérdések megválaszolására (tárgyi kultúra, viselettörténet, a leletanyag beágyazódása a Tisza-vidéki, illetve keleti Meroving kultúrkörbe), valamint az ezen időszakok közötti kontinuitás vagy diszkontinuitás kérdésére várhatók új ismeretek és összefüggések.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the proposal is to process the findings of the excavations of the Institute of Archaeology, Eötvös Loránd University, which took place in the Tisza Region between 2004–2009. It unearthed relics of the late Roman and Migration Periods.
The excavations took place prior to the construction of motorway M3 in Hajdúnánás (2004–2005), in Rákóczifalva in accordance with the Vásárhelyi Plan (2006–2008) and on the border of Tiszabura and Pusztataskony (2009), resulting in the uncovering of significant late Sarmatian, Gepid and Avar period settlements and cemeteries. The competitor aims to process the finds of the burials, to connect it with the work in progress at the institute concentrating on the settlements. Natural scientific examinations form a significant part of the project (anthropological and archeo-zoological processing, the examination of metal and textile objects, radiocarbon measurements) as it is required in modern publications.
Processing can result new material of knowledge and connections about the settlement order and population of the late Roman and the Migration Period; questions relating to cultural history (embedment of finds, of material and costume culture into the culture of the Tisza-region and the Eastern Merovingian territory), and relating to continuity or discontinuity between these periods.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The competitor wants to put an emphasis on the following questions: 1. The analysis of territorial divergences. What territorial differences are there between the Gepid as well as Avar period findings of the Tisza region concerning the material culture and burial rites? Can the presumably observed characteristics of the archaeological material be connected to divergences in the related anthropological pattern ? (E.g. the divergences between the Gepidic cemeteries in Hajdúnánás and Szentes or between the Avar period cemeteries in Tiszabura/Tiszafüred and Rákóczifalva.) 2. The problem of the continuity and discontinuity of the periods. There is a great deal of excavated archaeological material so it provides good opportunity to study the continuity between the late Sarmatian and Gepid periods and also the continuity between the Gepidic and Avar ages. 3. The Tisza region in the 5th and 6th centuries and the Merovingian culture. In what way are the Gepid period findings in the Tisza region embedded in the east Merovingian culture? 4. Research on the history of costume. The characteristics and changing of female dresses in the relevant period: the recently excavated finds provide an excellent basis for these studies; on the other hand, a comprehensive analysis of this topic has not yet been made.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Besides the traditional publication of findings – which concentrates on one site and era – the proposal put a great emphasis on examining the connection between ages and regions and researching the cultural and demographic changes in one given region. A dominant part of the analyses is the comparison of characteristics which can be observed with archaeological methods with on one hand the results of anthropology and on the other hand the technological specialities of the findings following material examinations.
The topic of the proposal is closely related to a greater research unit in ELTE Institute of Archaeology, which give a new perspective on university research and educational work. This research unit refers also to the settlement finds of the above-mentioned sites, which are the subjects of high quality theses and doctoral dissertations. The incorporation of the results of the proposal into the education highly contributes to the credibility of the educational and supervisor work.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the proposal is to process the finds of the excavations of the Institute of Archaeology, Eötvös Loránd University (ELTE Budapest), which took place in the Tisza Region between 2004–2009. It unearthed relics of the late Roman and Migration Periods (4-9th century). The competitor aims to process the finds of the Sarmatian, Gepid and Avar period burials, to connect it with the work in progress at the institute concentrating on the settlements. Natural scientific examinations form a significant part of the project (anthropological and archeo-zoological processing, the examination of metal and textile objects, radiocarbon measurements) as it is required in modern publications. Processing can result new material of knowledge and connections about the settlement order and population of the late Roman and the Migration Period; questions relating to cultural history (embedment of findings, of material and costume culture into the culture of the Tisza-region and the Eastern Merovingian territory), and relating to continuity or discontinuity between these periods.
Final report
Results in Hungarian
A pályázati idő során Tisza-vidéki, népvándorlás kori lelőhelyek feldolgozását végeztük el régészeti és természettudományos módszerekkel. Fontos új eredmények köszönhetőek a hajdúnánási és pusztataskonyi gepida kori (5-6. század), valamint a rákóczifalvi és tiszaburai avar kori (7-8. század) temetők együttes, régészeti és antropológia elemzésének.
A hajdúnánási lelőhelyek feldolgozásával a gepida királyság településterületének kevéssé kutatott, északi részére vonatkozó ismereteink bővültek. Az itt élő népesség temetkezési szokásai, öltözete és antropológiai jegyei (koponyatorzítás) alapján sok szállal kapcsolódik a megelőző, hun korszakhoz.
A tiszaburai és rákóczifalvi avar lelőhelyek elemzése arra világított rá, hogy a Közép-Tisza vidéken a 7–8. században legalább két, eltérő embertani jegyekkel, öltözködéssel és temetkezési szokásokkal jellemezhető népességgel kell számolnunk. A temetők taxonómiai képe – Tiszabura esetén főként europid, a rákóczifalvi temetőknél mongolid és europomongolid – is különbségeket mutat. A rákóczifalvi temetőkben felfedezett tuberkulózis és lepra esetek a kora középkori járványok tanulmányozásához teremtenek új lehetőségeket.
A fémtárgyakon (főként viseleti elemeken) elvégzett anyagvizsgálatok lehetővé tették az egyes korszakokban használt ötvözetek és felületkezelési eljárások leírását, néhány szerencsés esetben pedig az egy műhelyben készült tárgyak (avar kori bronz övveretek és bronzkorongok) és import darabok azonosítását is.
Results in English
The aim of the proposal was to process recently excavated Migration period sites from the Middle Tisza region, both from an archaeological and natural scientific point of view. The simultaneous archaeological and physical anthropological examinations of the Gepidic and Avar period burial places of Hajdúnánás, Pusztataskony, Rákóczifalva and Tiszabura resulted in important new discoveries. The Hajdúnánás sites are situated on the less-known northern part of the Gepidic Kingdom. The population of these cemeteries, regarding the burial ritual, the clothing and the anthropological characteristics (e. g. artificial skull deformation) is strongly connected to the former, Hunnic period population of the Carpathian Basin.
The analyses of the Tiszabura and Rákóczifalva sites have shown that during the Avar period (7th-8th century) different cultural groups lived in the Middle Tisza region. The differences between them can be demonstrated through the burial customs, the material culture and the physical anthropological characteristics too. The leprosy and tuberculosis infections detected in the Rákóczifalva cemetery offer new ways to study infectious diseases during the Early Middle Ages.
The material analyses, which were conducted on a series of metal objects from the Hajdúnánás and Tiszabura sites, made it possible to describe the applied metal alloys in these regions and time periods, and also metal objects from the same workshop and import pieces were identified.
Rácz Zsófia: Zwischen Hunnen- und Gepidenzeit. Frauengräber aus dem 5. Jahrhundert im Karpatenbecken, Acta Arch. Hung. 67, 301-360, 2016
Rácz Zsófia: 5. századi sírok Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlő (M3-41/A) lelőhelyről. - Gräber aus dem 5. Jahrhundert von Nordost-Ungarn (Fundort Hajdúnánás-Fürj-halom-járás), Anders. A.–Balogh Cs.–Türk A., Avarok pusztái. Avarum solitudines. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Archaeological studies presented to Gábor Lőrinczy on his sixtieth birthday. Opitz Archaeologica 6. Budapest, 203–212, 2014
Rácz Zsófia – Daróczi-Szabó Márta: Szarvasszemfog-csüngők kora népvándorlás kori sírokban, Kovács L.–Révész L. (főszerk.): Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére. Budapest–Debrecen–Szeged, 2016. 179-185, 2016
Szeniczey Tamás - Rácz Zsófia - Marcsik Antónia - Hajdu Tamás: Pusztataskony-Ledence 1. és 2. lelőhely 5-6. századi embertani leleteinek antropológiai vizsgálata, Tisicum s.a., 2017
Szeniczey Tamás - Rácz Zsófia et al.: Multidisciplinary examination of an Avar Age population from the Middle Tisza region, IUAES – the International Union of Anthropological and Ethnological Sciences. Dubrovnik, 2016
Rácz Zsófia - Balassa Tímea - Hajdu Tamás: A hajdúnánási gepida kori temető a régészeti és embertani leletek tükrében, XI. Magyar Erdélyi Régészeti Konferencia, 2013
Rácz Zsófia – Szenthe Gergely: Hun kor, Vágó Á.: A Kárpát-medence ősi kincsei a kőkortól a honfoglalásig. Budapest, 356–395, 2015
Koncz István – Rácz Zsófia: Germánok, Vágó Á.: A Kárpát-medence ősi kincsei a kőkortól a honfoglalásig. Budapest, 398–431, 2015
Rácz Zsófia: 5. századi sírok Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlő (M3-41/A) lelőhelyről. - Gräber aus dem 5. Jahrhundert von Nordost-Ungarn (Fundort Hajdúnánás-Fürj-halom-járás)., Anders. A.–Balogh Cs.–Türk A. (szerk.), Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor tiszteletére. Opitz Archaeologica 6., 2014
Rácz Zsófia – Daróczi-Szabó Márta: Szarvasszemfog-csüngők kora népvándorlás kori sírokban., Bollók Á. – Kolozsi B. – Kovács L.– Révész L. – Szenthe G. (szerk.), A Tigrisztől az Ennsig. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére. Budapest – Debrecen – Szeged, sajtó alatt., 2015
Rácz Zsófia: 5. századi sírok Hajdúnánás-Fürj-halom-dűlő (M3-41/A) lelőhelyről. - Gräber aus dem 5. Jahrhundert von Nordost-Ungarn (Fundort Hajdúnánás-Fürj-halom-járás)., Anders. A.–Balogh Cs.–Türk A., Avarok pusztái. Avarum solitudines. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Archaeological studies presented to Gábor Lőrinczy on his sixtieth birthday. Opitz Archaeologica 6. Budapest, 203–212., 2014
