The system of concepts related to morals, duty and vices from Cicero to Saint Stephan  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
104789
Type K
Principal investigator Takács, László
Title in Hungarian Erkölcs, kötelesség és bűn fogalomrendszerének hálózata Cicerótól Szent Istvánig
Title in English The system of concepts related to morals, duty and vices from Cicero to Saint Stephan
Keywords in Hungarian emberi értékek (virtutes), erkölcs, kötelesség, bűnök (vitia), emberi jogok, emberi méltóság, filozófia, etika, antik és középkori szöveghagyomány
Keywords in English human values (virtutes), morals, duty, vices (vitia), human rights, human dignity, philosophy, ethics, ancient and medieval textual tradition
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Roman civilization
Panel Literature
Department or equivalent Department of Classical Philology and Ancient History (University of Debrecen)
Participants Csízy, Katalin
Havas, László
Kiss, Sebestyén
Lázár, István
Óbis, Hajnalka
Takács, László
Tóth, Orsolya
Starting date 2012-09-01
Closing date 2017-08-31
Funding (in million HUF) 17.472
FTE (full time equivalent) 9.96
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az értékkategóriák és ellentéteik hálózatának vizsgálata korunk egyik kiemelt problémaköre. Tisztázásra várnak azok az értékek, az egyetemes emberi jogokat és az emberi méltóságot szavatoló feltételek illetve a nekik megfelelő fogalmak, amelyek a „világfalut” megtöltő emberi közösség önazonosság-érzését ugyanúgy megalapozzák, mint az egyéb nagy kulturális, gazdasági és politikai közösségekét, amilyen pl. az Európai Unió is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisebb állami és nemzeti egységeket sem, amelyek szempontrendszere egyfelől be kell, hogy épüljön a globalizációs világfolyamatokba, másfelől biztosítania kell a kisebb közösségek polgárainak harmonikus közreműködését az egyes rendszereken belül. Egy ilyen feladat megvalósításához több irányú összehangoltságot adó identitástudattal kell rendelkezni. Ennek elméleti és gyakorlati kialakításában fontos szerepük van a pozitív értékkategóriáknak és kötelességfogalmaknak, továbbá ezek ellentéteinek. Korunknak ezt a gondolati megközelítését általában a felvilágosodás korából szokták eredeztetni, bár gyökerei az antikvitásra nyúlnak vissza, ugyanakkor utóbbi tárgykör mindeddig teljes részletességgel nem került bemutatásra. E hiány pótlásához mindenek előtt az antik „természetjog” szisztematikus feltérképezésére lenne szükség, amit bár Leo Strauss megkezdett, de ez a munka még nem fejeződött be, ahogy esetlegesek a késő antikvitásra és a korai középkorra vonatkozó kitekintések is. Ezért lenne felettébb szükséges, hogy a magyar klasszika-filológia is bekapcsolódjék abba a friss nemzetközi kutatási irányzatba, amely a kérdés főképp római előzményeinek feltárására törekszik.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás abból az alaphipotézisből indul ki, hogy minden kultúra fejlődése attól függ: mennyiben sikerült kialakítani egy olyan civilizációs hálózati rendszert, amely képes a „holizmus” jegyében egy szerves egységet biztosítani a társadalom teljességében. Ez több antik teória szerint is annak volt köszönhető, hogy az ember a vallás, az erkölcs és a jog és az ezen alapuló nevelés révén a benne is meglévő természetes biológiai ösztönöket korlátok közt tudta tartani egy olyan érzelmi-racionális hálóval, amelyet főleg a vallás, a filozófia és a művészetek tartottak fent egy-egy adott politikai és társadalmi közeg keretein belül. Mára viszont az emberi közegben is az állatvilágra jellemző korlátlan önérvényesítő ösztön kezd előtérbe kerülni. Ez ugyan egy időre nagy technikai és ún. jóléti eredményeket produkál, ám hosszútávon már az együttélést és a természeti környezetben való fennmaradás lehetőségét látszik veszélyeztetni. Ilyen módon sem a vallás, sem az erkölcs, sem a szélesebb értelemben vett szellemi műveltség, beleértve a művészeteket is, nem képes minden vonatkozásban hatékony módon ellátni korábban meglévő ún. holisztikus szerepét, vagyis a természeti környezetben történő organikus és harmonikus létezés megőrzését. Ez a civilizáció „evolúcióját” rossz irányba terelheti, mert nem felel meg a holos („teljes”) másik etimológiai megfelelőjének: a salus-nak, vagyis az „egészség” követelményének. Az antik példa segítségével e negatív változási irány elhárításával kívánjuk szolgálni mind a nevelés, mind a kulturális és morális fejlődés útját.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A klasszikus Rómában a ráció és a morál jegyében kialakított értékrendszer valamint a szelektív módon megformált „közemlékezet” segítségével sikerült kibontakoztatni egy olyan stabil civilizációs hálózati rendszert, mely nem csupán az antikvitás egy nagyon hosszú és nagy jelentőségű időszakában szavatolta a kiegyensúlyozott szociális előrehaladást egy igazságosnak tekinthető etikai alapon, de a későbbi korok számára is fontos igazodási pontot jelentett. A globalizáció időszakában sok szempontból morálisan sérülő államok és társadalmak ezért a mostaninál átgondoltabban alkalmazhatnák a múlt elméletének és gyakorlatának tartós érvényűnek bizonyuló ama elemeit, amelyeket részben a mi kutatásaink is feltárni kívánnak. Eredményeink tehát hozzájárulnának annak biztosításához, hogy korunk társadalmának morálisan megalapozott művelődési rendszere helyes úton haladjon.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás célkitűzése az erkölcsi értékek és az azokat veszélyeztető tényezők fogalomhálójának feltérképezése és vizsgálata elsődlegesen Cicero műveiben, - akinek szellemi kisugárzása kétezer év óta folyamatos Európában - majd ezt követően olyan antik és kora középkori szerzőknél, akik munkásságában Cicero hatása közvetlenül kimutatható, illetve átgondolt fogalmi rendszerrel rendelkeznek (pl. Sallustius, Seneca, Florus, Arnobius, Szent Ágoston, Macrobius, bizánci fejedelemtükrök és antik előzményeik, Dhuoda, Szent István-i Intelmek). Az emberi jogok és emberi méltóság modern koncepciójának alapját az antik bölcselet, a római jog és a keresztény etika hármassága képezi, így az elvégzendő kutatás hozzájárul korunk olyan nagy kérdéseinek megválaszolásához is, mint a nemzeti és európai identitás tudatosítása, a globalizáció korának erkölcsisége és az etikai normák dilemmái.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The examination of the system of value categories and their contrasts is one of the main questions of our time. Several values are expected to be clarified, like the conditions guaranteeing universal human rights and human dignity and concepts equivalent to them, which establish the sense of self-identity of the human community as well as of other big cultural, economic and political communities, such as the European Union. We cannot disregard the smaller state and national units, on the one hand the system of aspects of these units must be built into the world processes of globalization, on the other hand it must guarantee the harmonious contribution of the citizens of smaller communities in each and every system. To accomplish such a task, awareness of identity must be possessed providing co-operation from all directions. In creating its theoretical and practical form the positive value categories ans definitions of duty as well as their opposites play an important role. This conceptual approach of our time is usually originated from the age of Enlightenment athough its roots go back to Antiquity, at the same time the latter field has not been presented in all details yet. To fill this gap, primarily a systematic examination of antique 'natural law' would be needed; although this work was started by Leo Strauss it has not been finished yet, as having a glimpse at Late Antiquity and the Early Middle Ages is also occasional. That is why it would be extremely necessary for the Hungarian Classical Philology to join the new international research tendency that is aimed at exploring mainly the Roman antecedents of this question.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research starts from a basic idea that each culture's development depends on to what extent it is possible to form a civilizational system that is able to ensure an organic unit in the entire society in terms of 'holism'. According to several ancient theories, it was due to the fact that humans could keep the natural biological instincts also found in themselves under control by religion, morals and law as well as by education based upon these categories with the help of an emotional-rational network that was sustained by religion, philosophy and the arts in the frames of every single political and social layer. By the present day, however, an unlimited self-asserting instinct, that is characteristic of animals, has been emphasized also among humans. Although it produces big technical and so-called welfare achievements for a period of time, it seems to jeopardize the coexistence and the possibility to survive in a natural environment for a long term. Therefore, neither religion, nor morals, nor intellectual education in a wider sense, including arts can effectively serve their previously existing holistic purpose in any respect, namely to preserve the organic and harmonious existence in a natural environment. It could turn the 'evolution' of civilization in the wrong direction because it is not an equivalent of the other etymological definition of 'holos' (whole), that is 'salus', in other words health. With the help of the ancient example we wish to serve the way of education and cultural and moral development by averting this negative direction of change.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In Ancient Rome, by means of the system of values formed in terms of reason and morals and the collective memory shaped in a selective manner, a stable civilizational system was developed. It did not only guarantee a balanced social progress on a considerably fair ethical basis in an extremely long and significant period of Antiquity, but it also meant important guidance for the subsequent eras. Thus, the states and societies impaired morally from many aspects in the age of globalization could apply the long-lasting elements of the theory and practice of the past in a more careful way than today's consideration. The above-mentioned elements are to be explored by our research project as well. Our results would contribute to ensuring the right direction for the morally established cultural and educational system of the society of our time.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The aim of research is to map and examine the system of moral values and the factors endangering them primarily in Cicero’s works – whose intellectual influence has been persistent for 2000 years in Europe – following this in the works of Ancient and Early Medieval authors whose life-works directly demonstrate Cicero’s impact and they possess deliberate conceptual system (e.g. Sallustius, Seneca, Florus, Arnobius, Augustinus, Macrobius, Byzantine mirrors for princes and their Ancient antecedents, Dhuoda, Saint Stephan’s Admonitions). The basis of modern concepts of human rights and human dignity is formed by the triplicity of ancient philosophy, Roman law and Christian ethics, thus the proposed research project will help address such important issues of our time as the shaping of a national and all-European identity, the morality of the age of globalization and the dilemmas of the moral philosophical norms.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás középpontjában az ókori római világ és annak érték- és eszmerendszere állt. Ennek a célnak az elérése érdekében a vizsgálódás középpontjába Cicero levelezését és annak magyar fordítását helyeztük, illetve különféle érték- és egyéb, az emberi gondolkozást meghatározó eszméket állítottunk középpontba. Ennek a kutatásnak egyik sarkköve volt, hogy vizsgálódásunk nem állt meg az ókori pogány Róma kultúrájánál, hanem kitekintett a korai kereszténység történetére, a pogány és keresztény gondolkodás interakciójára a III-V. századokban, illetve a kora-középkorra és a humanizmus korára is, így teremtve meg az értékfogalmak változása folyamatának megragadását.
Results in English
Our study focused on the ancient Roman world and its ideology and value systems. We placed Cicero’s correspondence and its Hungarian translation into the centre of our research and put additional values and various other ideological factors influencing the human thought under scrutiny. One of the cornerstones of our study was to broaden the scope of research by not merely analysing the ancient pagan Roman tradition but also the history of early Christianity, and the interaction between pagan and Christian ideology in the following historical periods; 3rd-5th centuries, the early Middle Ages, and that of humanism. This framework enabled us to grasp the nature of the change within the given value and principles system.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104789
Decision
Yes





 

List of publications

 
Tóth Orsolya et alii: Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis II. Agatha XXVIII., Real, 2014
Tóth Orsolya et alii: Studia moralia, Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszéke, 2014
Tóth Orsolya et alii: Hereditas Graeco-Latinitatis III. A fény az európai kultúrában és tudományban, Debrecen, 2016
Tóth Orsolya et alii: Hereditas Graeco-Latinitatis II., Debrecen, 2015
Tóth Orsolya et alii: Scientia et ethica, real.mtak.hu, 2017
Csízy Katalin: Iulianus: Hélioshoz [Or. XI (IV)], A fény az európai kultúrában és tudományban. 218 p. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2016. pp. 89-97. (Hereditas Graeco-Latinitatis; 3.), 2016
Csízy Katalin: A humanitas-eszme problematikájának megközelítésmódjai, Hereditas Graeco-Latinitatis I. Studia Moralia. Debrecen: Kapitális, 2014. pp. 32-42., 2014
Csízy Katalin: Virtutes in libello de institutione morum - Az Intelmek erényei, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis. 220 p. Debrecen: Debrecen University Press, 2013. pp. 56-65., 2013
Csízy Katalin: Sancta Novitas, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis. 220 p. Debrecen: Debrecen University Press, 2013. pp. 94-105., 2013
Csízy Katalin: Goethe und der Neuplatonismus, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis. 220 p. Debrecen: Debrecen University Press, 2013. pp. 186-197., 2013
Takács László: Kollektív bűnösség: Cicero: Megjegy-zések a Catilina elleni első beszéd consuli álláspontjához, Scientia et ethica. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2017. pp. 100-108. (Hereditas graeco-latinitatis; IV.), 2017
Takács László: Lucretius és Seneca De clementia-jának bevezetője, Scientia et ethica. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2017. pp. 119-127. (Hereditas graeco-latinitatis; IV.), 2017
Takács László: Színpadi fények Rómában, A fény az európai kultúrában és tudományban. 218 p. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2016. pp. 9-18., 2016
Takács László: Haec est fides (Suetonius, Nero, 49,4), Tempora mutantur: Tanulmányok az időről és a bűnről. 422 p. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2015. pp. 320-327., 2015
Takács László: A Sol Invictus-kultusz Nero-kori gyökerei, Hereditas Litteraria totius Graeco-Latinitatis II: Agatha XXVIII. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 316-325., 2014
Takács László: A változás kényszere: Gondolatok a milánói edictum Nero-kori előzményeiről, Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2014. pp. 185-193., 2014
Takács László: A szép és az idő viszonya Senecánál, Ünnepi kötet Maróth Miklós hetvenedik születésnapja tiszteletére. 227 p. Budapest: Szent István Társulat, 2013. pp. 169-176., 2013
Takács László: Politikai lecke - Kosztolányi és Seneca, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis. 220 p. Debrecen: Debrecen University Press, 2013. pp. 114-122., 2013
Tóth Orsolya: A római Saturnalia és hagyományainak továbbélése a keresztények körében, Studia Moralia. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2014. pp. 206-217. (Hereditas Graeco-Latinitatis; I..), 2014
Tóth Orsolya: Cicerótól Macrobiusig – Párhuzamok az erények hálózatában, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis II. (Agatha XVIII). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 336-346., 2014
Lázár István Dávid: Idealizált vagy reális ábrázolás?: Mátyás-portrék Antonio Bonfini műveiben, A fény az európai kultúrában és tudományban. 218 p. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2016. pp. 180-186., 2016
Lázár István Dávid: "qualibet etate natus esse semper optaverim.": Francesco Petrarca saját koráról, múltról és jövőről, Tempora mutantur: Tanulmányok az időről és a bűnről. 422 p. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2015. pp. 164-174. (Hereditas Graeco-Latinitatis; II., 2015
Lázár István Dávid: Petrarca és a barátság, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis II. (Agatha XVIII). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 124-132., 2014
Lázár István Dávid: Protestánsok és törökök a magyar hitviták irodalmában, Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2014. pp. 101-110., 2014
Lázár István Dávid: Petrarca és Vaucluse, Hereditas Litteraria Totius Graeco-Latinitatis. 220 p. Debrecen: Debrecen University Press, 2013. pp. 106-113. (Agatha; 25.), 2013
Óbis Hajnalka: A civitas antik és ókeresztény fogalmai Augustinusnál, Hereditas Litteraria totius Graeco-Latinitatis II: Agatha XXVIII. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 177-185., 2014
Óbis Hajnalka: A tolerancia és a társadalmi béke az augustinusi levelekben, Hereditas Litteraria totius Graeco-Latinitatis II: Agatha XXVIII. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014. pp. 186-192., 2014





 

Events of the project

 
2014-10-17 10:49:35
Résztvevők változása
2014-05-15 14:47:08
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Havas László
Új vezető kutató: Takács László

A vezető kutató váltás indoka: Dr. Havas László professzor halála




Back »