From post-rift phase to basin inversion – late-stage tectonic evolution of a major intra-plate shear zone of the Pannonian Basin  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
104937
Type PD
Principal investigator Sebe, Krisztina
Title in Hungarian Poszt-rift fázis és medenceinverzió – egy nagy töréses öv neotektonikai fejlődéstörténete a Kárpát-medencében
Title in English From post-rift phase to basin inversion – late-stage tectonic evolution of a major intra-plate shear zone of the Pannonian Basin
Keywords in Hungarian medenceinverzió, neotektonika, Mecsek, késő-miocén, Pannon-tó, szedimentológia
Keywords in English basin inversion, neotectonics, Mecsek, Late Miocene, Lake Pannon, sedimentology
Discipline
Geology, Tectonics, Vulcanology (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Ortelius classification: Geology
Panel Earth sciences 1
Department or equivalent Institute of Geography and Earth Sciences (University of Pécs)
Starting date 2012-09-01
Closing date 2016-08-31
Funding (in million HUF) 7.110
FTE (full time equivalent) 2.80
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Kárpát-medence inverziójának kezdeti szakaszáról kevés ismerettel rendelkezünk, mind pontos idejét, mind mechanizmusát illetően. Nem ismert, hogy a Pannon-tó üledékei elfedték-e a prekainozoos képződményeket a mai hegységi területeken, valamint a fiatal emelkedés kora és mértéke sem. A projekt célja a posztrift süllyedésből a medenceinverzióba való átmenet, valamint az ezt követő neotektonikai fázis vizsgálata a Kárpát-medence DNy-i részén, ahol az inverzió korán megkezdődött és időben átfedett a Pannon-tó üledékeinek lerakódásával. A kutatás a Mecsekalja-övben és környékén zajlik a tágabb, regionális környezet figyelembevételével.
A projekt módszertana komplex, számos szerkezetföldtani, szedimentológiai és geomorfológiai adattípust és elemzési módszert integrál. A hagyományos módszereket a feltárásokból, fúrásokból és szeizmikus szelvényekből származó tektonikai és üledékföldtani, valamint felszínformákra vonatkozó adatok térinformatikai feldolgozása és egységes rendszerben végzett elemzése, valamint a betemetődési és emelkedéstörténet nyomozásához apatit hasadványnyomok és (U-Th)/He termokronológiai vizsgálatok együttes alkalmazása egészíti ki. Cél a tektonikai események korának és kinematikájának megállapítása, ahol a korolás a pannon-tavi üledékek rétegtanának biosztratigráfiára és lehetőség szerint radiometrikus kormeghatározásra alapozott revíziójára támaszkodik.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A projekt alapkérdése a fiatal szerkezetfejlődés menete a Kárpát-medence DNy-i részén, kiemelt alaphegységi területen. A következő kérdéseket vizsgálja:
Hogyan történt a posztrift fázis és a medenceinverzió közti átmenet, milyen konkrét eseményekből állt? Elborította-e a Pannon-tó a hegységet? Ha igen, mennyi ideig volt felső-miocén tavi üledékes fedő az alaphegységen és milyen vastagságban? Milyen szinszediment tektonikai események deformálták ezeket az üledékeket és pontosan mikor? Általánosságban: mikor váltotta fel emelkedés az általános medencesüllyedést, és ez az esemény időben hogy viszonyult az észlelhető kompresszió megjelenéséhez? Milyen volt a ma fedetlen alaphegység emelkedéstörténete?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A projekt lehetőséget nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb részletességgel ismerjük meg a Kárpát-medence DNy-i részének neotektonikai fejlődéstörténetét. Kvantitatív adatokat szolgáltat a függőleges irányú szerkezeti mozgásokról, így például az alig ismert késő-miocén utáni kiemelkedésről. A késő-miocén fejlődéstörténetre koncentrálva a medence poszt-rift süllyedése és a medenceinverzió közti átmenet mechanizmusát igyekszik feltárni. Vizsgálja a hegység vízborítottságának kérdését a Pannon-tó fennállása idején és az üledékképződéssel egyidejű tektonikai eseményeket, ezzel a tó ősföldrajzi képének és fejlődéstörténetének pontosabb megismeréséhez járul hozzá egy kevéssé ismert területen.
A projekt társadalmi jelentőségét mutatja, hogy több népes település helyezkedik el a Mecsekalja-öv mentén, azok közül is a legfontosabbként Pécs városa, amely közvetlenül a töréses övre épült. Ezenkívül a radioaktív hulladékok elhelyezését célzó országos program mindkét célterülete – Bátaapáti a Kelet-Mecsekben és a Bodai Aleurolit Kutatási Program területe a Nyugat-Mecsekben – a Mecsekalja-öv közelében helyezkedik el. A terület késő-neogén fejlődéstörténetéről szerzett ismereteket a dél-dunántúli szénhidrogén-kutatás is hasznosíthatja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A Kárpát-medence egységes süllyedése a miocén korszak utolsó részében megszakadt. A főleg Afrika és Európa ütközése miatt kialakuló összenyomásos feszültségtér hatására a medencealjzat egyes részei emelkedni kezdtek, miközben gyűrődések és törések deformálták őket. Ez a váltás a Kárpát-medence DNy-i részén következett be legkorábban, mintegy 7-8 millió évvel ezelőtt; ennek a területetnek a legnagyobb részét ekkor még a gyorsan feltöltődő Pannon-tó borította. A tó üledékei vastagságukkal, elterjedésükkel, kőzettani összetételükkel, üledékföldtani bélyegeikkel, valamint a bennük megfigyelhető deformációs szerkezetekkel – redőkkel, törésekkel – utalnak az üledékképződéssel egyidejű és a későbbi szerkezeti mozgásokra. Nem ismert azonban, hogy a ma kiemelkedő hegységi területeket is elborította-e a Pannon-tó, mikor kezdtek emelkedni, mekkora volt az emelkedés mértéke, és pontosan hogyan is indult meg az emelkedés. A kutatás célja e kérdések vizsgálata a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb töréses öve, a Mecsek déli határán húzódó Mecsekalja-öv tanulmányozásával. Szerkezetföldtani, üledékföldtani és felszínalaktani adatok és módszerek együttes alkalmazásával kívánja felderíteni a fiatal fejlődéstörténet fontos állomásait. A hagyományos módszereket térinformatikai elemzése és a betemetődési és emelkedéstörténet nyomozására alkalmas modern műszeres vizsgálatok egészítik ki. A szerkezetfejlődés és a tektonikai viszonyok ismerete mind a Mecsekalja-öv mentén elhelyezkedő települések, köztük Pécs városa, mind a radioaktív hulladékok elhelyezését célzó országos programok számára fontos. A szerzett ismereteket a dél-dunántúli szénhidrogén-kutatás is hasznosíthatja.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

There are major gaps in our knowledge about the onset of basin inversion in the Pannonian Basin, concerning both its timing and its mechanism. We do not know either how thick the Upper Miocene sedimentary cover was, if any, over the presently uncovered pre-Cenozoic rocks and when and what amount of neotectonic uplift happened. To improve our understanding, the project investigates the interval of post-rift phase to basin inversion transition and the following neotectonic evolution in the SW part of the Pannonian Basin, where inversion happened early and overlapped with the deposition of Lake Pannon sediments. The focus of the study is the Mecsekalja Dislocation Zone (MDZ) and its surroundings, one of the major shear zones of the region and definitely the best exposed.
The project applies a methodologically complex approach, integrating various data types and analytical methods from structural geology, sedimentology and geomorphology. In addition to traditional methods, it uses GIS analysis of data – tectonic and sedimentary features from outcrops, boreholes and seismic sections, plus landforms – integrated into a single system, and applies a combination of apatite fission track chronology with low temperature (U-Th)/He thermochronology to reveal burial and uplift history. The timing and kinematics of tectonic events will be explored, with the temporal framework grounded on a revision of the stratigraphy of Lake Pannon sediments through biostratigraphy and possibly radiometric ages.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main research question is to explore late-stage tectonic evolution in the SW part of the Pannonian Basin, in an area of uplifted basement, and investigates the following questions:
How did the transition between the post-rift and inversion phases of the basin evolution happen in presently elevated basement areas? What events did the transition consist of? Were the mountains covered by lacustrine sediments then? If yes, for how long and how deep? What syn-sedimentary deformation did these deposits experience and what was the precise timing of events? That is, when did general basin subsidence change to uplift, and how does this event relate temporally to the onset of detectable compression? What was the uplift history of the presently uncovered basement?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Through the proposed project it will be possible to explore neotectonic evolution in the SW Pannonian Basin with a detail unavailable at present. It will provide quantitative data on vertical tectonic movements, like the only very vaguely known post-Late Miocene uplift. Focussing on the Late Miocene it will provide insight into the mechanism of the transition between the post-rift subsidence and basin inversion. Through the examination of the question of emergence vs. flooding in Lake Pannon and of the syn-sedimentary structural events, it will add to our knowledge on the general paleogeographic evolution of the lake.
The social importance of the project lies in the fact that several populous settlements are located along the MDZ, most importantly the city of Pécs, which was built directly on the dislocation zone. Furthermore, both national projects aiming at the safe disposal of radioactive waste – Bátaapáti in the Eastern and the Boda Claystone Programme in the Western Mecsek – are located in the vicinity of the MDZ. A better understanding of the Late Neogene evolution of the area may also support active hydrocarbon exploration in southern Transdanubia.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The uniform subsidence of the Pannonian Basin was interrupted in the Late Miocene period. Due mainly to the collision of Africa and Europe, a compressional stress field formed and certain parts of the basement started to undergo uplift and were being deformed by folding and faulting. This change happened earliest in the SW part of the Pannonian Basin, approx. 7-8 million years ago, when most of this area had still been covered by the rapidly upfilling Lake Pannon. Through their thickness, distribution, lithological composition, sedimentary features and deformational structures – folds and faults – the lake deposits indicate the tectonic movements coeval with and posterior to their accumulation. However, it is still not known whether the present-day mountains were covered by the lake, when did their uplift began, what was the amount of uplift and exactly how did this uplift begin. The aim of the research is to investigate these questions by studying a major fault zone of SW Hungary, the so-called Mecsekalja Dislocation Zone, which borders the Mecsek Mts. on the south. The project uses geological, sedimentological and geomorphological methods and data to explore the main stages of young structural evolution. Traditional methods are supplemented by GIS analysis and by modern instrumental methods capable to reveal burial and uplift history. The acquired information on the structural evolution and tectonic conditions is of high importance both for the settlements along the fault zone, including the city of Pécs, and for the national projects concerned with the safe disposal of radioactive waste. The results may also support active hydrocarbon exploration in the region.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt a Kárpát-medence DNy-i részén vizsgálta a termális süllyedéssel jellemzett poszt-rift fázis és a kompresszió és medenceinverzió által uralt neotektonikai fázis átmenetét. Fő céljai közt volt a tektonikai események azonosítása, koruk meghatározása életrétegtani és radiometrikus módszerekkel, és geodinamikai magyarázatuk; megállapítani a terület Pannon-tó általi elöntésének időpontját és kiváltó okait; valamint a terület emelkedéstörténetének nyomozása. Mindez szerkezetföldtani, üledékföldtani, rétegtani és termokronológiai módszerekkel történt. A munka eredményeként részletes képet kaptunk a késő-miocén – negyedidőszaki szerkezetfejlődésről. A felső-miocén (pannóniai) üledékek új bio- és litosztratigráfiai beosztása segítségével először lehetett korhoz kötni a tektonikai eseményeket. Kimutattuk, hogy a vizsgált vetőzónák aktívak voltak és töréses deformációt okoztak az általában képlékeny deformációval jellemzett poszt-rift medencefejlődés során. A késő-miocénben legalább három szerkezeti esemény volt elkülöníthető, egy korai transztenziós, majd két kompressziós/transzpressziós. A Pannon-tó a hegységi területeket ~8-7 Ma közt borította el, a medenceinverzió kezdete is ugyanerre az időre tehető. A Mecsek fő kiemelkedése a paleogénben zajlott. A negyedidőszakban a Mecsek mérsékelten, a Villányi-hegység alig emelkedett.
Results in English
The project investigated the transition from the post-rift phase characterised by thermal subsidence to the neotectonic period with compression and basin inversion in the SW Pannonian Basin. The main aims were to identify tectonic events and date them with the help of updated biostratigraphy and with radiometric methods and to explain them geodynamically; to constrain flooding of the area by Lake Pannon and distinguish climatic and tectonic effects in relative lake level changes; and to reveal the uplift history of the presently uncovered basement. For this, tools of structural geology, sedimentology, stratigraphy and thermochronology were used. Work resulted in a detailed picture of structural evolution of the area during the Late Miocene–Quaternary. A revised bio- and lithostratigraphy of the Upper Miocene (Pannonian) sediments made it possible for the first time to tie dates to tectonic events. It was shown that the studied fault zones were active and produced brittle deformation during the post-rift period generally characterized with plastic deformation. Within the Late Miocene (Pannonian), at least three tectonic events could be distinguished, an early transtensional and two compressional/transpressional ones; basin inversion may have started at ~8-7 Ma, right after the flooding of the mountains by Lake Pannon. The main uplift of the Mecsek area happened in the Paleogene; Quaternary uplift seems to be modest in the Mecsek and very slow in the Villány Hills.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104937
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ledő T, Konrád Gy, Sebe K: Extrusional deformation along a major transpressional mountain front: Mecsek Mts., SW Hungary, In: Fodor László, Kövér Szilvia (szerk.) (szerk.) 11th Meeting of the Central European Tectonic Studies Group (CETeG) HUNTEK 2013: 18th Meeting of the Czech Tectonic Studies Group (ČTS). Budapest: Geological and Geophysical Institute of Hungary, 2013. pp. 42-43. (Occasional papers of the Geological and Geophysical Institute of Hungary; 1.), 2013
Csillag G, Sebe K, Fodor L: Piedmonts of the Transdanubian Range, Hungary: Limited slope retreat of the pediments?, In: 8th IAG International Conference on Geomorphology . Paris, Franciaország, 2013.08.27-2013.08.31. Kiadvány: Paris: 2013. pp. 290, 2013
Sebe K: Ventifacts in the Mecsek region (SW Hungary) - Climatic interpretation and tectonic implications, Z GEOMORPHOL 57: (3) 305-323, 2013
Sebe K, Konrád Gy, Magyar I: A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora, FÖLDTANI KÖZLÖNY 143: (1) 445-468, 2013
Rofrics N, Magyar I, Sebe K: Puhatestű fauna Pécs-Danitzpuszta késő-miocén korú mészmárgáiban, In: Bosnakoff M, Dulai A (szerk.) (szerk.) 17. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Győr, Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető . Győr, Magyarország, 2014.05.29-2014.05.31. Kiadvány: Budapest: Magyarhoni Földtani Társulat, 2014. pp. 31, 2014
Thamó-Bozsó E, Sebe K, Kónya P: An attempt to distinguish local and distal Upper Miocene deltaic sediments around the Mecsek Mountains (SW Hungary) based on mineralogical data, In: Ondrej Bobek, Tomas Matys Grygar, David Ulicny (szerk.) (szerk.) Central European Meeting of Sedimentary Geology. Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, 2014. pp. 102-103., 2014
SEBE K, MAGYAR I, CSILLAG G, SZTANÓ O: A mecseki pannóniai üledékek rétegtana: új adatok, eredmények és kérdések, In: Dályay Virág, Sámson Margit (szerk.) (szerk.) Tisia Konferencia. Pécs: Molnár Nyomda és Kiadó, 2015. pp. 72-76., 2015
Sebe K, Csillag G, Dulai A, Gasparik M, Magyar I, Selmeczi I, Szabó M, Sztanó O, Szuromi-Korecz A: Neogene stratigraphy in the Mecsek region, In: Bartha I-R, Kriván Á, Magyar I, Sebe K (szerk.) (szerk.) Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium. Budapest: Magyarhoni Földtani Társulat, 2015. pp. 102-124., 2015
Budai S, Sebe K, Nagy G, Magyar I, Sztanó O: Lake level fluctuations and various delta types in a Pannonian (Upper Miocene) sedimentary sequence at Hímesháza (Eastern Mecsek Mountains, SW Hungary), In: Bartha I-R, Kriván Á, Magyar I, Sebe K (szerk.) (szerk.) Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium. Budapest: Magyarhoni Földtani Társulat, 2015. pp. 23., 2015
Sebe K, Pazonyi P, Gasparik M, Szujó G L: Uplift history of the Villány Hills (SW Hungary) based on paleontological data, GEOPHYS RES ABSTR 17: , 2015
Sztanó O, Sebe K, Csillag G, Magyar I: Turbidites as indicators of paleotopography, Upper Miocene Lake Pannon, Western Mecsek Mountains (Hungary), GEOL CARPATH 66: (4) 331-344, 2015
Hably L, Sebe K: A late Miocene termophilous flora from Pécs-Danitzpuszta, Mecsek Mts., Hungary, NEUES JAHRB GEOL P-A 279: (3) 261-271, 2016
Csoma V, Szuromi-Korecz A, Tóth E, Sebe K: Palaeoecology of Pannonian ostracod faunas from Pécs-Danitzpuszta in S Hungary: a preliminary study, In: Mandic O, Pavelić D, Kovačić M, Sant K, Andrić N, Hrvatović H (szerk.) (szerk.) Program & Abstracts. Lake - Basin - Evolution, RCMNS Interim Colloquium 2016 & Croatian Geological Society Limnogeology Workshop. Zagreb: Croatian Geological Society, 2016. pp. 24-25., 2016
Sebe K, Konrád Gy, Harangi-Lukács R, Harangi Sz, Benkó Zs, Pécskay Z, Magyar I, Dunkl I, Sztanó O, Józsa S: Linking bio- and chronostratigraphy in Lake Pannon: pyroclastics and biozones in the southwestern Pannonian Basin, In: Mandic O, Pavelić D, Kovačić M, Sant K, Andrić N, Hrvatović H (szerk.) (szerk.) Program & Abstracts. Lake - Basin - Evolution, RCMNS Interim Colloquium 2016 & Croatian Geological Society Limnogeology Workshop. Zagreb: Croatian Geological Society, 2016. pp. 43-44., 2016
Kovács Á, Sebe K, Magyar I, Nagy G: A Nagymányok környéki pannóniai üledékek faunája, In: Bosnakoff M, Virág A (szerk.) (szerk.) 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Budapest: Magyarhoni Földtani Társulat, 2016. pp. 23-24., 2016
Nagy G, Magyar I, Sebe K: Pannóniai puhatestűek a Nyugat-Mecsek peremén (Bükkösd, Cserdi), In: Bosnakoff M, Virág A (szerk.) (szerk.) 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Budapest: Magyarhoni Földtani Társulat, 2016. pp. 28., 2016
Sebe K., Magyar I., Csillag G., Sztanó O.: A mecseki pannóniai üledékek rétegtana: új adatok, eredmények és kérdések, In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia. Pécs, 2015. február 27-28. Magyarhoni Földtani Társulat, Pécs, pp. 72–76. ISBN 978-963-8221-56-8, 2015
Sebe K; Konrád Gy; Magyar I.: A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora, Földtani Közlöny 143/1, 445–468., 2013
Sebe K: Ventifacts in the Mecsek region (SW Hungary) – climatic interpretation and tectonic implications, Zeitschrift für Geomorphologie 57/3, 305–323, 2013
Ledő T; Konrád Gy; Sebe K.: Extrusional deformation along a major transpressional mountain front: Mecsek Mts., SW Hungary, Abstract book, 11th Meeting of the Central European Tectonic Studies Group (CETeG), Várgesztes, Hungary, 24-27. April 2013, pp. 42-43., 2013
Csillag G; Sebe K; Fodor L: Piedmonts of the Transdanubian Range, Hungary: Limited slope retreat of the pediments?, Abstract book, 8th IAG International Conference on Geomorphology, Aug. 27-31, 2013, Paris, France, p. 290., 2013
Konrád Gy; Sebe K.: Perm-triász és pannóniai törmelékes üledékek a Mecsekben, Kirándulásvezető, terepbejárás az MTA Szedimentológiai Albizottsága és az MFT Általános Földtani Szakosztálya szervezésében, 2013.04.12-13., 38 p., 2013
Sebe K: Ventifacts in the Mecsek region (SW Hungary) – climatic interpretation and tectonic implications, Zeitschrift für Geomorphologie 57/3, 305–323, 2013
Sebe K., Pazonyi P., Gasparik M., Szujó G. L.: A Villányi-hegység emelkedéstörténete őslénytani adatok alapján, Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, 17. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2014. május 29–31. Győr, pp. 31–32., 2014
Nagy G., Magyar I., Sebe K.: Késő-miocén molluszkafauna a Mórágyi-rög peremén (Himesháza), Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, 17. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2014. május 29–31. Győr, p. 26., 2014
Rofrics N., Magyar I., Sebe K.: Puhatestű fauna Pécs-Danitzpuszta késő-miocén korú mészmárgáiban, Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, 17. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2014. május 29–31. Győr, p. 31., 2014
Sztanó O., Sebe K., Csillag G., Magyar I.: Unusual lacustrine sediments on the surface: Szulimán turbidites, Lake Pannon, Upper Miocene, Western Mecsek, Hungary, in: Bábek, O., Matys Grygar, T., Uličný, D. (Eds.): Abstracts. Central European Meeting of Sedimentary Geology, Olomouc, Czech Republic, June 9 to 13, 2014. Palacký Unive, 2014
Thamó-Bozsó E., Sebe K., Kónya P.: An attempt to distinguish local and distal Upper Miocene deltaic sediments around the Mecsek Mountains (SW Hungary) based on mineralogical data, in: Bábek, O., Matys Grygar, T., Uličný, D. (Eds.): Abstracts. Central European Meeting of Sedimentary Geology, Olomouc, Czech Republic, June 9 to 13, 2014. Palacký Unive, 2014
Konrád Gy., Sebe K.: Problems of integrating data of a complex fault zone into a database, Proceedings, XX Congress of the Carpathian-Balkan Geological Association, 24-26 September 2014, Tirana, Albania, Buletini Shkencave Gjeologjike, Special Issue 2014, Vol., 2014
Budai S., Sebe K., Nagy G., Magyar I., Sztanó O.: Lake level fluctuations and various delta types in a Pannonian (Upper Miocene) sedimentary sequence at Hímesháza (Eastern Mecsek Mountains, SW Hungary), In: BARTHA I-R., KRIVÁN Á., MAGYAR I., SEBE K. (szerk.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Inte, 2015
Sebe K., Hably L., Dolezych, M.: New macroflora from the Upper Miocene of the Mecsek Mts., Hungary, In: Bartha I-R., Kriván Á., Magyar I., Sebe K. (szerk.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Inte, 2015
Sebe K., G. Csillag, A. Dulai, M. Gasparik, I. Magyar, I. Selmeczi, M. Szabó, O. Sztanó, A. Szuromi-Korecz: Neogene stratigraphy in the Mecsek region, In: Bartha I-R., Kriván Á., Magyar I., Sebe K. (szerk.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Inte, 2015
Hably L., Sebe K.: Új késő-miocén melegkedvelő flóra Pécs-Danitzpusztáról, In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó, 2015. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest,, 2015
Sztanó O., Sebe K., Magyar I., Csillag G.: Turbidites as indicators of paleotopography, Late Miocene Lake Pannon, Western Mecsek (Hungary), Geologica Carpathica 66/4, 331–344., 2015
Sebe K, Konrád Gy, Horváth J: Tektonikai jelenségek a Mecsekalja-öv pannóniai rétegeiben: Pécs, Ifjúság útja és környéke, TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (PÉCS) 2015: (1) 1-11, 2016
Szujó G. L., Sebe K., Sipos Gy., Pozsgai E.: Pleisztocén folyóvízi kavics a Villányi-hegységben, Földtani Közlöny (közlésre elfogadva), 2017




Back »