Examination of total factor productivity and technical efficiencychange in Hungarian Agriculture  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
104953
Type PD
Principal investigator Baráth, Lajos
Title in Hungarian A teljes tényezős termelékenység és a technikai hatékonyság változásának vizsgálata a magyar mezőgazdaságban
Title in English Examination of total factor productivity and technical efficiencychange in Hungarian Agriculture
Keywords in Hungarian technológiai fejlődés, technikai hatékonyság, TFP, gazdasági teljesítmény, magyar mezőgazdaság
Keywords in English technological change,technical efficiency, TFP, economic performance, Hungarian agriculture
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Economics
Panel Economics
Department or equivalent Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences)
Starting date 2012-09-01
Closing date 2015-08-31
Funding (in million HUF) 2.491
FTE (full time equivalent) 2.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás fő célkitűzése a magyar mezőgazdaság technikai hatékonyságának (TE) és teljes tényezős termelékenységének (TFP) elemzése különböző frontier módszerekkel a Tesztüzemi Rendszer és a Vállalati Mérlegbeszámolók adatai alapján. Az utóbbi években, a nemzetközi szakirodalomban a frontier módszerek intenzív használatával találkozhatunk, ezzel szemben Magyarországon e módszerek használata még kevésbé terjedt el. Két fő frontier módszer különböztethető meg: a Data Envelopment Analysis (DEA) és a Stochastic Frontier Analysis; mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai is, ezért a cél mindkét módszer használata a projekt során. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a hagyományos SFA és DEA módszerek torzított becsléshez és a technikai hatékonyság nagyságának alulbecsléséhez vezethetnek, mivel implicite valamennyi üzem számára azonos technológia elérését feltételezik. A kutatás első szakaszának célja ennél fogva: (1) olyan frontier modellek illesztése, amelyek alkalmasak a technikai hatékonyság és az üzemi heterogenitás szétválasztására; majd (2) a modellek eredményeinek vizsgálata statisztikai tesztek, illetve a Bauer et al. (1998) által javasolt konzisztencia kritériumoknak való megfelelés szemszögéből. A kutatás második szakaszában: a magyar mezőgazdaság esetében legjobban illeszkedő és konzisztens eredményeket produkáló frontier modellek eredményeit felhasználva Malmquist TFP index számítása és a TFP változás dekompozíciója: a technológiai változás a technikai hatékonyság és a méretgazdaságosság hatására. A harmadik szakaszban: különböző tényezők (támogatások, beruházás, biztosítás, agrárpolitikai intézkedések, stb.) hatásának vizsgálata a TFP egyes komponenseire.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A teljes tényezős termelékenység az egyik kulcs gazdasági mutató, amelyik döntő tényezője a gazdasági növekedésnek és a vállalati jövedelmezőségnek, ezért vizsgálata mind mikro, mind makro szempontból lényeges gazdasági kérdések megválaszolását teszi lehetővé. A projekt fő célja az utóbbi években jelentős fejlődésen keresztül ment modern frontier módszerek segítségével a magyar mezőgazdaság technikai hatékonyságának, valamint TFP-jének mérése és dekompozíciója, feltárva ez által az élelmiszer-gazdasági növekedés forrásait és az azokat befolyásoló főbb tényezőket. A projekt fő céljának eléréséhez szükséges köztes szakaszok közben: az elemzés választ ad arra, hogy a technikai hatékonyság számítás során sok modell által figyelmen kívül hagyott üzemi heterogenitás hatásának szétválasztása a technikai hatékonyságtól milyen mértékben változtatja meg a technikai hatékonyság nagyságát; mely modellek a legalkalmasabbak a magyar élelmiszer-gazdaság vizsgálatára; a különböző modellek eredményei mennyire konzisztensek egymással; különböző tényezők hogyan befolyásolták a TFP egyes komponenseinek alakulását.
A kutatás kiinduló hipotézisei a következők: (1) a heterogenitás kezelése lényeges a technikai hatékonyság számítása során, figyelmen kívül hagyása nagymértékben megváltoztatja a TE és TFP változás számításának eredményét; (2) a TFP növekedés fő forrása a technológia fejlődés volt; (3) a technikai hatékonyság és a méretgazdaságosság változása kisebb mértékben járult hozzá a TFP értékének változásához.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az elért eredmények az alapkutatásban a különböző frontier modellek összehasonlítása révén és a modellek eredményeinek konzisztencia kritériumok alapján történő vizsgálatával, több új perspektívát is nyitnak. Először: a heterogenitás kezelésére alkalmas modellek vizsgálata népszerű kutatási témának számít a nemzetközi szakirodalomban, a téma vizsgálata egy átalakuló ország esetében hasznos hozzájárulás lehet a témában megjelent eddigi irodalmakhoz. Másodszor: az elemezni kívánt konzisztencia kritériumok alkalmazására tudomásom szerint a mezőgazdasági szektorban még nem került sor; korábban a pénzügyi szektorban vizsgálták, az ott kapott eredmények robosztusságának vizsgálatához lényeges más szektorok és adatbázisok esetében is a vizsgálatokat elvégezni, hozzájárulva ezáltal azon aktuális kérdés vizsgálatához, hogy mely frontier modellek tekinthetők alkalmasabbnak döntések hatáselemzésének elvégzésére. Szintén új perspektívát jelent a termelési technológia paraméteres (SFA) és nem-paraméteres (DEA) modellezésével kapott eredményeinek felhasználása Malmquist TFP index számítására a magyar mezőgazdaságban. Társadalmi hasznosíthatóság szempontjából a projekt a következőknek teremti meg a tudományos alapját. A gazdasági döntéshozók számára lényeges, hogy minél pontosabb információval rendelkezzenek az adott döntéshozó egység (ország, régió, ágazat, üzem, stb.) teljesítményével és a döntések teljesítményre gyakorolt hatásával kapcsolatban; ehhez nélkülözhetetlen, hogy az értékelésekhez használt módszerek minél pontosabb eredményt produkáljanak. E szempontból a különböző modellek eredményeinek és az eredmények konzisztenciájának összehasonlítása hasznos információkat szolgáltathat a döntéshozók számára. A TFP változás és a változást meghatározó komponensek, illetve a teljesítményt befolyásoló különböző tényezők egyes komponensekre gyakorolt hatásának elemzése hozzájárulhat a mezőgazdasági növekedést meghatározó tényezők jobb megértéséhez. A kutatás eredményei felhasználhatók célzottabb agrárpolitikai intézkedések meghozatalához, a mezőgazdasági növekedést elősegítő országos és/vagy térségei stratégiák tervezésekor, valamint a teljesítmény értékelés különböző módszerei iránt érdeklődők számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A gazdasági teljesítmény mérésének egyik kulcs mutatója a teljes tényezős termelékenység (TFP), amely a tevékenységhez használt összes erőforrásra jutó kibocsátás nagyságát mutatja meg. A vállalatok és egy adott ország gazdaságának szempontjából alapvető fontosságú a gazdasági tevékenységhez szükséges erőforrások hatékonyabb, minél termelékenyebb felhasználása. A hatékonyság és termelékenység mérésére számos különböző módszer áll rendelkezésre. Az egyes módszerek folyamatos fejlődésen mennek keresztül a közgazdasági, matematikai statisztikai elméletek fejlődésével. A gazdasági döntések termelékenység változásra gyakorolt hatásának vizsgálatához lényeges, hogy a termelékenység értékelése olyan modellek segítségével történjen, amelyek megbízható eredményeket produkálnak. A kutatás célja különböző modellek eredményeinek vizsgálata és a magyar mezőgazdaság vizsgálatára legalkalmasabb modellek kiválasztása, majd a kiválasztott modell segítségével a TFP számítása és összetevőire bontása. A TFP változása három fő összetevőre bontható: (1) a technológiai fejlődésre, mely döntően az innováció (új technológiák, módszerek, eljárások) hatásának tulajdonítható; (2) a technikai hatékonyság változására, amely azt mutatja meg, hogy az üzemek közelednek-e az elérhető legjobb technológiát használó üzemekhez vagy távolodnak; (3) és a méretgazdaságosságra, amely a termelési méret változásából adódó teljesítmény-változást mutatja meg. A kutatás kitér arra is, hogy különböző tényezők (pl. agrárpolitikai intézkedések, támogatások, beruházások, stb.) milyen hatással voltak a TFP egyes összetevőire, mely információk fontos visszajelzést jelentenek a gazdasági döntéshozók számára.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main aim of the research is to analyse the technical efficiency (TE) and total factor productivity (TFP) of Hungarian agriculture based on data from the Farm Accountancy Data Network and company balance sheets (NAV database) using various frontier methods. International literature widely uses frontier methods in recent years. On the contrary, these methods are not widespread in Hungary. Two main frontier methods are distinguished: the Data Envelopment Analysis (DEA) and the Stochastic Frontier Analysis; both have advantages and disadvantages as well, therefore, my aim is to use both methods in the project. Recent investigations have proved that traditional DEA and SFA models may lead to biased estimations and the underestimation of technical efficiency as they expect all firms to have access to similar technology. Accordingly, the aim of the first stage of research is to (1) estimate frontier models that are suitable to distinguish between technical efficiency and firm heterogeneity; then to (2) examine the results of models from the aspects of statistical tests and the compliance with the consistency criteria proposed by Bauer et al. (1998). In the second stage of the research: Malmquist TFP index will be calculated using the results of frontier models giving the best estimations and consistent results in the case of Hungarian agriculture and the TFP change will be decomposed into: technological change, technical efficiency- and scale efficiency change. In the third stage, the effects of various factors (subsidies, investment, insurance, agricultural policy measures, etc) on each component of TFP will be examined.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Total factor productivity is a key economic indicator, and a determining factor of economic growth and company profitability, thus its examination enables the answering of relevant micro- and macroeconomic questions. The main aim of the project is to measure and decompose TFP of Hungarian agriculture using modern frontier methods improved considerably in recent years and to reveal the sources of growth in the agricultural sector and the major factors affecting them. During the intermediate stages required to achieve the project main aim, the analysis will reveal how the separation of technical efficiency from firm heterogeneity changes the level of technical efficiency scores; which models are the most suitable to examine Hungarian agriculture; how consistent are the results of different models with each other and how each TFP component is influenced by various factors.
The initial hypotheses of the research: (1) taking into account firm heterogeneity is important during the calculation of technical efficiency and its negligence significantly changes the results of TE and TFP calculations; (2) technological development was the main source of TFP increase; (3) changes in technical efficiency and scale efficiency contributed less to the change of TFP growth.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The results open up new prospects in basic research by the comparison of various frontier models and the examination of the results of the models on the basis of consistency criteria. First: the investigation of models suitable to tackle heterogeneity are considered as a popular research topic in international literature, and the examination of the topic may provide useful additions to the literature published so far in the case of transition countries. Second: as far as I know, the consistency criteria to be analyzed have not been applied in the agricultural sector yet; they were examined in the financial sector, and the examination of the robustness of the results obtained there requires the examination of other sectors and databases in order to reveal which frontier models are more suitable to analyze the effects of decisions. Another new perspective is the application of Malmquist TFP index of Hungarian agriculture based on parametric (SFA) and non-parametric models (DEA). In terms of social application the project creates a scientific basis for the following: it is important for economic decision makers to have accurate information in connection with the performance of the given Decision Making Unit (country, region, sector, plant, etc.) and with the effects of decisions on performance; consequently methods used for performance’s assessment should provide as correct results as possible. Accordingly, the comparison of various models’ results and consistency might provide useful information for the decision makers. The examination of TFP change and its components; moreover the effect of the factors affecting these components may contribute to better understanding of factors determining agricultural growth. The results of the research can be used to take more targeted agricultural policy measures, and also during the planning of national and/or regional strategies promoting agricultural growth, as well as by those interested in the various methods of performance evaluation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Total factor productivity is a key indicator of economic performance, which shows the extent of output per total resources used for products and services. In most cases, TFP is examined over time to evaluate whether output per unit resource increased or decreased. It is essential for companies and national economies that the resources required for economic activities are used efficiently and productively. There are several methods available to measure efficiency and productivity; these methods have been continuously improving by the improvement of economic, mathematical and statistical theories. To examine the effects of economic decisions on productivity change, productivity should be assessed using models providing reliable results. The aim of this research: is to examine the results of various models and to select the most suitable models for the examination of Hungarian agriculture, and then the calculation and decomposition of TFP using the selected models. TFP change can be decomposed to three main components: (1) technological development, attributed mainly to the effect of innovation (new technologies, methods, procedures, etc); (2) changes of technical efficiency which shows if firms catch up with or lag behind the firms using the best available technology; and (3) scale efficiency showing the performance change attributable to the changes in production size. The research also examines the effects of various factors (such as agricultural political measures, subsidies, investments, etc.) on each component of TFP, providing useful feedback to economic decision makers.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt fő eredményei 3 pontban foglalhatók össze. Először, a többtényezős termelékenység (MFP) és a környezeti állapot változását vizsgáltuk a magyar mezőgazdaságban 2000 és 2013 között. Az eredmények azt mutatták, hogy az MFP növekedett és a környezeti állapot is kedvezően változott a vizsgált időszak alatt. Másodszor, a teljes tényezős termelékenység változását vizsgáltuk az EU mezőgazdaságában 2004-2013 között. Az eredmények azt mutatták, hogy a TFP kis mértékben csökkent, de jelentős különbségek vannak a TFP változását illetően a régi és új tagállamok, valamint az egyes tagállamok között egyaránt. Eredményeink azt is mutatták, hogy nincs konvergencia az EU tagállamok között. Harmadszor, a technológiai heterogenitás modellezésének hatását vizsgáltuk a technikai hatékonyságra. Az eredményeink azt mutatták, hogy a random paraméter modellek és a látens csoport modellek a legalkalmasabbak a technológiai heterogenitás és a TE szétválasztására. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a technológiai heterogenitás kezelése fontos a TE modellezésekor. Empirikus eredményeink röviden: kisebbek a technikai hatékonysági tartalékok a magyar szántóföldi növénytermesztő üzemek esetében, a korábban feltételezettekhez viszonyítva és a termelési méret növelésén keresztüli termelékenység növekedésre, technológia váltás nélkül nincs tér. Mindez arra utal, hogy a technológiai váltást elősegítő agrárpolitika hatékony eszköz lehet a termelékenység növelésére.
Results in English
The main results of this project can be summarised in three points. First, we analysed the changes in the multifactor productivity (MFP) and environmental conditions of the Hungarian agriculture in the period from 2000 to 2013. The results showed that the MFP increased and the environmental conditions also changed favourably in the period analysed. Second, we investigated the TFP change in the European agriculture between 2004 and 2013. The results revealed that TFP has slightly decreased in the EU; however there are significant differences in this respect between the OMS and NMS and across member states. Moreover, our estimations revealed that there is no convergence across the member states. Third, we .investigated the effect of heterogeneity on TE. Our results showed that latent class models (LCM) and random parameter models (RPM) are the most suitable approaches to differentiate TE and technological heterogeneity. The results clearly showed that it is important to handle the effect of technological heterogeneity in the estimation of TE. Our empirical results revealed: in the Hungarian COP sector there is less chance to increase performance through TE improvement than was earlier expected and there is no room to improve productivity by increasing farm size, unless farms switch technologies. Consequently, our results imply that supporting technological development could be an effective policy to increase TFP.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104953
Decision
Yes





 

List of publications

 
Fertő I, Baráth L: Hatékonyság és külkereskedelmi versenyképességi vizsgálatok a kelet- és közép-európai országokban: irodalmi áttekintés, GAZDÁLKODÁS 58: (3) 279-290, 2014
Nagy Zs, Baráth L: A többtényezős termelékenység és a környezeti állapot változása a magyar mezőgazdaságban, az EU-csatlakozást követően, STATISZTIKAI SZEMLE 93: (1) 53-73, 2015
Baráth L.,Fertő I.: Are Farms in Less Favoured Areas Less Efficient?, http://www.icae2015.org/?q=content/, 2015
Baráth L., Fertő I.: Agricultural Productivity in the EU: A TFP Comparison between the Old and New EU Member States, http://www.napw2014.com/, 2014
BAráth L.; Fertő I.; Bojnec S.: Do LFA subsidies influence farm technical efficiency? The case of the Slovenian farms, EAAE Congress, 2014
Baráth L; Fertő I: Agricultural Productivity in the EU: a Comparison between the Old and New Member States, Absztrakt# The 13th European Workshop on Efficiency and Productivity Analysis (EWEPA"13), 2013
BARÁTH L;FERTŐ I: Heterogenitás és technikai hatékonyság – a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LX. ÉVF., 2013. JÚNIUS.650-669.o, 2013
Baráth L;Fertő I: Estimating technical efficiency under technological heterogeneity in Hungarian crop sector, Agecon search#Agricultural Economics Society>86th Annual Conference, April 16-18, 2012, Warwick University, Coventry, UK, 2012
Baráth L; Fertő I: Agricultural Productivity in the EU: a Comparison between the Old and New Member States, Absztrakt# The 13th European Workshop on Efficiency and Productivity Analysis (EWEPA"13), 2013
Baráth L: Determinants of Technical efficiency and TFP in Hungarian Crop sector, konferencia dia# www.IAMO.de 4th Halle Workshop on Efficiency and Productivity Analysis – HAWEPA, 2012
Baráth L;Fertő I.: Heterogeneous technology, scale of land use and technical efficiency:The case of Hungarian crop farms, Land Use Policy 42 141–150, 2015
Baráth L; Fertő I.: Agricultural Productivity in the EU: A TFP Comparison between the Old (EU-15) and New (EU-10) EU Member States, 88th Annual Conference of the Agricultural Economics Society, 2014
Baráth L.; Fertő I.: Hatékonyság és külkereskedelmi versenyképességi vizsgálatok a kelet- és középeurópai országokban: irodalmi áttekintés, Gazdálkodás 2014.3. 58 Évf. 279-300., 2014




Back »