Full-Sky Imaging Polarimetry to Detect Clouds and to Study the Meteorological Conditions Favourable for Polarimetric Viking Navigation  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
105054
Type K
Principal investigator Horváth, Gábor
Title in Hungarian Égbolt-polarimetria a felhők felismerésére és a polarimetrikus viking-navigációnak kedvező meteorológiai viszonyok vizsgálatára
Title in English Full-Sky Imaging Polarimetry to Detect Clouds and to Study the Meteorological Conditions Favourable for Polarimetric Viking Navigation
Keywords in Hungarian meteorológiai optika, fénypolarizáció, égboltfény polarizációja, felhődetektor, polarimetria, polarimetrikus viking-navigáció
Keywords in English meteorological optics, light polarization, skylight polarization, cloud detector, polarimetry, polarimetric Viking-navigation
Discipline
Meteorology, atmospheric physics and dynamics (Council of Complex Environmental Sciences)70 %
Ortelius classification: Meteorology
Biophysics (Council of Physical Sciences)30 %
Panel Earth sciences 2
Department or equivalent Department of Biological Physics (Eötvös Loránd University)
Participants Barta, András
Bernáth, Balázs
Száz, Dénes
Starting date 2012-09-01
Closing date 2016-12-31
Funding (in million HUF) 38.517
FTE (full time equivalent) 7.62
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az egyik legfontosabb meteorológiai jellemző az égbolt felhőborítottsága, ami az időjárást és az éghajlatot is befolyásolja. A felhők felismerését és az ég felhőfedettségének mérését egyre inkább önműködő berendezések végzik. Korábban kimutattuk, hogy ha egy felhős égbolt színes fényképén túl fölhasználjuk az ég képalkotó polarimetriával mért polarizációs mintázatait is, akkor a felhődetekció pontossága növelhető. Egyik fő kutatási célunk olyan újgenerációs polarizációs felhődetektorok építése, amelyek 3 darab, 180o látószögű halszemoptikát, 3 digitális kamerát és 3 eltérő, rögzített áteresztési irányú lineáris polárszűrőt tartalmaznak. E polarimétereket Magyarországon és egy Atlanti-óceáni expedíción fogjuk tesztelni. Két polarizációs felhődetektort egymástól megfelelően nagy földi bázistávolságra sztereo-párba állítva azt vizsgáljuk, hogy a mért égbolt-polarizációs információk mennyiben javítják a térbeli felhődetekciót. E nem csak felhők felismerésére alkalmas polariméterekkel mérjük továbbá a légkörbe került vulkáni aeroszolok, szárazföldi homok, por és virágpor égbolt-polarizációt módosító hatásait. E polarizációs felhődetekciós módszerünkről a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában 2011. szeptemberében egy szabadalmi bejelentést nyújtottunk be (P-1100482). Tervezett kutatómunkánk másik fő vonala szerint a képalkotó polarimetriával mért égbolt-polarizációs mintázatokat arra is használjuk, hogy a polarimetrikus viking-navigáció két fő lépése hibafüggvényének laboratóriumi biofizikai mérése után meghatározzuk azon meteorológiai viszonyokat, melyek kedveznek e navigációs módszernek.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Tervezett vizsgálatainkkal új adatokat nyerünk az égbolt polarizációs mintázatának a vulkáni aeroszol, homok, por és pollen miatti változásairól. Ez légköroptikailag érdekes, mert az égbolt-polarizációról új kísérleti ismeretekhez jutunk e speciális légköri viszonyok között. Egy fontos melléktermékként fogjuk kifejleszteni a polarizációs felhődetekció korábbinál fejlettebb módszerét, aminek alapja a megépítendő és különféle meteorológiai, szárazföldi és tengeri viszonyok között kipróbálandó 3.0 verziójú polariméterünk lesz. Új tudományos eredmények várhatók a felhődetektorunk sztereo-párba való állításától is, miáltal a felhők 3D-s kiterjedéséről nyerünk információkat. Az újgenerációjú felhődetektorunk elsődlegesen a meteorológusok hasznára válik, mivel általa megbízhatóbbá válik a felhők felismerése és az ég felhőfedettségének felszíni mérése. Másrészt az égbolt-polarizációs vizsgálatainkkal magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért tévednek el egyes polarizáció-érzékeny vándorló állatok a vulkáni aeroszoltól, füsttől, homoktól és portól szennyezett légköri viszonyok között. A polarimetrikus viking-navigáció lehetőségének vizsgálata nemzetközileg is úttörő, eddig kísérletileg még senki sem tanulmányozta e sokakat érdeklő és több tudományágat is érintő, feltételezett navigációs eljárást. Méréseink kvantitatív légköroptikai és biofizikai érveket/ellenérveket szolgáltatnak a polarimetrikus viking-navigáció hipotézise mellett/ellen, és kiderül, hogy a különféle meteorológiai szituációkban egy viking navigátor milyen valószínűséggel találhatta meg a felhők, köd által takart, a navigációja alapjául szolgáló Nap helyét polárszűrőkként működő napkő-kristályokkal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az újgenerációs, 3.0 verziójú, az egész eget átfogó, 180o látószögű képalkotó polariméterünk (polarizációs felhődetektorunk) jelentőségét és újdonságerejét jól bizonyítja a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e tárgyban befogadott, P-1100482 számú szabadalmi bejelentésünk. Ugyancsak újdonságnak számít két ilyen felhődetektor megfelelően nagy bázistávolságú sztereo-párba kötése, miáltal a felhők térbelisége vizsgálható a polarizációs információk fölhasználásával. Tervbevett égbolt-polarimetriai méréseink jelentősége abban áll, hogy az újgenerációs felhődetektorunkkal pontosabban lehet detektálni a felhőket és megbízhatóbban mérni az ég felhőfedettségét. A vulkáni aeroszol, homok, por és virágpor égbolt-polarizációra kifejtett hatásának mérése pedig új légköroptikai ismeretekhez vezet, melyek még az égbolt-polarizáció alapján navigáló állatok viselkedésének megértését is mélyíteni fogják, amennyiben választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miért tévednek el repülés közben ezen állatok, mikor a szóban forgó aeroszolok légköri koncentrációja jelentősen megnő.

Az eddigi kvalitatív, sokszor inkább csak hiten alapuló, megbízhatatlan adatokra épülő megfontolásokon túl egzaktabb, kvantitatívabb érveket/ellenérveket fogunk felhozni a több humán és reál tudományágat is foglalkoztató polarimetrikus viking-navigáció hipotézise mellett/ellen. Bizonyítékokat/cáfolatokat fogunk szolgáltatni e navigációs módszerrel kapcsolatban oly módon, hogy mérésekkel megvizsgáljuk e hipotézis fő elemeinek lehetőségét és az azoknak kedvező meteorológiai körülményeket. E kvantitatív alapkutatási megközelítés új és jelentős, sokakat érdeklő eredményekkel kecsegtet a vikingek rejtélyes navigációjának kutatása terén.

Úgy az újgenerációs polarizációs felhődetektor megépítése és a vele tervezett égbolt-polarizációs méréseink, mint a polarimetrikus viking-navigációnak kedvező meteorológiai viszonyok kiderítése nemzetközileg is úttörő jellegű, eredeti alapkutatásnak számítanak. A felhődetektorok formájában testet öltő kutatás-fejlesztésünknek ráadásul még konkrét gyakorlati haszna is van.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A meteorológiában az égbolt felhőfedettségének automatikus, emberi észlelőktől mentes földi mérése részben még megoldatlan. Ebben jelent nagy előrelépést az általunk kifejlesztett és szabadalmaztatott polarizációs felhődetekciós módszer, amivel a korábbinál nagyobb pontossággal és automatikusan ismerhetők fel a felhők és határozható meg az ég felhőfedettsége. A polarizációs felhődetektorainkkal számos más légköroptikai jelenséget is vizsgálhatunk: mérjük például a légkörbe került vulkáni aeroszolok, szárazföldi homok, por és virágpor égbolt-polarizációt módosító hatásait.

Az i.sz. 900 és 1200 közötti időszakban az Atlanti-óceán északi részeit a vikingek uralták, akik mágneses iránytű nélkül is kiválóan tájékozódtak a nyílt vizeken. Mikor sütött a Nap, egy speciális napórával határozták meg az égtájak irányát. Máig rejtélynek számít azonban, hogy felhős vagy ködös időben, mikor nem látható a napkorong, miként navigáltak. Egy széles körben elterjedt hipotézis szerint ködben vagy felhős időben a vikingek az égbolt-polarizáció segítségével tájékozódhattak bizonyos polarizáció-érzékeny rovarokhoz hasonlóan. A feltételezések szerint a vikingek az égboltfény polarizáció-irányát lineáris polárszűrőként működő, napkőnek nevezett kristályokkal állapíthatták meg. A vikingek égboltpolarimetrikus navigációjáról szóló hipotézis napjainkig teljesen nélkülözte a kísérleti alapokat. Az általunk mérendő égbolt-polarizációs mintázatok felhasználásával és a polarimetrikus viking-navigáció fő lépései hibafüggvényeinek mérésével meghatározzuk majd azon meteorológiai viszonyokat, melyek kedveznek e rejtélyes navigációs módszernek.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

One of the most important meteorological parameter is the percentage of cloud cover of the sky, which strongly influences both the weather and the climate. Nowadays clouds are usually detected and the cloud coverage is generally measuremed by automatic instruments using the colour picture of the sky. Earlier we have shown that the use of polarization patterns of cloudy skies measured by imaging polarimetry can considerably enhance the accuracy of cloud detection. Our first research goal is to build new-generation polarization cloud detectors, that are composed of three 180o field-of-view fisheye lenses, 3 digital cameras and 3 linear polarizers with different directions of polarization. We plan to test these polarimeters in Hungary and in an expedition on the Atlantic ocean. Setting two such polarization cloud detectors in a stereo pair with an appropriately large base distance, we study how the measured polarization information from the sky can improve the 3-dimensional cloud detection. Furthermore, with these polarimeters we also measure the influence of aerial volcanic aerosols, sand, dust and pollen on the sky polarization. In September 2011 a patent (P-1100482) of our polarization cloud detection method was submitted to the Hungarian Patent Office. Our second aim is to measure in biophysical laboratory experiments the error functions of the two main steps of the polarimetric Viking navigation based on the sky polarization analyzed by dichroic crystals (sunstones). Using the celestial polarization patterns measured by our imaging polarimeters, we determine those meteorological sky conditions that are favourable for this navigation method.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We shall gain new data on the change of sky polarization due to volcanic aerosols, sand, dust and pollen. Celestial polarization has never been investigated under such atmospheric conditions. As a practical by-product, we shall develop a new-generation (version 3.0) of the polarization cloud detectors, which will be more reliable than the earlier versions. The basis of this will be the version 3.0, full-sky imaging polarimeters to be tested under various terrestrial and oceanic meteorological conditions. New scientific results will be obtained from the stereo pair of two polarization cloud detectors, by which the 3D extension of clouds can be studied. Our new-generation polarization cloud detectors will yield profit mainly for the meteorologists, who can detect clouds and determine the cloud coverage of the sky from the ground more accurately. Our sky-polarization measurements will help to explain the phenomenon why certain polarization-sensitive wandering animals do disorient under skies polluted by volcanic aerosols, sand and dust. The study of the possibility of polarimetric Viking navigation is also internationally pioneering, since earlier this navigational method has never been quantitatively investigated, although in this interesting subject several human and real disciplines, scientists and laymen are concerned. Our studies will yield quantitative atmospheric optical and biophysical arguments/contra-arguments for the possibility of polarimetric Viking navigation. We shall reveal whether using dichroic crystals, under different meteorological conditions a Viking navigator could determine the position of the sun occluded by clouds or fog.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The importance and originality of our new-generation 180o field-of-view imaging polarimeter (polarization cloud detector) is well demonstrated by our patent P-1100482 submitted in 2011 to the Hungarian Intellectual Property Office. The use of such two cloud detectors in a stereo pair with an appropriately large base distance is also a novelty. This stereo cloud detection makes it possible to study the spatial extension of clouds with the use of the measured sky-polarization informations. The significance of our proposed sky polarization measurements is that our new-generation polarization cloud detectors can recognize the clouds more accurately and can measure the cloud coverage of the sky more reliably. Measuring the influence of volcanic aerosols, sand, dust and pollen on sky polarization can lead to new meteorologic optical knowledge, which can also help to understand the behaviour of animals orienting on the basis of the polarized skylight: We can answer the question why do these animals disorient during their wandering, when the concentration of the mentioned aerosols considerably increases.

Until now only qualitative hypotheses and unreliable speculations have been existed about the possibility of polarimetric Viking navigation. We shall perform exact measurements to determine the conditions under which the polarimetric Viking navigation can or cannot function. Studying the accuracy of the main steps of polarimetric Viking navigation and the meteorological conditions favourable for it, we shall obtain quantitative arguments or contra-arguments for this ancient and peculiar navigational method. This experimental, quantitative approach is important and novel in this topic of basic research, which has also a popular aspect, since many people are interested in the enigmatic navigation of Vikings.

The building of our new-generation polarization cloud detectors and the sky polarization measurements planned with them, as well as the study of the meteorological conditions favourable for polarimetric Viking navigation are also internationally pioneering and original basic research projects. Furthermore, the proposed research and development of our cloud detectors have also a tangible practical benefit.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In meteorology the automatic ground-based measurement of the celestial cloud coverage is a partly unsolved problem. A significant progress is our patented polarization cloud detection method. Using our techniques, the clouds can be more reliably and automatically detected, and the cloud coverage can be measured more accurately than earlier. Several other atmospheric optical phenomena can also be studied with the use of our full-sky imaging polarimeters: we shall investigate the influence of volcanic aerosols, aerial sand, dust and pollen on the polarization of skylight.

Between 900-1200 A. D. Vikings, being able to navigate skillfully across the open sea, were the dominant seafarers of the North Atlantic. When the sun was shining, the geographic North could be determined with a special sundial. However, how the Vikings navigated in cloudy/foggy situations, when the sun was not visible, is still unknown. According to a famous hypothesis, under foggy/cloudy conditions Vikings might have been able to determine the direction of the sun with the help of skylight polarization, just like some insects. According to this theory, the Vikings could have determined the direction of skylight polarization with a birefringent crystal, the so-called 'sunstone', functioning as a linearly polarizing filter. Presently, there exists no any experimental evidence of this hypothesis. Using sky-polarization patterns measured by our cloud detectors, and the error functions of the main steps of the polarimeric Viking navigation to be measured in our laboratory experiments, we shall reveal those meteorological conditions, which are favourable for this enigmatic, ancient navigational method.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Between 1 September 2012 and 31 December 2016, in the subject of the grant OTKA K-105054 (Full-Sky Imaging Polarimetry to Detect Clouds and to Study the Meteorological Conditions Favourable for Polarimetric Viking Navigation) 2 monographs, 3 book chapters, 14 English papers, 15 Hungarian papers, 1 poster, 29 lectures, 4 diploma works and 2 scientific assays have been produced. In the acknowledgements of these publications it has been always mentioned that the research was supported by the grant OTKA K-105054.
Results in English
Between 1 September 2012 and 31 December 2016, in the subject of the grant OTKA K-105054 (Full-Sky Imaging Polarimetry to Detect Clouds and to Study the Meteorological Conditions Favourable for Polarimetric Viking Navigation) 2 monographs, 3 book chapters, 14 English papers, 15 Hungarian papers, 1 poster, 29 lectures, 4 diploma works and 2 scientific assays have been produced. In the acknowledgements of these publications it has been always mentioned that the research was supported by the grant OTKA K-105054.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105054
Decision
Yes





 

List of publications

 
Farkas Alexandra: A viking kaland és a középkori éghajlat-ingadozások összefüggései, avagy miért tűntek el nyomtalanul a vikingek Grönlandról?, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és Doktoranduszok Országos Szövetsége 2012. évi cikkpályázata, Természet Világa kategória, I. díj (témavezető: Horváth Gábor), 2012
Farkas Alexandra: A vikingek égbolt-polarimetriai navigációjának földrajzi és légköroptikai vonatkozásai., M.Sc. Diplomamunka, ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium, Budapest, 102 o. (témavezető: Horváth Gábor), 2012
Száz Dénes: Az égbolt-polarizáción alapuló viking-navigáció pszichofizikai vizsgálata., M.Sc. Diplomamunka, ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium, Budapest, 85 o. (témavezető: Horváth Gábor), 2013
Gábor Horváth (editor): Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences., Springer: Heidelberg, Berlin, Dordrecht, London, New York (print-ISBN: 978-3-642-54717-1, e-ISBN: 978-3-642-54718-8, doi: 10.1007/978-3-642-54718-8) p. 649, 2014
Horváth Gábor, Egri Ádám, Blahó Miklós, Barta András, Barta Pál, Horváth Ákos, Karl Bumke, Andreas Macke: Felhőzöttségmérés, optikai felhőfelismerő algoritmusok összehasonlítása. I. + II. rész., Fizikai Szemle 65 (7-8): 227-232 + 65 (9): 294-297 + címlap + belső színes borító, 2015
Horváth Gábor: A fénysarkítás dicsérete: Látás poláros fénnyel., Természet Világa 2015 / II. különszám (Fény éve): 64-71, 2015
Farkas Alexandra, Nehéz Dóra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 7. rész: Napkeresés a planetáriumban., Élet és Tudomány 70 (44): 1385-1387, 2015
Száz Dénes, Farkas Alexandra, Blahó Miklós, Kretzer Balázs, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 8. rész: Kristályrejtély., Élet és Tudomány 70 (50): 1577-1579, 2015
Balázs Bernáth, Miklós Blahó, Ádám Egri, András Barta, György Kriska, Gábor Horváth: Orientation with a Viking sun-compass, a shadow-stick, and two calcite sunstones under various weather conditions, Applied Optics 52: 6185-6194, 2013
Balázs Bernáth, Miklós Blahó, Ádám Egri, András Barta, Gábor Horváth: An alternative interpretation of the Viking sundial artefact: An instrument to determine latitude and local noon, Proceedings of the Royal Society A vol. 469, issue no. 2154, article no. 20130021, doi:10.1098/rspa.2013.0021, 2013
Trupka Zoltán, Horváth Gábor: A polarizált fénytől a bögölycsapdáig – Interjú Horváth Gáborral, Élet és Tudomány 68: 620-621, 2013
Kapitány Katalin, Horváth Gábor: Fénysarkítástól a zebracsíkokig – Beszélgetés Horváth Gáborral, Természet Világa 144: 247-250, 2013
Silberer Vera, Horváth Gábor: Viking navigáció – Beszélgetés Horváth Gáborral, Magyar Kémikusok Lapja 67 (12): 379-381, 2012
Balázs Bernáth, Alexandra Farkas, Dénes Száz, Miklós Blahó, Ádám Egri, András Barta, Susanne Akesson, Gábor Horváth: How the Viking sun-compass could be used with sunstones before and after sunset? Twilight board as a new interpretation of the Uunartoq artefact fragment., Proceedings of the Royal Society A 470 (2166): 20130787 (pp. 1-18, doi: 10.1098/rspa.2013.0787), 2014
Alexandra Farkas, Dénes Száz, Ádám Egri, Miklós Blahó, András Barta, Dóra Nehéz, Balázs Bernáth, Gábor Horváth: Accuracy of sun localization in the second step of sky-polarimetric Viking navigation for north determination: a planetarium experiment., Journal of the Optical Society of America A 31 (7): 1645-1656 (doi: 10.1364/JOSAA.31.001645), 2014
András Barta, Alexandra Farkas, Dénes Száz, Ádám Egri, Pál Barta, József Kovács, Balázs Csák, István Jankovics, Gyula Szabó, Gábor Horváth: Polarization transition between sunlit and moonlit skies with possible implications for animal orientation and Viking navigation, Applied Optics 53 (23): 5193-5204 + cover picture + 9 supplementary video clips (doi: 10.1364/AO.53.005193), 2014
Farkas Alexandra, Száz Dénes: (El)tévedni emberi dolog: Az égbolt-polarizációs viking navigáció első és második lépésének pszichofizikai vizsgálata., Tavaszi Szél Konferencia, Földtudományi Szekció, Debreceni Egyetem, 2014. március 21-23. (témavezető: Horváth Gábor) I. díj, 2014
Ádám Egri, Gábor Horváth, Susanne Åkesson, Mikkel Brydegaard: Remote sensing of flying insects by dark-field detection with telescopes and opto-electronics: The Lund University Mobile Biosphere Observatory. (Poster), New Challanges in Astro- and Environmental Informatics. 14-16 May 2014, International conference, Gothard Astronomical Observatory, Szombathely, Abstract Book p. 19, 2014
Alexandra Farkas, András Barta: Observing noctilucent clouds from Hungary with NLC WakeUp application. (Poster), New Challanges in Astro- and Environmental Informatics, 14-16 May 2014, International conference, Gothard Astronomical Observatory, Szombathely, Abstract Book p. 21, 2014
Miklós Blahó, Alexandra Farkas, Balázs Bernáth, Gábor Horváth: Presentarium: A useful slide-converting tool for digital planetariums. (Poster), New Challanges in Astro- and Environmental Informatics, 14-16 May 2014, International conference, Gothard Astronomical Observatory, Szombathely, Abstract Book p. 16, 2014
Dénes Száz, Miklós Blahó, Alexandra Farkas, Gábor Horváth: Experimental study of the possibility of sky-polarimetric Viking navigation. (Poster), New Challanges in Astro- and Environmental Informatics. 14-16 May 2014, International conference, Gothard Astronomical Observatory, Szombathely, Abstract Book p. 23, 2014
Trupka Zoltán, Horváth Gábor: A polarizált fénytől a bögölycsapdáig – Interjú Horváth Gáborral, Élet és Tudomány 68: 620-621, 2013
Kapitány Katalin, Horváth Gábor: Fénysarkítástól a zebracsíkokig – Beszélgetés Horváth Gáborral, Természet Világa 144: 247-250, 2013
Silberer Vera, Horváth Gábor: Viking navigáció – Beszélgetés Horváth Gáborral, Magyar Kémikusok Lapja 67 (12): 379-381, 2012
Tamás Herczeg, Miklós Blahó, Dénes Száz, György Kriska, Mónika Gyurkovszky, Róbert Farkas, Gábor Horváth: Seasonality and daily activity of male and female tabanid flies monitored in a Hungarian hill-country pasture by new polarization traps and traditional canopy traps., Parasitology Research 113 (11): 4251-4260 (doi: 10.1007/s00436-014-4103-6), 2014
Tamás Herczeg, Dénes Száz, Miklós Blahó, András Barta, Mónika Gyurkovszky, Róbert Farkas, Gábor Horváth: The effect of weather variables on the flight activity of horseflies (Diptera: Tabanidae) in the continental climate of Hungary., Parasitology Research 114 (3): 1087-1097 (doi: 10.1007/s00436-014-4280-3), 2015
Susanne Akesson, Catharina Odin, Ramón Hegedüs, Mihaela Ilieva, Christoffer Sjöholm, Alexandra Farkas, Gábor Horváth: Testing avian compass calibration: comparative experiments with diurnal and nocturnal passerine migrants in South Sweden., Biology Open 4 (1): 35-47 (doi: 10.1242/bio.20149837), 2015
András Barta, Gábor Horváth, Ákos Horváth, Ádám Egri, Miklós Blahó, Pál Barta, Karl Bumke, Andreas Macke: Testing a polarimetric cloud imager aboard research vessel Polarstern: Comparison of color-based and polarimetric cloud detection algorithms., Applied Optics 54 (5): 1065-1077 + cover picture (doi: 10.1364/AO.54.001065), 2015
Gábor Horváth, Ramón Hegedüs: Chapter 17. Polarization characteristics of forest canopies with biological implications., G. Horváth (editor) Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences. Springer: Heidelberg, Berlin, New York, pp. 345-365 (doi: 10.1007/978-3-642-54718-8_17), 2014
Gábor Horváth, András Barta, Ramón Hegedüs: Chapter 18. Polarization of the sky., G. Horváth (editor) Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences. Springer: Heidelberg, Berlin, New York, pp. 367-406 (doi: 10.1007/978-3-642-54718-8_18), 2014
András Barta, Bence Suhai, Gábor Horváth: Chapter 24. Polarization cloud detection with imaging polarimetry., G. Horváth (editor) Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences. Springer: Heidelberg, Berlin, New York, pp. 585-602 (doi: 10.1007/978-3-642-54718-8_24), 2014
Gábor Horváth, Alexandra Farkas, Balázs Bernáth: Chapter 25. Sky-polarimetric Viking navigation., G. Horváth (editor) Polarized Light and Polarization Vision in Animal Sciences. Springer: Heidelberg, Berlin, New York, pp. 603-635 (doi: 10.1007/978-3-642-54718-8_25), 2014
Bernáth Balázs, Farkas Alexandra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 1. rész: Alkonyfény-iránytű., Élet és Tudomány 70 (10): 307-309, 2015
Farkas Alexandra, Kriska György, Herczeg Tamás, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 2. rész: Jég és föld között., Élet és Tudomány 70 (15): 464-466, 2015
Bernáth Balázs, Farkas Alexandra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 3. rész: Hol vagyok? Merre tartok?, Élet és Tudomány 70 (20): 623-625, 2015
Barta András, Farkas Alexandra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 4. rész: Útmutató fénytünemények., Élet és Tudomány 70 (25): 790-792, 2015
Horváth Gábor, Egri Ádám, Barta András, Farkas Alexandra: Navigáció égre néző vikingekkel 5. rész: Napkővel három lépésben., Élet és Tudomány 70 (32): 1008-1010, 2015
Hegedüs Ramón, Farkas Alexandra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 6. rész: A napkőhasználat légköroptikai feltételei., Élet és Tudomány 70 (36): 1142-1144, 2015
Horváth Gábor, Száz Dénes, Egri Ádám, Farkas Alexandra, Barta András, Barta Pál, Kovács József, Csák Balázs, Jankovics István, Szabó Gyula: A Hold és Nap által megvilágított égbolt polarizációátmenete biológiai vonatkozásokkal: a szürkületi ég rendellenes polarizációja részleges holdfázis idején., Fizikai Szemle 65 (3): 74-82 + színes belső borító, 2015
Horváth Gábor, Egri Ádám, Blahó Miklós, Barta András, Barta Pál, Horváth Ákos, Karl Bumke, Andreas Macke: Felhőzöttségmérés, optikai felhőfelismerő algoritmusok összehasonlítása. I. rész., Fizikai Szemle 65 (7-8): 227-232, 2015
Horváth Gábor, Farkas Alexandra, Kriska György: A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (ISBN 978 963 312 253 2) 485 oldal, 2016
Dénes Száz, Alexandra Farkas, Miklós Blahó, András Barta, Ádám Egri, Balázs Kretzer, Tibor Hegedüs, Zoltán Jäger, Gábor Horváth: Adjustment errors of sunstones in the first step of sky-polarimetric Viking navigation: Studies with dichroic cordierite/tourmaline and birefringent calcite crystals., Royal Society Open Science 3: 150406 (21 pages) (doi: 10.1098/rsos.150406) + electronic supplement, 2016
Dénes Száz, Alexandra Farkas, András Barta, Balázs Kretzer, Ádám Egri, Gábor Horváth: North error estimation based on solar elevation errors in the third step of sky-polarimetric Viking navigation., Proceedings of the Royal Society A 472: 20160171 (pp. 1-15, doi: 10.1098/rspa.2016.0171), 2016
Kretzer Balázs: A viking navigációs vizsgálatok alapjául szolgáló égboltpolarizációs adatbázis létrehozása., B.Sc. Diplomamunka, ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium, Budapest, 40 o. (témavezető: Horváth Gábor), 2016
Száz Dénes, Farkas Alexandra, Horváth Gábor: Navigáció égre néző vikingekkel 9. rész: Napmagasságbecslés., Élet és Tudomány 71 (39): 1235-1237, 2016
Takács Péter: A Haidinger-pamacsokkal történő égbolt-polarizációs viking navigáció meteorológiai feltételeinek vizsgálata., B.Sc. Diplomamunka, ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium, Budapest, 36 o. (témavezető: Horváth Gábor), 2016
Gábor Horváth, Péter Takács, Balázs Kretzer, Szilvia Szilasi, Dénes Száz, Alexandra Farkas, András Barta: Sky-polarization prerequisite of Viking navigation with Haidinger’s brushes: Portion of the sky with degrees of polarization higher than the perception threshold of Haidinger’s brushes versus celestial conditions., Royal Society Open Science (submitted), 2017
Dénes Száz, Aleaxandra Farkas, András Barta, Balázs Kretzer, Miklós Blahó, Ádám Egri, Gyula Szabó, Gábor Horváth: Accuracy of sky-polarimetric Viking navigation versus sky conditions: revealing the meteorological conditions favourable for navigation., Proceedings of the Royal Society A (submitted), 2017
Gábor Horváth, Dénes Száz, Balázs Bernáth: Revealing the chance of successful Viking navigation in bad weather: Navigation error of sky-polarimetric Viking navigation between Bergen (Hvarf) and Greenland along the 61o latitude., (under preparation), 2017





 

Events of the project

 
2016-09-29 17:59:11
Résztvevők változása
2013-12-04 16:29:21
Résztvevők változása




Back »