Entrepreneurial Culture in the 19th Century Based on Bankruptcy Files  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
105086
Type K
Principal investigator Klement, Judit
Title in Hungarian Vállalkozói kultúra a 19. században a csődiratok alapján
Title in English Entrepreneurial Culture in the 19th Century Based on Bankruptcy Files
Keywords in Hungarian vállalkozás, vállalkozó, csőd, családi kapitalizmus, bizalom
Keywords in English entrepreneurship, entrepreneur, bankruptcy, family capitalism, trust
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Economic history
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Research Centre for the Humanities)
Participants Boa, Krisztina
Halmos, Károly
Starting date 2012-10-01
Closing date 2017-12-31
Funding (in million HUF) 9.944
FTE (full time equivalent) 3.66
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A hazai kapitalizmus 19. századi történetéről sok, kiemelkedő makroszemléletű összefoglalás készült, de a kapitalizmussal megjelenő új gazdasági környezet mikroszintű vizsgálata kevéssé feltárt téma. Csak mikroszintű vizsgálat során válik láthatóvá például egy vállalkozó üzleti tevékenysége, partnerei, üzleti stratégiája. A vállalkozások hétköznapi világa pedig együttesen rajzolhatja meg egy korszak vállalkozói kultúráját. A mikroszint vizsgálata tehát össztársadalmi, összgazdasági „nagy kérdésekre” adhat választ.
A vállalkozói napi rutinba kivételes bepillantást enged, ha egy vállalkozás csődöt jelent, mivel a csőd időpontjában felfüggesztik a cég működését, ám eközben számba veszik vagyonát és kintlevőségeit az üzletfeleivel együtt. A gazdaságtörténész számára a csődök tömeges vizsgálatának lehetőségét adja, ha a gazdaság válságba kerül. Jelen kutatás épp erre vállalkozik: a 19. század közepén nekilendülő kapitalizmus vállalkozói kultúráját vizsgálja az 1869-es pesti csődiratok alapján. 1869 a hazai kapitalizmus történetébe úgy vonult be, mint az első rendszer szintű válság („kisválság”). A korai válságok közül egyedül az 1869-es kutatható teljeskörűen, mivel az 1873-as nagy válságévből nem maradtak csődiratok. Pest ekkor már az ország gazdasági központja, vagyis kedvező mintavételi helyszín.
Az 1869-es csődiratoknak a gazdag és feltáratlan irategyüttese kivételes lehetőséget ad a kapitalizálódás útján elindult pesti vállalkozói kultúra vizsgálatára. Az egyidőben futó csődeljárások szisztematikus feldolgozásával egyszerre vázolhatóak az egyéni vállalkozások esettanulmányok révén kifejthető világai és a pesti kapitalizmus rendszer szintű sajátosságai.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése annak vizsgálata, hogyan működött egy vállalkozás Pesten a 19. század harmadik harmadában. Az 1869-es csődiratok feldolgozásával bemutatható lesz a pesti vállalkozások tulajdonosainak és cégvezetőinek köre, a vállalkozások mérete, a cégek vagyonának, kintlevőségeinek, hiteleinek szerkezete. Megállapítható lesz, vajon az egyes csődök hátterében a piaci viszonyok megváltozása vagy hibás üzleti kalkuláció, rossz üzleti stratégia állt-e, vagyis hogy mennyiben írható az adott csőd az 1869-es év számlájára. Nem az fejthető meg tehát a csődiratok vizsgálatával, hogy mi volt a válság oka, erre elegendő makrogazdasági vizsgálatokat végezni. A csődiratokból viszont láthatóvá válik a vállalkozások viselkedése a válságos évben.
Az üzleti startégia vizsgálatának másik lényeges területe a csődiratok elemzésekor a vállalkozások üzletfeleinek, hitelezőinek, adósainak feltérképezése. Annak a kapcsolati hálónak a vizsgálata, amiben a vállalkozás működött. Alapvető hipotézis a 19. századi kapitalizmusra nézve, hogy legfőbb mozgatórugója a bizalom és a családi, felekezeti kapcsolati háló volt. Mindhárom tényező szerepe közelről elemezhető a csődiratokon keresztül. Az üzletfelek közül is kiemelt figyelmet érdemelnek a hitelezők, hiszen 1869-ben a hazai bankrendszer még gyerekcipőben járt, a vállalkozásoknak ekkor még nem a bankok voltak az elsődleges pénzforrásai, mint néhány évvel később. Lényeges kérdés tehát, hogy milyen forrásokra támaszkodhattak. Az üzletfelek, hitelező partnerek feltérképezése ugyanakkor nem szorítkozhat az üzleti kapcsolat tényszerű rögzítésére, az üzleti kapcsolatot gyakran csak a személyszintű összeköttetések vizsgalata tudja megmagyarázni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az 1869-es pesti csődök vizsgálatának jelentősége abban áll, hogy általa egy korszak vállalkozói kultúrája rajzolható meg. A 19. századi vállalkozói kultúra megértése pedig szempontokat nyújthat jelenünk gazdasági és társadalmi viszonyainak jobb megértéséhez, különösen mivel ma is egy gazdasági válság éveit éljük.
A forráscsoport viszgálatának kiemelt jelentőséget szolgáltat emellett az a tény is, hogy a vállalkozások mikrovilága mostohán kezelt téma, főleg mivel a vállalkozói kultúra feltárásához a gazdaság hétköznapjaiig kell eljutni, amiről nagyon kevés forrás maradt fenn. Az egyik legbőbeszédűbb, bár nem könnyen elemezhető forrástípus erre nézve a csődirat. Az 1869. év pesti csődjei egy átlátható és feldolgozható iratmennyiséget és cégtömeget ölelnek fel, de a hozzávetőleg 70 vállalkozás már elég tömeges esetet is jelent ahhoz, hogy elemzésükkel az esettanulmányokon túl általános következtetésekre juthassunk.
A vállalkozások vizsgálata és az üzleti kapcsolatok működésének megértése a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet együttes kutatásának ritka lehetőségét kínálják és egyben mindhárom terület szempontjainak szükségszerű használatát is jelentik. Az üzleti kapcsolatok gyakran nem értelmezhetőek a személyi viszonyrendszerek ismerete nélkül és nem érthetőek meg az értékrendbeli azonosságok vizsgálata nélkül. A kutatási téma jelentőségét tehát növeli az a tény is, hogy egyszerre több tudományterület számára hozhat eredményeket a mindennapok világának feltárása tekintetében.
A kutatás jelentősége tekintetében végül arra is utalni kell, hogy a csődiratok elemzésén keresztül Pest és Bécs sokszor feltételezett, de tételesen kevéssé bemutatott üzleti összefonódásai mutathatóak ki. A vizsgálat a hazai vállalkozások nemzetközi, Lajtán túli kapcsolataira deríthet fényt.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Magyarországon a 19. század közepén kezdett el működni a kapitalizmus gazdasági rendszere, amely egy új gazdasági kultúra kialakulását jelentette. A kereskedők és iparosok korábban céhekbe tömörültek. A céh határozta meg az árakat, a forgalmazott vagy előállított áru mennyiségét, minden piaci feltételt. A céh elsődleges célja az volt, hogy céhtagok megtalálják a megélhetésüket, s a céhen kívülieknek ne legyen módja bekapcsolódni a termelésbe, kereskedelembe. A kapitalizmus kialakulásával ez a rendszer gyökeresen átalakult. A céhek megszűntek, a vállalkozás szabaddá vált, iparengedély birtokában bárki szabadon lehetett kereskedő vagy iparos. A gazdaság szereplői között megjelent a verseny.
Az új gazdasági környezetben kialakult új vállalkozói kultúra vizsgálata eddig elhanyagolt téma volt a magyar történettudományban. Erre vállalkozik a jelen kutatás az 1869-es pesti csődiratok vizsgálatával. Egy csődeljárás alatt álló cég cselekvésképtelen, miközben a bíróság tételesen feltárja vagyoni helyzetét, pénzügyi és kereskedelmi partnereit. Nincs még egy irattípus tehát, amelyen keresztül ilyen közel juthatunk a vállalkozói hétköznapokhoz. A Pesten 1869-ben elindított csődök elemzése azért jó vizsgálati terep, mivel Pest ekkor már országos gazdasági központként működött, s a bontakozó magyar kapitalizmust 1869-ben rázta meg az első válság, vagyis ebben az évben a csődök száma is megnőtt.
Kétéves kutatásunk során valamennyi ekkor keletkezett csődiratot feldolgozunk, s elemzésükkel egyszerre vizsgálhatjuk az egyes vállalkozásokat és juthatunk általános következtetések arra nézve, hogyan is működött a hazai kapitalizmus a 19. században.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

There are several outstanding large scale works to be found on 19th century capitalism in Hungary, however papers based on the microscopic view of the new economic environment are still welcome. Small scale investigations can only make visible the business activities, partners and strategies. Numerous insights into the everyday life of enterprises can collectively reveal the entrepreneurial culture of an era. Micro explorations can, therefore, answer “big questions” of society and economy.
Bankruptcy provides an exceptional view on the daily routine of business, because at the moment of the declaration of bankruptcy the activity of the firm is suspended and the equities, debts and claims containing important data about business and personal relations are listed. An economic crisis gives the chance of a mass investigation of bankruptcy files. The research planned intends to do right this: its aim is to examine the culture of the capitalist take off on the basis of the Pest bankruptcy files from 1869. The so called “small crisis” in 1869 was the first systemic crisis of capitalism in Hungary. It is only the 1869 crisis among the early ones that can be examined in its entirety, because there are no bankruptcy files from the 1873 “big crisis”. For that time Pest was already the centre of the country’s business life, so it is an excellent field for a sampling.
The rich and unexplored bankruptcy files from 1869 provide an exceptional possibility for examination of the business culture in Pest. Through the systematic processing of the synchronic bankruptcy proceedings we can outline both individual case studies and the systemic character of capitalism in Pest.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main question to be answered is how a business enterprise was working at the beginning of the last third of the 19th century in Pest. The elaboration of the 1869 bankruptcy files will provide an overall picture on the firms’ owners and leaders, on the scale of their business, on the structure of assets and debts. Questions concerning mismanagement or bearish market can also be examined, so we can determine whether certain bankruptcy can be imputed to the circumstances of the year 1869. The investigation of the bankruptcy files, however, will not give an answer to the question what was the cause of the crisis. This kind of question fits rather to macro level research. On the other hand bankruptcy files can show the behavior of firms during a crisis year.
By the analysis of bankruptcy files another important field is the mapping of business partners, debtors and creditors, the investigation of the business and social network of a firm. An essential hypothesis for 19th century capitalism is that trust, clan and denominational relations were the main leverages. These factors can be also closely analyzed through bankruptcy files. Among business partners creditors deserve special attention, because in 1869 the banking system was underdeveloped. At that time it was not the banks that served as primary financial sources, like they did it a few years later. So the question remains, what resources could the enterprises rely on. Mapping of the creditors and other business partners may not only mean the registration of business relations, business relations can be mostly explained only by the examination of personal ties.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The examination of the 1869 Pest bankruptcy files gains importance by the chance that it provides good insight to the entrepreneurial culture of a period. And understanding 19th century entrepreneurial culture can help to understand better our present economic and social circumstances, especially because of today’s crisis. Another factor of importance is the fact that the micro world of enterprises is a non-attractive research topic. Those who want to analyze entrepreneurial culture have to go down to the level of everyday life of business and economy, and face the lack of relavant historical sources.
In this regard bankruptcy files are among the most informative types of historical sources, although it is not easy to analyze them. The Pest bankruptcy files of 1869 represent an acceptable and processable amount of files and number of firms, whereas the circa seventy enterprises contained in the files are already numerous enough to draw general conclusions beyond the case studies.
The investigation of the firms and the understanding of business relations offer a rare possibility of the joint exploration in the field of economic, social and cultural history. This means, however, the necessary use of the viewpoints of all three fields of knowledge. Business relations can hardly be understood without knowing personal relations and the system of shared values. The importance of the research project is raised by the fact, that not only one scientific discipline can make profit from the business focused exploration of everyday life.
Finally, concerning the relevance of the research project we would like to hint at the fact that through the analysis of bankruptcy files threads of relations between the business world of Vienna and Budapest can be discovered, a fact which has not been closely demonstrated yet. Our examination can depict the international and Cisleithan relations of domestic enterprises.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

It was the middle of the 19th century when the economic system of capitalism and with it also a new economic culture started work in Hungary. Previously merchants and craftsmen gathered themselves in guilds. Guilds determined prices, the volume of goods traded or produced, so all market preconditions. The primary purpose of guilds was to ensure living for their members and keep tinkers away from production and commerce. With the establishment of capitalism this system radically changed. Guilds were abolished, freedom of trade came into being, anyone could register and follow his profession. Competition among market actors emerged.
This new economic culture has been a neglected topic of Hungarian historiography up till now. Our research endeavors to cover this area by the exploration of the bankruptcy files of 1869 Pest. When a firm becomes a subject of a bankruptcy case it is declared incapable of managing its own affairs, while the court explores its assets, financial relations and business partners in detail. It is like a snapshot, therefore by no other historical source we can get so close to entrepreneurial everyday life. The bankruptcy cases launched in 1869 provide an excellent field of investigation because Pest was already the primate city of Hungary from the economic point of view, and the blossoming Hungarian systemic capitalism was first shaken by a crisis this year, so the number of bankruptcies increased.
During the two-year-project all bankruptcy files will be processed. By analyzing them we will be able to examine the individual firms and come to general conclusions concerning the question how domestic capitalism of the 19th century worked.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Hazánkban a 19. század közepétől lehet beszélni a gazdaság kapitalista átalakulásáról. A kapitalista vállalkozások üzleti kultúrájáról azonban eddig csak néhány esettanulmány készült. Kutatásunk, az 1869. évi pesti csődök négyötödének feldolgozása egy olyan minta, ami alapján a korszak vállalkozói kultúráját, a gazdasági szereplők hétköznapjait tudtuk elemezni, ráadásul a hazai kapitalizmus kibontakozásának korai időszakában. Az 1869-es évben csődbe jutottak többsége kis- és középvállalkozás volt, ami szintén egy eddig kevésbé vizsgált kör. A vizsgálat feltárta e cégek tulajdonosait és cégvezetőit, a cégek vagyonát és kintlevőségeit, üzleti partnereit, nemzetközi kapcsolataikat. Ezen keresztül megerősíthettük, de egyben újraértelmeztük a családi és felekezeti kötődések szerepét, ugyanakkor rávilágíthattunk a nők és az ügyvédek eddig kevésbé előtérbe állított üzleti jelentőségére, illetve az üzleti bizalom működési mechanizmusaira. Kutatásunk legfontosabb eredménye a munkánkat összegző monográfia: Vállalkozói kultúra Magyarországon a 19. században. Kutatásunk nemcsak szakmai, de gyakorlati eredményeket is hozott. Egyfelől az általunk vizsgált csődiratokat ügyiratszinten tártuk fel, rendszereztük. Másfelől az érintett cégekről készült adatbázisunkat (a cégek alapadataival, a csődhitelezők és képviselőik nevével) a Budapest Főváros Levéltár rendelkezésére bocsátottuk, ami az iratanyag kereshetőségét növeli és támogatja a további kutatásokat.
Results in English
The transition to the capitalism in Hungary started in the mid-19th century. On entrepreneurial culture there have been only a few case studies produced. Our processing performed on the four fifth of the surviving 1869 Pest bankruptcy cases serves as a sample, based on which the entrepreneurial culture and the everyday life of business can be analysed, moreover this could be done for the initial period of the Hungarian capitalism. The subjects of the bankruptcy were frequently small or middle size enterprises, which again is a topic that had not been studied yet. The research explored the firms’ owners, managers, their equity, debts, the claims, business partners, and relations home and abroad. Through this research we found the positive role of family and denominational relations verified, at the same time we could reinterpret these relations. Research shed light on the rarely studied business role of women and lawyers, and on the modus operandi of business trust. The most important result of our investigations is the summarizing monography (Entrepreneurial Culture in 19th century Hungary). Our research brought not only professional results, but practical ones, too. Firstly, the investigated bankruptcy files were explored and systematized on document level. Secondly the database (firms, creditors, representatives) was handed over to the Budapest City Archive, what can improve the retrieval of the information hidden in the documents and the conditions of further research.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105086
Decision
Yes





 

List of publications

 
Halmos Károly, Klement Judit: Vállalkozói kultúra Magyarországon a 19. században, Korall, Budapest, 2018
Kövér György, Halmos Károly: Pester Krida: Beiträge zu den Konkursstatistiken von Budapest im 19. Jahrhundert, In: Kövér György, Keller Márkus, Sasfi Csaba (szerk.): Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Institut für Ungarische Geschichtsforschung, Wien, 87-116., 2015
Halmos Károly, Kövér György: Pesti cridák: Adalékok a 19. századi budapesti csődstatisztikához, In: Őri Péter (szerk.) Szám- (és betű)vetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 59-76., 2014
Frisnyák Zsuzsanna - Klement Judit: A Siemens története Magyarországon 1887–2017., Siemens Zrt. Budapest, 2017
Klement Judit: Die Agrarkrise am Ende des 19. Jahrhunderts und die Budapester Mühlenindustrie., In: Márkus Keller – György Kövér – Csaba Sasfi: Krisen/Geschichten in Mitteleuropäicshem Kontext. Sozial- und Wirtschaftsgeschichtiche Studien zum 19./20. Jahrhundert. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung, Bd. XII.) Wien, 167-197., 2015
Klement Judit: How to Adapt to a Changing Market? The Budapest Flour Mill Companies at the Turn of the Nineteenth and Twentieth Centuries, Hungarian Historical Review 4, no. 4. 834–867., 2015
Klement Judit: Levelező vállalkozások. A levél mint műfaj a vállalkozások hétköznapjaiban a 19. század második felében és a 20. század elején, Történelmi Szemle 4. 639–655., 2013
Halmos Károly, Klement Judit: Értékek a romok között. A csődperekben ránk maradt iratfajtákról és forrásértékükről, Korall 54., 2013
Halmos Károly – Klement Judit: Értékek a romok között. A csődperekben ránk maradt iratfajtákról és értékükről, Korall 54. 141–152., 2013
Halmos Károly: A csődtörvény csődtörténete: Kultúrtörténet és közéleti történetírás (public history), Manhercz Orsolya (szerk.): Historia critica. Tanulmányok az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetéből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 221–227., 2014
Klement Judit: Az őrlési forgalom jelentősége a fővárosi malomvállalatok nézőpontjából, Halmos Károly – Kiss Zsuzsanna – Klement Judit (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Hajnal István Kör, Budapest, 211–220., 2014
Halmos Károly: Vásár, piac, forgalom, Halmos Károly – Kiss Zsuzsanna – Klement Judit (szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben. Hajnal István Kör, Budapest, 35-52., 2014
Klement Judit: Hazai vállalkozók a hőskorban. A budapesti gőzmalomipar vállalkozói a 19. század második felében., Eötvös Kiadó, Budapest, 2012
Halmos Károly: A csődök társadalma, In: Horváth Zita, Rada János (szerk.) Társadalomtörténeti tanulmányok Tóth Zoltán emlékére. 348 p. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 177-185., 2017
Halmos Károly: A csőd intézményének rövid története, Közgazdasági Szemle, (59.) Nr. 5. 540-557., 2012
Halmos Károly: Csőd és magáncsőd, Valóság: Társadalomtudományi Közlöny (55.) Nr. 4. 32-50., 2012





 

Events of the project

 
2017-05-08 08:41:54
Résztvevők változása




Back »