19th-20th century tradition and modernization in Transylvania’s changing ethnographic picture. Continuing basic research into building complex from Transylvania  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
105556
Type K
Principal investigator Vass, Erika
Title in Hungarian Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez
Title in English 19th-20th century tradition and modernization in Transylvania’s changing ethnographic picture. Continuing basic research into building complex from Transylvania
Keywords in Hungarian Erdély, tradíció, modernizáció, múzeum
Keywords in English Transylvania, tradition, modernization
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)90 %
Ortelius classification: Ethnology
History (Council of Humanities and Social Sciences)10 %
Ortelius classification: Social history
Panel Culture
Department or equivalent Hungarian Open Air Museum
Participants Aranyos, Sándor
Balázs-Legeza, Borbála
Bardócz- Tódor, Enikő
Buzás, Miklós
Csengel, Tamás
Csonka-Takács, Eszter
Faár, Tamara
Filkó, Veronika
Gyenizse, Anikó
Havay, Viktória Andrea
Jakab, Lászlóné
Kajári, Gabriella
Kemecsi, Lajos
Kramlik, Márta
Pozsony, Ferenc
Román, Árpád
Sári, Zsolt
Szigethy, Zsófia
Szőke, Judit
Szuromi, Anna
Tánczosné dr. Bereczki, Ibolya
Vajda, Sándor
Starting date 2012-09-01
Closing date 2016-08-31
Funding (in million HUF) 27.436
FTE (full time equivalent) 14.70
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja az Erdély épületegyüttes elkészítéséhez szükséges alapkutatások folytatása. Az új kutatási projekt során azt a kutatásmódszertant alkalmazzuk, amelyet az elmúlt években Erdély speciális kutatási viszonyaira alkalmazva sikerült kialakítanunk.
Erdély néprajzi képe hosszú időn keresztül az archaikumok keresésével kapcsolódott össze, amihez hozzájárult a tradicionális kultúra hosszabb ideig tartó továbbélése. A korábbi elképzelések még arról szóltak, és a Skanzennel szorosan együttműködő romániai magyar kutatók is azt támogatták, hogy a leendő Erdély épületegyüttes Szentendrén többségében az 1920 előtti időmetszetet, és kizárólag Erdély falvai magyar lakta népességének életmódját jelenítse meg az áttelepített épületekben.
A 72428. sz. OTKA kutatás azt a vélekedésünket erősítette meg, hogy 2012-ben a szabadtéri muzeológia európai és hazai változásait is figyelembe véve nem zárható le a kutatás és bemutatás időmetszete a 20. század első évtizedeiben. A jelen projekt azt tűzi ki célul, hogy a kutatás eredményeként az Erdély épületegyüttes telepítési koncepciója kiegészülhessen a legújabb kori folyamatok reprezentációjával. Az érdekel minket, hogy a különböző politikai – társadalmi események (Trianon, 1945, majd a romániai rendszerváltás és a legújabb politikai és gazdasági változás) hogyan hatottak az erdélyi társadalomra, hogyan élnek együtt a különböző etnikumok, felekezetek.
A következő években folytatjuk az épületek áttelepítését és a tárgyvásárlást, elkészítjük a múzeumi hasznosítás koncepcióját. Munkánk eredményeit konferenciákon, továbbá tanulmányok, monográfiák formájában tesszük közzé.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az egykor Erdélyre jellemző épített, tárgyi és szellemi örökség az elmúlt két évtized társadalmi-politikai folyamatai következtében már csak töredékesen lelhető fel. Kutatásunkkal az Erdélyben zajló modernizációs folyamatokra fókuszálunk: nem egy kimerevített idősík bemutatására törekszünk, hanem a változások folyamatának megismerésére. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja, hogy a skanzenekre világszerte jellemző áramlathoz csatlakozva a bemutatandó tematikát és módszereket szélesítve a hagyományos népi kultúra elemei mellett a társadalmi problémákra, a felekezeti és etnikai folyamatokra, a migrációra is nagy hangsúlyt fektessen, és a határon túli magyarság kisebbségi létéből adódó problémáira is figyeljen.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A leendő Erdély épületegyüttes megvalósítása mind a hazai, mind a külföldi muzeológiában nagy kihívásnak számít, hiszen szokatlan ekkora és kulturálisan ilyen komplex terület bemutatása.
Az alapkutatás Erdély archaikus arcának megismerésén túl a modernizációs törekvések folyamatát vizsgálja, és ezáltal egy olyan átfogó munka elkészültét tűzte ki céljául, mely térben és időben komplex képet nyújt Erdélyről. Úgy ítéljük meg, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttese a néprajztudomány 21. század eleji nagy vállalkozása.
A modernizáció és a tradíció kettősségének tükrében olyan archívumot szeretnénk létrehozni az emberi sorsokból, a felmért épületekből és a hozzájuk kapcsolódó levéltári forrásokból, múzeumi tárgyakból, melyek egyrészt alapját jelentik a múzeumi bemutatásnak, másrészt digitális formában az Erdély iránti széleskörű társadalmi érdeklődés hiteles adatbázisát is képezik. Ez nemcsak a korábbi pályázatban megkezdett Erdély Néprajzi Archívuma kiépítését, hanem széles körű tematikai kibővítését is eredményezi.
A Múzeum munkatársai által Erdélyben végzett kutatások többek között az erdélyi épített örökség helybeli megvédéséhez járulnak hozzá. A projekt a szakmai tudásátadás, - közvetítés konkrét célját is szolgálja. Az erdélyi múzeumok magyar vonatkozású gyűjteményeiben dolgozó néprajzosok számára a kutatás jelentő módszertani segítségnyújtást is eredményez, ami a muzeális intézményekben őrzött kulturális hagyaték szakszerű megőrzéséhez is hozzájárul. Az Erdély épületegyüttes megépítését a Múzeum látogatói közül sokan jelezték már számunkra, így annak megvalósulása társadalmi igényeknek tesz eleget.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja az Erdély épületegyüttes elkészítéséhez szükséges alapkutatások folytatása. A Múzeum a magyar néprajztudomány eddig elmaradt tartozását pótolja a tematika szélesítésével, mely a határon túli magyarság sokszínű népi kultúráját reprezentálja. Fontos szempontnak tartjuk a hiteles ábrázolást, ezért az életmód, a népi kultúra és építészet levéltári források feldolgozásán, illetve terepmunkán nyugvó megjelenítését tűztük ki célul.
Eddigi útjaink során főleg Erdély archaikus arcára figyeltünk. Az elmúlt 20 év gazdasági folyamatai és a globalizáció miatt azonban olyan változások történtek Erdély szerte, amelyek szükségessé teszik a leendő épületegyüttesben a bemutatásra kerülő időszak bővítését. Ehhez pedig olyan alapkutatásra van szükség, amely az eddigi munkákra alapozva egészen napjainkig nyomon követi az erdélyi emberek életmódját.
A tervezett kutatás egy komplex programot jelent, melynek egyaránt szerves részét képezi az erdélyi magyar vonatkozású épített, tárgyi és szellemi örökség megismerése, összegyűjtése, értelmezése. A Múzeum munkatársai által Erdélyben végzett kutatások az erdélyi épített örökség helybeli megvédéséhez is hozzájárulnak. Ezáltal nemcsak a múzeumi adattárban őrizzük meg a jövő nemzedékek számára a dokumentált anyagokat, hanem a helybeli védettséget is erősítjük általa, hogy mindenki számára közkinccsé váljanak a múlt emlékei. A nemzeti identitás erősítésében nagy szereppel bír, hogy a lakosok szembesülhessenek saját gyökereikkel.
Munkánk eredményeit konferenciákon, továbbá tanulmányok, monográfiák formájában tesszük közzé, és elkészítjük az épületegyüttes hasznosítási koncepcióját.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the Hungarian Open Air Museum is to continue basic research necessary for creating the building complex from Transylvania. In the course of the new research project we intend to apply the research method we have applied with success in the past few years for the special circumstances of research in Transylvania.
The ethnographic picture of Transylvania was associated with searching for archaisms for a long time, which was supported by the long lasting survival of traditional culture. Earlier concepts were for the idea that in the majority of the future building complex in Szentendre the timescale should be prior to the 1920s presenting exclusively the way of life of population of villages inhabited by Hungarians. This concept was also supported by Hungarian researchers based in Romania.
The 72428 OTKA research confirmed our theory that in 2012 considering the trends of open air museology both in Europe and Hungary, research and the timescale of presentation cannot be concluded in the first decades of the 20th century. As a result of research the current project aims to supplement the building concept of the regional unit with the presentation of processes of most recent time. We are concerned how the different political and social events (Trianon, 1940-44, later the change of regime and the most recent economic changes) affected the Transylvanian society, how different ethnic groups and religions live together.
We continue the relocation of buildings, the purchase of objects in the following years together with creating the utilization concept for the museum. The results of our work will be publicised at conferences, in studies, and monographs.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Because of social-political changes in the past two decades the built, tangible and intangible heritage characteristic of the past is retraceable only in fragments. In our research we focus on modernizing processes: instead of presenting a static time scale we aim to show the process of changes. The Hungarian Open Air Museum is committed to join and follow the new trend in skansens around the world where by broadening the themes and methods to be presented, besides showcasing elements of traditional folk culture, research also focuses on social problems, denominational and ethnic issues and migration as well as on problems originating from the minority existence of Hungarians living across the border.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The accomplishment of the future regional unit is considered to be a real challenge for museology both in Hungary and abroad, as it is quite unusual to showcase such a large territory with such a great cultural complexity.
Besides studying the archaic face of Transylvania, this basic research is also preoccupied by examining modernizing aspirations. By this it is aimed to accomplish a thorough work which provides a complex picture of Transylvania in terms of time and space. We are convinced that the building complex from Transylvania in the Hungarian Open Air Museum is a major undertaking of the early 21st century Hungarian ethnography.
In the face of duality of tradition and modernization we intend to create an archive of human fates and surveyed buildings, archive sources attached to them, museum objects which on one hand provide the basis of museum presentation and which can also serve as an authentic digital data base source serving an extensive societal interest in Transylvania. It does not only result to continue creating the Ethnographic Archive of Transylvania, which was started in the previous research, but it also means extending its scope of theme.
The Museum staff’s work in Transylvania among other things contributes to the local protection of built heritage. The project also serves the concrete aim of providing, conveying professional knowledge. For ethnographers working at collections of Hungarian reference in Transylvanian museums the research produces significant methodological aid, which also contributes to the professional preservation of cultural heritage kept in museum institution.
Visitors in our museum keep raising the question when the regional unit of Transylvania will be exhibited in the Museum, which confirms that our work responds to a particular societal demand.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In order to create the building complex from Transylvania it is indispensable to continue basic research. The Transylvanian building complex is making up for the shortcomings of Hungarian ethnography by broadening its themes, which presents the colourful folk culture of Hungarians across the boarder. As authentic representation is our first priority, we aim to present this regional unit by processing archive sources of way of life, folk culture and architecture and also by field work.
In our field work so far we have been preoccupied by the archaic side of Transylvania. The economic processes and globalization of the past 20 years effected such changes throughout Transylvania which necessitate widening the time scale of the building complex to be presented. To achieve this we need to do basic research, based on our work so far, which traces the way of life of people in Transylvania up to the present time.
The planned research is a complex programme of integral parts like getting to know, collecting, studying built, tangible and intangible cultural heritage of Transylvania of Hungarian reference.
The Museum staff’s work in Transylvania among other things contributes to the local protection of built heritage, by which our work becomes more complex: not only do we preserve documented materials, but we also strengthen local protection so that monuments of the past become public treasures i.e. accessible for everybody. Having people face their own roots plays part in strengthening their national identity.
We intend to publicise the results of our work at conferences and also in the form of studies and monographs, and the utilization concept will also be prepared.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai a Fekete-Körös völgyétől Moldváig 23 kutatóponton vizsgálták az erdélyi és moldvai falusi társadalom életmódjának 19-21. századi változását. A kutatás fő célja a Múzeum Erdély épületegyüttesének hiteles felépítéséhez szolgáló adatok gyűjtése volt. Erdély néprajzi képe hosszú időn keresztül az archaikumok keresésével kapcsolódott össze, amihez hozzájárult a tradicionális kultúra hosszabb ideig tartó továbbélése. Az 1990-es évektől kezdve azonban olyan gazdasági, társadalmi változások vették kezdetét, melyek jelentősen átalakították az erdélyiek életét és tárgyi világát. Terepmunkánk során nemcsak a népi építészet témakörében kutattunk, hanem igyekeztünk az életmódot a maga teljességében megismerni. Hangsúlyt helyeztünk az interetnikus kapcsolatokra és a felekezeti együttélésre is, különös tekintettel az unitáriusokra. A kutatás során készült építészeti felmérések, interjúk, levéltári dokumentumok másolatai, videofilmek és fotók a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárába kerültek. Ezek nemcsak a tájegység épületeinek felépítését és berendezését teszik lehetővé, hanem a jövő kutatói, az Erdély iránt érdeklődő látogatók és a vizsgált közösségek lakói számára is haszonnal forgatható, sokrétű adatbázis jött létre. A kutatásnak köszönhetően az új tájegység, melynek építése 2017-ben veszi kezdetét, térben és időben sokrétű képet nyújt majd Erdélyről.
Results in English
The members of the museum staff of the Hungarian Open Air Museum studied the transformation of way of life of rural society in Transylvania and Moldva in the period from the 19th till the 21st century at 23 research points. The main aim of the research was the collection of data serving the authentic construction of the Museum’s Transylvanian building complex. The ethnographical picture of Transylvania was connected to the pursuit if archaic elements for a long time; the survival of traditional culture for a longer time contributed to this phenomenon. However, from the 1990s economic and social changes started to occur, which significantly transformed the life and material culture of people living in Transylvania. During our field work we researched not only folk architecture, we also documented way of life in its totality. We emphasised interethnic relations and denominational coexistence, especially concerning Unitarians. Building surveys, interviews, copies of archival documents, films and photos prepared during our research were included in the archive of the Hungarian Open Air Museum. These apart from making the rebuilding and furnishing of the buildings’ of the exhibition possible also provide a useful, multiple database for future researchers, visitors interested in Transylvania and the inhabitants of the analysed settlements. Thanks to the research the new exhibition, whose construction begins in 2017 will present a complex, multifaceted picture of Transylvania.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105556
Decision
Yes





 

List of publications

 
Buzás Miklós - Vass Erika: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében, Ház és Ember 25. 167-194., 2013
Jakab Judit: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély – Háromszék, Ház és Ember 25. 249-271., 2013
Kemecsi Lajos: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében, Ház és Ember 25. 195-212., 2013
Tódor Enikő: Juhászat Homoródalmáson, Ház és Ember 25. 231-248., 2013
Vass Erika: Az Erdély épületegyüttes gyűjteményfejlesztési lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Néprajzi Értesítő XCIV. 67-77., 2013
Kemecsi Lajos: Yard from Hétfalu in the Transylvanian building complex of the Hungarian Open Air Museum, Acta Ethnographica Hungarica 57. évf. 233-252., 2012
Szűcs Brigitta: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása, Ház és Ember 26. 143-158., 2014
Kinda István: Adatok a kézdiszentléleki kőfaragáshoz, Ház és Ember 26. 209-216., 2014
Peti Lehel: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén, Ház és Ember 26. 181-207., 2014
Vass Erika: Az Erdély épületegyüttes kapcsán végzett kutatás 2014. évi eredményei, Ház és Ember 26. 123-142., 2014
Szűcs Brigitta: A zöldág funkciói és értelmezési lehetőségei Alcsíkban, In: Kothencz Kelemen szerk. Határjelek és hagyásfák. A hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok. Baja, 761-777., 2014
Vass Erika: A két Küküllő közének etnikai sokszínűsége az 1930-as években egy gógánváraljai cseléd életén keresztül, In: Jakab-Albert Zsolt - Kinda István szerk. Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kolozsvár, 935-946., 2015
Bereczki Ibolya: Akiket a közös ügy összeköt… Kolozsvári beszélgetés Pozsony Ferenccel., In: Jakab-Albert Zsolt - Kinda István szerk. Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kolozsvár, 189-198., 2015
Vass Erika: Szétbontás + átszállítás + újraépítés = mentés, MúzeumCafé 2015/3. 28-34., 2015
Vass Erika: Az erdélyi táplálkozáskultúra reprezentációja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum leendő Erdély épületegyüttesében., A polgárosodás hatása a népi táplálkozásban című konferencián tartott előadás. Kézdivásárhely, Incze László Céhtörténeti Múzeum, 2015. február 20., 2015
Szűcs Brigitta: A kereskedelem jelentősége egy kalotaszegi faluban, Körösfőn a 20-21. században., Az anyagi kultúra és a társadalom változása. Köszöntő konferencia Juhász Antal tiszteletére című konferencia eőadása, SZAB Székház, Szeged, 2015. augusztus 7., 2015
Szűcs Brigitta: A zöldág funkciói és értelmezési lehetőségei Alcsíkban, In: Kothencz Kelemen szerk. Határjelek és hagyásfák. A hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok. Baja, 761-777., 2014
Buzás Miklós - Vass Erika: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében, Ház és Ember 27. 5-34, 2015
Kramlik Márta: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben, Ház és Ember 27. 35-55, 2015
Bardócz-Tódor Enikő: A balavásári porta az Erdély épületegyüttesben, Ház és Ember 27. 57-68, 2015
Varga Sándor: Térhasználat a mezőségi táncos házban, Ház és Ember 27. 87-100., 2015
Szűcs Brigitta: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról, Ház és Ember 27. 69-86., 2015
Vass Erika: Az újszékelyi unitárius egyházközség története a források tükrében, Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány, 2016
Bardócz-Tódor Enikő: Gyergyói esztenák ma, Csíki Székely Múzeum Évkönyve XI-XII. 217-225., 2016
Vass Erika: Életképek az 1920-50-es évekből Gógánváraljáról, Nagy Gábor szerk. "Számon tartol." A gógánváraljai magar község évszázadai. 217-231., 2016
Vass Erika: A kulturális emlékezet megszerkesztése és a lokális identitás építése az újszékelyi unitárius gyülekezet példáján keresztül, Megjelenés alatt, 2017
Balázs-Legeza Borbála: Torockó, a néprajzi sztár, Ház és Ember 28., 2017





 

Events of the project

 
2016-11-15 15:59:51
Résztvevők változása
2016-05-19 12:22:33
Résztvevők változása
2015-01-30 09:45:32
Résztvevők változása




Back »