Do Connections and Size Matter? – New Directions in the Bank Run Literature  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
105934
Type PD
Principal investigator Kiss Hubert, János
Title in Hungarian Számítanak a kapcsolatok és a méret? - Új irányok a bankrohamak irodalmában
Title in English Do Connections and Size Matter? – New Directions in the Bank Run Literature
Keywords in Hungarian bankroham, játékelmélet, tökéletlen információ, implementáció, magáninformáció, többszörös egyensúly, korreláló típusok
Keywords in English bank runs, game theory, imperfect information, implementation; private information; multiple equilibria; correlated types
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Microeconomics
Panel Economics
Department or equivalent Institute of Economics (Eötvös Loránd University)
Starting date 2012-09-01
Closing date 2015-08-31
Funding (in million HUF) 16.356
FTE (full time equivalent) 2.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A gazdasági válság hatására a bankrohamokról szóló irodalom fontos lépéseket tett meg, de számos jelentős kérdéssel még nem foglalkozott. Én a megfigyelhetőség és a betétnagyság heterogeneitásának a hatását kívánom tanulmányozni a bankrohamok kialakulására.
A bankrohamok irodalmában leggyakrabban használt modellek (Diamond - Dybvig (1983); Green - Lin (2003)) felteszik, hogy a betétesek nem figyelik meg mások döntéseit és a betétek nagysága homogén. Ezen feltevések azt sugallják, hogy sem a megfigyelhetőség, sem a betétnagyság nem lényeges a betétesi viselkedés megértéséhez. Azonban, egyrészt empirikus tanulmányok (pl. Kelly - O Grada (2000), Iyer - Puri (2011)) azt mutatják, hogy mások korábbi döntéseinek a megfigyelése befolyásolja a betétesek döntését. Másrészt, nagybetétesekről általában felteszik, hogy jártasabbak, így valószínűbb, hogy ők fundamentális problémák hatására veszik ki a pénzüket a bankból, eltérően a kisbetétesektől, akik hajlamosabbak megrohanni a bankot. Starr és Yilmaz (2007) empirikus bizonyítékkal szolgál ezen a téren.
A projekt fő célja, hogy ezen tényezők hatását vizsgálja. Reményeim szerint az elméleti eredmények segítenek azonosítani olyan fontos okokat, amelyekkel jobban meg lehet érteni a bankrohamok természetét.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, hogy hogyan változnak az elméleti eredmények, ha a koordinációs problémából eredő bankrohamokkal foglalkozó irodalom standard modellekbe beépítjük a heterogén betétnagyság és korábbi döntések megfigyelésének lehetőségét.
Nincsenek még olyan modellek a bankroham irodalomban, amelyekben a betét nagysága különbözik. A betétheterogeneitás hatása nem világos a különböző modellekben. Míg a Diamond-Dybvig modellben a hatékony allokáció ugyan megváltozik a betétek heterogeneitása miatt, de a betétesek közötti koordinációs játékra valószínűleg nincs hatással az új feltevés. Így a bankrohamok továbbra is egyensúlyi kimenetelek maradnak. Ezzel szemben a klasszikus Green-Lin modellben a heterogeneitás valószínűleg a korábbitól eltérő eredményre vezet. Így míg homogén betétek esetén a bankroham nem egyensúly, addig esetünkben azzá válhat. Ez az eredmény azonban módosulhat, ha a likviditási típusok és a betétnagyság korrelálnak. Ha a nagybetétesek eléggé nagy valószínűséggel nem szenvednek el likviditási sokkot, akkor egyetlen optimális döntés lehet nem kivenni a pénzt. Ez a hipotetikus eredmény annak fényében érdekes, hogy homogén betétek esetén a likviditási típus-korreláció a bankrohamok kialakulását segíti.
A megfigyelhetőség szempontjából azt várom, hogy a bankrohamokra való hatás a megfigyelések struktúrájától és nem csupán az információ mennyiségétől függ. Így például fontos lehet a bankrohamok elkerüléséhez az, ha a nagybetétesek megfigyelhetik egymás döntését.
A kutatás abban segít, hogy a fenti két tényező hatásának megértése után hasznos policy ajánlásokkal szolgál a pénzügyi stabilitást illetően.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A koordinációs problémából eredő bankrohamokkal foglalkozó irodalom jelenleg azzal foglalkozik, hogy feltérképezze, hogy az alapmodellek előrejelzései hogyan változnak, ha újabb információs és egyéb frikciókat vezetünk be. (Remek összefoglalót nyújt az irodalomról Ennis és Keister "On the Fundamental Reasons for Bank Fragility".)
Az empirikus tanulmányok és laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy az általam felvetett tényezők is jelentős hatással lehetnek a betétesek döntéseire. Így az elért eredmények szervesen kapcsolódnak a nemzetközi irodalomhoz.
A társadalmi hasznosíthatóság a pénzügyi stabilitás jobbá tételében valósulhat meg, amennyiben az elméleti eredmények alapján megfogalmazhatóak lesznek policy ajánlások. Például, a betétnagyság kérdése felveti annak lehetőségét, hogy a betétbiztosítás számára érdekes eredmények születhetnek. A betétbiztosítás a kisbetéteseket védi, de a kutatás segíthet megérteni a nagybetétesek szerepét a bankrohamok kialakulásában.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A közelmúltbeli gazdasági válság alatt több pénzintézményből vonták ki gyorsan a forrásokat. Ezen bankrohamok jelentős részében a betétesek közötti koordináció hiánya (pánik) is lényeges elem volt. Fontos megérteni a betétesek viselkedését, hiszen a pénzügyi stabilitásért felelős intézkedések és intézmények (pl. betétbiztosítás) célja a bankrohamok elkerülése.
Az eddigi elméleti modellekben a betétesek nem különböztek a betétnagyságot illetően, pedig empirikus eredmények arra utalnak, hogy ez számít. A nagybetétesek általában jártasabbak a pénzügyekben és megfontoltabb döntéseket hoznak. Egy török bankrohamban például míg a kisbetétesek heteken át vették ki a pénzüket a bankból, addig a nagybetéteseknél nem volt megfigyelhető a pánik. Ők tisztában voltak a bank helyzetével és azzal is, hogy amennyiben a többi nagybetétes nem veszi ki a pénzét, akkor a bank nem megy csődbe. Ha a kisbetétesek megfigyelték volna a nagybetétesek viselkedését, akkor valószínű, hogy körükben is kisebb lett volna pánik mértéke. Mindez arra utal, hogy a betétnagyság, illetve a megfigyelhetőség fontos tényezők lehetnek a bankrohamok kialakulásában. Alaposabb megértésük segíthet jobbá tenni a pénzügyi stabilitásért felelős intézményeket.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Propelled by the recent economic crisis, the literature on bank runs has made some important steps, yet other relevant issues have not been addressed. I would study the effects that observability and the heterogeneity of the deposit size have on the likelihood of bank runs.
The workhorse models in the bank run literature (Diamond - Dybvig (1983); Green - Lin (2003)) assume that depositors do not observe previous decisions and depositors are homogeneous regarding the deposit size. These assumptions suggest that neither observability nor the size are essential to understand the behavior of depositors. However, there are reasons to believe that the opposite is true. On the one hand, empirical studies (e.g. Kelly - O Grada (2000), Iyer - Puri (2011)) make clear that observing previous decisions affect depositor behavior, so understanding how observability influences the emergence of bank runs is of first order importance. On the other hand, larger depositors are thought to be more sophisticated pointing to the possibility that they act more due fundamental problems than small depositors who may run the bank as a coordination failure. Starr and Yilmaz (2007) provide some empirical evidence in this aspect.
The main objective of the research is to study the effect of the aforementioned factors. Hopefully, the theoretical results will help to understand better the nature of bank runs.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main task of the research is to study how the theoretical results change when we introduce into the standard models of self-fulfilling bank runs the possibility of heterogeneous deposits and observability of past decisions.
There are no models with heterogeneous deposits and the effect of this heterogeneity is not clear on the theoretical predictions. While in the Diamond-Dybvig model the efficient allocation changes due to heterogeneous deposit sizes, but the coordination game played by the depositors seems to be unaffected. Thus, bank runs remain equilibrium outcomes. On the contrary, in the canonical Green-Lin model the equilibrium will possibly change due to our heterogeneity assumption and bank run becomes an equilibrium outcome. However, this finding may vary if liquidity types and deposit sizes are correlated. If large depositors do not suffer liquidity shocks with a sufficiently high probability, then keeping the funds deposited may become the unique optimal decision. This hypothetical result is interesting since the existing literature shows that with homogeneous deposits correlation across liquidity types enhances the emergence of bank runs.
I also expect that the effect of observability does not depend only on the quantity of information, but also on how it is structured. For instance, large depositors observing each other may help to avoid bank runs.
Understanding the effects of the factors may help to propose useful policy recommendations to further financial stability.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The literature on bank runs as a coordination failure currently focuses on studying how the predictions of the workhorse models change when introducing new informational and environmental frictions. (Ennis and Keister's "On the Fundamental Reasons for Bank Fragility" is a superb summary about the state of the art.)
Empirical studies and lab experiments show that the factors that I claim to be important may have a significant effect on the depositors' decisions. Hence, the results to be obtained have are naturally linked to the current streams of the existing literature.
The potential results may be useful to improve financial stability provided policy recommendation can be formulated based on the theoretical findings. For instance, the issue of deposit size possibly leads to interesting results for deposit insurance. Deposit insurance protects small depositors, and the research may help to understand the role of large depositors in the inception of bank runs.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The recent economic crisis has seen several large financial institutions experiencing sudden, massive withdrawals of their usual funding sources. In many instances, the lack of coordination (panic) was an important component in the behavior of depositors and/or investors. Therefore, it is of first order importance to understand depositors' decisions since one of the main objective of the institutions responsible for financial stability (e.g. deposit insurance) is to prevent bank runs.
In the existing models, depositors do not differ in the size of their deposits, even though empirical findings show that it is an important factor.Generally, large depositors have more expertise in finance and make more sophisticated decisons. For instance, during a Turkish bank run small depositors were withdrawing their funds for weeks, while large depositors did not panick. They were aware of the fundamental situation of the bank and of the fact that if the other large depositors do not withdraw, then the bank will not fail. If small depositors observed the behavior of these large depositors, then possibly they would have panicked less. This points to the possibility that the heterogeneity of deposit size and observability are relevant factors in the emergence of bank runs. Understanding better these factors may help to improve the institutions responsible for financial stability.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás legfőbb eredménye az, hogy a bankrohamok tanulmányozásába új szempontokat vittünk be. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a betétesek döntéseit befolyásolja az, hogy mit figyelhetnek meg. A Journal of Financial Stability-ben megjelent cikkünk elméletileg mutatja be, hogy szekvenciális játékban az eredeti Diamond-Dybvig modell eredményeivel szemben nincs bankroham egyensúly. A Journal of Economic Behavior and Organization-ben megjelent cikkünk pedig részben igazolja az elmélet eredményeit egy kísérlet segítségével. Ezen cikkek közben merült fel még két téma: a nemi különbségek és a kognitív képességek hatása. Két Journal of Behavioral and Experimental Economics-ban megjelent cikkben mutatjuk meg kísérleti adatok segítségével, hogy nincsenek különbségek nők és férfiak betétesi döntéseiben, illetve a kognitív képességek befolyásolják a stratégiai bizonytalanság mellett hozott döntéseket. Az előzőekben bemutatott eredményeinket egy könyvfejezetben is megírtuk. Látható, hogy a munkatervben kifejtett megfigyelhetőség témakörét alaposan körüljártuk és az elmélet mellett használtuk a kísérleti közgazdaságtan eszköztárát is. A kutatás során a tervezettől eltérően nem foglalkoztunk a betétnagyság heterogenitásával kapcsolatos kérdésekkel, illetve a korrelációt nem a típusok, hanem az információ oldaláról közelítettük meg. Utóbbi kutatás eredménye revise-and-resubmit státuszban van a PLOS One folyóiratnál.
Results in English
The main result of the research is to shed light on new issues in the bank run literature. The most important of these is to show that observability of previous decisions affects depositors’ choices. In our Journal of Financial Stability paper we show theoretically that in a sequential game - in contrast to the original Diamond-Dybvig results – there is no bank run equilibrium. In our Journal of Economic Behavior and Organization paper we find partial support for these theoretical results using a lab experiment. During the research two interesting topics arose: the effect of gender differences and cognitive abilities. In two papers published in the Journal of Behavioral and Experimental Economics we show using experimental data that there are no gender differences in depositor decisions and that cognitive abilities affect choices characterized by strategic uncertainty. We present most of the previous results in a book chapter as well. We studied thoroughly the topic of observability as planned in the research outline and besides theory we used extensively experimental data as well. Contrary to our plans, we did not study issues related to the heterogeneity of the deposit size and we approached the problem of correlation from an information point of view instead of types. The paper resulting from this last research is revise-and-resubmit at PLOS One.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105934
Decision
Yes





 

List of publications

 
Kiss Hubert János, Ismael Rodriguez-Lara, Alfonso Rosa García: Do Social Networks Promote or Prevent Bank Runs?, Journal of Economic Behavior and Organization, Vol. 101, May 2014, pp. 87-99, 2014
Kiss Hubert János, Ismael Rodriguez-Lara, Alfonso Rosa García: Do Women Panic More Than Men? An Experimental Study of Financial Decisions, Journal of Behavioral and Experimental Economics, Volume 52, October 2014, pp. 40-51, 2014
Kiss Hubert János, Dániel Homolya: On the optimal design of operational risk data consortia, Journal of Operational Risk, Volume 9/Number 1 2014, 2014
Kőhegyi Gergely, Kiss Hubert János, Selei Adrienn, Zsoldos János: Koopetíció – néhány elméleti és empirikus eredmény egy kooperatív elemeket tartalmazó versenyzői helyzetről, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 61:(9) pp. 1000-1021. (2014), 2014
Kinateder Markus; Kiss Hubert János: Sequential decisions in the Diamond-Dybvig banking model, Journal of Financial Stability, 2014
Kiss Hubert János; Ismael Rodriguez-Lara; Alfonso Rosa-García: Think Twice Before Running! Bank Runs and Cognitive Abilities, Journal of Behavioral and Experimental Economics, 2016
Kiss Hubert János; Ismael Rodriguez-Lara; Alfonso Rosa-García: Financial Crisis and Panic in the Laboratory, Experimental Economics Volume II: Economic Applications (Ed.: Pablo Brañas-Garza and Antonio Cabrales), 2015
Raúl López-Pérez; Pintér Ágnes; Kiss Hubert János: Does payoff equity facilitate coordination? A test of Schelling’s conjecture, Journal of Economic Behavior & Organization, 2015




Back »