Candidates and Parliamentarians. Individualistic and Partisan Representation  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
106220
Type K
Principal investigator Ilonszki, Gabriella
Title in Hungarian Jelöltek és képviselők: egyéni és pártképviselet
Title in English Candidates and Parliamentarians. Individualistic and Partisan Representation
Keywords in Hungarian jelöltek, kampány, törvényhozási viselkedés, képviselet
Keywords in English candidates, campaign, legislative behaviour, representation,
Discipline
Political Science (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Political sciences
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Institute for Political Science (Corvinus University of Budapest)
Participants Chiru, Mihail
Dobos, Gábor
Enyedi, Zsolt
Papp, Zsófia
Tóth, Adrienn
Várnagy, Réka
Starting date 2012-09-01
Closing date 2015-12-31
Funding (in million HUF) 18.528
FTE (full time equivalent) 8.02
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A javasolt kutatás három megközelítést kombinál. Először is, korábbi kutatások (2010) nyomdokain haladva vizsgálja a magyarországi országgyűlési képviselőjelölteket. Az adatfelvétel 2014-es új hulláma lehetőséget kínál arra, hogy feltárja a különböző kampánystratégiák forrásait, majd összehasonlítsa a korábbi eredményekkel. Az időbeli összehasonlítás jelentőségét jelen esetben az adja, hogy a megváltozott választási szabályok a korábbiakhoz képest megnövelhetik az egyéni választókerületi ág jelentőségét. Az individualizált kampány már 2010-ben is széles körben elterjedt volt, kérdés, hogy vajon az intézményi változások, beleértve a polgármesteri összeférhetetlenség kimondását, tovább erősítik-e ezt a jelenséget: ha helyi politikai szereplők nem kerülhetnek a Parlamentbe, milyen módon érvényesülhetnek a helyi szint érdekei a kampányok során és a parlamenti képviseletben? Másodszor, a képviselők parlamenti tevékenységének vizsgálatával lehetőségünk lesz összevetni az ígéreteket, attitűdöket és a valódi tevékenységeket. Hogyan hatnak a kampánystratégiák a képviselők parlamenti tevékenységeire – legyen az törvényhozás vagy a kormány ellenőrzése? Hogyan változott a képviselők parlamenti tevékenysége az individualizált kampánystratégiák függvényében, és összevetve a korábbi, egyszerű többségi parlamenti kontextussal? Harmadszor, a fenti két dimenzió alapján elméleti következtetéseket kívánunk levonni a képviselet alakulására és tartalmára vonatkozóan, valamint megteremtjük a kapcsolatot a kampánystratégiák és a képviseleti dimenzió között.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az a tény, hogy a képviselőjelöltek kampánystratégiái meglehetősen individualizáltak, miközben a parlamenti szavazásokat a pártok irányítják, különös helyzetet teremt, melyet a témában íródott legújabb tanulmányok nem tudnak megmagyarázni (Adam and Maier 2010; Hennl and Zittel 2011). A probléma megválaszolásával a pártokkal kapcsolatos új ismeretekre tehetünk szert, feltárhatjuk azokat a párton belüli mechanizmusokat, amelyek annak ellenére vezetnek centralizációhoz, hogy a választási ösztönzők ennek éppen ellenkezőjét segítenék elő. Fő kutatási kérdésünk, hogy az individualizált kampány vajon hatással van-e a képviselők parlamenti tevékenységére egy pártok által dominált politikai arénában. Korábbi kutatások a kampányok jelöltközpontúságának mértékét vizsgálták (Zittel and Gschwend 2008; Marsh 2009; De Winter 2009; Arter 2009; Chiru 2012), és azt, hogy ez mennyiben járul hozzá a jelölt választási sikeréhez (Eder et al 2010; Lutz and Selb 2010; Engeli and Lutz 2011). A mi megközelítésünk ennél tovább megy, és abból a feltételezésből indul ki, hogy a kampány típusa (nevezetesen, hogy a kampány jelölt- vagy pártközpontú) a képviselet fókuszára is hatással lesz. Az attitűdök szintjén megjelenő kapcsolatot Németország esetében Hennl és Zittel már kimutatták (Hennl and Zittel 2011), mi azonban nem állunk meg itt. Amennyiben egy jelöltközpontú kampány hatására a képviselő hajlamosabb lesz magát inkább a választókerülete képviselőjének tekinteni (a pártja helyett), elvárható, hogy mindez a parlamenti tevékenységei során is megmutatkozzon, természetesen az intézményi és a párt által állított korlátok között érvényesülve.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásunk a képviselőjelöltek kampánystratégiáit köti össze a képviselők parlamenti tevékenységével, ezzel akadémiai innovációt hajt végre, új kutatási irányt jelöl ki. Tudományszervezési szempontból jelentősége, hogy a magyarországi adatokat integrálja a nemzetközi adatbázisokba – és fordítva, bizonyos metszetben a nemzetközi adatokat adaptálhatóvá teszi. Mindkét szempont alapján hasznos tanulságokkal szolgálhat a tudomány művelői és a politikai döntéshozók számára. Magyarország vegyes választási rendszere, a közelmúltban lezajlott választási reform és a pártrendszer koncentrációjának magas szintje okán külön figyelmet érdemel. A vegyes választási rendszer abban van segítségünkre, hogy állandó kulturális, történelmi stb. kontextusban vizsgáljuk meg az egyéni választókerületi és a listás ágak közötti különbségeket, és ezek hatását a képviselők kampánystratégiáira, attitűdjeire és parlamenti tevékenységeikre. A választási reform egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy dokumentáljuk az egyéni választókerületi ág térnyerésének és a választókerületek területi változásainak hatását. Ezzel hozzáköthetjük eredményeinket a történeti alapú politikai szociológiához. Feltárulnak a politikai akaratképzés sajátosságai – és potenciális következményei. Hogyan reagál az egyén – akár politikusként, akár választópolgárként – a központi politikai akaratra, jelesül a választási rendszer módosítására? Folytatódik-e a pártalapú kampánystratégiák visszaszorulása, a választókerületre fókuszáló kampány, arra épülő lobbizás és a parlamenti tevékenység?

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A politikusok a képviseleti szerepeiket többféleképpen láthatják el. Hirdethetnek ideológiai programokat, felléphetnek konkrét ügyek vagy meghatározott társadalmi csoportok képviseletében, és összpontosíthatnak a választókerületeik érdekeire és szükségleteire. Viselkedhetnek egy jól szervezett politikai csoport tagjaként vagy félig autonóm szereplőként. Politikai attitűdjeik, szerepfelfogásuk, kampánystratégiáik és parlamenti tevékenységük összefonódik. Az elmúlt években a tudomány nagy lépéseket tett, hogy összeköthessük a fenti aspektusokat és a képviselet új mintáit vázolhassuk fel. Célunk, hogy a képviselők parlamenti tevékenységeit feltérképező szisztematikus adatgyűjtéssel meghaladjuk a politikusok és intézmények működésére vonatkozó anekdotikus magyarázatokat, mert azt gondoljuk, hogy a pártdominancia felszíne alatt a képviselők nagyobb szabadsággal bírnak, mint amit eddig tulajdonítottunk nekik. Ezzel a demokrácia működésének és a képviseletnek új tartalmai tárulhatnak fel, amire nagy szükség van a rendre a demokrácia deficitjét diagnosztizáló korunkban.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project combines three approaches, which are compact areas by themselves. First, it follows up previous research on candidates running for mandates in the Hungarian Parliament. The planned research wave at the 2014 elections will provide excellent opportunities to compare the two waves and to explore the sources of campaign activities because an already accepted modification of the electoral system will formally increase the importance of SMDs. Already in 2010 individualized campaigning was widespread in Hungary. Will the institutional changes further strengthen this phenomenon ? Other changing regulations, e.g. the elimination of mandate accumulation further complicates this question: if mayors/local representatives cannot have a parliamentary mandate how can “locality” in campaigning and in representative linkage be maintained? Second, by examining the actual legislative-behaviour of Members of Parliament in the 2010-214 parliamentary term we will be able to compare promises, attitudes and actual behaviour. How are campaign features translated into legislative action – let it be legislation, or scrutiny? This question is particularly challenging because of the super-majority situation in the parliament. How has parliamentary behaviour evolved in the context of more individualized campaigns and in comparison to former legislative terms with a simple majority parliamentary condition. Third, on the basis of the two former research dimensions we expect to draw theoretical conclusions about the formation and the contents of representation per se, and add to the function of parties and politicians’ individual political strategies in forming the representative dimension.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The fact that the campaigns are particularly individualized whereas legislative behavior remains extremely controlled by parties is quite unexpected and certainly not predicted by the nascent literature on the subject (Adam and Maier 2010; Hennl and Zittel 2011). Such a puzzle offers the opportunity to gain more knowledge on the parties themselves, and the intra-party mechanisms that facilitate centralization and unity, in spite of electoral system incentives. The main research question we would address refers to whether an individualized campaign has an impact on the MP’s subsequent parliamentary activity in a party-dominated legislative arena. This is an innovative area of research, previous studies having only documented the extent and modes of campaign personalization (Zittel and Gschwend 2008; Marsh 2009; De Winter 2009; Chiru 2012) and their influence on candidates’ overall electoral success (Eder et al 2010; Lutz and Selb 2010; Engeli and Lutz 2011).Our main assumption is that the type of campaign the candidates chose, more precisely, the extent to which this is party-centred versus candidate- or constituency-focused has the potential of shaping their focus of representation. This attitudinal link was previously documented for German parliamentary candidates (Hennl and Zittel 2011), but our study aims to go one step further. If the personalization of the campaign and the appeal to local issues make the candidate think of himself more as a representative of constituency interests than as a party soldier, then it is likely that his legislative behaviour and responsiveness will also develop accordingly, subject nevertheless, to party and institutional constraints.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A Hungary focused research along these lines, and the integration of the Hungarian findings into the international datasets, promises important lessons for both academics and policy makers. Hungary deserves particular attention due to its mixed electoral system, the upcoming change in the electoral rules and the high degree of party system concentration. The first peculiarity may shed light on the relevance and behavioural consequences of the Singe Member District (SMD) versus List route of election. The second specificity allows us to record the impact of the increase in the ratio of SMDs and in the geographical size of the districts. The third feature leads to a test of the hypothesis that the decline in party-based competitiveness leads to a larger emphasis on district-focused campaigning, lobbying and legislative behaviour.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Politicians can fulfil their representative function in various ways. They can advance ideological programs, they can represent specific causes and segments of the society or they can focus on the needs of their electoral districts. They can either act as members of tightly-knit political groups or as semi-autonomous individuals. Their political attitudes, their role-perceptions, the mode of their campaigning, and their legislative activities are mutually intertwined. In the last years there has been considerable progress in academic research in linking these various aspects and in mapping the new patterns of representation. Our focus on Hungary brings the prospect of moving beyond the anecdotal evidence about politicians’ and institutions’ rationale by collecting data systematically on actual legislative behaviour, since underneath the visible party domination there might be areas in which individual representatives are granted more freedom of action.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A jelöltállítás intézményi szempontjainak elemzése rámutatott, hogy a jelöltállítási mechanizmusokban inkább centralizációs tendenciák érvényesültek, tovább szűkült a döntéshozók köre és messzebbre került a döntés a jelöltektől. A két korábbi nagy párt (Fidesz és MSzP) esélyes jelöltjeinek vizsgálata alapján is bebizonyosodott a jelöltállítás zártsága amennyiben jelöltállítási stratégiájuk elsődleges céljának a képviselők és a képviselőkön belül is a régóta szolgálók újraválasztása tűnt. Ebben a pártok vezérelte közegben érdekes az a felismerés, hogy azok a jelöltek, akik kevésbé gondolták a párt befolyását érvényesülni a jelöltállításban, jobban hajlottak személyre szóló (perszonalizált) kampányt folytatni, aminek továbbgyűrűző hatása van a választók és a politikusok kapcsolatára, a képviseleti és a felelősségi viszonyokra. Ugyanakkor az adatok alapján az is kiderült, hogy az egyéni jelöltek kampányának perszonalizációja a pártközpont által elvárt stratégia, az erőforrásaik bővítésének remélt eszköze. Vagyis a perszonalizáció és a pártközpontúság nem egymást kizáró tényezők, mint ahogy azt korábbi kutatások gyakran mutatják. Az intézményi változások és a politikai rendszer polarizációjának nyomán szakadékká mélyült a kormánypárti és ellenzéki jelöltek véleményeltérése a demokrácia állapota, a választás intézménye és a döntéshozatali folyamatok értékelése tekintetében – szükségképpen a képviseletre és a felelősségre vonatkozó kedvezőtlen hatásokkal.
Results in English
The candidate selection procedure of Hungarian parties has become more centralized and more exclusive. This general picture has been confirmed by the examination of the selection and characteristics of viable candidates in two parties, the currently dominant conservative Fidesz and the once large socialist MSzP. Their candidate selection strategy focused on keeping the parliamentary incumbents in the pool of possible winners (viable candidates) irrespective of their local political embeddedness or parliamentary position and activity. Still, in this party driven candidate selection environment those candidates who perceived less party influence in the selection process were more inclined to pursue a personalized campaign. At the same time it has been found that campaign personalization is an expected strategy of the parties, indeed an instrument to increase party resources. That is, personalized and party centred campaigns are not exclusive, as it is often argued in previous (international) research. As a result of the transformation of the institutional environment and the polarization of the political system the opinion and attitude differences of government and opposition candidates further deepened – with negative consequences on representation and accountability patterns.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106220
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ilonszki Gabriella; Kathleen Montgomery: Stuck in the Basement: A Pathway Case Analysis of Female Recruitment in Hungary’s 2010 National Assembly Election, Politics and Gender publikálásra elfogadva, megjelenés alatt, 2016
Tóth Adrienn; Ilonszki Gabriella: Pártok vagy választók? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben 1998-2010, Politikatudományi Szemle (XXIV) :3. 27–50, 2015
Ilonszki Gabriella - Várnagy Réka: The Parliamentary Elections in Hungary, 2014, Electoral Studies publikálásra elfogadva, megjelenés alatt, 2016
Várnagy Réka - Ilonszki Gabriella: The conflict of partisan and normative expectations in electoral system change. Hungary in 2014., Corvinus Journal of Sociology and Social Policy publikálásra benyújtva, 2016
Ilonszki Gabriella - Várnagy Réka: The conflict of partisan and normative expectations in electoral design. The change of electoral system in Hungary, conference paper, Electoral Integrity Project, 2015 SF, 2015
Ilonszki Gabriella: A pártok képviselőjelöltjei a pártok intézményesülésének és változásának tükrében. 1998-2014, Pártok, jelöltek, képviselők, 2016
Tóth Adrienn - Ilonszki Gabriella: Új választási rendszer – új jelöltállítási és képviseleti feltételek a nők számára?, Pártok, jelöltek, képviselők, 2016
Mihail Chiru and Zsolt Enyedi: Choosing you own boss: Variations of representation foci in mixed electoral systems,, Journal of Legislative Studies vol.21, no. 4, pp. 495-514., 2015
Réka Várnagy - Gabriella Ilonszki: From Parliamentary to non-parliamentary opposition, Council for European Studies, konferencia előadás, 2015 Párizs, 2015
Nábelek Fruzsina: A jelöltállítás – esélyes jelöltek 2002-2010 között, Jelöltek, pártok, képviselők, 2016
Kovarek Dániel: Lehetnek más jelöltjeik? Az LMP bal-jobb tengelyen elfoglalt pozíciója az egyéni választókerületi jelöltek vizsgálatának tükrében, Jelöltek, pártok, képviselők, 2016
Enyedi Zsolt - Székely István: Győztesek és vesztesek a képviseleti játszmában, Jelöltek, pártok, képviselők, 2016
Dobos Gábor - Kurtán Sándor - Várnagy Réka: A jelöltválasztási folyamat a választási rendszer reformja előtt és után, Jelöltek, pártok, képviselők, 2016
Hajdú András: Kékgalléros nacionalizmus? A Jobbik egyéni választókerületi képviselőjelöltjei 2010-ben és 2014-ben, Jelöltek, pártok, képviselők, 2016
Papp Zsófia - Zorigt Burtejin: A jelöltállítás percepciója és a kampányperszonalizáció a 2010-es és 2014-es választások példáján, Jelöltek, pártok, képvselők, 2016
Papp Zsófia - Zorigt Burtejin: A változó választási szabályok és a változó politikai kontextus hatása a kampányperszonalizációra, Politikatudományi Szemle XXIV/3:51-74., 2015
Papp Zsófia: Helyi témájú írásbeli kérdések a Magyar Parlamentben. A választási rendszerhez köthető karrierváltozók szerepe a helyi ügyek képviseletében., Politikatudományi Szemle, XXIV(1): 7-29., 2015
Papp Zsófia: Kampányperszonalizáció Magyarországon a képviselők szemével, Politikatudományi Szemle, 22(4): 37-58., 2013
Papp Zsófia: Campaign-Personalization and Constituency Focus in a Mixed-Member Electoral System. The Case of Hungary, World Political Science, 11(1): 75–95, 2015
Papp Zsófia - Zorigt Burtejin: Campaign personalization under changing electoral rules and political context in Hungary. Lessons from a natural experiment, East European Politics publikálásra elfogadva, 2016
Chiru, M. - S. Gherghina - L. Stefan: Standing for Re-Election under Different Electoral Rules. Evidence from the Romanian Legislature, Problem of Post-Communist, 2013
Ilonszki, G. - Várnagy, R.: From party cartel to one party dominance. The case of institutional failure, East European Politics közlésre elküldve, 2014
Várnagy, R. - Ilonszki, G.: Efficiency, re-distribution and symbolic changes in parliamentary rules in Hungary, ECPR General Conference, Bordeaux, Szeptember 4-8, 2013
Papp, Zs.: Kampány-perszonalizáció Magyarországon a képviselők szemével. Személy- és választókerület-központúság pártközpontú választási rendszerekben, Politikatudományi Szemle közlésre elküldve, 2014
Papp, Zs.: Constituency orientation under party-centred electoral rules Evidence from Hungary, BCE Központi Könyvtár, 2013
Ilonszki, G. ; Schwarcz, A.: Hungarian MPs in the context of political transformation, Semenova, E. - M. Edinger - H. Best eds. Parliamentary Elites in Central and Eastern Europe. Recruitment and Representation. Routledge, 2013
Ilonszki, G. ; Várnagy, R.: Stabke leadership in the context of party change. The Hungarian case., The Selection of Political Party Leaders in Contemporary Parliamentary Democracies. Routledge, eds. by JB Pilet; W. Cross, 2014
Ilonszki, G. - Várnagy, R.: From party cartel to one party dominance. The case of institutional failure, East European Politics, 2014
Papp, Zs.: Kampány-perszonalizáció Magyarországon a képviselők szemével. Személy- és választókerület-központúság pártközpontú választási rendszerekben, Politikatudományi Szemle, 2014
Ilonszki, G. ; Várnagy, R.: Stabke leadership in the context of party change. The Hungarian case., The Selection of Political Party Leaders in Contemporary Parliamentary Democracies. Routledge, eds. by JB Pilet; W. Cross, 412-427., 2014
Enyedi Zsolt: The Discreet Charm of Political Parties, Party Politics, 2014
Papp Zsofia: Shadowing the Elected. Mixed member incentives to locally oriented parliamentary questioning, Electoral Studies publikäläsra benyujtva, 2014
Ilonszki Gabriella: How to be the last? Contextual explanations behind woemn candidates unfavourable positions in a mixed member electoral system, ECPR Salamanca conference, 2014
Ilonszki Gabriella and Kathleen Montgomery: Understanding Women,s Underrepresentation, Politics and Gender leadva megjelenesre, 2014
Papp Zsofia: The mandate divide and experience based effects in a mixed member electoral system. The case of Hungary, Legislative Studies Quarterly leadva megjelenesre, 2014
Ilonszki Gabriella - Toth Adrienn: Partok vagy valasztok? A noi jeloltek valasztasi kapacitasa az egyeni valasztokeruletekben, kezirat, 2014
Chiru, M. - S. Gherghina - L. Stefan: Standing for Re-Election under Different Electoral Rules. Evidence from the Romanian Legislature, Problems of Post-Communist, 2013
Ilonszki, G. - Várnagy, R.: From party cartel to one party dominance. The case of institutional failure (30):3, 412-427., East European Politics, 2014
Papp Zsofia: Shadowing the Elected. Mixed member incentives to locally oriented parliamentary questioning, Journal of Legislative Studies publikálásra elfogadva, 2016





 

Events of the project

 
2014-04-30 13:47:05
Résztvevők változása




Back »