Critical edition and interpretation of Stephen Széchenyi's Hunnia  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
106321
Type K
Principal investigator Velkey, Ferenc
Title in Hungarian Széchenyi István Hunniájának kritikai kiadása és értelmezése
Title in English Critical edition and interpretation of Stephen Széchenyi's Hunnia
Keywords in Hungarian nemzet-fogalom, reformkor, Széchenyi István, Hunnia, szövegkritika
Keywords in English concept of nation, Age of Reforms in Hungary, Stephen Széchenyi, Hunnia, textual criticism
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: History
Panel History
Department or equivalent Institute of History (University of Debrecen)
Participants Czinege, Szilvia
Starting date 2012-09-01
Closing date 2016-07-31
Funding (in million HUF) 6.654
FTE (full time equivalent) 2.60
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az alapkutatás célja Széchenyi István Hunnia című művének kritikai kiadása, amely az újonnan azonosított kézirat, néhány jegyzet-töredék, egy későbbi másolat és az 1860-ban megjelent kiadás összevetésén alapul. A kötet eddig sok tévedéssel bemutatott keletkezéstörténetét pontosítja és tárja fel a vizsgálat elemző része. Bár a történész szakma felhívta már a figyelmet arra, hogy Széchenyi Hunniájának 1858-ra datált (1860-as) kiadása és annak reprintje (1985) tendenciózus és pontatlan, de azóta is ebben a formában szokás hivatkozni rá, nem született semmilyen mélyfúrás e munka körül. Az előzetes filológia kutatás világossá tette, hogy a kézirat alapján rekonstruálandó Széchenyi mű alapvető pontokon fog különbözni a csonkított változattól, és a Széchenyi-koncepció újraértékelését fogja eredményezni a reformkori nemzet-problematika két alapvető összefüggésében: az Ausztriához fűződő viszony és a nemzetiségi kérdés tekintetében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kézirat a másolat és a kiadott mű segítségével elvégezhető egy átfogó, alapos Hunnia-szövegrekonstrukció. Mivel az 1834. december 15-én befejezett kézirat volt a mű legteljesebb szövegváltozata, ezért a Hunnia története Széchenyi 1834 végi al-dunai útja után (ahol is a teljes kéziratot papírra vetette) már javítások, csonkítások (s csak nagyon kis mértékben: betoldások) története lett. A kutatás ennek a folyamatnak a történetét tárja fel, miközben egy pontos kritikai kiadás alapjait teremti meg. A kiinduló filológiai vizsgálatnak így mindenekelőtt a következő kérdésekre kell választ adnia: A szövegek mikor keletkeztek? A kéziraton, másolaton hányféle változtatás található? Azokat ki/kik eszközölte/ték és mikor? Ki, mikor és miért hagyta el a kézirat utolsó tizenhárom oldalát? Hogyan viszonyul egymáshoz a kézirat és a másolat szövege, illetve mindkettőhöz a nyomtatott változat? A filológiai alapkérdések megválaszolása (és a kritikai kiadás előkészítése) után következhet a Széchenyi mű kontextualizálása, elemzése és értelmezése.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Önmagában is nagy hozadéka lehet a kutatásnak, hogy egy rosszul kiadott (hiányos) Széchenyi mű a szövegváltozataiban (és teljességében) lesz olvasható, hiszen egy ilyen jól dokumentált történelmi személyiség esetében, akinek az írásai kiadások, válogatások stb. sokaságában jelentek meg, nagy értéke van egy eredeti, a mű lényegét sokkal jobban-hívebben megmutató változatnak.
Direkt szerepet kaphat a történelmi és politikatudományi felsőoktatási képzésben, eszmetörténeti stúdiumokban.
A művelődés alapvető társadalmi hasznossága mellett közvetetten használható az országimázs-építéseben, a szomszéd országokkal való "közös nyelv" keresésében, és a magyar politikai kultúra fejlesztésében. Hiszen a gróf úgy érvelt a magyar államnyelv bevezetése mellett könyvében, hogy közben a magyar–nemmagyar egyenértékűség elvét igyekezett bevezetni a magyar politikai kultúrába. Egy olyan korszakban, amelyik sokkal inkább a divergenciák irányába haladt. Sőt egyedülálló módon már 1834-ben (a mű kéziratának tanulsága szerint) a nemzetiségek („nem magyar ajkúak”) nemzeti-létformáját „nemzetiségi törvény” által akarta biztosítani.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Széchenyi Istvánnak a negyedik 1834-ben elkészített programadó-helyzetelemző művét nem sokan ismerik, mert a gróf azt egykor nem jelentette meg, s csak bő 25 évvel később 1860-ban látott napvilágot. Így ez a munka nem emelkedhetett a Hitel, Világ, Stádium magasságába. A kutatás célja, hogy ezt a Széchenyi könyvet az eredeti szöveghez igazodó (kritikai) változatban adja ki, mert a későbbi kiadás lényeges szöveghelyeken különbözik Széchenyi kéziratától. A mű mélyebb megismerése segíthet annak megértésében, hogy milyen dilemmák kapcsolódtak a „nemzet-kérdéshez” a reformkorban, hiszen Széchenyi ebben a művében erre a problémára kereste a megoldást. Amellett érvelt, hogy a magyar legyen a hivatalos nyelv az országban. Úgy igyekezett a dinasztiával, Ausztriával az összhangot megteremteni, hogy ne kelljen engedni a magyar érdekekből, s igyekezett megnyugtatni a nemzetiségeket, hogy ez a változás nem fogja negatívan érinteni az ő életüket.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the research program is to produce the critical edition of Stephen Széchenyi’s Hunnia. We plan to compare to each other a newfound manuscript, some fragmented texts, and the edition of 1860 of the work. We hope to refine the genesis of the manuscript. Although historians had already mentioned that the edition of 1860 of the work, and also the reprint of it from 1985, are imprecise, no serious effort had been made to elucidate this problem. On the basis of our preliminary research, it had been clarified that the new critical edition would be fundamentally different from the known editions. This would modify our knowledge concerning Széchenyi’s views in the Age of reforms at least in two respects: his opinion about the relationship of Hungary to Austria, and his views concerning the question of national minorities in Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our ambition is to reconstruct precisely the full text of the Hunnia. Széchenyi wrote the Hunnia during his trip in the Southern regions of Hungary at the end of 1834, but he made several modifications in the text afterwards. We plan to reconstruct precisely the process of the genesis of the work, and to prepare the critical edition of the text. The newfound thirteen pages of the manuscript are missing from the known editions of the work. We want to clarify who, when, and why omitted this very important section of the Hunnia. Solving the philological problems, we want to contextualize and interpret the final version of the text.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The fundamental result of our research would be the production of the first precise critical edition of the Hunnia. This would be a great step in Széchenyi scholarship, but it would be also important from the point of view of higher education. University students would study the precise critical edition of the work, and by this way, they could gather specified information about the views of Széchenyi. Since the newfound thirteen pages are fundamentally about the problem of national minorities and the question of the official language of the Hungarian state, the critical edition of the Hunnia would also help to form a modified approach to Széchenyi’s views about these problems. Although he favored the Hungarian as the official language of the state, he also acknowledged the rights of the national minorities in this respect. He maintained the introduction of a law concerning the national minorities as early as 1834, according to the newfound parts of the manuscript. As a result, the publication of the precise version of the Hunnia would lead to a better understanding between the different ethnic groups of the Carpathian basin.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Since it had been published only after the death of Széchenyi in 1860, the Hunnia is not as widely known as the other major works of Széchenyi (Hitel, Világ, Stádium). Consequently, the critical edition of the Hunnia would result the better understanding of one of the fundamental works of Széchenyi. The question of national minorities is the central problem of the work. Széchenyi favored Hungarian as the official language of the state. He sought to make a compromise with the Habsburg dynasty and Austria, and he wanted to represent the interests of Hungary against of them. But on the other hand, he endeavored to reassure the national minorities that the introduction of the Hungarian as the official language of the state would not result the lingual discrimination of them.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A vizsgálat Széchenyi István Hunnia című munkáját komplex módon dolgozta fel. A szövegrekonstrukció három alapváltozatra épített: a mű eredeti, 1834–35-ben megformált (többször javított) kéziratára, a kései kiadás alapjául szolgáló másolatra, az azon végzett javításokra, csonkításokra (1857–58); illetve az 1860-as könyvre. A közel 10%-os szövegvesztés nyomán a kutatás „egy” egészen új Hunniát tárt fel. Sőt, tulajdonképpen „kettőt.” Mivel a gróf mindkét időszakban a magáénak fogadta el az aktuális változatot, ezért egyetlen „főszöveg” nem lett kijelölhető, s így a Hunnia mai közzététele a változó szövegmozgásokat (két egységben) rögzítette. Az 1834-es eredeti szerzői szándékokra és az egykori kontextusra irányuló vizsgálat viszont azt is egyértelművé tette, hogy Széchenyi 1834 végén olyan szellemi mikroklímában dolgozott, amely nyomán a Hunnia politikai értelemben a legbátrabb, a hatalommal szemben a legkritikusabb és a magyar nemzet lehetőségeit a legösszetettebben mérlegelő szövege lett. A mű eredeti záró része (ami a korábbi kiadásból egészében hiányzott) egyedülálló gesztusként „nemzetiségi törvényt” javasolt annak érdekében, hogy „a nem magyar ajkú” honlakosok ne forduljanak szembe a magyar nyelv hivatalosításának ügyével. Az érvelésmód és politikai nyelv különböző rétegeit felfejtve a reformkor politikai gondolkodástörténetének egyik legérdekesebb fejleményéhez vezetett el a Hunnia szöveg-rekonstrukciójára irányuló alapkutatás.
Results in English
The aim of our research was the complex investigation of István Széchenyi’s Hunnia. The reconstruction of the text was based on three versions of the work: 1, Original script of the work from 1834-1835, revised by the author; 2, Transcript on which the latter edition was based, including the corrections made in 1857-1858; 3, Book published in 1860. The result of the revision was the loss of ten per cent of the text, and the unfolding of one, or rather two new original scripts of the Hunnia. Since Széchenyi acknowledged both versions of the script (1834-1835; 1857-1858) as his own, one single body of the text had not been definable. Our research concerning the original intents of the author revealed that Széchenyi was working under the conditions of such a “microclimate” in 1834, as a result of which Hunnia could become his bravest text. The original closing chapter of the work in order to provide the support of the “non-Hungarian dwellers” of the Kingdom of Hungary for the legislation concerning the official status of the Hungarian language, proposed the introduction of a law concerning the national minorities as a unique gesture in the period. Revealing the different levels of argumentation and political language, our basic research concerning the reconstruction of the text of Hunnia resulted in one of the most interesting developments in the field of the intellectual history of the Age of Reforms (1830-1848) in Hungary.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106321
Decision
Yes





 

List of publications

 
Velkey Ferenc: Nemzet-értelmezések/hungarus-érvek a „Sprachkampf” két vitahelyzetében, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2016. pp. 192-237. (Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből; 2.), 2016
Velkey Ferenc: Tisztelt Ellenem – Kedves Barátom, In: Benkő Ágota, Vértesaljai László SJ (szerk.) (szerk.) Eötvös hite: Egy hiteles ember közéleti hatékonysága. Budapest: JTMR Faludi Ferenc Akadémia, 2014. pp. 125-160. (Jezsuita könyvek. Agóra; 18.), 2014
: „Politica philosophiai okoskodás”, Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 354 p., 2013
Velkey Ferenc: Gedächtnis und Geschichte, In: Pál S Varga, Karl Katschtaler, Donald E Morse, Miklós Takács (szerk.) (szerk.) Loci Memoriae Hungaricae I: The Theoretical Foundations of Hungarian ’lieux de mémoire’ Studies/Theoretische Grundlage der Erforschung ungarischer Erinnerungsorte. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. pp. 67-71., 2013
Velkey Ferenc: A nemzet szabadsága és/vagy csinosodása, In: Fazakas Gergely Tamás, Miru György, Velkey Ferenc (szerk.) (szerk.) „Politica philosophiai okoskodás”: Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a 20. századig. Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2013. pp. 245-266., 2013
Velkey Ferenc: A kaszinó-jelenet: Széchenyi és Kossuth „első találkozása” I. Vizsgálatok a Kaszinó–jelenet alapforrásai körül, Habilitációs értekezés, Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, Debrecen, 2015. –282. (Nyomtatásban nem jelent meg, helye: DE BTK), 2015
Velkey Ferenc: A kaszinó-jelenet: Széchenyi és Kossuth „első találkozása” I., 282 p., 2015
Velkey Ferenc: Gedächtnis und Geschichte, In: Pál S Varga, Karl Katschtaler, Donald E Morse, Miklós Takács (szerk.) (szerk.) The Theoretical Foundations of Hungarian ’lieux de mémoire’ Studies. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. pp. 67-71. (Loci Memoriae Hungaricae; 1.), 2013
Velkey Ferenc: „Jouer à la Talleyrand?” István Széchenyi lors du tournant de mars 1848, TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK XXII: 160-185, 2014
Velkey Ferenc: Erényszövetség és hit, In: Benkő Ágota, Vértesaljai László SJ (szerk.) (szerk.) Széchenyi hite. Budapest: JTMR Faludi Ferenc Akadémia, 2013. pp. 83-98. (Jezsuita könyvek; Agóra 17.), 2013
Velkey Ferenc: Tisztelt Ellenem – Kedves Barátom, In: Benkő Ágota, Vértesaljai László SJ (szerk.) (szerk.) Eötvös hite: Egy hiteles ember közéleti hatékonysága. Budapest: JTMR Faludi Ferenc Akadémia, 2014. pp. 125-160. (Jezsuita könyvek. Agóra; 18.), 2014
Velkey Ferenc: „Golyóbis vagy kard”, In: Velkey Ferenc (szerk.) (szerk.) „Nincs egy igaz barátom se!”: Tanulmányok Széchenyi István politikai kapcsolatainak történetéhez. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. pp. 91-113. (Speculum Historiae Debreceniense; 10.), 2012
Velkey Ferenc: A politikus – kortársak, munkatársak, hivatal, In: Basics Beatrix (szerk.) (szerk.) "Megint s megint szüntelen": Széchenyi napjai. Vezető a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításához.. Nagycenk: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, 2016. pp. 8-11., 2016
Velkey Ferenc: „Most inkább csak a qualitásra, mint quantitásra kell törekedni.”, In: Papp Klára, Püski Levente (szerk.) (szerk.) A magyar arisztokrácia társadalmi sokszínűsége, változó értékek és életviszonyok. Debrecen: Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet, 2013. pp. 229-253. (Speculum historiae Debreceniense; 12.), 2013
Velkey Ferenc: Széchenyi István és a társasági élet, In: Basics Beatrix (szerk.) (szerk.) "Megint s megint szüntelen": Széchenyi napjai. Vezető a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításához.. Nagycenk: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, 2016. pp. 24-25., 2016





 

Events of the project

 
2014-02-11 09:03:40
Résztvevők változása




Back »