 |
Outside and inside. Border, Locality, and Ethnicity on the Margins
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
107693 |
| Type |
PUB-K |
| Principal investigator |
Kovács, Éva Judit |
| Title in Hungarian |
Kint és bent . Határ, lokalitás és etnicitás a peremvidékeken |
| Title in English |
Outside and inside. Border, Locality, and Ethnicity on the Margins |
| Keywords in Hungarian |
határ, migráció, tőke, etnikai erőforrás, lokalitás, közösség |
| Keywords in English |
border, migration, human and ethnic capital, locality, community |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Rural sociology |
|
| Panel |
Publications Panel |
| Department or equivalent |
Institute of Sociology (Center for Social Sciences) |
| Starting date |
2013-01-01 |
| Closing date |
2013-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
0.945 |
| FTE (full time equivalent) |
0.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Nem kutatásra, hanem publikációra pályázunk, ezért a kötet összefoglalóját a következő négy részben helyeztük el az EPR-ben, a szinopszist pedig a kutatási terv-részhez csatoltuk. A teljes kötetet is feltöltöttük a tartalomjegyzékkel együtt, az ábrák nélkül.
A kiadói árajánlat alapján (melyet a a postai beadással mellékelünk, mivel nem maradt rá hely az EPR-ben) készítettük el a költségvetést.
A kötet alapjául szolgáló kutatás nagyon egyszerűen fogalmazva akörül a kérdés körül forgott, hogy milyen
erőfeszítéseket kell tennie egy falu lakójának nap mint nap ahhoz, hogy ugyanott, az otthonában hajthassa le a fejét este. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló kapitalizmus régi/új gazdasági szereplői, az elmúlt években az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeképpen „eltűnő” és az Unión kívül maradt országok „megmerevedő” határai hogyan formálták át a határ menti falusi közösségek gazdasági, társadalmi és etnikai lehetőségeit. A négy határ menti falu (horvát határ: Old, román: Bedő, szlovák: Mocsa, ukrán: Tiszakerecseny) vizsgálatát az a belátás magyarázta, hogy e változások általában markánsabban jelennek meg a határvidékeken, melyek egyfelől a belső átalakulások perifériái, másfelől az országhatár közelsége lehetőséget is teremthet a belső hatások enyhítésére, új érintkezési formák kialakulására.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szerzők a határ fogalmának gazdag jelentéstartalmát kiaknázva az elemzés lépéseit úgy fogalmazták meg, ahogy azt az esettanulmányokból kínálkozó modellek megkövetelték. a) A földrajzi-politikai határhelyzet nem feltétlenül jelent periferikus társadalmi-gazdasági pozíciót. Egyrészt egy több vonzáskörzettel is rendelkező, infrastrukturálisan viszonylag fejlett régió határ menti településének lenni nem magától értetődő hátrány. Másrészt éppen a határ nyújthatott korábban, és adhat ma is olyan lehetőségeket, melyek kihasználásával a település előnyökre tehet szert. Továbbá, a határhoz közeli helyzet nem feltétlenül alapvető meghatározója a határ menti településeknek, és ez nem egyértelműen a határ nyitottságával vagy zártságával függ össze. Amennyiben a határ innenső oldalán a lehetőségek vonzóbbnak bizonyulnak, vagy a határon való átmozgásnak túl nagyok a költségei, illetve a település lakóiban egyfajta mentális határként tovább él az egykori „fal”, akkor egy másik állam közvetlen közelségének jelentősége nagyban csökkenhet, vagy teljesen el is veszhet – így a település határ menti fekvése nem jelent e szempontból különleges helyzetet. b) A vidéki terekben élő háztartásokat sajátos viszony fűzi a falu határához, a földhöz, s a megélhetés formái és lehetőségei nagyban függnek attól, hogy a vizsgált falvainkban élő családok kötődnek-e még, és ha igen, milyen formában a mezőgazdasági termeléshez.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
c) Közel lépve egy faluhoz, jól kirajzolódnak a kapcsolatrendszerek, kötődések, függőségi viszonyok, boldogulási módok. Minél szegényebb egy település, annál inkább átszövik az informális kapcsolatok, illetve fordítva: minél gazdagabb, annál kevesebben függenek az informális világtól. Ez az állítás mindaddig igaz, amíg egy településen a gyors gazdasági akkumuláció lehetősége fel nem merül. Ilyen esetekben a gazdasági előnyök megszerzéséért folyó harc az informális, illegális világra is kiterjedhet. d) A szélek széleinek társadalmát, azaz a határ menti településeink szegregátumainak és külterületeinek lakóit sem lehet egyszerűen és minden esetben a kiszorítás fogalmával leírni: a kivonulás, rejtőzködés épp úgy szerepet játszhat a határok kialakulásában és fenntartásában. e) Hasonlóan árnyalt a kép az etnikai határok esetén is. Egy-egy konkrétnak tetsző etnikai csoport határozott megjelölése, a velük kapcsolatos kirekesztő vélemények domináns megléte nem feltételezi az adott csoport egyértelmű jelenlétét a településen. És fordítva: az etnikai megkülönböztetés nem mindig teremt határvonalat a két csoport között. Fontos elemként lépett be megfigyelési szempontjaink közé tehát az is, hogy az etnikus viszonyok mennyiben jelennek meg, képeződnek le a térben, illetve a területi elkülönülés miként kap etnikus jelleget.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A szerzők a kötet első felében, a kutatásmódszertan bemutatása után településeink egyedi határhelyzeteinek általánosítható magyarázatait fejtegetik négy alfejezetben (demográfia és migráció, megélhetés, informalitás és formalitás, valamint etnicitás), ezt követik a feltáró esettanulmányok a terepkutatások sorrendjében. Az országhatár mint elemzési szempont szintén az esettanulmányokban kerül terítékre. Ezek után két olyan mikroelemzés következik, melyek a települések belső határhelyzeteit vizsgálják, azaz a települési centrumban (egy tiszakerecsenyi utcán) és a perifériákon (Old és Mocsa pusztáin) zajló határképzési mechanizmusokat mutatják be egészen közelről. A kötetet a közösségi kapcsolatokat vizsgáló fejezet összegzi.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In our research we intended to explore how the economic structural change following the regime change and the old/new economic actors of the emerging capitalism reshaped the economic possibilities of the populations living in border regions. We also looked at the impacts of the “vanishing” and the “hardening” country borders after the EU-accessions. We used the method of community studies and fieldwork. We found that local societies establish different forms of cooperation and intra-group relations. Nevertheless, these forms could be seen as models of different cohabitation patterns. In our research we summarized the various everyday living forms of households and explored their mechanisms in the four communities (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) and then we placed them into different models. In the next step of our analysis we focused on the following five aspects: 1. migration and demographic structures 2. small, rural communities 3. formal and informal survival techniques and constraints 4. ethnicity as exclusion or resource 5. the logic of the formation of communities and neighbourhoods. Finally, using a more in-depth analysis, we investigated phenomena such as symbolic community fights and the use of geographical spaces, institutional exclusion practices, the forms of dominance over the community goods and the characteristics of the everyday usage of country borders in the four villages and in their vicinities. Now, our research results we would like to publish in a book.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In our research we intended to explore how the economic structural change following the regime change and the old/new economic actors of the emerging capitalism reshaped the economic possibilities of the populations living in border regions. We also looked at the impacts of the “vanishing” and the “hardening” country borders after the EU-accessions. We used the method of community studies and fieldwork. We found that local societies establish different forms of cooperation and intra-group relations. Nevertheless, these forms could be seen as models of different cohabitation patterns. In our research we summarized the various everyday living forms of households and explored their mechanisms in the four communities (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) and then we placed them into different models. In the next step of our analysis we focused on the following five aspects: 1. migration and demographic structures 2. small, rural communities 3. formal and informal survival techniques and constraints 4. ethnicity as exclusion or resource 5. the logic of the formation of communities and neighbourhoods. Finally, using a more in-depth analysis, we investigated phenomena such as symbolic community fights and the use of geographical spaces, institutional exclusion practices, the forms of dominance over the community goods and the characteristics of the everyday usage of country borders in the four villages and in their vicinities. Now, our research results we would like to publish in a book.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In our research we intended to explore how the economic structural change following the regime change and the old/new economic actors of the emerging capitalism reshaped the economic possibilities of the populations living in border regions. We also looked at the impacts of the “vanishing” and the “hardening” country borders after the EU-accessions. We used the method of community studies and fieldwork. We found that local societies establish different forms of cooperation and intra-group relations. Nevertheless, these forms could be seen as models of different cohabitation patterns. In our research we summarized the various everyday living forms of households and explored their mechanisms in the four communities (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) and then we placed them into different models. In the next step of our analysis we focused on the following five aspects: 1. migration and demographic structures 2. small, rural communities 3. formal and informal survival techniques and constraints 4. ethnicity as exclusion or resource 5. the logic of the formation of communities and neighbourhoods. Finally, using a more in-depth analysis, we investigated phenomena such as symbolic community fights and the use of geographical spaces, institutional exclusion practices, the forms of dominance over the community goods and the characteristics of the everyday usage of country borders in the four villages and in their vicinities. Now, our research results we would like to publish in a book.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In our research we intended to explore how the economic structural change following the regime change and the old/new economic actors of the emerging capitalism reshaped the economic possibilities of the populations living in border regions. We also looked at the impacts of the “vanishing” and the “hardening” country borders after the EU-accessions. We used the method of community studies and fieldwork. We found that local societies establish different forms of cooperation and intra-group relations. Nevertheless, these forms could be seen as models of different cohabitation patterns. In our research we summarized the various everyday living forms of households and explored their mechanisms in the four communities (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) and then we placed them into different models. In the next step of our analysis we focused on the following five aspects: 1. migration and demographic structures 2. small, rural communities 3. formal and informal survival techniques and constraints 4. ethnicity as exclusion or resource 5. the logic of the formation of communities and neighbourhoods. Finally, using a more in-depth analysis, we investigated phenomena such as symbolic community fights and the use of geographical spaces, institutional exclusion practices, the forms of dominance over the community goods and the characteristics of the everyday usage of country borders in the four villages and in their vicinities. Now, our research results we would like to publish in a book.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
