Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
109070
Type K
Principal investigator Papp, Sándor
Title in Hungarian Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején
Title in English Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era
Keywords in Hungarian kora újkor története, 17. századi magyar történelem, Oszmán Birodalom története, Habsburg Birodalom, diplomáciatörténet, mentalitástörténet, Köprülü család, portai követségek története
Keywords in English early modern history, 17th century Hungarian history, history of the Ottoman Empire, Habsburg Empire, history of foreign affairs, history of everyday life, Köprülü family, ambassadors at the Porte
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Modern history
Panel History
Department or equivalent Department of Medieval and Early Modern History (University of Szeged)
Participants Cziráki, Zsuzsanna
Ivanics, Mária
Kerekes, Dóra
Kruppa, Tamás
Kurucz, György
Szabados, János
Tóth, Hajnalka
Starting date 2013-11-01
Closing date 2018-10-31
Funding (in million HUF) 43.640
FTE (full time equivalent) 9.86
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

„Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején” elnevezésű projektünkben az 1649 és 1665 között Konstantinápolyban tevékenykedő Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ rendszeres jelentéseinek feldolgozását és publikálásra előkészítését tervezzük. A Reniger hivatali idejének 16 évéből fennmaradt roppant mennyiségű (11.000 folió) kézirategyüttes jelenleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Türkei I. („Turcica”) gyűjteményében található. Ennek egyharmadát teszik ki Reniger saját jelentései (kb. 3600 folió), amihez még császári utasítások és egyéb kiegészítő iratok kapcsolódnak. Így a legfontosabb dokumentumok együttese mintegy 4000 folió. A Reniger-jelentések feldolgozását és átírását Dr. Cziráki Zsuzsanna és Dr. Tóth Hajnalka végzi teljes alkalmazásban Dr. Papp Sándor ellenőrzése alatt. A nagy jelentőségű forráskiadás elkészítésében részt vesznek a korszak és a téma jeles szakértői – Dr. Ivanics Mária, Dr. Kurucz György, Dr. Kerekes Dóra, Dr. Kruppa Tamás, illetve külső szakértőként Dr. Fazekas István és Dr. Kármán Gábor –, akiknek szakértelme és támogatása révén a kapcsolódó oszmán-török, angol, olasz és francia nyelvű levéltári anyag is feldolgozásra kerül.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az európai államok konstantinápolyi követségei nemcsak diplomáciatörténeti szempontból érdekesek, azok gyakorlatilag interkulturális csomópontokként működtek.
A Habsburg követek, így Reniger rendszeres jelentései páratlanul gazdag információbázisul szolgálnak. A forrásanyag feltárása nemcsak a történettudomány, hanem egyéb rokon tudományok számára is hasznos. A munka során várhatóan újabb tények kerülhetnek napvilágra, és új összefüggések tárhatók fel mind a régió politikatörténetét, mind pedig a kultúrák közötti kapcsolatok történetét illetően. Simon Reniger konstantinápolyi rezidenssége számos jelentős európai eseménnyel esett egybe (pl. a harmincéves háború, a vesztfáliai béke után kialakult politikai környezet, az északkeleti háború). A korszakban olyan folyamatok bontakoztak ki, amelyek jelentősen befolyásolták Európa történelmét a következő évszázadokban. A Köprülük nevével fémjelzett korszak azért is érdekfeszítő, mert ekkor az Oszmán Birodalom megerősödéséről, és délkelet-, közép-európai, valamint kelet-mediterráneumi térnyeréséről beszélhetünk. A kutatás nagy hiányossága, hogy ezeket a folyamatokat és mozgatórugóikat nem sikerült még mélyrehatóan feltárnia. A kérdések megválaszolásához a Reniger-jelentések elsőrangú információkat szolgáltathatnak. Megismerhetővé válnak belőle az Oszmán Birodalom 17. századi megújulásának, reformjainak körülményei, és az ezt megelőző zűrzavaros állapotnak az eredője. Az oszmán állam soknemzetiségű és sokfelekezetű konglomerátumának minden eleme felbukkan a jelentésekben. Így a Birodalom muszlim–nem muszlim együttélésére is találunk adatokat, és a követjelentések a 17. századi konstantinápolyi hétköznapokra is rávilágítanak.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A projekt megvalósulása: Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ kb. 3600 foliónyi jelentéseinek tudományos igényű feltárása, feldolgozása és előkészítése közzétételre (jegyzetapparátussal és mutatókkal ellátott forráskiadvány formájában), továbbá már a részeredményeket publikáló tanulmányok a későbbiekben különböző történeti és társadalomtudományi vizsgálódások rendkívül gazdag forrásbázisául, alapjául szolgálhatnak. Mivel a rendkívüli jelentőségű forrásanyag a 17. század közepi európai történelmi folyamatokra vonatkozóan is páratlan adatbázisnak tekinthető, méltán tarthat számot a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is. Munkánkkal tehát mindenképpen további széles körű, szerteágazó kutatásokat is ösztönöznénk.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

„Hétköznapok és birodalmi politika a Köprülü-restauráció idején” elnevezésű projektünkben az 1649 és 1665 között Konstantinápolyban tevékenykedő Simon Reniger von Renningen bécsi állandó követ rendszeres jelentéseinek feldolgozását és előkészítését publikálásra tervezzük. A munka során a kapcsolódó oszmán-török, angol, francia és olasz levéltári anyag is feldolgozásra kerül.
A jegyzetapparátussal és mutatókkal ellátott Reniger-féle forráskiadvány és a már részeredményeket publikáló tanulmányok a későbbiekben különböző történeti és társadalomtudományi vizsgálódások rendkívül gazdag forrásbázisául, alapjául szolgálhatnak. Mivel a rendkívüli jelentőségű forrásanyag a 17. század közepi európai történelmi folyamatokra vonatkozóan is páratlan adatbázisnak tekinthető, méltán tarthat számot a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is. Munkánkkal tehát mindenképpen további széles körű, szerteágazó kutatásokat is ösztönöznénk.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In our project “Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era” we plan the processing and preparing for edition of the regular reports of Simon Reniger von Renningen, Habsburg resident ambassador in Constantinople between 1649 and 1665. The huge amount of manuscripts preserved from the sixteen years of Reniger’s service in the office (11,000 folios) is kept in the collection Türkei I (“Turcica”) of the Haus-, Hof- und Staatsarchiv. One third of this material consists of the reports of Reniger himself (cca. 3600 folios), and the collection is completed by imperial orders and other supplementary material; thus, the most important source material adds up to an approximately 4000 folios. Transscribing and processing the Reniger reports will be the task of Zsuzsanna Cziráki and Hajnalka Tóth in full-time employment under the supervision of Sándor Papp. The preparation of this important source edition will be supported by well-known experts of the history of the period, such as Dr. Mária Ivanics, Dr. György Kurucz, Dr. Tamás Kruppa and Dr.Dóra Kerekes, as external experts Dr. István Fazekas and Dr. Gábor Kármán, whose expertise will contribute to the project through the involvement of Ottoman Turkish, English, Italian and French archival material related to the topic.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The European embassies at the Ottoman capital are of high importance, because they functioned as diplomatic and intercultural meeting points. The regular reports of the Habsburg ambassadors, such as Reniger, offer an unparalleled rich source of information. Making the source material accessible is not only important for historiography, but also for the related disciplines. During the planned work new facts will be unearthed and new conclusions can be drawn concerning the political history of the region as well as the history of the different cultures’ coexistence. Simon Reniger’s years of service coincided with many important events of European history, and historical processes which were taking shape during this period shaped European history of the following centuries in a considerable grade. The so-called “Köprülü-era” deserves attention also due to the strengthening of the Ottoman Empire and its expansion in Southeastern and Central Europe as well as in the Eastern Mediterranean. Historical research did not yet manage to unveil these processes and their motivations in depth. The Reniger reports will be able to provide excellent information for answering the questions still open. Through their study, the renewal and reform of the seventeenth century Ottoman Empire, as well as the turmoil preceding it will be better understood. It is already clear for us that each element of the multinational and multicultural conglomerate of the Ottoman state appears in the reports. Thus we also hope to find new data about the coexistence between Muslims and non-Muslims in the Empire. The diplomatic reports also shed new light upon the everyday life of seventeenthcenturyConstantinople.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The realization of the project – that is, processing and preparing for edition (approximately 1000 pages with academic apparatus, footnotes and indices) the 3600 folios of correspondence related to Simon Reniger von Renningen, resident Habsburg ambassador in Constantinople, as well as the publication of studies analyzing parts of the material – will provide an extraordinarily rich source basis for future investigations in history and social sciences. As this material of outstanding importance also provides an unparalleled source of data concerning mid-seventeenth century European history, it will be a significant contribution to international scholarship as well. Our work will thus motivate a wide range of research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In our project “Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era” we plan the processing and preparing for edition of the regular reports of Simon Reniger von Renningen, Habsburg resident ambassador in Constantinople between 1649 and 1665. It involves Ottoman Turkish, English, Italian and French archival material related to the topic as well. The text edition of ca. 1000 pages, concerning the correspondence related to Simon Reniger von Renningen with study, academic apparatus, footnotes and indices, further, the countinuously publishing of partial results will provide an extraordinarily rich source basis for future investigations in history and social sciences. As this material of outstanding importance also provides an unparalleled source of data concerning mid-seventeenth century European history, it will be a significant contribution to international scholarship as well. Our work will thus motivate a wide range of research.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatási témánk az volt, hogy feltárjuk, átírjuk és jegyzetelve megjelentetésre előkészítsük Simon Reniger Konstantinápolyban működő Habsburg állandó követ jelentéseit 1649-1660 közötti időtartamban. A kutatás eredményeképpen elkészült egy több mint 1300 oldalnyi kézirat. A kézirat előszavában a Habsburg követjelentések rövid kutatástörténete szerepel angolul. A munka bevezetése -- szitén angolul -- három nagyobb egységől áll, amelyből az első azt a kérdést veti fel, hogy miképpen lehet kategórizálni az Oszmán Birodalom fővárosaiban megjelenő magyar királyi, majd Habsburg követeket. A kérdés tisztázásához nem csak az európai forrásokat és szakirodalmat, hanem jelentős oszmán okleveles és történeti krónikát is referenciaként használtuk. A második részében a követ véleménye alapján áttekintettük az oszmán politikát befolásoló legfontosabb méltóságok, az anyaszultánok és nagyvezírek történetét, amelyen keresztül áttekintést kapunk a tárgyalt 11 év legfontosabb eseményeiről is. A bevezető után a dokumetumok szerepelnek 1300 oldalon keresztül német eredeti nyelven, angol jegyzetaparátussal.
Results in English
Everyday Life and Imperial Politics in the Köprülü Era. Reports of the Resident Envoy, Simon Reniger from Constantinople to the Vienna Court (1649--1660) Our research topic was to explore, transcribe, annotate and prepare for publication the reports of Simon Reniger, Habsburg resident envoy in Constantinople in the period 1649-1660. As a result of this research, more than 1300 pages of manuscript have been created. In the foreword of the manuscript, the short research history of Habsburg ambassadorship is written in English. The introduction of the work - in English - consists of three larger units, the first of which raises the question of how to classify Hungarian royal and then Habsburg ambassadors and envoys in the capital of the Ottoman Empire from the 15th century to the 18th century. In order to clarify the issue, we used not only European sources and literature but also Ottoman archive material, documents and historical chronicles. In the second part, we have reviewed the history of the most important dignitaries of the Ottoman politics, the mothers of the sultans (valide sultans) and the grand viziers, through which the overview of the most important events of the 11 years is discussed. After the introduction, the documents are listed on 1300 pages in original German language with English introductions and notes.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109070
Decision
Yes





 

List of publications

 
Cziráki Zsuzsanna: Követ vagy szélhámos? A Habsburg-diplomácia útvesztői egy kons-tantinápolyi gyilkosság tükrében, Aetas 31. évfolyam 3. szám. 22-39., 2016
Krupa Tamás: Velence információs csatornái és portai kapcsolatrendszere a kandiai háború időszakában. Vázlat, Aetas 31. évfolyam 3. szám 93-98., 2016
Papp Sándor: Az ellenreformáció ellenhatása: A felkelő rendek szándéknyilatkozata az Oszmán Birodalomba való teljes behódolásra. (Erdélyi- Habsburg-Oszmán diplomácia)., Rekatolizácia a Uhorska Spoločnoť v 17. – 18. storičí.Ed.: Peter Kónya, Vydaval’stvo Prešovskej univerzity, Prešov, 2016. (2018) 371-394., 2016
Papp Sándor: Az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia kapcsolattörténete a békekötések tükrében (Vázlat és adatbázis)., Aetas 33 4. sz. 86–99., 2018
Papp Sándor: Konstantinápoly eleste a magyar forrásokban és a történetírásban., Acta Universitatis Scientiarum Szegediensis Acta Historica Tomus 142, 41–60., 2018
Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? – Egy rabkiváltás története diplomácia-történeti kontextusban a 17. század közepéről., Századok 152, 2. sz. 247–284., 2018
Szabados János: „Wollen sie mir dießes haltung, woll und guett, wo nicht, sage ich meinen dienst auff” – Johann Rudolf Schmid haditanácsos és Hans Caspar budai kém patrónus-kliensi (?) kapcsolata., Acta Universitatis Scientiarum Szegediensis Acta Historica Tomus 142, 65–80., 2018
Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-Oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg rezidens kinevezésének tanúságai (1647–1649), Századok, 2015
Papp Sándor: Egy Habsburg követ, Simon Reniger oszmán kapcsolathálózata Konstantinápolyban. Vezírek, muftik, magyar renegátok., Aetas 31. évf. (2016) 3. szám 40-52., 2016
Cziráki Zsuzsanna: The Memory of Authority – Notes on the grave of a Habsburg Ambassador in Constantinople from the Year 1654, (In: Gábor Kármán–Robert Born (Ed.): Die Pforte der Glückseligkeit beschreiten – Entering the Gate of Felicity, 2018
Tóth Hajnalka: „Unutulmuş Biriyim” – 17. Yüzyıl Ortasında Macar Süvari Subay ile Budinli Türk Çavuşun Serbest Bırakılma Hikâyeleri., Güneydoğu Avrupa Araştırmaları Dergisi/The Journal for South-Eastern Studies, 24 (2013[2017]) 2. sz. 49–67., 2017
Tóth Hajnalka: A vasvári békekötésig vezető út. Oszmán–Habsburg diplomáciai lépések a béke megújítására, 1662–1664., A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás. Szerk. Tóth Ferenc–Czigány Balázs. Budapest, 2017. 319–338., 2017
Tóth Hajnalka: The circumstances and documents of the peace of Vasvár., Archivum Ottomanicum 2017., 2017
Szabados János: A 17. századi Habsburg-hírszerzés „gyöngyszeme”. Hans Caspar bu-dai titkos levelező (1646–1659) munkássága. Vázlat egy nagyobb öszzefoglalásho, Aetas 31 évfolyam 3. szám. 77-92., 2016





 

Events of the project

 
2018-12-07 10:02:57
Résztvevők változása




Back »