Attribution research of ancient Greek and Roman jewellery: possibilities and limits of the comparative technical analysis method through Hellenistic and Imperial Period gold jewellery  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
109095
Type PD
Principal investigator Dági, Marianna
Title in Hungarian Műhely- és mesterkéz kutatás ókori görög és római ékszereken: az összehasonlító technikai elemzésen alapuló módszer lehetőségei és határai hellénisztikus és császárkori aranyékszerek példáján
Title in English Attribution research of ancient Greek and Roman jewellery: possibilities and limits of the comparative technical analysis method through Hellenistic and Imperial Period gold jewellery
Keywords in Hungarian aranyékszerek, attribúció, összehasonlító technikai elemzés, Makedónia, késő klasszikus és hellénisztikus, császárkori
Keywords in English gold jewellery, attribution, comparative technical analysis, Macedonia, late Classical and Hellenistic, Imperial Period
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Archaeology
Art History (Council of Humanities and Social Sciences)30 %
Ortelius classification: Art history
Mineralogy, Petrology (Council of Complex Environmental Sciences)20 %
Ortelius classification: Mineralogy
Panel Archeology
Department or equivalent Museum of Fine Arts, Budapest (Museum of Fine Arts, Budapest)
Starting date 2014-01-01
Closing date 2017-12-31
Funding (in million HUF) 10.858
FTE (full time equivalent) 2.80
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás későklasszikus-korahellénisztikus kori makedóniai és római kori, lelőhelyes és lelőhely nélküli aranyékszerek új szempontú, összehasonlító technikai elemzésen alapuló részletes vizsgálatát tűzte ki célul. A kutatás két pilléren nyugszik: egyrészt a pályázó által a 4-3. századi makedóniai ékszerekre kidolgozott, az összehasonlító elemzésen alapuló attribúciós módszer továbbfejlesztésén, másrészt ennek új korszakokra és produkciókra való kiterjesztésén.
Az elsőt az észak-görögországi ékszerleletek további, attribúciós szempontú vizsgálata alkotja, amelynek alapjait a pályázó doktori disszertációjában dolgozta ki. A módszer finomításán túl a Kr. e. 4. századi makedóniai aranyművesség szisztematikus kutatásához is jelentős mértékben hozzájárul, távolabb pedig a hellénisztikus ékszerművesség átfogó megismeréséhez vezethet.
A pályázat másik pillére a módszer működőképességének vizsgálata más korszakból és területről származó, valamint lelőhely nélküli ékszereken. A pannóniai leletanyagból kiemelkedő, Kr.u. 3. századi rábakovácsi ékszerlelet és a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében őrzött görög ékszerek tanulmányozásától módszertani szempontból lényeges felismerések várhatók.
A kutatás egyik fő célkitűzése tehát az attribúciós módszer további lehetőségeinek és határainak feltárása. Másik fő célkitűzése, hogy a tanulmányozott ékszereket ennek a nemzetközi szinten is újszerű módszernek a segítségével feldolgozza és publikálja, illetve újra publikálja.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A többféle szemléletmódot ötvöző, összehasonlító elemzésen alapuló attribúciós módszer alkalmasnak bizonyult régészeti-művészettörténeti kérdések megválaszolására egy-egy jól körülhatárolható ékszercsoporton belül. A kutatás most arra keresi a választ, hogy valójában mik a lehetőségei az alkalmazásának és hol húzódnak a határai.
Kiinduló hipotézise, hogy az ékszerek készítéstechnikai részletei is lehetnek attribúciós jegyek, azaz használhatók az ékszer készítőjének, illetve készítési helyének meghatározásához. Feltételezhető, hogy a módszer a későklasszikus-korahellénisztikus ékszereken kívül más korszakból származó, ismert lelőhelyű ékszereken is alkalmazható, és ismeretlen lelőhelyű darabok készítési helyének meghatározásában is eredményre vezethet.
A problémát négy esettanulmányon keresztül vizsgálja. Ezek megválaszolandó kérdései:
A.Mik a határai az összehasonlító technikai elemzésen alapuló attribúciónak? Hogyan különíthetők el az aranyművesre jellemző technikai megoldások a készítési hely (műhely, régió) technikai jellemzőitől?
B.Hogyan befolyásolja a motívumkincs és a stílus elemzése a technikai szempontú attribúció eredményeit? Összhangban vannak-e a különböző szempontokból kapott eredmények?
C.Alkalmazható-e ez az attribúciós módszer a Kr. e. 4. századi görög ékszereknél kevésbé gazdag technikai repertoárt felvonultató római császárkori darabokon? Mennyiben befolyásolja a módszer alkalmazhatóságát a technikai repertoár változása, a polichróm díszítőtechnikák alkalmazása és a sorozatgyártás?
D.Hozzájárulhat-e ismeretlen lelőhelyű ékszerek készítési helyének azonosításához ismert lelőhelyű darabokkal való összehasonlító elemzésük? Mik ennek a határai?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az összehasonlító technikai elemzésen alapuló attribúciós módszer korábban nem remélt lehetőségeket nyitott meg az ókori ékszerek kutatásában. Alkalmazásával a technikai vizsgálatoknál jóval távolabbra mutató eredmények is elérhetők: a sokszor csupán szép tárgyaknak tekintett aranyékszerek az ókortudomány tágabb kontextusába helyezhetők.
A kutatás további információkkal szolgál a későklasszikus-korahellénisztikus kori Makedónia aranyművességének átfogó jellemzéséhez, az ékszerkészítés körülményeinek és összefüggéseinek felismeréséhez. Hozzájárul továbbá annak feltárásához is, hogy a korabeli Makedónia milyen szerepet játszott a hellénisztikus kori művészeti köznyelv kialakításában és a görög ékszerművesség megújításában. A sedesi ékszerek komplex elemzése a készítési technika, a díszítőmotívumok és a stílus összefüggéseinek további vizsgálatához nyújt kiindulópontot. A rábakovácsi ékszerlelet és párhuzamainak komplex szemléletmódú újra feldolgozása új irányba, a császárkori ékszerkészítő műhelyek kérdéskörének vizsgálata felé fordíthatja az ékszerkutatás figyelmét. Új szempontokat és módszert kínál a pannóniai ékszerművesség tanulmányozásához is.
A tervezett kutatás régészeti, művészettörténeti és muzeológiai jelentősége is van. Az ékszerek többféle szemléletmódot alkalmazó tanulmányozása készítési technikájukkal, használatukkal, rendeltetésükkel, keltezésükkel, készítőjükkel, illetve a készítés helyével kapcsolatban hozhat új eredményeket. Egyúttal elkészül a kutatásba bevont ékszerek nemzetközi színvonalú régészeti feldolgozása is. Ez az Antik Gyűjtemény ékszerei esetében a szakkatalógus publikálásához is jelentős előrelépés lesz

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás Kr.e. 4-3. századi görög és Kr.u. 3. századi római aranyékszerek új szempontú vizsgálatát tűzte ki célul. Módszere az ékszerek készítési technikájának a mikroszkópikus részletekre is kiterjedő összehasonlítása. Segítségével azonosíthatók az ékszereket készítő aranyművesek, illetve műhelyek. Ez a pályázó által kidolgozott, újszerű módszer észak-görögországi ásatásokból származó, Nagy Sándor korabeli aranyékszereken már működőképesnek bizonyult. A kutatás egyik fő célja, hogy továbbfejlessze ezt a műhely- és mesterkéz azonosításra alkalmas módszert, a másik, hogy alkalmazását kiterjessze más korszakokra és produkciókra is.
Az első célt a makedóniai ékszerleletek további tanulmányozásával kívánja elérni. Az itt várható eredmények jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Kr. e. 4. századi makedóniai aranyművesség kutatásához, valamint a hellénisztikus kori ékszerművesség átfogó megismeréséhez is.
A második cél megvalósításához ismert lelőhelyű császárkori és ismeretlen lelőhelyű görög ékszerek vizsgálatára is sor kerül. A pannóniai leletanyagból kiemelkedő rábakovácsi ékszerlelet és rokon darabjai, illetve a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében őrzött görög ékszerek tanulmányozása módszertani szempontból lényeges felismerésekre vezethet.
A kutatás egyik fő célkitűzése tehát az ékszerek készítési technikájának összehasonlításán alapuló, műhelyek és mesterkezek azonosítására alkalmas módszer további lehetőségeinek és határainak feltárása. A másik fő célkitűzése, hogy a tanulmányozott ékszereket ennek a nemzetközi szinten is újszerű módszernek a segítségével feldolgozza és publikálja, illetve a régi leleteket újra publikálja.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The primary objective of the research is to examine late Classical and early Hellenistic Macedonian and Roman period gold jewellery with known and unknown provenance from a new viewpoint based on comparative technical analysis. The aim of the planned research is twofold: one is the further development of the comparative analysis based attribution method, elaborated on Macedonian jewellery of the 4th – 3rd centuries BC by the applicant; the other is widening the use of this method for new periods and productions.
The first aim comprises the further examination of jewellery findings from Northern Greece from the viewpoint of attribution.The bases of this was shaped by the applicant in her PhD dissertation. Beyond refining the method, it will contribute greatly to the systematic research of the goldsmith’s craft of Macedonia in the 4th century. Further on it can lead to the comprehensive recognition of the Hellenistic jewellery craft.
The other aim of the project is the examination of the feasibility of the attribution method on jewellery from other periods and regions, and also on pieces without provenance. Important outcomes can be expected from a methodological point of view by the study of Greek jewellery preserved in the Classical Antiquities Collection of the Museum of Fine Arts and the 3rd century AD Roman jewellery find at Rábakovácsi, which is extraordinary in the Pannonian material.
Thus one of the main objectives of the research is the uncovering of further possibilities and limits of the attribution method outlined above. The other main objective is the treatment, publication or re-publication of the studied jewellery with the help of this novel method.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The comparative analysis based attribution method amalgamating different approaches proved to be appropriate for answering archaeological and art historical questions within specified jewellery groups. Here answer is sought for the question: what are the possibilities and the limits of this method?
The initial hypothesis of the research is that technical details can be taken as attribution marks, i.e. they can be used for the identification of the maker or the production place of the jewellery. It is also supposed that this method can be adapted to jewellery with known provenance from other periods than late Classical and early Hellenistic, and it can probably be applied for determining the production place of pieces without provenance.
The problem will be examined through four case studies. The questions to be answered:
A.What are the limits of this attribution? How can the goldsmith’s technical features be separated from the technical caracteristics of the production place (workshop, region)?
B.How does the analysis of the decorative motifs and the style affect the results of the technical based attribution? Do the outcomes obtained from different viewpoints harmonize with each other or not?
C.Can this method be applied for Imperial Period pieces bearing a less rich technical repertory than 4th century BC Greek jewellery? How does the changing of the technical repertory, the polichrom decorative techniques and the serial production influence the feasibility of the method?
D.Can the comparative analysis of known and unkonown provenanced jewellery contribute to the identification of the production place of pieces without provenance? What are the limits of this?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The comparative analysis based method opened previously unexpected new possibilities in the research of ancient jewellery. By its application we can get results far beyond the technical examinations: the jewellery, considered often simply nice objects, can be placed into the wider context of ancient studies.
The research adds further information to the comprehensive characterization of the goldsmith’s craft of late Classical and early Hellenistic Macedonia, and to the recognition of the circumstances and connections of jewellery-production. It contributes also to the uncovering of the role of contemporary Macedonia played in the shaping the artistic koine of the Hellenistic period and in renewing the Greek jewellery craft. The complex analysis of the jewellery from Sedes offers a good starting-point to the examination of the connections between the manufacturing technique, the decorative ornaments and the style. The re-treatment of the Rábakovácsi jewellery find with a complex approach may turn the attention of the jewellery research to a new direction: the study of jewellery making workshops of the Imperial Period. It offers new viewpoints and methods also to the study of the jewellery-production in Pannonia.
Archaeological, art-historical and museological outcomes can be expected as well from the planned research. The study using various approaches can offer new results about the manufacturing technique, usage, function, dating, makers or production places of the jewellery. At the same time the treatment of the jewellery in the project will be prepared according to international standards. This will mean great progress also for the publication of the jewellery catalogue of the Collection of Classical Antiquities.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The primary objective of the research is to examine 4th – 3rd century BC Greek and 3rd century AD Roman jewellery from a new viewpoint. Its method is the comparison of the manufacturing technique of the jewels including also the microscopic details. By the use of this method we can identify goldsmiths who made the jewellery or workshops where these were made. This novel method proved to be adaptable to gold jewellery from the age of Alexander the Great and discovered in Northern Greece. The bases of this was shaped by the applicant.
The aim of the research is twofold: one is the further development of the method, the other is widening its use for new periods and productions.
The first aim will be achieved by further examination of the Macedonian jewellery findings. The expected results will contribute greatly to the research of goldsmith’s craft of Macedonia in the 4th century BC and also to the comprehensive recognition of the Hellenistic jewellery craft.
Imperial Period jewellery with known provenance and also Greek jewels without provenance will be examined to achieve the other aim. Important outcomes can be expected from a methodological viewpoint by the study of Greek jewellery in the Antiquities Collection of the Museum of Fine Arts and the Rábakovácsi jewellery find, which is extraordinary in the Pannonian material.
Thus one of the main objectives of the research is the uncovering of the possibilities and limits of the method based on comparison of the manufacturing techniques and appropriate for identification of goldsmiths and workshops. The other main objective is the treatment and publication of the studied jewellery with the help of this novel method.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az alkalmazott kutatási módszer segítségével az Antik Gyűjtemény két lelőhely nélküli ékszerét régióhoz (Közép-Makedónia) lehetett kötni; három másik esetében egyelőre kizárható a makedóniai eredet. Archeometriai kutatással két csoportba sorolhatók a Gyűjtemény vizsgált darabjai: platina csoport elemeiből álló zárványokat tartalmazó, illetve nem tartalmazó ékszerek, ami további támpontot adhat lokalizálásukhoz. Az összehasonlító technikai elemzéssel bizonyítható volt, hogy a rábakovácsi ékszerlelet legalább két, eltérő típusú nyaklánc töredékeiből áll; a Vaise-i és a Naix-i kincs Héraklész-csomós nyakláncával egy műhelyben készülhetett. A makedóniai ékszerleletek kutatása megerősítette a közép-makedóniai régió aktív szerepét a görög ékszerművesség újjászületésében a Kr. e. 4. század végén és a Pontus-vidéki kapcsolatok alakításában. Elkészült a tanulmányozott ékszerek digitális dokumentációs anyaga (digitalizált rajzok, készítéstechnikai rekonstrukciós rajzok, makro- és mikroszkópos fotók), amely lehetővé teszi nemzetközi színvonalú publikálásukat. A pályázat biztosította egy alapfunkciós adatbázis (Jewellery Database) létrehozását is, amely alapul szolgálhat egy hiánypótló nemzetközi ékszerkutatói adatbázishoz. Megjelent egy tanulmány, elkészült egy másik kézirata. Az NKFI pályázat támogatásával elvégzett munka egy Makedónia ékszerművességéről szóló monográfia előkészítő szakaszát képezi.
Results in English
Applying this research method, two pieces of jewellery without provenance in the Collection of Antiquities can be connected to the region of Central Macedonia. In three other cases the Macedonian origin can be excluded. With archaeometric research,the pieces of the Collection can be divided into two groups: jewellery with and without inclusions of platinum group elements, which can provide additional points for their localization. Using the method, it was proved that the Rábakovácsi find contains fragments of at least two different types of necklaces; the necklaces with Hercules knots of Vaise, Naix and Rábakovácsi were probably made in the the same workshop. Research of the jewellery of Macedonia corroborate the active role of Central Macedonia in the renaissance of the Greek goldsmith’s craft at the end of the 4th century BC as well as in forming the connections with the Black Sea region. The digital documentation of the studied jewellery (digitized drawings, technological drawings, photos taken with macro objective and microscope) was completed. This makes it possible to publish them in accordance with international standards. The project also provided the creation of a basic database, which could serve later as a basis for an international jewellery research database. An essay was published, manuscript of another has been completed. The work done with the support of the NKFI project is a preparatory stage for a monograph on the goldsmith’s craft of ancient Macedonia.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109095
Decision
Yes





 

List of publications

 
Dági, Marianna: The Sedes Goldsmith. Attributing a Late Classical - Early Hellenistic Jewellery Group from Ancient Macedonia, C. Hayward, B. Roberts, M. Uckelmann (eds), Craft and People : Agents of skilled labour in the archaeological record, Technology and Change in History, Leiden - Boston (közlésre elfogadva), 2018
Dági, Marianna: ΚΛΕΙΤΑΙ ΔΩΡΟΝ: Gold Jewellery from Tomb Z at Derveni, Anodos – Studies of the Ancient World 13 (közlésre elfogadva), 2018
Dági Marianna: A Sedes-aranyműves. Egy későklasszikus – korahellénisztikus ékszeregyüttes attribuálása, INTERDISZCIPLINARITÁS. Archeometriai, művészettörténeti és régészeti tanulmányok, Budapest (in press), 2017
Dági Marianna: ΚΛΕΙΤΑΙ ΔΩΡΟΝ: Gold Jewellery from Tomb Z at Derveni, In: Klára Kuzmová, Vladimír Varsik, Erik Hrnciarik (szerk.) (szerk.) Ancient Communities and Their Elites from the Bronze Age to Late Antiquity (Cenral Europe - Mediterranean - Black Sea) . Trnava, Szlovákia, 2017.10.06-2017.10.08. Kiadvány: Trnava: 2017. pp. 20-21., 2017
Dági Marianna: A Sedes-aranyműves. Egy késő klasszikus - kora hellénisztikus ékszeregyüttes attribuálása, In: Ridovics A, Bajnóczi B, Dági M, Lővei P (szerk.) (szerk.) Interdiszciplinaritás. Archeometriai, régészeti és művészettörténeti tanulmányok. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum; Szépművészeti Múzeum, 2017. pp. 59-76., 2017
Dági Marianna: Arany Makedónia. Ékszerek Nagy Sándor korából, In: A Földgömb 34. évfolyam 301. lapszám (2016. március) , 2016




Back »