An experiment to get a better understanding of the "Janus face" of social control theories - through the social construct of drug use as an example  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
109375
Type K
Principal investigator Felvinczi, Katalin
Title in Hungarian Kísérlet a társadalmi kontroll "Janus arcúságának" megismerésére - a droghasználat társadalmi konstrukciójának példáján
Title in English An experiment to get a better understanding of the "Janus face" of social control theories - through the social construct of drug use as an example
Keywords in Hungarian drog, attitűd, mintázat, társadalmi kontroll
Keywords in English attitudes, drug use patterns, social control
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)60 %
Ortelius classification: Societal behaviour
Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)40 %
Ortelius classification: Social psychology
Panel Society
Department or equivalent Institute of Psychology (Eötvös Loránd University)
Participants Demetrovics, Zsolt
Kun, Bernadette
Paksi, Borbála
Starting date 2013-09-01
Closing date 2017-03-31
Funding (in million HUF) 19.018
FTE (full time equivalent) 4.27
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A különböző, morális térben megjelenő társadalmi cselekvéseket illetve az azzal összefüggő problémákat a társadalomtudományi modellek különböző módon értelmezik. Az egyik értelmezési irányt a kulturális megközelítések körébe tartozó társadalmi kontroll elméletek jelentik (Lemert, 1974, Jessor, 1974), egy másik irányt pedig a minősítéssel, társadalmi kirekesztéssel foglalkozó interakcionalista megközelítések (Becker, 1963, Goffman, 1981). Ez a két modell ugyanazon folyamat két oldalát vizsgálja (Room, 2007). A pszichoaktív szerhasználat egy morális térben zajló, csaknem minden esetben szociális aspektusokat is hordozó magatartás. A különböző társadalomtudományi értelmezések – többek között – a társadalmi attitűdök alakulásával hozzák összefüggésbe bizonyos, a droghasználat elmélyülésére, problematikussá válására utaló epidemiológiai mutatók alakulását (pl. Korf, 1995). A tervezett kutatás középpontjában a társadalmi kontroll kettős jelenlétének vizsgálata áll, a drogfogyasztás ill. az azzal kapcsolatos társadalmi attitűdállapotok példáján. Kutatásunk arra keresi a választ, hogy az epidemiológiai mutatók milyen kapcsolatban állnak a droghasználókat stigmatizáló, markánsan elutasító társadalmi attitűddel. Vizsgálandó problémának tartjuk továbbá, hogy az eddig e területen szokásos (standardnak tekinthető) attitűdmérő eljárások módszertani eszköztárát bővítsük és az ily módon szerzett tapasztalatokat az értékelő viszonyulások és a sztereotípia kutatásának kurrens összefüggésrendszerében értelmezzük (Hunyady, 1981; 2009).

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

1. kérdéskör: A nemzetközi szakirodalomban megjelenő, és a hazai adatok alapján különösen is relevánsnak mutatkozó stigmatizációs hipotézis vizsgálata. Kutatásunk ennek kapcsán arra a kérdésre keresi a választ, hogy a drogokkal kapcsolatos attitűdállapotokban a társalmi kirekesztésre utaló elemek fokozott jelenléte milyen kapcsolatban van a különböző drogepidemiológiai mutatók (pl. folyamatos droghasználat, polydrog-használat) alakulásával. A kérdéskör kapcsán tervezett kutatásunk során azt vizsgáljuk, hogy milyen eltérések mutatkoznak az aktuális (folyamatos) használók, a leállt szerhasználók, illetve a soha nem használók társadalmi attitűdállapotokra vonatkozó szubjektív észlelései között.
2. kérdéskör: A pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos társadalmi viszonyulások különböző dimenzióinak, látens faktorainak megismerése, az attitűdmérő eljárások módszertani eszköztárának bővítése, a vonatkozó attitűdök multidimenzionális skálázás módszerének alkalmazásával való mérése és összehasonlító elemzése révén.
3. kérdéskör: Az általános populációs drogfogyasztási trendek nyomon követése, illetve alapadatok létrehozása a különböző speciális populációkra, fokozott vulnerábilitású csoportokra vonatkozó vizsgálatok eredményeinek, a különböző stigmatizációs mechanizmusok interakcióinak értelmezéséhez.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Minthogy a tervezett kutatás középpontjában a társadalmi kontroll kettős, megóvó és kockázati tényezőként való jelenlétének vizsgálata áll, a drogfogyasztás ill. az azzal kapcsolatos társadalmi attitűdállapotok példáján keresztül, elsősorban e két elméleti modell relatív érvényességének tesztelésére, a társadalmi kontroll hatásainak megértésére teremt alkalmat. Kutatásunk közvetlen célként arra keresi a választ, hogy hogyan függ össze az epidemiológiai mutatókkal a droghasználókat stigmatizáló, markánsan elutasító társadalmi attitűd, vagyis, hogy az adott viselkedés negatív minősítése a droghasználat elmélyüléséhez, problematikussá válásához járul-e hozzá, vagy épp ellenkezőleg. E kérdés megválaszolása amellett, hogy a modellek értelmezési tartományának jobb megismeréséhez segíthet hozzá, támpontokat adhat a morális térben zajló társadalmi cselekvések befolyásolását célzó szakmapolitikai megfontolások ex ante értékeléséhez is . A pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos attitűdvizsgálatok terén a módszertani repertoár bővülését szolgálhatja a multidimenzionális skálázás technikájának alkalmazása, ezáltal a témakör beemelődik az értékelő viszonyulások és a sztereotípia kutatások kurrens összefüggésrendszerébe (Hunyady, 1981; 2009).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A különböző, morális térben megjelenő társadalmi cselekvéseket, illetve az azzal összefüggő problémákat a társadalomtudományi modellek különböző módon értelmezik. E morális térben zajló cselekvések egyik pregnáns példája az illegális szerhasználat. A társadalmi kontroll elméletek feltételezik, hogy az adott viselkedésre vonatkozó elítélő társadalmi viszonyulások a jelenség visszaszorulásához fognak vezetni. Ugyanakkor a minősítési elméletekkel kapcsolatos kutatások azt jelzik, hogy azokban az esetekben, amikor a negatív társadalmi viszonyulás nem garantálja az adott viselkedéstől való tartózkodást, akkor éppen az elvárttal ellentétes hatás érvényesülhet, vagyis a viselkedés állandósulhat, problematikussá válhat. Kutatásunkban a droghasználat, illetve a különböző intenzitású szerhasználók társadalmi attitűdökre vonatkozó észleletei mentén való mintázódását kívánjuk vizsgálni azzal a céllal, hogy jobban megérthessük ezen modellek érvényesülését a szerhasználói viselkedés fennmaradásában, illetve az attól való tartózkodás tekintetében.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Different social acts and problems which appear in a moral space and also their related problems are interpreted by social sciences in various ways. One stream of sociological interpretations is the social control theories reresenting the cultural approaches (Lemert, 1974, Jessor, 1974). The other stream which belongs to the symbolic interactionalism is dealing with labelling and social marginalisation processes (see also Becker, 1963, Goffman, 1981). These models are exploring the two sides of the same phenomenon (Room, 2007). Psychoactive substance use takes place in a moral space and it is a behaviour bearing social aspects almost in all cases. Different interpretations in social sciences – inter alia - highlight the possible link between social attitudes and the epidemiological indicators which show the deepening of drug use. (pl. Korf, 1995). The main focus of the planned research is to explore the collateral presence of social control mechanisms; illegal substance use and related societal reactions will be used as an example. The question is: to which extent can the rejecting, marginalising social attitudes influence the epidemiological indicators, patterns of illegal drug use. Another important aspect of the planned research is to broaden the attitude measurement techniques of drugs related social attitudes, to go beyond the so far regularly applied ones, this way to create the opportunity to interpret these findings in the context of current researches on belief systems and stereotypes. (Hunyady, 1981; 2009).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The planned research will be exploring three main problem areas.
1. The first objective of our research is the in-depth investigation of stigmatisation hypothesis which is reflected in the international literature and also highlighted in our previously obtained empirical data. In this regard we will try to get valid and reliable answer to the question: how the social attitudes, the amplified social exclusion of drug users might contribute to the articulation of different indices of drug epidemiology (i.e.: continued drug use poly drug use). Related to this question we will be studying the differences in the perceptions of drugs phenomenon related attitudes of those who quitted and those who are currently still using illegal drugs.
2. The second question of our research will be focussing on revealing the so far hidden elements of social attitudes towards drugs phenomenon, drug use, and drug user. In this context our aim is to further develop the attitude measurement techniques which go beyond the so far regularly implemented methodology. To apply multidimensional scaling of attitudes will make possible to interpret our findings according to the mainstream research of social belief systems and stereotypes.
3. Our third task is to monitor the trends of drug use in the adult population, to identify the relevant data set for vulnerable populations in order to be able to better understand and interpret the interactions among stigmatisation mechanisms.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The main point of the research is to explore the dual nature of social control theories, their protecting and/or risk amplifying potency, which will be exemplified in relation to drugs phenomenon. Therefore the proposed research will create the opportunity for testing the respective validity of the two theoretical models, and also for getting a better insight into their functionality. An intermediate objective of our research is to seek an interpretative answer for the question: what is the relationship between the markedly refusing and marginalising attitude of the Hungarian society and the drug epidemiological indicators? More precisely, if these attitudes can contribute the deepening of drug use, to the progress of its problematic manifestations, or just on the contrary. The answer to this question will help to better understand the interpretative domain of the mentioned models. Apart from that, it will also make possible to identify possible guidelines for the ex-ante evaluation of policy measures aiming at influencing social behaviours which take place in the moral space. The implementation/development of multidimensional attitude scales related to the drugs phenomenon, thus broadening the methodological repertoire may create the opportunity to include this topic into the main stream of researches focussing on social belief systems and organisation of stereotypes (Hunyady, 1981; 2009).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Different social acts and problems which appear in a moral space and also their related problems are interpreted by social sciences in various ways. One easily identifiable example of these type of behaviours is the illegal drug use. It is an assumption of social control theories that negative social attitudes related to the given behaviour will result in visible reduction of the problem. At the same time, research findings related to the labelling theory suggest that rejecting, negative social attitudes when they are not able to prevent the onset of a certain behaviour may provoke an outcome which is clearly antagonistic with the expected one, i.e. the problematic behaviour becomes chronic and/or amplified. In our research we will explore the social attitudes related to the drugs phenomenon and their perceptions by individuals with different drug using patterns in order to gain a better understanding regarding the functionality of the aforementioned models either in preventing or in amplifying psycho-active substance use behaviour





 

Final report

 
Results in Hungarian
A 2015 tavaszán, a 18-34 éves népesség 1534 fős országos reprezentatív mintáján készült, az előkészítés során a hazai szakértők körében Delphi kutatással, a kvantitatív adatok értelmezése tekintetében pedig lakossági fókuszcsoportos vizsgálattal kiegészített komplex kutatás három területet vizsgált. Egyrészt a pszichoaktív szerhasználat látens faktorainak megismerésére, másrészt a droghasználókkal kapcsolatos attitűdök drogepidemiológiai hatásának vizsgálatára, valamint a drogfogyasztás aktuális elterjedtségének leírására és a tendenciák nyomon követésére irányult. A kutatás a drogfogyasztókkal kapcsolatos társadalmi vélekedések hátterében álló látens faktorok azonosításával megerősítette a drogfogyasztással kapcsolatos attitűdök „Janus arcúságát”, azaz a stigmatizáció prevenciós és deviancia erősítő szerepének együttes jelenlétét. A droghasználattal kapcsolatos társadalmi vélekedések más marginalizált társadalmi csoportok kontextusában való elemzése révén olyan többdimenziós látens struktúra bontakozott ki, ami lehetővé teszi a pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos attitűdök rendszerszintű értelmezését. A kutatás hiánypótló epidemiológiai eredményei megbízható és érvényes képet adnak a pszichoaktív szerhasználat aktuális jellemzőiről és mintázódásáról, a drogfogyasztási tendenciák nyomon követése tekintetében pedig egy, a drogepidemiológiai szakirodalomban újszerű, a kohorsz-vizsgálat módszerét alkalmazó becslő eljárás került alkalmazásra.
Results in English
Our complex research was carried out on the representative sample of young people (18-34 years) involving 1534 persons in Spring, 2015, with a preparatory phase including a Delphi survey among national experts and focus group discussions among representatives from the adult population contributing to the interpretation of the findings of the quantitative stage, concentrated on three domains: better understanding of the latent factors of psychoactive substance use; revealing the influence of attitudes towards drug users on dug epidemiological indicators; the description of actual drug use prevalence data and analysing the relevant trends. Our research on the latent factors of social beliefs related to drug users confirmed the “Janus face” of these attitudes, i.e. stigmatisation is having a preventive and a deviance provoking potential at the same time. Based on the analysis of social attitudes related to substance use in the context of other marginalised groups a multidimensional latent structure was detected, which contributes to the systemic interpretation of the findings. The gap filling epidemiological results of the research draw a reliable and valid picture on the current patterns and characteristics of psychoactive substance use, whilst in monitoring the trends a unique approach in drug epidemiological research, an estimation technique based on cohort analysis, was implemented.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109375
Decision
Yes





 

List of publications

 
Paksi Borbála: Addiktológiai kutatások és trendek 2013 évben, Kábítószerügyi Tanács ülése, 2014
Paksi Borbála: Stagnálás vagy növekedés? - a magyarországi felnőtt népesség drogérintettségének becslése, A Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa 2013. november 21-23, Siófok, Supplementum kötet, pp. 35., 2013
Paksi Borbála: Módszertani dilemmák egy 2013-ban készült lakossági vizsgálat szerhasználatra vonatkozó adatai kapcsán, A Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa 2013. november 21-23, Siófok, Supplementum kötet, pp. 36., 2013
Borbála Paksi, Anna Magi, Katalin Felvinczi,: Methodological dilemmas related to the drug use prevalence estimates in the context of an adult population opinion survey, poster/rapid communication, Lisbon Addictions 2015, Lisbon, 23–25 September 2015, http://www.lisbonaddictions.eu/, 2015
Katalin Felvinczi, Anna Magi, Zsolt Demetrovics, Borbála Paksi,: To get a better understanding of the "Janus face" of social control theories - through the social construct of drug use as an example/paper presentation, Lisbon Addictions 2015, 23—25 September Lisbon | Portugal, www.lisbonaddictions.eu, 2015
Paksi Borbla: Drogfogyasztás a magyarországi felnőtt népesség körében - a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) első eredményei., Magyar Addiktológiai Társaság X. kongresszusa, plenáris előadás, 2015
Felvinczi Katalin, Magi Anna, Demetrovics Zsolt, Paksi Borbála: Droghasználati szokások és társadalmi vélekedések – az észlelt társadalmi attitűdök és a szerhasználói magatartás összefüggéseinek egy lehetséges magyarázata, Magyar Addiktológiai Társaság X. Kongresszusa, 2015
Demetrovics Zs, Paksi B, Magi A, Felvinczi K: Egyes viselkedési addikciók elterjedtsége és társadalmi mintázódása a magyarországi felnőtt népesség körében, Vargha András (szerk.) Múlt és jelen összeér: A Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése Kivonatkötet. 418 p. (ISBN:978-615-80241-2-9, 2016
Felvinczi K, Paksi B, Magi A, Demetrovics Zs: A droghasználókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások más marginalizált társadalmi csoportokkal kapcsolatos vélekedések kontextusában, az OLAAP 2015 vizsgálat alapján, In: Vargha András (szerk.) Múlt és jelen összeér: A Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése Kivonatkötet. 418 p. (ISBN:978-615-80241-, 2016
Magi A, Demetrovics Zs, Paksi B, Felvinczi K: Az addiktológiai problémák pszichiátriai tünetek és az impulzivitás mentén mutatkozó dinamikájának és etiológiájának vizsgálata, In: Vargha András (szerk.) Múlt és jelen összeér: A Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése Kivonatkötet. 418 p. (ISBN:978-615-80241-, 2016
Paksi B, Magi A, Demetrovics Z, Felvinczi K: The prevalence of new psychoactive substances in Hungary – based on a general population survey dealing with addiction related problems (OLAAP 2015), RESEARCH AND ADVANCES IN PSYCHIATRY 2:(3) p. 115. (2016), 2016
Paksi B, Magi A, Demetrovics Zs, Felvinczi K: Szerhasználó magatartások elterjedtsége a magyarországi felnőtt népesség körében – trendek és mintázódások, Vargha András (szerk.) Múlt és jelen összeér: A Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése Kivonatkötet. 418 p. (ISBN:978-615-80241-2-9, 2016
Felvinczi K, Magi A, Paksi B, Demetrovics Zs: Pszichoaktív szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) című vizsgálat első e, ADDIKTOLÓGIA: ADDICTOLOGIA HUNGARICA 14: pp. 20-21. (2015), 2015
Paksi B., Magi A., Felvinczi K., Demetrovics Zs.: Drogfogyasztás a magyarországi felnőtt népesség körében - a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) első eredményei, A Magyar Addiktológiai Társaság X. Országos Kongresszusa 2015. november 26-28, Siófok, Supplementum kötet, pp. 53., 2015
Paksi Borbála: Alkoholfogyasztás a felnőtt népesség körében – a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) alapján, MAT tematikus konferencia. Budapest, 2016. május 19., 2015
Paksi Borbála: Az „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) c. kutatás eredményei, Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése, 2016. június 2-4., Budapest. In. Vargha A. (szerk) Kivonatkötet. pp. 78-79., 2016
Paksi Borbála: ÚPSZ-használattal kapcsolatos epidemiológiai tapasztalatok azOrszágos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2015) című kutatás alapján, L’Harmattan Kiadó, Budapest,, 2017
9. Paksi B., Magi A., Demetrovics Zs., Felvinczi K.:: Szerhasználó magatartások elterjedtsége a magyarországi felnőtt népesség körében – trendek és mintázódások., Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése, 2016. június 2-4., Budapest. In. Vargha A. (szerk) Kivonatkötet. pp. 79-80., 2016
13. Felvinczi K., Demetrovics Zs., Kalo Zs., Paksi B: Current situation related to NPS use in Hungary – EU funded projects to reveal the complexity of the case., European conference on Novel psychoactive substances/NPS; clinical, pharmacological, analytical chemistry, toxicity, legislative, and criminological issues, 15-16 Novembe, 2016
Paksi Borbála: ÚPSZ használattal kapcsolatos epidemiológiai tapasztalatok az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP) 2015 alapján., Változó Képletek –ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások Budapest, 2016. december 1-2., 2016
15. Paksi Borbála: Változások a felnőtt népesség szerhasználatában – a lakossági vizsgálatok alapján., „Változások a tiltott és legális szerfogyasztásban - lehetséges magyarázatok.” Kerekasztal beszélgetés. Budapest, 2016. december 8., 2016
Paksi B.:: Alkohol- és drog fogyasztás a felnőtt népesség körében –a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) alapján., Bács-Kiskun Megyei Kórház, Pszichiátriai osztály, Orvos továbbképzés, 2017. január 18, 2017
Paksi Borbála: Az ÚPSZ jelenség valósága(i)? Az új (vagy nem is olyan új) pszichoaktív szerek fogyasztásának valósága – a lakossági kutatási adatok alapján., XXI. Pszinapszis - Porondon a valóság. Budapest, 2017.04.21-23. In.: Absztraktfüzet, pp. 74., 2017
Kaló Zs., Paksi B., Demetrovics Zs., Felvinczi K.: Difficulties and dilemmas in field work related to NPS in Hungary., V International Conference on Novel Psychoactive Substances. October 23-24 2017, Vienna (előadás, elfogadott absztrakt), 2017
Kaló, Zs., Móró, L., Demetrovics, Zs., Felvinczi, K.:: A mixed-methods analysis of online NPS user discussion in Hungary., Drugs: Education, Prevention & Policy, DOI: 10.1080/09687637.2017.1327571, megjelenés alatt, 2017
Felvinczi K., Paksi B., Kaló Zs., Demetrovics Zs.:: New Psychoactive Substances in Hungary: user group characteristics, patterns, motives and problems in Hungary., V International Conference on Novel Psychoactive Substances. October 23-24 2017, Vienna (előadás, elfogadott absztrakt), 2017
Demetrovics Zsolt: The role of motives in substance-related and behavioral addictions., Abstracts of the 3rd International Conference on Behavioral Addictions, Journal of Behavioral Addictions. Volume 5. Supplement 1, 2016
22. Urbán, R., Kun, B., Farkas, J., Paksi, B., Kökönyei, Gy., Unoka, Z., Felvinczi, K., Oláh A., Demetrovics Z.: Bifactor structural model of Symptom Checklists: SCL-90 and Brief Symptom Inventory (BSI) in a non-clinical community sample., Psychiatry Research, 216(1), 146-154., 2014
Fruzsina Iszaj, Bea Ehmann, Mark D. Griffiths, Zsolt Demetrovics: A qualitative study on the effects of psychoactive substance use upon artistic creativity: A brief report., Substance Use and Misuse (under review), 2017
Csibi Sándor, Demetrovics Zsolt, Szabo Attila: Az Okostelefon-használat Megvonási Tünetskála (OMT) validálása iskolás gyermekekkel., Pszicholgia Hungarica (benyújtott kézirat), 2017
25. Niko Männikkö, Heidi Ruotsalainen, Zsolt Demetrovics, Laura Myllymäki, Jouko Miettunen, Maria Kääriäinen: Problematic gaming behavior among Finnish junior high school students: Relation to socio-demographics and gaming behavior characteristics, benyújtott kézirat, 2017
Paksi B., Demetrovics Zs., Magi A., Felvinczi K.: Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői., Neuropsychopharmacologia Hungarica, XIX. 2. (megjelenés alatt), 2017
Tzipi Buchman-Wildbaum, Borbála Paksi, Edit Sebestyén, Bernadette Kun, Katalin Felvinczi, Ágoston Schmelowszky, Zsolt Demetrovics, Róbert Urbán: Public attitudes towards mentally ill patients in Hungary between 2001 and 2015, XIII. PhD Meeting in social and organizational psychology. Challenging the past, creating a future, 1-2 June 2017, Iscte-Iul Lisbon, Portugal, 2017
Tzipi Buchman-Wildbaum, B orbála Paksi, Edit Sebestyén, Bernadette Kun, Katalin Felvinczi, Ágoston Schmelowszky, Zsolt Demetrovics, Róbert Urbán: Public attitudes towards mentally ill patients and their determinants in Hungary, XIII. PhD Meeting in social and organizational psychology. Challenging the past, creating a future, 1-2 June 2017, Iscte-Iul Lisbon, Portugal, 2017




Back »