Local hemostatic disorders in the fibrillating atrium  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
109712
Type K
Principal investigator Csiba, László
Title in Hungarian Lokális hemostasis rendellenességek a fibrilláló pitvarban
Title in English Local hemostatic disorders in the fibrillating atrium
Keywords in Hungarian pitvarfibrilláció, hemostasis rendellenesség, stroke
Keywords in English atrial fibrillation, hemostatic disorder, stroke
Discipline
Public health, health services, environmental and occupational medicine, epidemiology, medical ethics (Council of Medical and Biological Sciences)60 %
Ortelius classification: Haematology
Neurology, cerebrovascular disorders, psychiatry and mental health (Council of Medical and Biological Sciences)20 %
Ortelius classification: Neurology
Cardiovascular system (Council of Medical and Biological Sciences)20 %
Panel Clinical Medicine
Department or equivalent Department of Neurology (University of Debrecen)
Participants Bagoly, Zsuzsa
Csanádi, Zoltán
Kiss, Alexandra
Kovács, Kitti Bernadett
Muszbek, László
Szegedi, István
Starting date 2013-09-01
Closing date 2018-07-31
Funding (in million HUF) 26.400
FTE (full time equivalent) 10.05
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pitvarfibrilláció (PF) a leggyakoribb tartós arrithmia, mely a Virchow triász - kóros érfali változások, megváltozott véráramlás és abnormális véralvadási rendszer - teljesülése következtében magas stroke rizikóval jár. A koaguláció és a fibrinolízis egyensúlyának felborulása az érdeklődés középpontjába került, hiszen a PF-val járó thromboembóliás kockázat csökkentésére hamarosan elérhetővé válnak új típusú antikoagulánsok. A jelen tanulmány célja a PF-val összefüggő, a thromboembóliás szövődmények rizikóját fokozó hemosztázis rendellenességek azonosítása. A betegcsoportot 110 PF-ban szenvedő beteg, a kontroll csoportot kb. 50, egyéb típusú supraventriculáris tachycardia fennállása miatt katéteres rádiófrekvenciás abláción áteső betegek alkotják. Minden betegtől a katéter behelyezését követően, a heparin injektálását megelőzően artériás vérmintát nyerünk a bal pitvarból és a bal fülcséből. A véralvadásra, vagy a vérlemezkékre poteciálisan ható gyógyszerek adását a beavatkozást megelőzően legalább három féléletidőnyi idővel felfüggesztjük. A vérmintákból a koagulációs kaszkád lokális aktiválódását igyekszünk kimutatni a fennálló fokozott alvadási készség, és annak gyulladással való összefüggésének igazolásán túlmenően. Perifériás vénás vérvétel is történik ugyanezen paraméterek meghatározása céljából, a hypercoagulábilis állapot lokalizált természetét alátámasztva. Az eredményeket ismert stroke rizikófaktorokkal vetjük össze és az adatok kiértékelését a megfelelő statisztikai módszerekkel végezzük. Tanulmányunk eredményei hozzájárulhatnak specifikus hemosztatikus és fibrinolítikus faktorok a PF során fennálló prothrombotikus állapotban betöltött szerepének megértéséhez.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A pitvarfibrillációt (PF) kísérő thromboemboliás szövődmények egy sor kóroktani tényezővel összefüggésbe hozhatók, melyek a Virhow triász – pangás, kóros érfal szerkezeti változások és a hemosztatikus és fibrinolítikus rendszerek egyensúlyának felborulása – teljesüléséből adódnak. Több tanulmány foglalkozott már a PF során fennálló hypercoagulábilis állapot vizsgálatával, de a koagulációs kaszkádot aktiváló kiindulási folyamat még nem egyértelműen tisztázott. Sok tanulmány elkészítése során a könyökvénából nyert perifériás vérmintákból végeztek méréseket, míg az artériás mintavétel sokkal ritkább. Új kitek érhetők el az aktivált VII-es faktor (aFVII), illetve annak antithrombinnal alkotott komplexének mérésére, mindkét módszer sikerrel kecsegtet a koagulációs kaszkád lokálisan zajló aktiválódásának igazolásához. A leírtakból kifolyólag jelen tanulmányunkban viszonylag nagy betegszámmal dolgozva három mintavételt végeznénk betegenként (bal pitvarból, bal fülcséből és a femorális vénából). Ezúton lehetőségünk nyílna nem csupán a pitvarfibrilláló és egyéb supraventriculáris tachycardiában szenvedő betegek mintáinak összehasonlítására, hanem a koagulációs és fibrinolítikus paraméterek különbségeinek vizsgálatára a szívben és a perifériás érrendszerben. Amennyiben a PF-val járó prothrombotikus állapottal összefüggésben specifikus változások igazolhatók a koagulációs és fibrinolítikus paraméterekben, úgy további tanulmányokat tervezünk annak felderítésére, hogy az antikoaguláns terápia milyen mértékben csökkenti a betegcsoportot érintő prothrombotikus rizikót.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A stroke a második leggyakoribb vascularis halálozási ok Európában közel évi 1,3 millió, a világon 6,2 millió halálozást okozva. Az új stroke esetek száma az Európai Unión belül 1,1 millióról (2000) kb. 1,5 millióra fog nőni (2025). A pitvarfibrilláció (PF) a leggyakoribb szívritmuszavar Európában, kb. 10 millió ember szenved benne. Ez a szám valószínűleg 25-30 millióra fog növekedni 2050-re. A PF-ban szenvedő betegek stroke rizikója, mely lehet a betegség első manifesztációja, az átlag populációhoz képest ötszörös. A rizikója az életkorral nő, a 80 évesnél idősebb betegekben előforduló stroke esetek 36%-át PF okozza. A PF-hoz kapcsolódó stroke esetén 50%-os az egy éven belüli halálozás valószínűsége, míg a nem PF okozta stroke-ban ez csupán 27%. A PF okozta stroke-hoz társuló teher kifejezettebb lesz az elkövetkező években, mivel a PF-ban szenvedő emberek száma az az idősek arányának növekedésével emelkedni fog. A pitvarfibrilláló betegek fontos célpontját képezik a stroke okozta terhek csökkentésére irányuló törekvéseknek, melyeket az Európai Egészségügyi Charta és az Európai egészségpolitika is kulcskérdésként kezel. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége szintén célul tűzte ki a nem fertőző betegségekből, beleértve a PF okozta stroke-t, eredő korai halálozás 25%-al történő csökkentését 2025-re. A megfelelő antikoagulálás 2/3-ával csökkentheti a stroke rizikóját, azonban ezt nem kellőképpen és nem megfelelően használják a klinikai gyakorlatban, mind az aszpirin, mind a K-vitamin antagonista (például warfarin) terápia ismert hátulütői miatt. Mindez évente több ezer megelőzhető halálesetet, ezzel pedig kegyetlen terhet okozva az egyénnek, a családoknak és a társadalomnak a rokkantság, egészségügyi-és szociális ellátási terhek vonatkozásában, ideértve a hatékony munkavégzés (munkaidő) és adóbefizetés csökkentését. A nemrégiben megjelent új antikoagulánsok (dabigatran, rivaroxaban, apixaban) a relativ stroke rizikót csupán 12-36%-al csökkentik a warfarinhoz képest. Tehát továbbra is szükség van az alvadási mechanizmus kutatására és az eddigieknél hatékonyabb antikoaguláns kezelésre PF-ban. A PF okozta stroke megelőzése új stratégiát igényel a pathomechanizmus megértésére és új therápiás megoldások kifejlesztésére.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A pitvarfibrilláció a szív pitvari izomzatának szabálytalan, szinkronizálatlan rángása, melynek következtében a pitvari összehúzódások nem elég hatékonyak. A gyengült erejű pitvari összehúzódások a vér pitvaron belüli pangásához vezetnek, megnövelve a trombózis kialakulásának veszélyét. A pitvarfibrilláció lokális gyulladással jár, melynek következtében a pitvarfal szerkezete megváltozik, olyan anyagok jelennek meg benne, melyek normál esetben nem érintkeznek a vérrel. Ilyen például a szöveti faktornak nevezett fehérje, mely a véralvadási folyamat beindításáért felelős. A fokozott vérrögképződéshez ezen túlmenően a vér megalvadásában, valamint a képződött véralvadék feloldásában részt vevő anyagok egyensúlyának, működésének megváltozása is hozzájárul. Ez a három pillér, az érfal-illetve pitvarfal szerkezetének megváltozása, a véralvadási kaszkád kóros működése, valamint a vér pitvaron belüli pangása alkotja a Virchow triászt. A bal pitvari vérröggképződés embolizációval járhat, a vérrög a keringésbe kerülve elakadhat az agyi erekben stroke-ot okozva, vagy valamelyik végtagi verőérben, hasüregi, vagy kismedencei szervben, annak keringését rontva, esetleg szövetelhalást eredményezve. Valamennyi komplikáció életveszélyes lehet. Intenzív kutatások folynak a fibrilláló pitvaron belüli kóros véralvadási mechanizmus megértésével kapcsolatban. Jelen tanulmánnyal mi is ennek részleteit kívánjuk feltérképezni a kóroktan pontosabb megértése végett. Eredményeinkre további kutatásokat alapozva új támadáspontú antikoaguláns hatású szereket lehetne kifejleszteni, melyek jövőbeni alkalmazása csökkentené a szövődményeket, javítaná az életminőséget, növelné a várható élettartamot.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Atrial fibrillation (AF) is the most common sustained cardiac arrhythmia associated with a high risk of stroke deriving from the fulfilment of Virchow’s triad: abnormal changes of the vessel wall, blood flow and blood constituents. The imbalance between coagulation and fibrinolysis is of special interest as novel anticoagulants will be soon available for the prevention of thromboembolism in AF. The aim of this study is to identify hemostasis abnormalities which are associated with atrial fibrillation and increase the risk of thromboembolism. Patient group will consist of 110 patients with AF, control group will include approximately 50 individuals with other type of supraventricular tachycardias undergoing transcatheter radiofrequency ablation. Arterial blood samples of both groups will be drawn from the left atrium and left atrial appendage after the insertion of the catheter, before the injection of heparin. All medications with a potential effect on coagulation or platelet activity will be discontinued at least three half life time before the procedure. Blood samples will be used to test the local initiation of the coagulation cascade, to assess the state of hypercoagulation and to investigate its connection with inflammation. Peripheral venous blood samples will be obtained to measure the same parameters to further examine the lacated nature of the hypercoagulative state. Results will be compared with known risk factors for stroke and data will be analysed by adequate statistical methods. Results from this study could help to understand the role of specific hemostatic and fibrinolytic factors in the prothrombotic or hypercoagulable state in atrial fibrillation.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Thromboembolism in atrial fibrillation (AF) is associated with a combination of pathophysiological mechanisms, which result in the fulfillment of Virchow’s triad for thrombogenesis: stasis, abnormal change in the vessel wall and pathological imbalance of hemostasis and fibrinolysis. Many studies have already investigated the hypercoagulable state associated with atrial fibrillation (AF), but the initiating event of the activation of the coagulation cascade has not been clearly described yet. Peripheral blood samples drawn from the antecubital vein have been investigated in many studies while atrial sampling has been much rare. New complex assays are available for the measurement of activated factor VII (aFVII) levels or the level of aFVII-antithrombin complex levels, both might provide a successful way of proving the local intra atrial activation of the coagulation cascade. Therefore in the present study we are intended to include a relatively high number of patients and to take blood samples from three different sites (left atrium, left atrial appendage and femoral vein) in the case of each patient. This way we can not only compare the results of AF patients with control patients having other type of supraventricular arrhythmia but also check the differences between coagulation and fibrinolytic parameters in the heart and the peripheral vasculature. In case specific changes of coagulation and fibrinolysis are detected in association with the prothrombotic state in AF, future studies will be planned to explore if anticoagulant therapy reduces the specific prothrombotic risk in this patient group.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Stroke is the second common cause of cardiovascular death killing yearly about 1.3 and 6.2 million people in Europe and in the world, respectively. The number of new stroke cases in the European Union (EU) will rise from an estimated 1.1 million in 2000 to 1.5 million per year by 2025. Atrial fibrillation (AF) is the most common sustained arrhythmia in Europe, it is estimated that 10 million people have the condition. This number is expected to rise to 25–30 million by 2050. Individuals with AF have a fivefold risk of stroke compared to the general population. Stroke may be the first manifestation of AF. The risk of stroke in patients with AF increases with age causing about 36% of strokes in patients over 80 years of age. AF-related strokes are associated with a 50% likelihood of death within 1 year, compared with 27% for non-AF-related strokes. The burden of AF-related stroke is becoming more marked as the number of patients with AF increases along with the proportion of the elderly. AF patients are an important target population for reducing the overall burden of stroke, identified as a key need in Europe by the Heart Health Charter and EU policy. The United Nations has also proposed a target to reduce premature mortality from non-communicable diseases including AF-related stroke by 25% by the year 2025. Proper anticoagulation is highly effective, lowering stroke risk by about two-thirds. However, such therapy is both underused and misused in clinical practice, mostly owing to perceived drawbacks associated with both aspirin and vitamin K antagonists, such as warfarin leading to thousands of avoidable early deaths every year, causing a devastating burden on individuals, families and society in terms of disability, medical and social care costs, and lost productivity (working hours) and tax revenues. The recently appeared new anticoagulants (dabigatran, rivaroxaban, apixaban etc) decrease relative stroke risk (compared to warfarin) only by 12-36%. So, there is a strong need for further research of coagulation mechanism and a more efficient anticoagulant in AF. Prevention of AF-related stroke, therefore, calls for new strategies to understand the pathomechanism of AF, and develop new therapeutic interventions.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Atrial fibrillation is caused by abnormal, desynchronized contractions of the atrial musculature of the heart which result in ineffective blood flow toward the chambers. Weak atrial contractions lead to stasis increasing the risk of thromboembolism. Atrial fibrillation is accompanied by local inflammation that causes structural alteration of the atrial wall presenting substances hidden from the circulation under normal circumstances, for instance, tissue factor, a potent initiator of the coagulation cascade. Besides, increased thrombotic tendency derives from the imbalance between factors causing the blood to clot and factors dissolving the already formed clot. These three bases, abnormal changes in the vessel and atrial wall, abnormalities of the coagulation cascade and blood stasis form the Virchow’s triade. Clot formation in the left atrium can lead to embolization, id est a piece of the clot gets into the circulation and stops in the blood vessels of the brain causing stroke or in one of the arteries of the extremities or abdominal or pelvic organs damaging its circulation potentially resulting in infarction. All the above mentioned can be life threatening. Intensive research has been carried out in association with the better understanding of the mechanisms of hemostatic abnormalities within the fibrillating atrium. This study is also aimed at the more precise description of hemostatic abnormalities in this disease. Further research could be based on our results to develop new types of anticoagulants with more specific targets. The use of such medications could reduce the thromboembolic risk in AF, improve the quality of life and extend life expectancy.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Prevenció:a szívritmuszavar stroke-rizikófaktor és sokszor nem reagál gyógyszerre csak ablációs kezelésre. Megállapítottuk, hogy mind a rádiofrekvenciás mind a fagyasztásos kezelés fokozott alvadékonyságot okoz a szív pitvarából vagy fülcséjéből nyert mintákon, annak ellenére hogy a betegek egyidejű véralvadásgátló kezelést is kaptak. Előzetes eredményeink szerint az un. új antikoagulánsok (NOAC) jobban csökkentik az alvadékonyságot ablációs kezelés során mint a korábbi kezelési módok. Azt is megállapítottuk, hogy a fagyasztásos arhtyhmia-kezelés kevesebb mikroembolust generál mint a rádiófrekvenciás (következésképpen valószínűleg kevesebb infarktust, kognitív deficitet és klinikai tünetet).Lehetőség szerint ez a technika alkalmazandó, ha mindkét eljárás rendelkezésre áll. A pitvarfibrilláció okozta akut szélütésben az egyik hatásos kezelés a vérrög vénás feloldása 3-4,5 órán belül. A vénás kezelés csak az esetek egyharmadában eredményez javulást, bizonyos százaléka a kezelés után rosszabbodik vagy meghal, sokszor a kezelés okozta agyvérzéses szövődmény miatt. A hemostasis vizsgálata tehát kulcsfontosságú a vénás vérrögoldás várható kimenetele szempontjából. Megállapítottuk, hogy három paraméter (FVIII, VWF, TGT szintek) nemcsak kórosak pitvarfibrillációban, hanem kórjelzőek a stroke súlyossága és a kedvezőtlen kimenetel szempontjából. Ilyen értékek esetén tehát elő kell készülni hosszabb ITO kezelésre és a szövődményekre.
Results in English
Prevention:cardiac arhythmia is one of the stroke risk factors and ablation therapy should be applied if the antiarhythmic pharmacotherapy fails. Both our radiofrequency and cryoballon therapy resulted in increased clotting in the samples obtained from atrium and atrial appendage, although the patients received concomittant antithrombotic therapy. As for our preliminary observations, the NOAC had more efficient anticoagulation than the old type of antithrombotics. Significantly less microemboli were generated during cryoballon intervention than by radiofrequency ablation (probably with less infarcts, cognition decline and clinical symptoms). The cryoballoon method should be the choosen if both interventions are available. Intravenous thrombolysis is efficient in acute ischemic stroke within 3 and 4,5 hours time window. Only one third of patients improve, 4-6% worsen and die, due to hemorrhagic transformation provocated by the thrmobolysis. Therefore, the investigation of hemostasis plays a key role by forecasting the clinical outcome. The pathological levels of three parameters (FVIII, VWF and TGT) forecast more severe strokes and worse clinical outcome. A longer lasting intensive care and complications are expected by the patients with these parameters.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109712
Decision
Yes





 

List of publications

 
Hajas O, Bagoly Z, Tóth NK, Sarkady F, Kovács KB, Bereczky Z, Muszbek L, Csiba L, Csanádi Z.: Hemostasis and endothelium activation during pulmonary vein isolation: comparison of 3 different techniques, Circulation 2018; 138:A16414, 2018
Kiss Alexandra: Egyszerűsített pitvarfibrilláció ablációs technikák értékelése a klinikai siker és a biztonságosság alapján, https://dea.lib.unideb.hu (PhD disszertáció) témavezető: Prof. Csanádi Zoltán, 2014
Kovács K.B., Tóth N.K., Bagoly Zs., Muszbek L., Bereczky Zs., Csanádi Z., Kiss A., Nagy-Baló E., Csiba L.: Local hemostatic abnormalities in the fibrillating atrium, The European Stroke Organisation Conference 2015, 17-19 April, 2015, Glasgow, UK, 2015
Bagoly Z, Homoródi N, Kovács EG, Sarkady F, Csiba L, Édes I, Muszbek L.: How to test the effect of aspirin and clopidogrel in patients on dual antiplatelet therapy?, Platelets. 2016; 27:59-65., 2016
Vér Csilla, Emri Miklós, Spisák Tamás, Berényi Ervin, Kovács Kázmér, Katona Péter, Balkay László, Menyhárt László, Kardos László, Csiba László: The Effect of Passive Movement for Paretic Ankle-Foot and Brain Activity in Post-Stroke Patients, Eur Neurol 2016; 76(3-4):132-142., 2016
Csiba L.: Local hemostasis abnormalities in the atrium and peripheral blood of AF patients, ICHB Heart and Brain Conference, Paris, 2016, 2016
Tóth, N.K., Csanádi Z., Hajas, O., Kiss A., Nagy-Baló E., Kovács K.B., Sarkady, F., Muszbek L., Bereczky Z., Csiba L., Bagoly Z.: Intracardiac Hemostasis and Fibrinolysis Parameters in Patients with Atrial Fibrillation, Biomed Res Int, 2017
Hudák, R., Székely, E.G., Kovács, K.R., Nagy, A., Hofgárt, G., Berényi, E., Csiba., L., Kappelmayer J., Bagoly Z.: Low thrombin generation predicts poor prognosis in ischemic stroke patients after thrombolysis, PLoS ONE; 12 (7):e0180477, 2017
Szegedi, I., Szapáry, L., Csécsei, P., Csanádi, Z., Csiba, L.: Potential Biological Markers of Atrial Fibrillation: A Chance to Prevent Cryptogenic Stroke, Biomed Res Int; 2017:8153021, 2017
Nagy-Baló, E., Martirosyan, M., Sándorfi, G., Hajas, O., Lánczi, L., Berényi, E., Ladányi, L., Kiss, A., Édes, I., Csanádi, Z.: Cerebral Micro-Embolization During Pulmonary Vein Isolation: Relation to Post-Ablation Silent Cerebral Ischemia, Cardiol J; 24(3): 234-241., 2017
Martirosyan, M: Evaluation of learning curve and safety aspects of phased radiofrequency ablation procedures for pulmonary vein isolation in atrial fibrillation, https://dea.lib.unideb.hu (PhD disszertáció) témavezető: Prof. Csanádi Zoltán, 2017
Czuriga-Kovács KR, Czuriga D, Csiba L.: Influence of hypertension, alone and in combination with other vascular risk factors on cognition., CNS Neurol Disord Drug Targets 2016; 15(6):690-8., 2016
Székely EG, Czuriga-Kovács KR, Bereczky Z, Katona É, Mezei ZA, Nagy A, Tóth NK, Berényi E, Muszbek L, Csiba L, Bagoly Z.: Low factor XIII levels after intravenous thrombolysis predict short-term mortality in ischemic stroke patients., Scientific Reports, 2018
Tóth NK, Székely EG, Czuriga-Kovács KR, Sarkady F, Nagy P, Lánczi LI, Berényi E, Fekete K, Fekete I, Csiba L, Bagoly Z.: Elevated factor VIII and von Willebrand factor levels predict unfavorable outcome in stroke patients treated with intravenous thrombolysis, Front Neurol 2018; 8:e721. doi: 10.3389/fneur.2017.00721, 2018
Vér Csilla: A mozgásképesség javítására és a mozgásmennyiség mérésére alkalmas készülékek kifejlesztése és alkalmazása a post stroke betegeken, https://dea.lib.unideb.hu (PhD disszertáció) témavezető: Prof. Csiba László, 2017
Tóth NK: A VIII-as faktor és a von Willebrand faktor szintek vizsgálata pitvarfibrilláló és ischaemiás stroke-on átesett betegekben, https://dea.lib.unideb.hu (PhD disszertáció, benyújtott) témavezető: Dr. Bagoly Zsuzsa, 2018
Kiss, A., Nagy-Baló, E., Sándorfi, G., Édes, I., Csanádi, Z.: Cerebral microembolization during atrial fibrillation ablation: Comparison of different single-shot ablation techniques, Int J Cardiol 174:276-81, 2014
Nagy-Baló, E., Kiss, A., Condie, C., Stewart, M., Édes, I., Csanádi, Z.: Predictors of cerebral microembolization during phased radiofrequency ablation of atrial fibrillation: Analysis of biophysical parameters from the ablation generator, Heart Rhythm 11: 977-983., 2014
Tóth, N.K., Csanádi Z., Kiss A., Nagy-Baló E., Csiba L., Kovács K.B., Muszbek L., Bereczky Z., Bagoly Z.: Local parameters of hemostasis activation in the fibrillating atrium, Clin Chem Lab Med 52:eA88-eA89, 2014
Kiss Alexandra: Egyszerűsített pitvarfibrilláció ablációs technikák értékelése a klinikai siker és a biztonságosság alapján, https://dea.lib.unideb.hu (PhD disszertáció), 2014
Kiss, A., Nagy-Baló, E., Clemens M., Sándorfi, G., Édes, I., Csanádi, Z.: Cerebral microembolization during pulmonary vein isolation: a comparison of different ablation techniques, Circulation 128:A15850, 2013
Hajas Orsolya: Hemostasis parameterek és endothel aktiváció bal pitvari abláció után pitvarfibrilláló betegeken, 2014/15. Tanévi Orvos- és Egészségtudományi TDK Konferencia 2015. február 11. Debrecen, 2015
Hajas Orsolya: Percután transzkatéteres tüdővéna izolálás hatása a hemostasisra és endothel aktivációra pitvarfibrilláló betegeken, Magyar Kardiológusok Társasága 2015. évi Tudományos Kongresszusa, 2015
Nagy-Baló E, Kiss A, Condie C, Stewart M, Édes I, Csanádi Z: Predictors of cerebral microembolization during phased radiofrequency ablation of atrial fibrillation: role of the ongoing rhythm and the site of energy delivery., Pacing Clin Electrophysiol. 37(11):1436-41., 2014
Martirosyan M, Kiss A, Nagy-Baló E, Sándorfi G, Tint D, Edes I, Csanádi Z.: Learning curve in circular multipolar phased radiofrequency ablation of atrial fibrillation., Cardiol J. 2014 Nov 27. doi: 10.5603/CJ.a2014.0085., 2014
Kiss, A., Nagy-Baló, E., Hajas, O., Édes, I., Csanádi, Z.: Phased radiofrequency ablation for atrial fibrillation recurrence after cryoballoon ablation., Exp Clin Cardiol 20(1), 2438-2443., 2014
Kiss A., Nagy-Baló E., Clemens M., Sandorfi G., Édes I., Csanádi Z.: Cerebral Microembolization During Pulmonary Vein Isolation: A Comparison of Different Ablation Techniques, AHA Scientific Sessions 2013, Dallas, Poster, 2013
Csanádi, Z., Nagy-Baló E., Édes, I., Kiss, A.: Cerebral Microembolization During Pulmonary Vein Isolation: A Comparison of Different Ablation Techniques., Heart Rhythm 2014, San Francisco, Poster,, 2014
Kiss A., Nagy-Baló E., Sándorfi G., Édes I., Csanádi Z.: Pulmonális véna izoláció során keletkező agyi mikroembolizáció: különböző ablációs technikák összehasonlítása, Magyar Kardiológusok Társásaga 2014. évi Tudományos Kongresszusa, Balatonfüred, 2014
Nagy-Baló E., Kiss A., Clemens M., Sándorfi G., Édes I., Csanádi Z.: Cerebrális mikroembólusok multipoláris rádiófrekvenciás katéterrel végzett pulmonális véna izoláció során: ablációs paraméterek prediktív hatásának vizsgálata, Magyar Kardiológusok Társásaga 2014. évi Tudományos Kongresszusa, Balatonfüred, 2014
Kovács K.B., Tóth N.K., Bagoly Zs., Muszbek L., Bereczky Zs., Csanádi Z., Kiss A., Nagy-Baló E., Csiba L.: Local hemostatic abnormalities in the fibrillating atrium, The European Stroke Organisation Conference 2015, 17-19 April, 2015, Glasgow, UK, 2015
Paciaroni M, Agnelli G, Falocci N, Caso V, Becattini C, Marcheselli S, Rueckert C, Pezzini A, Poli L, Padovani A, Csiba L, Szabó L, Sohn SI, Tassinari T, Abdul-Rahim AH, Michel P, Cordier M, Vanacker P, Remillard S, Alberti A, Venti M, Scoditti U, Denti L, Orlandi G, Chiti A, Gialdini G, Bovi P, Carletti M, Rigatelli A, Putaala J, Tatlisumak T, Masotti L, Lorenzini G, Tassi R, Guideri F, Martini G, Tsivgoulis G, Vadikolias K, Liantinioti C, Corea F, Del Sette M, Ageno W, De Lodovici ML, Bono G, Baldi A, D'Anna S, Sacco S, Carolei A, Tiseo C, Acciarresi M, D'Amore C, Imberti D, Zabzuni D, Doronin B, Volodina V, Consoli D, Galati F, Pieroni A, Toni D, Monaco S, Baronello MM, Barlinn K, Pallesen LP, Kepplinger J, Bodechtel U, Gerber J, Deleu D, Melikyan G, Ibrahim F, Akhtar N, Mosconi MG, Bubba V, Silvestri I, Lees KR.: Early Recurrence and Cerebral Bleeding in Patients With Acute Ischemic Stroke and Atrial Fibrillation: Effect of Anticoagulation and Its Timing: The RAF Study., Stroke. 46(8):2175-82., 2015
Bagoly Zs, Homoródi N, Kovács EG, Sarkady F, Csiba L, Édes I, Muszbek L.: How to test the effect of aspirin and clopidogrel in patients on dual antiplatelet therapy?, Platelets. 2015 Aug 19:1-7., 2015
Toth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Kovács KB, Muszbek L, Csiba L.: Local parameters of hemostasis activation in the fibrillating atrium, J Thromb Haemost 2015; 13(Suppl2):785, 2015
Toth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Kovács KB, Muszbek L, Bereczky Z, Csiba L.: Lokális hemostasisrendellenességek a fibrilláló pitvarban, A Doktori Iskolák új eredményei a thrombosis és haemostasis kutatásokban, MTHT szimpózium, Debrecen, 2015. május 16., 2015
Sarkady F.: Lokális hemosztázis rendellenességek a fibrilláló pitvarban, 2014/15 Tanévi Orvos-és Egészségtudományi TDK Konferencia 2015 február 11, Debrecen, 2015
Toth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Kovács KB, Muszbek L, Csiba L.: Lokális hemosztázis rendellenességek a fibrilláló pitvarban, Debreceni Egyetem Laki Kálmán Doktori Iskola Hallgatóinak 2015. évi konferenciája, Debrecen, 2015. június 5., 2015
Tóth NK, Székely EG, Kovács KR, Sarkady F, Nagy O, Csiba L, Muszbek L, Bagoly Z: The association of factor VIII and von Willebrand factor levels and the outcome of thrombolysis in ischemic stroke patients, J Thromb Haemost 2015; 13:694, 2015
Bagoly Z, Homoródi N, Kovács EG, Sarkady F, Csiba L, Édes I, Muszbek L.: How to test the effect of aspirin and clopidogrel in patients on dual antiplatelet therapy?, Platelets. 2016; 27:59-65., 2016
Toth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Kovács KB, Muszbek L, Bereczky Z, Csiba L.: Lokális hemostasisrendellenességek a fibrilláló pitvarban, A Doktori Iskolák új eredményei a thrombosis és haemostasis kutatásokban, MTHT szimpózium, Debrecen, 2015. május 16., 2015
Vér Csilla, Emri Miklós, Spisák Tamás, Berényi Ervin, Kovács Kázmér, Katona Péter, Balkay László, Menyhárt László, Kardos László, Csiba László: The Effect of Passive Movement for Paretic Ankle-Foot and Brain Activity in Post-Stroke Patients, Eur Neurol 2016; 76(3-4):132-142., 2016
Kovács KB, Tóth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Muszbek L, Csiba L: Intracardiac parameters of hemostasis activation in atrial fibrillation, The 3rd International Conference on Heart & Brain (ICHB 2016) 2016.02.25-27. Paris, 2016
Szögi Emese: Hemosztázis paraméterek vizsgálata különböző pitvarfibrilláció ablációs technikák során, 2015/16 Tanévi Orvos-és Egészségtudományi TDK Konferencia 2016 február 25, Debrecen, 2016, 2016
Szögi E, Kiss A, Nagy-Balo E, Tóth NK, Kovács K, Bagoly Zs, Bereczky Zs, Muszbek L, Csiba L, Csanádi Z: Hemosztázis paraméterek vizsgálata különböző pitvarfibrilláció ablációs technikák során, Az MKT 2016. évi Tudományos Kongresszusa 2016. évi Tudományos Kongresszusa 2016.05.05-07., 2016
Hajas Orsolya ; Kiss Alexandra ; Nagy Balo Edina ; Kovács Kitti ; Tóth Noémi Klára ; Bagoly Zsuzsa ; Bereczky Zsuzsanna; Muszbek László; Csiba László; Csanadi Zoltan: HAEMOSTASIS CHANGES DURING PERCUTANEOUS TRANSCATHETER ISOLATION OF THE PULMONARY VEINS IN PATIENTS WITH ATRIAL FIBRILLATION, Cardiostim EHRA Europace 2016; Nizza, Franciaország, 2016
Hajas O, Kiss A, Nagy-Balo E, Tóth NK, Kovács K , Bagoly Zs, Bereczky Zs, Muszbek L, Csiba L, Csanádi Z: Haemostasis changes during percutaneous transcatheter isolation of the pulmonary veins in patients with atrial fibrillation, ESC Congress 2016; Róma, Olaszország, 2016
Tóth NK, Bagoly Z, Csanádi Z, Kiss A, NAgy-Baló E, Kovács KB, Csiba L.: Intracardiac parameters of hemostasis activation and endothelial damage in patients with atrial fibrillation, GTH, 60th Annual Meeting of the Society of Thrombosis and Hemostasis Research, Muenster, Germany, 2016
Csiba L.: Local hemostasis abnormalities in the atrium and peripheral blood of AF patients, ICHB Heart and Brain Conference, Paris, 2016, 2016
Bagoly Z, Tóth NK, Csanádi Z, Kiss A, Nagy-Baló E, Csiba L.: Local hemostasis changes and endothelial damage during percutaneous transcatheter isolation of the pulmonary veins in patients with atrial fibrillation, J Thromb Haemost 2016; 14 (Suppl 1):41, 2016
Csiba L.: Az időablakon innen és túl., Medical Tribune 2016; in press, 2016
Tóth, N.K., Csanádi Z., Hajas, O., Kiss A., Nagy-Baló E., Kovács K.B., Sarkady, F., Muszbek L., Bereczky Z., Csiba L., Bagoly Z.: Intracardiac Hemostasis and Fibrinolysis Parameters in Patients with Atrial Fibrillation, Biomed Res Int, 2017
Aranyi, C., Opposits, G., Nagy, M., Berényi, E., Vér, C., Csiba, L., Katona, P., Spisák, T., Emri, M.: Population-Level Correction of Systematic Motion Artifacts in fMRI in Patients with Ischemic Stroke, J Neuroimaging; 00:1-12., 2016
Hudák, R., Székely, E.G., Kovács, K.R., Nagy, A., Hofgárt, G., Berényi, E., Csiba., L., Kappelmayer J., Bagoly Z.: Low thrombin generation predicts poor prognosis in ischemic stroke patients after thrombolysis, PLoS ONE; 12 (7):e0180477, 2017
Szegedi, I., Szapáry, L., Csécsei, P., Csanádi, Z., Csiba, L.: Potential Biological Markers of Atrial Fibrillation: A Chance to Prevent Cryptogenic Stroke, Biomed Res Int; 2017:8153021, 2017
Nagy-Baló, E., Martirosyan, M., Sándorfi, G., Hajas, O., Lánczi, L., Berényi, E., Ladányi, L., Kiss, A., Édes, I., Csanádi, Z.: Cerebral Micro-Embolization During Pulmonary Vein Isolation: Relation to Post-Ablation Silent Cerebral Ischemia, Cardiol J; 24(3): 234-241., 2017
Martirosyan, M: Evaluation of learning curve and safety aspects of phased radiofrequency ablation procedures for pulmonary vein isolation in atrial fibrillation, University of Debrecen, Kálmán Laki Doctoral School, PhD Thesis, 2017
Tóth, N.K., Csanádi, Z., Kiss, A., Nagy-Baló, E., Kovács, K.B., Sarkady, F., Csiba., L., Bagoly, Z.: Lokális hemosztázis változások és érendothél sérülés pitvarfibrillációs betegekben pulmonális véna izoláció közben, A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság XIII. Kongresszusa, abszraktfüzet, 2016





 

Events of the project

 
2017-12-01 08:41:31
Résztvevők változása




Back »