Farewell to the peasantry I-III. Publishing  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
110128
Type PUB-K
Principal investigator Biró, Friderika
Title in Hungarian Búcsú a parasztságtól I-III. megjelentetése
Title in English Farewell to the peasantry I-III. Publishing
Keywords in Hungarian parasztság, társadalom, mentalistás, életmód
Keywords in English peasantary, sociaty, mentality, dalylife
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Ethnology
History (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Social history
Panel Publications Panel
Department or equivalent Hungarian Open Air Museum
Participants Für, Lajos
Starting date 2013-08-01
Closing date 2014-09-30
Funding (in million HUF) 1.000
FTE (full time equivalent) 0.04
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A jobbágyság és parasztság történelme Magyarországon mintegy 800-900 évet ölelt fel. Társadalmi létezését a kisüzemi: jobbágytelki, majd a paraszti kisgazdaság, másként üzemforma biztosította. Mellette előbb a prédiumos nagyüzem (XI-XIII. század), majd az un. majorságok, a XIX. századtól kezdve az uradalmak képviselték a másik üzemformát. Párhuzamos létezésük hosszú időszakát először a XIII. és XV. századok közötti idők szakították meg, amikor a jobbágyi kisüzem vált nálunk kizárólagossá. Majd másodjára a 45-ös radikális földosztás után került az agrártermelés ismét kisüzemi keretek közé. Három-négy év múlva azonban ennek épp az ellenkezőjét, a nagyüzemesítést erőszakolta ki ugyanaz a kommunista párt, amelyik előtte földet osztott.
A parasztok ellen indított első nagy roham 1948/49-től 1953 nyaráig tartott. Ezt a Nagy Imre-féle júniusi kormányprogram akasztotta meg két esztendőre. A kollektivizálás második rohamát pedig a nagy nemzeti robbanás, az 56-os felkelés állította meg, a téeszek jó része is feloszlott. Ám a Kádár-rendszer csupán lélegzetvételnyi időt adott a parasztoknak. Az 56 utáni terrorhullám utolsó nagy rohamában, 1958-1961 között, ismételten brutális eszközöket is alkalmazva, egy hatalmas társadalmi csoportot vertek szét véglegesen, és terelték be a parasztokat a téeszekbe.
Az esszészerű történeti elemzés négy fő fejezetre tagolódik: 1. Jobbágyparasztok; 2. A rendi korszak alkonyán; 3. Emelkedés és bomlás, 1848-1945; 4. Földosztás és földfosztás, 1945-1961. (A társadalmi likvidálás évei.) A negyedik fejezet terjedelme, érthetően, közel annyi, mint a megelőző három fejezeté.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A tanulmánykötetből, az interjúgyűjteményből kiderül, hogyan bomlasztódott szét társadalmi méretekben és süllyedt el a kisüzemi parasztvilág, a parasztok által teremtett roppant gazdag anyagi és szellemi kultúra, a közösségi normarendszer etc. – ami ezt a társadalmat századokon át éltette, s ami a hosszú idők során felhalmozódott. Az eltűnt parasztvilággal, nem kétséges, az a sajátos életforma is a múltba merült, ami tágabban szemlélve, egy igen jellegzetes civilizációt is jelképezett. Vele, velük együtt így hát, egyre inkább látható, hovatovább a nagy európai „civilizációnak” is búcsút inthetünk.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás eredményei, lévén annak tárgya a történelem, elsősorban parasztságtörténet, azon belül is főként a parasztvilág társadalmi felszámolásával összefüggő kérdések és a más jellegű elemzések során hasznosíthatók, tartalmaznak érdemleges értékeket. Ezen kívül hasznosíthatók, mert szervesen kapcsolódnak a néprajz és a szociológia, illetve a településtörténet és a történeti demográfia egyes területeihez is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A jobbágyság és parasztság történelme Magyarországon mintegy 800-900 évet ölelt fel. A kutatás és a tudományos feldolgozás eredményeként egy 33 íves tanulmánykötet készült. Az átfogó tanulmány visszatekint a közel ezer éves múltra. Elsősorban azért, hogy századok távlatába helyezze el az 1945-1961 között lezajlott gyökeres társadalmi fordulatot. Másrészt azért is, mert így kaphat kellő távlatokat a második kötet paraszti vallomásaiban rejlő néprajzi és történelmi értékek sokasága. Az esszészerű történeti elemzés négy fő fejezetre tagolódik: 1. Jobbágyparasztok; 2. A rendi korszak alkonyán; 3. Emelkedés és bomlás, 1848-1945; 4. Földosztás és földfosztás, 1945-1961.
A kutató- és feldolgozómunka másik eredménye egy interjúgyűjtemény. Összeállítottuk az interjúk kérdéseit az alábbiak szerint: Búcsú a szerszámoktól, a munkaszervezettől, a szokásoktól, az ünnepektől, a kisüzemtől, a földtől, a falutól, az emlékektől. Az ország majd minden területét lefedő interjúk elkészülte után a beszélgetéseket kiterjesztettük a határon túli magyar közösségek körére is. A paraszti vallomások történelmi forrásértékeik mellett, tükrözik az egyes nyelvjárások ízes fordulatait is (őrségi, palóc, alföldi, Zobor-vidéki etc.).
A kutatásokat kiterjesztettük a korabeli levéltári akták anyagára is. Közöttük is egyes országos (pártközpont, minisztériumok); megyei párt-, tanács- és más szervek; járási és benne községi (orosházi, dabasi, dorogi, kapuvári) tanácsok, bíróságok, ügyészségek, ÁVO) illetve az Országos Levéltárban összegyűjtött és községenként csomózott tagosítási iratokban végeztünk, kutatók bevonásával, széleskörű adatgyűjtést.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The history of serfs and peasants in Hungary spans over about 800-900 years. Their social existence was safeguarded by the form of functioning within a farming organisation on the
serfs’ plot of land, later in the smallholders’ farm. Besides this, other forms of farming were the praediums (in the 11th-13th century), followed in time by the manorial system and from the 19th century on by the estate. Their long parallel existence was interrupted between the 13th and 15th centuries, when only the serfs’ small plots were characteristic. The system of small plots gained importance in the agrarian production a second time in 1945 due to a radical land distribution. 3-4 years later however, the same communist party forced the opposite to happen: the organisation of agriculture in big (nationalized) estates.
The first considerable attack against the peasantry took place from 1948/49 till summer 1953. The government program of Imre Nagy stopped it in June for two years. The second attack of collectivization was stopped by the big national explosion, the revolution of 1956. The majority of the kolkhozes were dissolved. Kádár’s system gave only a short rest to the peasantry: in the wave of terror following the revolution of 1956, a huge social group has been abolished for ever in a large-scale attack, again making use of brutal means in the years 1958-1961 when peasants were forced in kolkhozes.
The essay-like historic analysis consists of four main chapters: 1. serfs-peasants; 2. At the dusk of the age of estates; 3. Rise and fall 1848-1945; 4. Land distribution and land plunder 1945-1961 (The years of social destruction).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The studies and the collection of interviews reveal how the social strata of smallholders has been eroded and disappeared together with the extremely rich material and spiritual culture and with the collective system of norms created by the peasantry, being a complete life-giving background built up during many centuries. As the peasant world disappeared, a special way of life – representing a very characteristic civilisation - has vanished too. It is more and more obvious that soon after the farewell to the peasantry, we can say farewell to the big European “civilization” too.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The results of the research, since history is its subject, and thanks to their valuable details can be used for dealing with questions referring mainly to the history of the peasantry, and within it with the social liquidation of the peasant world as well as for carrying out different analyses. Being organically linked to certain fields of ethnography and sociology, historical demography and to the history of communities, its further use is obvious.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The history of serfs and peasants in Hungary spans over about 800-900 years. As a result of the subject’s research and scientific treatment, a volume of studies has been written and completed with 33 pages of literature index. Furthermore, the studies provide with the necessary perspective the multitude of ethnographic and historic values of the second volume, hidden in the confessions of peasants. The essay-like historic analysis consists of four main chapters: 1. serfs-peasants; 2. At the dusk of the age of estates; 3. Rise and fall 1848-1945; 4. Land distribution and land plunder 1945-1961 (The years of social destruction).
The other result yielded from the research and treatment of the subject is a collection of interviews. We decided to record interviews with peasants, in which they tell how they survived and suffered during the transformation. We composed a list of questions to be asked in the interviews: farewell to the tools, to the work organisation, to the customs, to the feasts, to the small farming plot, to the soil, to the village and the memories. These confessions given by the peasants are appreciated historic sources but they mirror the regional varieties of the Hungarian language too.
The research included archive documents too. We carried out a wide-spread data collecting with the help of researchers in the archives of the party centre and ministries at national level, in those of party and other authorities at county level as well as in the archives of party and other organs, courts, public prosecutors offices, ÁVO (state security service) where documents about land consolidation are arranged according to villages.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az OTKA K 76873 sz. 2008 október 1. - 2012. szeptember 30. közötti időszakra elnyert kutatási pályázat eredményeként 2013 tavaszára részben befejeződött a „Búcsú a parasztságtól” című könyv három kötetének kiadásra való előkészítése. A könyvek témája Bíró Friderika néprajzkutató és Für Lajos történész több évtizedes kutatásaira épül. Tudományos kutatómunkájuk eredményét egy három kötetes könyvből ismerhetjük meg. A „Történelmi esszé” a magyar parasztság történetét vázolja föl, az „Interjúkötet” eredeti paraszti elbeszélésekből, vallomásokból áll, a fényképekkel illusztrált „Forrásgyűjtemény” pedig korabeli levéltári dokumentumokon keresztül ad bepillantást az 1945 utáni másfél évtized tragikus korszakába. A paraszti társadalom felbomlása hosszú folyamat, amelynek utolsó, legtragikusabb fejezete a második világháború után következett be. A kommunista diktatúra a beszolgáltatási rendszer bevezetése, a padláslesöprések, a kuláklisták felállítása, a meghurcolások után az erőszakos szövetkezetesítéssel az utolsó szöget is beverte a parasztság szimbolikus koporsójába.
Results in English
The subject of the Books is based on the decades-long research carried out by the ethnographer Friderika Bíró and the historian Lajos Für. The result of their scientific research is recorded in three volumes: Historic essay (Történelmi esszé) outlines the history of the Hungarian peasantry, Interviews (Interjúkötet) is composed of original recollections and narratives of peasants and the Collection of Sources (Forrásgyűjtemény) gives an insight into the tragic one and a half decade following 1945 through archive documents of the period richly illustrated with photos. The disintegration of peasant society is a long process whose most tragic chapter followed after the Second World War. After having implemented the compulsory delivery of produce (requisition), the forcible seizure of products (“sweeping the lofts”), the listing of kulaks and other intimidating measures, the communist regime hit the final nail in the symbolic coffin of the peasantry with the forced and aggressive collectivization.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=110128
Decision
Yes





 

List of publications

 
Bíró Friderika - Für Lajos: Búcsú a parasztságtól I-II, Budapest, 2013
Bíró Friderika - Für Lajos: Búcsú a parasztságtól III., Budapest, 2014





 

Events of the project

 
2013-11-26 11:34:35
Résztvevők változása
2013-11-20 15:23:52
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Für Lajos
Új vezető kutató: Biró Friderika

A vezető kutató váltás indoka: Für Lajos 2013. október 22-én elhunyt.




Back »