Encounters between less-known languages. The reception of Dutch Literature in Hungary, the Reception of Hingarian Literature in the Low Countries.  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
111786
Type K
Principal investigator Gera, Judit
Title in Hungarian Kis irodalmak találkozása. A holland nyelvű irodalom recepciója Magyarországon, a magyar irodalom recepciója Németalföldön.
Title in English Encounters between less-known languages. The reception of Dutch Literature in Hungary, the Reception of Hingarian Literature in the Low Countries.
Keywords in Hungarian Recepció elmélet, recepció kutatás, kánon, fordítástudomány, irodalomtörténet írás, kevésbé ismert nyelvek, hatás, poliszisztémák
Keywords in English Reception theory, research on reception, canon, translation studies, writing literary history, less-known languages, influence, polysytems
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Germanic philology
Panel Literature
Department or equivalent Institute for German Philology (Eötvös Loránd University)
Participants Pusztai, Gábor
Réthelyi, Orsolya
Törő, Krisztina Noémi
Varga, Orsolya
Starting date 2014-09-01
Closing date 2018-08-31
Funding (in million HUF) 14.925
FTE (full time equivalent) 3.43
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás a holland nyelvű irodalom magyarországi és a magyar irodalom hollandiai illetve flandriai recepcióját vizsgálja. Szorosan kapcsolódik a Holland Tudományos Akadémia „An International Network Studying the Circulation of Dutch Literature” (CODL) című projektjéhez, mely a holland nyelvű irodalom európai cirkulációját kívánja feltérképezni. A kutatás alapfeltevése, hogy a különböző nyelvű irodalmakat a huszonegyedik században transznacionális keretben szerencsés szemlélni, mert a globalizációs tendenciák következtében az egyes nemzeti és egyéb identitások határai egyre inkább egymásba olvadnak. Ez természetesen nem jelenti a nemzeti és egyéb identitások teljes eltűnését, de mindenképpen jelenti átalakulásukat, mindenekelőtt ezek szemléletének a változását.
E kevéssé ismert nyelvek irodalmai olyan országokhoz kötődnek, melyek meglehetősen távol állnak egymástól mind földrajzi mind pedig kulturális szempontból. Valamiképpen mégis jelen vagyunk egymás kultúrájában. E jelenlét elsősorban a fordítók munkásságának köszönhető. A projekt a fordítót mint olyan speciális olvasót tételezi, aki egyszersmind tekinthető a recepcióelmélet “ideális olvasójának”, aki alapos ismeretekkel rendelkezik a forrásnyelvről és kultúráról, ugyanakkor “reális olvasó” is, aki a maga elváráshorizontjával (Jauss) olvassa a forrásnyelvi szöveget. Kutatás tárgyát képezi továbbá a holland és a magyar kultúra poliszisztémája (Even-Zohar), amelyben a fordított művek megjelennek: a könyvkiadók, a szerkesztők, a fordított szöveghez csatolt elő- és utószavak, a paratextus (Genette), a szóban forgó mű promóciója és kritikai visszhangja.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Előfeltevésünk, hogy a két kultúra távolsága következtében egymás irodalmainak fordítása nem hozott létre jelentős hatást. Mindkét kultúra inkább úgynevezett követő kultúra és az ismertebb irodalmak tendenciáira figyelt, semmint egymásra. A kutatás arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy a kultúrák távolsága hogyan befolyásolta a fordítói attitűdöket és stratégiákat és a lefordított szövegek hogyan működtek az idegen poliszisztémában. A holland és a magyar nyelv ismeretlensége miatt gyakran előfordult, hogy nem az eredeti forrásnyelvből, hanem közvetítő nyelvből fordítottak. A fordítási stratégiák és a poliszisztémák elemzésével kívánjuk feltárni, hogyan befolyásolhattákmindezek a recepciót. Ezzel kapcsolatos kutatási előzmény Gera Judit „Multatuli négy élete Magyarországon” c. tanulmánya, melyben a holland szerző világirodalomba is áttört fő művének, a Max Havelaarnak négy magyar fordítását vizsgálja meg, melyek közül egyetlenegy sem holland eredetiből készült. Feltevésünk szerint az olvasók elváráshorizontja, az üres helyek (Iser) kitöltésének képtelensége és egymás kultúrájának kölcsönös ismeretlensége, a két poliszisztéma egymástól eltérő működési mechanizmusai jelentik az áttörés sikertelenségének okát.
Elméleti alapkérdés, hogy miként kombinálható a recepciókutatás és a fordítástudomány.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás ritka témát dolgoz fel: két, egymástól távol álló, kevéssé ismert nyelven íródott, önmagában rendkívüli értékeket hordozó irodalom egymás kultúrájába történő behatolását, ennek mikéntjét és következményeit. A kutatás elméleti kiindulópontja a recepcióelméletek és a poliszisztéma elmélete. Metodológiája magában foglalja a hatás- és fordításelemzést és a kulturális transzfer vizsgálatát. Miközben feltárni igyekszik az egymásra gyakorolt hatás elmaradásának okait, leírja azokat a történelmi, társadalmi és ideológiai körülményeket, amelyek a hatás útjában álltak, ugyanakkor megmutatja azokat a pontokat is, amikor valódi interakció jött létre a két kultúra között (pl. Heinrich Gusztáv Egyetemes irodalomtörténetének Nagy Zsigmond által írott „Németalföld irodalma” c. fejezetének (1907) kisugárzása, illetve a 19. század végén kialakult holland-magyar fordítói együttműködés különleges pillanata, lásd Gera: „A magyarországi néderlandisztika kezdetei a 19. században” vagy a huszadik század nyolcvanas éveitől kezdve a magyar irodalom népszerűsége Hollandiában).
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a projekt nem egyirányú: nemcsak a középkori németalföldi moralitásjáték, az Elckerlijc (Akárki, 1470), a holland reneszánsz legkiemelkedőbb drámaírója, Joost van den Vondel Lucifer (1653) c. drámája, a flamand Hendrik Conscience Flandria oroszlánja, (1838), a már említett Multatuli Max Havelaar (1860) c. regénye valamint a kortárs holland és flamand migráns írók magyarországi fogadtatását elemzi, hanem a magyar irodalom hollandiai fogadtatását is magában foglalja: Földes Jolán, Molnár Ferenc, Konrád György és Esterházy Péter recepcióját. A két recepció párhuzamos vizsgálata rávilágíthat azokra a dinamikákra, melyek a kis irodalmak kölcsönös befogadását jellemzik.
A kutatás jelentősége nemcsak ritkaságában rejlik, hanem abban is, hogy feltérképezi azokat az érintkezési pontokat, témákat, irányzatokat és párhuzamokat, amelyekre egy később megírandó, magyar nyelvű holland irodalomtörténet megírása épülhet.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás a holland nyelvű irodalom magyarországi, illetve a magyar irodalom hollandiai illetve flandriai jelenlétét vizsgálja és azt a kérdést teszi fel, milyen utat járnak be ezen irodalmak a másik kultúrában: kik, miért és hogyan fordítanak Magyarországon holland, Hollandiában magyar irodalmat? A földrajzi, történelmi és kulturális távolság ellenére milyen kapcsolódási pontok jötte létre a két nyelv irodalma között? Létrejöhetett-e a fordított műveken keresztül jelentős irodalmi hatás e kultúrák között? Feltevésünk szerint nem jöhetett létre, ennek okait tárja fel a projekt. A kutatás alapján megválaszolhatónak tűnhetnek az olyan kérdések, mint: mit kellene tennie fordítónak, könyvkiadónak, kultúrpolitikának, hogy egymás irodalmának befogadása és ismertsége markánsabbá válhasson? A kutatás egy megírandó magyar nyelvű holland irodalomtörténet előmunkálatait foglalja magában.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project investigates the Hungarian reception of Dutch/Flemish literature and the Dutch and Flemish reception of Hungarian literature. It is closely allied to the project ’An International Network Studying the Circulation of Dutch Literature (CODL)’ funded by the Netherlands Organization for Scientific Research (NWO), mapping the international circulation of Dutch literature. The underlying assumption of our project is that modern research into the literary culture of any language in the 21st century requires a transnational approach, because due to the globalization processes the various national identities and boundaries increasingly merge into one another. In this process one cannot speak of the disappearance of identities, rather the transformation of these, and above all, the change in the attitude to identities.
The literature of these two lesser-known languages is produced by countries that are geographically and culturally distant from each other. Yet somehow, we are present in each other's culture. This presence is primarily due to the work of the translators. Our project regards the translator of a text as the ‘ideal reader’ of a text, with deep knowledge of the source language and culture, but can at the same time be considered as the ‘real reader’, who reads the text with a specific horizon of expectations (Jauss). The research focuses furthermore on the polysystems (Even-Zohar) of the Dutch, the Flemish and the Hungarian culture, in which the translated literary works function: publishers, editors, prologues and epilogues attached to the translated texts, the paratext (Genette), the marketing of a literary work and the response of the literary criticism.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our hypothesis is that the translations of each others' literary works did not produce a major impact in either of the countries due to the cultural distance. Both cultures can be considered “following cultures”, meaning that they follow the tendencies of better known literatures rather than paying attention to each other. The research wishes to answer the question how the distance of cultures influences the translators’ attitudes and strategies, and how the translated text functions in the polysystem of the target language. Because both Dutch and Hungarian are less known languages, translations were frequently made from an intermediary language instead of using the original source language. Through the analysis of the translation strategies and the polysystems we wish to investigate how these influenced the reception of literature. For previous research on this question see the article of Judit Gera 'Multatuli’s Four Lives in Hungary', in which the paratexts of the four Hungarian translations of the Max Havelaar, the internationally acknowledged novel of the famous Dutch author are analyzed. Neither of the translations was made from the Dutch original. We suggest that the failure of the breakthrough can be explained by the readers’ different horizon of expectations, their inability to fill in the “gaps” (Iser), the mutual 'unfamiliarity' of each others' literatures, the different mechanisms in the functioning of the polysystems. The fundamental theoretical question is how reception studies can be combined with translation theory.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project focuses on a field that has not received much scholarly attention so far. It investigates how two literatures – both written in less-known languages, but respectively representing a great cultural wealth – penetrate into each other's culture, and what the mechanism and consequences of this process are. The theoretical framework of the research is provided by the theories of reception and polysystems. Our methodology includes reception- and translation analysis and the exploration of cultural transfer. While investigating the causes for the lack of a major impact of each others' cultures the research will venture to uncover and describe those historical, social, and ideological circumstances, which stood in the way of a real impact. At the same time it pinpoints the instances when real interaction did occur between the cultures. (E.g. the influence of the chapter on Dutch literature by Zsigmond Nagy (1907), written for the History of World's Literature of Gusztáv Heinrich, or the period of close Dutch-Hungarian collaboration in the field of literary translation at the end of the 19th century, c.f. Gera: 'The beginnings of Dutch Studies in the 19th century'. The project does not stop at studying a one-way process. Beside investigating the reception of the medieval morality-play, the Elckerlijc (c. 1470), the Lucifer (1653) by Joost van Vondel, the most prominent playwright of the Dutch Renaissance, the novels The Lion of Flanders (1838) by the Flemish Hendrik Conscience and Max Havelaar by Multatuli (1860), the reception of contemporary Dutch and Flemish migrant authors in Hungary, it also includes the analysis of the reaction to Hungarian literature in the Netherlands and Belgium, by analyzing the reception of Jolán Földes, Ferenc Molnár, György Konrád and Péter Esterházy. It is precisely the parallel investigation of the two sides that may shed light on the dynamics of mutual reception of lesser known literatures. The significance of the research lies not only in its pioneering status in a less known researched field, but also in mapping the points of contact, themes, trends and thus laying the foundations of a future history of the Dutch/Flemish literature in Hungarian.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research project investigates the presence of Dutch literature in Hungary and Hungarian literature in The Netherlands and Flanders and asks questions regarding the path of these literatures in the other culture: who are the translators of Hungarian literature into Dutch and Dutch/Flemish literature into Hungarian, what are their reasons for translating and which translation strategies do they employ? What were some of the significant points of contact between the two literatures, despite the geographical, historical and cultural distance from each other? Did the translations of each others' literary works produce a major literary impact in either of the countries? Our hypothesis is that such an impact did not take place, the reasons of which will be investigated in the project. The results of the investigation will also allow us to put forward suggestions about what translators, publishers, and other people and institutions influencing cultural politics can do to improve the interest of these cultures for each others' literature. The research builds the foundations for the writing of a future history of the Dutch/Flemish literature in Hungarian.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A pályázat célja az volt, hogy a magyarul és a hollandul íródott irodalmak közötti kulturális transzfer elméleti, történeti és gyakorlati aspektusait elemezze. Az eredetileg három évig tartó, majd külön kérésre egy évvel meghosszabbított pályázat során az alábbi eredményeket értük el: a. 2015. október 1-jén létrehoztuk az ELTE BTK új kutatóközpontját: Németalföld és Magyarország – Kulturális Transzfer Kutatóközpont. A Kutatóközpont saját könyvtárral rendelkezik,a témába vágó rendezvényeknek ad helyt. b.Létrehoztuk a www.nedcult.hu című Néderlandisztikai Kultúraközvetítő Központ elnevezésű website-ot, amelyen a Kutató Központ könyvtári katalógusa, hollandról magyarra és magyarról hollandra fordított művek adatbázisa, a Kultúraközvetítőket bemutató rész, Műfordításokat tartalmazó fejezet, és egy Kiadványok c. menü szerepel. c. 2016.-ban nemzetközi konferenciát szerveztünk: Small is Great. Cultural Transfer through Translating the Literatures of Smaller European Nations címmel. Több mint 16 országból vett részt 50-nél több kutató. d. 2018. júliusában elektronikusan és könyv alakban is megjelent tanulmánykötetünk: Oda-vissza. A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Budapest: ELTE Eötvös kiadó. URL: http://www.eltereader.hu/media/2018/07/Gera_Oda_Vissza_WEB-1.pdf
Results in English
The aim of the project was to study and analyse the processes of cultural transfer between the literatures of the Netherlands, Flanders and Hungary. The researchers of the project have achieved the following results: a. We founded a new research center named Research Center for Cultural Transfer between The Low Countries and Hungary in 2015. The research center has a special library collecting books, journals and other documents about the cultural relations between The Low Countries and Hungary. b. We constructed a website - www.nedcult.hu - related to the research center where there are articles, books, translations, the catalogue of the library, studies about cultural agents and a database with literary translations to and from Hungarian and Dutch. c. We organized an international congress in 2016 entitled as Small is Great. Cultural Transfer through Translating the Literatures of Smaller European Nations. More than 50 scholars took part from 16 countries. d. We published our research results in the book Oda-vissza. A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között.Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk).Budapest: ELTE Eötvös kiadó. URL: http://www.eltereader.hu/media/2018/07/Gera_Oda_Vissza_WEB-1.pdf [To and Fro. Processes of Cultural Transfer between the Netherlands, Flanders and Hungary]
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=111786
Decision
Yes





 

List of publications

 
Gera Judit: Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között., Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. pp. 7-17. (ISBN:978-963-284-962-1), 2018
Gera Judit: 'Bevezetés', Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. pp., 2018
Gera Judit: 'A. S. C. WALLIS ÉLETÉNEK ÉS MUNKÁSSÁGÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI: A kulturális transzfer interdiszciplináris megközelítésben', Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018. pp., 2018
Gera Judit: Inleiding, Gera Judit & Nagy Roland (eds) 'Verloren Paradijs, mijn heerlijk Nederland!', 2017
Gera Judit: Bevezetés, "Mert vesztett édenedbe visszavágyom". A magyar és a holland kultúra közvetítői a 19. század végén és a 20. század elején., 2017
Gera Judit: Adele Opzoomer (A.S.C. Wallis) (1856-1925), 'Verloren Paradijs, mijn heerlijk Nederland! Hongaarse en Nederlandse cultuurbemiddelaars aan het eind van de 19de enj het begin van de 20ste eeuw, 2017
Gera Judit: Adèle Opzoomer (A.S.C. Wallis) (1856– 1925), Gera Judit (szerk). "Mert vesztett édenedbe visszavágyom" A magyar és a holland kultúra közvetítői a 19. század végén é s a 20. század elején. Oktatási segédanyag csak be, 2017
Gera Judit (szerk.): "Mert vesztett édenedbe visszavágyom" A magyar és a holland kultúra közvetítői a 19. század végén és a 20. század elején, www.nedcult.hu/Kiadványok, 2017
Gera Judit (ed): 'Verloren Paradijs, mijn heerlijk Nederland!' Hongaarse en Nederlandse cultuurbemiddelaars aan het eind van de 19de en het begin van de 20ste eeuw, www.nedcult.hu, 2017
Gera Judit: Cultuurbemiddelaars bij de Hongaarse vertaling van De Leeuw van Vlaanderen, ZACHT LAWIJD 16: (3) pp. 38-50., 2017
Gera Judit: Földes Jolán A Halászó macska uccája ímű­r egényének­ magyar,­ holland­ és­ flamand­ recepciója, FILOLÓGIAI KÖZLÖNY (ISSN: 0015-1785) 62: (4) pp. 446-466. (2016), 2016
Gera Judit: 'Wederzijdse ontmoetingen tussen Anne Frank en Hongarije', Wilken Engelbrecht; Bas Hamers (szerk.): Over de grens bekeken: Transmissie van de cultuur van de Lage Landen. Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, 2016. pp. 67-84., 2016
Gera Judit: 'De Leeuw van Babel: Nationalisme in jeugdbewerkingen van De Leeuw van Vlaanderen in het Nederlands, Duits en Hongaars', INTERNATIONALE NEERLANDISTIEK (ISSN: 1876-9071) (eISSN: 2214-5729) 54: (3) pp. 189-214. (2016), 2016
Gera Judit: 'Een Vlaamse leeuw de grenzen voorbij', Internationale Neerlandistiek, Volume 54, Number 3, September 2016, pp. 163-168(6), 2016
Gera Judit: "Petőfi Sándor Hollandiában", ACTA PAPENSIA (ISSN: 1587-6292) XVI: (3-4) pp. 337-342. (2016), 2016
Gera Judit: Az Anne Frank projekt, Szűcs Teri (szerk.) Bevésett nevek: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem holokauszt és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia. 417 p. Budapes, 2015
Pusztai Gábor: 'Az irodalmi mező bozótos széle. Madelon Lulofs és Székely László szerepe a holland magyar kulturális transzferben', In: Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018., 2018
Pusztai Gábor: "A szabadító emlékezete: Michiel de Ruyter a magyar emlékezetben", In: Fazakas Gergely, Bárány Attila, Takács Miklós, Pusztai Gábor (szerk.) Németalföld emlékei Magyarországon – magyar–holland kapcsolatok. Debrecen: Dupress, 2017. pp. 15, 2017
Pusztai Gábor: 'Michiel de Ruyter in der ungarischen Erinnerung', In: Miklós Takács, Pál S. Varga, Karl Katschthaler (szerk.) Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848. Debrecen: Debrece, 2017
Pusztai Gábor: Hongaren in de Nederlandse kolonien: In plaats van een inleiding, ACTA NEERLANDICA: BIJDRAGEN TOT DE NEERLANDISTIEK DEBRECEN 12/2016:(16) pp. 5-23. (2016), 2016
Pusztai Gábor és Kees Teszelszky: In dienst van de VOC: Een voorlopige inventaris van Hongaren in dienst van de Verenigde Oost-Indische Compagnie, ACTA NEERLANDICA: BIJDRAGEN TOT DE NEERLANDISTIEK DEBRECEN 12/2016:(&) pp. 25-108. (2016), 2016
Pusztai Gábor: In het land van de koppensnellers: De representatie van Borneo in de reisliteratuur van de 19de eeuw, ACTA NEERLANDICA: BIJDRAGEN TOT DE NEERLANDISTIEK DEBRECEN 13/2016:(13/2016) pp. 49-67. (2016), 2016
Pusztai Gábor: Borneo en de Hongaarse ontdekkingsreizigers in de 19de eeuw: In plaats van een inleiding, ACTA NEERLANDICA: BIJDRAGEN TOT DE NEERLANDISTIEK DEBRECEN 13/2016:(13/2016) pp. 5-19. (2016), 2016
Réthelyi Orsolya: 'A kereskedő, az apáca és a kulturális transzfer. Max Reinhardt és a középholland irodalom recepciója Magyarországon', In: Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018., 2018
Réthelyi Orsolya: ‘„Houd moed: Kijk naar Nederland. / Kijk naar zijn vorstin! Je bent niet langer wees.”: Het „Hongaarse raam” in het Nederlandse koninklijke paleis’, Acta Neerlandica 14, 2018, pp. 151-187., 2018
Réthelyi Orsolya: ‘Elckerlijc, Everyman, Jedermann and Akárki in Hungary. Max Reinhardt and the Transfer of Medieval Dutch Literature’, In Elke Brems, Orsolya Réthelyi en Ton van Kalmthout (red.): Doing Double Dutch. The International Circulation of Literature from the Low Countries. Leuven: Leuven Unive, 2017
Réthelyi Orsolya: '„Légy reménységgel: Nézz Hollandiára. / Nézz királynéjára! Nem vagy többé árva”. Vilma királynő 1923-as trónjubileuma és a ’Magyar ablak’ a holland királyi palotában’, In Németalföld emlékei Magyarországon – magyar–holland kapcsolatok. Szerk. Bárány Attila - Fazakas Gergely Tamás - Pusztai Gábor - Takács Miklós. (Loci Memoriae Hungarica, 2017
Réthelyi Orsolya: 'A „Magyar ablak” a hágai királyi palotában', In Műértő 2017. július-augusztus, 10-11., 2017
Réthelyi Orsolya: 'De koopman, de non en cultural transfer. Max Reinhardt en de receptie van Middelnederlandse literatuur in Hongarije’, In Praagse Perspectieven. Zdenka Hrnčířová, Ellen Krol, Jan Pekelder and Albert Gielen (eds.). Prague, 2015. 9-34.o., 2015
Varga Orsolya: 'Magyar irodalom Hollandiában a második világháborútól a kétezres évek elejéig. Henry Kammer műfordítói munkássága', In: Gera Judit és Vesztergom Janina (szerk.) Oda-vissza: A kulturális transzfer folyamatai Hollandia, Flandria és Magyarország között. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018., 2018
Varga Orsolya: 'Lijster of winterkoninkje? Het vertalen van de bijzondere wereld van Annie M.G. Schmidt. Throstle or jenny wren? The magic world of Annie M.G. Schmidt', In: Brünner Beiträge zur Germanistik und Nordistik. vol 31/1. 2017, pp. 19-27. Masarykova univerzita, Filozofická fakulta, Brno., 2017
Varga Orsolya: 'Honosítás a gyermekirodalom fordításában', Fordítástudomány XVII. 1. szám. 60-69. 2015/1., 2015





 

Events of the project

 
2015-08-13 13:52:05
Résztvevők változása




Back »