New approaches in the description of the grammar of Hungarian pronominals  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
111918
Type K
Principal investigator Rákosi, György
Title in Hungarian Új megközelítések a magyar névmások nyelvtanának leírásában
Title in English New approaches in the description of the grammar of Hungarian pronominals
Keywords in Hungarian névmás, anafora, logofora, kötés, koreferencia, fókusz, elméleti nyelvészet, kísérletes nyelvészet, korpusz nyelvészet, nyelvelsajátítás, számítógépes nyelvészet
Keywords in English pronoun, anaphor, logophor, binding, coreference, focus, theoretical linguistics, experimental linguistics, corpus linguistics, language acquisition, computational linguistics
Discipline
Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Linguistics
Panel Social Sciences Committee Chairs
Department or equivalent Institute of English and American Studies (University of Debrecen)
Participants Csatár, Péter
Laczkó, Tibor
Tóth, Enikő
Starting date 2015-01-01
Closing date 2019-12-31
Funding (in million HUF) 14.991
FTE (full time equivalent) 6.50
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatási projekt elsődleges célja, hogy egy új, és a legújabb nyelvészeti kutatások eredményeire támaszkodó leírását adja a magyar nyelv névmási rendszerének. Elsősorban a különböző visszaható és kölcsönös névmási elemek, a személyes névmások különböző fajtái, valamint a mutató névmások és determinánsok nyelvtana és használata képezi vizsgálódásaink tárgyát. A konkrét céljaink a következőek. (i) Rendszerszerűen el kívánjuk különíteni a névmási elemek kiválasztását és interpretálását befolyásoló mondattani illetve nem-mondattani tényezőket egymástól. (ii) A kutatás fókuszába a korábbi kutatásokban kevés figyelmet kapó, nem-kanonikus névmási adatokat reprezentáló szerkezeteket állítjuk, és ezek közül is külön figyelmet fordítunk a bizonytalan megítélésű szerkezetekre.(iii) Integráljuk a különböző típusú forrásokból származó adatokat: a tervezett, anyanyelvi beszélőkkel készített kérdőívek, felnőtt és gyereknyelvi kísérletek, valamint a korpusz-alapú vizsgálatok alapozzák meg az elméleti kutatásainkat. (iv) Az eredmények számítógépes nyelvészeti implementálása az XLE nyelvtanfejlesztő eszköz segítségével végezzük el, továbbfejlesztve a korábbi kutatásainkban létrehozott számítógépes magyar nyelvtanunkat. A projektben külön hangsúlyt helyezünk az eredmények nemzetközi szinten való bemutatására mind nyelvészeti, mind pszicholingvisztikai területen: rendszeresen részt veszünk nemzetközi műhelytalálkozókon és konferenciákon, az eredményeket pedig jelentős részben angol nyelven publikáljuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

KINDULÁSI PROBLÉMÁK
P1: Milyen tényezők határozzák meg a magyar névmási elemek kiválasztását és értelmezését?
P2: Mit árulnak el a nem-kanonikus adattípusok a magyar névmási elemek nyelvtanáról, különös tekintettel a magyarral foglalkozó szakirodalomban eddig még nem tárgyalt névmási és anaforikus adatokra? Mi az ebben a tartományban gyakran tapasztalt bizonytalan megítélésű adattípusok elméleti relevanciája?
ALAPVETŐ HIPOTÉZISEK
T1: Szoros munkamegosztás van a szintaxis és a nyelvtan nem-szintaktikai moduljai között az anaforikus függőségek engedélyezésében, és a névmási elemek értelmezési lehetőségeinek a meghatározásában.
T2: Szükség van a különböző forrásokból származó adattípusok megfelelő felhasználására a magyar névmási rendszer szabatosabb leírásához.
ELSŐDLEGES KUTATÁSI KÉRDÉSEK
Q1: Kötés és koreferencia – mi a pontos eloszlása az anaforikus függőségek két alapvető kódolási módjának?
Q2: Hogyan határozza meg a névmási elemek morfológiája a nyelvtani és jelentéstani tulajdonságaikat?
Q3: Hogyan befolyásolja a fókuszálás a vonatkozó névmási adatokat?
Q4: Mik a kötéselméleti szempontból releváns mondattani tartományok a magyarban?
Q5: Hogyan befolyásolja a kontextus közvetlen módon egyes névmási típusok értelmezését?
Q6: Mit árulnak el a nyelvelsajátítási adatok az anaforikus függőségek természetéről?
Q7: Hogyan lehet nyelvészetileg érdekes adatokat implementálni számítógépes nyelvtanokban?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tervezett kutatás kiterjeszti a vizsgálatok hatókörét a magyar névmási rendszerrel általában és az anaforikus függőségi viszonyok kódolásával specifikusan foglalkozó magyar nyelvészeti kutatásokban. Amellett érvel, hogy paradigmaváltásra van szükség a vonatkozó adatok felhasználásában és integrált kezelésében ahhoz, hogy egy a jelenleginél adekvátabb elemzését tudjuk nyújtani a magyar névmási rendszernek.
Az eredményeinket beágyazzuk a jelenleg folyó nemzetközi nyelvészeti kutatásokba. A projekt időtartamának végére két monográfiát írunk, és folyamatosan publikáljuk az eredményeinket magyar és angol nyelven is. Ezeket az eredményeket bevezetjük a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének képzéseibe is kutatószemináriumok formájában. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a szélesebb nagyközönséget tájékoztassuk kutatásainkról. E cél elérése érdekében időnként nyilvános előadásokat tartunk, valamint rendszeresen publikálunk a kutatásvezető által fenntartott Névmásblogon. Az eredményeinket implementáljuk a korábbi projektünkben létrehozott számítógépes nyelvtanunkban. Ez növelni fogja a számítógépes mondatfeldolgozó eredményességét, ami hasznosnak bizonyulhat különböző számítógépes nyelvészeti feladatokban (mint az anafora-feldolgozás, és a treebank-építés).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A névmási elemek a szavak egy viszonylag kicsiny, de annál fontosabb csoportot alkotnak a magyar nyelvben éppúgy, mint más nyelvekben. A gondolataink gazdaságos nyelvi kifejezésének nélkülözhetetlen eszközeiként biztosítják a megnyilatkozásaink megszerkesztettségéhez elengedhetetlenül szükséges összetartó erőt. A magyar nyelvnek különösen érdekes, gazdag névmási rendszere van. A modern nyelvészeti kutatások sok, egyetemes nyelvészeti szempontból is jelentős jellemzőjét tárták fel ennek a rendszernek, ugyanakkor sok más jellemzője viszonylag kevés figyelmet kapott eddig. Ez a projekt a maga nemében az első olyan vállalkozás, amely a magyar névmási rendszert a saját jogán tanulmányozza, szorosan építve a legújabb nyelvészeti kutatások eredményeire.
Elsősorban az eddigi kutatásokban kevesebb figyelmet kapott adattípusokat tanulmányozzuk. Különös figyelmet fordítunk az olyan, kevésbé kutatott magyar névmási szerkezetekre, amelyek nem szerepelnek a hagyományosabb vizsgálódások napirendjén, de ugyanakkor fontos és egyetemesen is releváns jellemzőit tárják fel a mögöttes nyelvtani rendszernek. Az anyanyelvi beszélők gyakran érzik kevésbé jól formáltnak vagy jelöltnek ezen adatok egy részét. A kutatásainkban ezért kiemelt figyelmet fordítunk a különböző forrásokból származó adatok gyűjtésére és integrálására, hogy szilárd empirikus alapot teremtsünk az elméleti következtetéseinkhez. Anyanyelvi beszélőkkel készített kérdőíveket, felnőtt és gyereknyelvi kísérleteket, valamint korpusz-alapú kutatásokat is tervezünk.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The primary objective of this research project is the development of a novel and linguistically up-to-date approach to the description of the Hungarian pronominal system, with special attention to the grammar of reflexives, reciprocals, personal pronouns and demonstratives. Our specific objectives are as follows. (i) We aim at a systematic separation of syntactic and non-syntactic factors determining the choice and interpretation of pronominals in Hungarian. (ii) We focus on non-canonical constructions underrepresented in previous research, and pay special attention to constructions characterised by uncertain data judgements.(iii) We integrate different types of data: native speaker questionnaires, experiments (adults, child language), and corpus studies. (iv) We implement the results in our computational grammar of Hungarian written in the XLE grammar development tool. Furthermore, we pay increased attention to disseminating our results on the international linguistic and psycholinguistic arena by regularly attending international workshops and conferences and publishing mostly in English. We summarise the results of the project in two monographs at the end of the project.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

BASIC PROBLEM SETS
P1: What are the factors that determine the choice and interpretation of pronominals in Hungarian?
P2: What do non-canonical data types tell us about the grammar of Hungarian pronominals? In particular, what do constructions not yet discussed in the pertinent literature on Hungarian reveal about the pronominal system and the grammar of anaphoric dependencies? What is the theoretical significance of uncertain data judgements that are frequently attested in this domain?
FUNDAMENTAL HYPOTHESES
T1: There is a strict division of labour between syntax and non-syntactic modules in the licensing of anaphoric dependencies and in constraining the interpretation of pronominals.
T2: An integration of different types of data is needed to develop a better understanding of the Hungarian pronominal system.
PRIMARY RESEARCH QUESTIONS
Q1: Binding and coreference – what is the distribution of the two basic modes of anaphoric dependencies?
Q2: What role does the morphology of pronominals play in their grammar and interpretation?
Q3: How does focusing interfere with the licensing and the interpretation of pronominals?
Q4: What are the Binding Theoretically relevant domains in Hungarian?
Q5: How does the context directly influence the interpretation of pronominals?
Q6: What do acquisition data reveal about the nature of anaphoric dependencies?
Q7: How can theoretically interesting facts be implemented in computational grammars?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed project extends the canonical scope of inquiry in the study of the Hungarian pronominal system in general and in the study of anaphoric dependencies in particular. It argues for the need for a paradigm shift in the employment and the management of integrated data types as a prerequisite for a more adequate linguistic account.
We will embed our findings in the context of current international linguistic research on pronominals. We write two monographs by the end of the project, and publish extensively in English as well as in Hungarian. The results will immediately be incorporated in the curriculum of research seminars at the BA, MA and PhD levels at the Institute of English and American Studies at the University of Debrecen. We also pay special attention to informing the larger, non-linguistic public about our research. The primary means of this are public lectures and regular posts on the blog maintained by the principal investigator (Névmásblog ‘PronounBlog’). We also implement our results in the computational grammar that we developed in a previous project. This will increase the parsing efficiency of this grammar, and may prove to be a useful tool in computational tasks (anaphora resolution, treebank building).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Pronominal elements form a relatively small, but all the more important group of words in the grammar of Hungarian as well as in other languages. They provide a basic cohesive force in shaping our utterances by serving as one of the primary building blocks in expressing our thoughts in economic ways. Hungarian has an especially interesting, rich pronominal system. Modern linguistic research has uncovered many, universally relevant features of this system, but a great many aspects of it have not received due attention. This project is the first of its kind on Hungarian pronominals that studies them on their own right, and it does so in the context of the latest developments in linguistic research.
We focus on data types that have received relatively little attention in linguistic research so far. In particular, we study non-canonical pronominal constructions which need not be present on the agenda in more traditional approaches to the grammar of Hungarian but which reveal important, cross-linguistically relevant facts about the underlying system of grammar. Native speakers may often find some of these data types somewhat marginal or marked. For this reason, we integrate different types of data in our research to provide a firm empirical background to our theoretical conclusions: native speaker questionnaires, adult and child language experiments, and corpus studies.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt a magyar névmási rendszer és az anaforikus függőségi viszonyok nyelvtani kódolásának eddig viszonylag keveset kutatott aspektusaival foglalkozott, és elsősorban a személyes névmások, a mutató névmások, valamint a visszaható és kölcsönös névmások különböző típusainak nyelvtanára fókuszált. Kiemelt célunk volt különböző típusú adatforrások (saját intuíciók, korpuszos adatok, kérdőíves és kísérletes módszerekből származó adatok és gyereknyelvi adatok) gyűjtése és felhasználása a nyelvészeti elemzés során. A vonatkozó adatok egy része bizonytalan megítélésű, vagy variációt mutat egyes beszélők vagy adott beszélői közösségek közt. Fontos célkitűzésünk volt az ilyen jellegű adatok rendszerszerű bevonása a nyelvészeti leírás és modellalkotás folyamatába. Eredményeink közül számos empirikus megfigyelés is újdonságnak számít, általában véve pedig új eredményeket értünk el a referenciális függőségeket befolyásoló nyelvtani és nyelvtanon kívüli tényezőknek a meghatározásában és szétválasztásában, az anaforikus elemek nyelvtanát meghatározó mondattani tartományok szabatosabb leírásában (különösen tekintettel a birtokos szerkezetre és az adpozíciós szerkezetekre), valamint az egyes anaforikus névmási elemek sajátos nyelvtani tulajdonságainak feltérképezésében. Eredményeinket az általunk fejlesztett és használt szabályalapú számítógépes nyelvtanban (HunGram) is implementáltuk és teszteltük.
Results in English
The project was an inquiry into so far partially neglected aspects of the Hungarian pronominal system and the grammatical coding of anaphoric dependencies, with a focus on the grammar of different types of personal pronouns, demonstratives, reflexives and reciprocals. Our primary objective was to collect and study data types from different sources (introspection, corpus data, data from questionnaire studies and experiments, child language data) during the linguistic analysis. Many of the data studied in this project are characterised by uncertain native speaker judgements, or show variation across speakers or specific communities of speakers. It was an important aim of this project to employ such data systematically in the process of linguistic description and analysis. Our results include novel empirical observations, and in general, we have made progress in the determination and differentiation of linguistic and extra-linguistic factors influencing referential dependencies, in achieving a more accurate description of the syntactic domains governing the grammar of anaphoric elements (with special regard to possessive constructions and adpositional phrases), and in the description of the distinctive grammatical features of anaphoric pronominal elements. We implemented and tested our results in the rule-based computational Hungarian grammar that we have been developing (HunGram).
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=111918
Decision
Yes





 

List of publications

 
Rákosi György: The definite article and anaphoric possessors in Hungarian, Linguistica Brunensia 65 : 2. pp. 21-33. ,, 2017
Rákosi György: Pronouns, Alberti Gábor, Laczkó Tibor (szerk.) Syntax of Hungarian : Nouns and noun phrases. Amsterdam, Hollandia : Amsterdam University Press. pp. 1195-1220., 2018
Szűcs Péter: A COMP-less approach to Hungarian complement clauses, In Butt, Miriam & King, Tracy H. (szerk.) Proceedings of the LFG18 Conference. Stanford: CSLI Publications. 285-302., 2018
Szűcs Péter: Operator Fronting in Hungarian, In Butt, Miriam & King, Tracy H. (szerk.) Proceedings of the LFG18 Conference. Stanford: CSLI Publications. 303-323., 2018
Szűcs Péter: On clause-initial discourse-related constructions in English and Hungarian, PhD disszertáció., 2018
Virovec Viktória: A határozott névelő használatáról üres névmási birtokos mellett, In Scheibl György (szerk.). Lingdok 18 kötet. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola., 2019
Tóth Enikő, Csatár Péter: A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése, Jelentés és Nyelvhasználat 5. 181–199., 2018
Laczkó Tibor: Modelling possession and agreement in Hungarian DPs: A paradigmatic approach, In Butt, Miriam & King, Tracy H. (szerk.) Proceedings of the LFG18 Conference. Stanford: CSLI Publications. 187-207., 2018
Csatár Péter & Tóth Enikő: Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata, Bódog A., Csatár P., Németh. T. E. & Vecsey Z. (szerk.) Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Loisir Kiadó, Budapest. 67-80., 2015
Laczkó Tibor: On negative particles and negative polarity in Hungarian, In Butt, Miriam & King, Tracy H. (szerk.) Proceedings of the LFG15 Conference. Stanford: CSLI Publications. 166-186., 2015
Rákosi György: Gondolatok a magyar anaforikus névmási birtokosok kiválasztásának motiváltságáról, In: Kádár Edit, Szilágyi N Sándor (szerk.) Motiváltság és nyelvi ikonicitás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). 141-154., 2015
Rákosi György: Psych verbs, anaphors and the configurationality issue in Hungarian, In: É. Kiss K., Surányi B., Dékány É. (szerk.) Approaches to Hungarian: Volume 14. Papers from the 2013 Piliscsaba Conference. Amsterdam: John Benjamins. 245-265., 2015
Szűcs Péter: On pronouns in Hungarian complex sentences, Argumentum 11. 292-313., 2015
Tóth Enikő & Csatár Péter: Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban, Jelentés és Nyelvhasználat 2. 63-77., 2015
Rákosi György & Tóth Enikő: The pronoun interpretation problem in child Hungarian, ACTA LING HUNG 63: (1) 63-96, 2016
Rákosi György & Tóth Enikő: Magát és esetleg őt is? Névmások a magyar gyereknyelvben, Jelentés és Nyelvhasználat 3: 99-116., 2016
Tóth Enikő & Csatár Péter: Indexical demonstratives and identificational focus in Hungarian, Linguistica 56: (1) 281-291., 2016
Laczkó Tibor: Modelling (in)definiteness, external possessors and (typological) variation in Hungarian possessive DP, In Miriam Butt & Tracy H. King (szerk.) Proceedings of the LFG '17 Conference. Stanford: CSLI Publications. 243-263., 2017
Rákosi György: The definite article and anaphoric possessors in Hungarian, Linguistica Brunensia 65 : 2. pp. 21-33., 2017
Tóth Enikő & Csatár Péter: Preverbal Focus and Syntactically Unmarked Focus: a Comparison, Joseph Emonds & Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure: Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. 227-244., 2017
Rákosi György: Pronouns, Alberti Gábor, Laczkó Tibor (szerk.) Syntax of Hungarian: Nouns and noun phrases. Amsterdam, Hollandia : Amsterdam University Press. pp. 1195-1220., 2018
Szűcs Péter: English left-peripheral constructions from an LFG-perspective, Linguistica Brunensia 65(1). 67-80., 2017
Rákosi György, Tóth Enikő: The pronoun interpretation problem in child Hungarian, ACTA LING HUNG 63: (1) 63-96, 2016
Tóth Enikő & Csatár Péter: A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése, Jelentés és Nyelvhasználat 5. 181–199., 2018
Tóth Enikő, Csatár Péter: Indexical demonstratives and identificational focus in Hungarian, Linguistica 56: (1) 281-291, 2016
Rákosi György, Enikő Tóth: Magát és esetleg őt is? Névmások a magyar gyereknyelvben, Jelentés és Nyelvhasználat 3: 99-116., 2016
Tóth Enikő, Csatár Péter: Preverbal Focus and Syntactically Unmarked Focus: a Comparison, In press. Proceedings of OLINCO 2017, 2017
Jurth Réka: On alternating experiencer verbs in Hungarian, In Press. In Anna Bloch-Rozmej & Anna Bondaruk szerk. Constraints on structure and derivation in syntax, phonology and morphology. Peter Lang, Frankfurt am Main, 2017
Szűcs Péter: Balra kihelyezések a magyarban, In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 16. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2017
Jurth Réka: On alternating experiencer verbs in Hungarian, Anna Bloch-Rozmej & Anna Bondaruk (szerk). Constraints on Structure and Derivation in Syntax, Phonology and Morphology. Frankfurt am Main: Peter Lang. 131-156., 2017
Szűcs Péter: Balra kihelyezések a magyarban, In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 16. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 81-101., 2017
Laczkó Tibor: Modelling (in)definiteness, external possessors and (typological) variation in Hungarian possessive DP, In Miriam Butt & Tracy H. King (szerk.) Proceedings of the LFG '17 Conference. Stanford: CSLI Publications. 243-263., 2017
Tóth Enikő, Csatár Péter: Preverbal Focus and Syntactically Unmarked Focus: A Comparison, In Joseph Emonds & Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Olomouc: Palacký University. 227-244., 2017
Laczkó Tibor: On negative particles and negative polarity in Hungarian, In Butt, Miriam & King, Tracy H. (szerk.) Proceedings of the LFG15 Conference. Stanford: CSLI Publications. 166-186., 2015
Rákosi György: Gondolatok a magyar anaforikus névmási birtokosok kiválasztásának motiváltságáról, In: Kádár Edit, Szilágyi N Sándor (szerk.) Motiváltság és nyelvi ikonicitás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). 141-154., 2015
Szűcs Péter.: On pronouns in Hungarian complex sentences, Argumentum 11. 292-313., 2015
Csatár Péter & Tóth Enikő: Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata, Bódog A., Csatár P., Németh. T. E. & Vecsey Z. (szerk.) Használat és hatás: újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Loisir Kiadó, Budapest. 67-80., 2015
Tóth Enikő & Csatár Péter.: Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban, Jelentés és Nyelvhasználat 2. 63-77., 2015
Rákosi György & Tóth Enikő: The pronoun interpretation problem in child Hungarian, Acta Linguistica Hungarica 63:(1). 63-96., 2016
Rákosi György: Psych verbs, anaphors and the configurationality issue in Hungarian, É. Kiss Katalin, Surányi Balázs, Dékány Éva (szerk.) Approaches to Hungarian: Volume 14. Amsterdam: John Benjamins. 245-265., 2015
Jurth Réka: A reflexívjelölt áltárgyas rezultatív szerkezetekről a magyarban, In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok: Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 87-104., 2015
Tóth Enikő: A production study on the choice of Hungarian demonstratives, Argumentum 14. 110-123., 2018
Rákosi György: Psych verbs, anaphors and the configurationality issue in Hungarian, In: É. Kiss Katalin, Surányi Balázs, Dékány Éva (szerk.) (szerk.) Approaches to Hungarian: Volume 14: Papers from the 2013 Piliscsaba Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company, 2015. pp. 245-265., 2015
Kardos Éva, Rákosi György, Szűcs Péter, Tóth Enikő (szerk.): (↑TOPIC NUM) = 60. Special issue in honour of Tibor Laczkó on the occasion of his 60th birthday, Argumentum 15. 447-673., 2019
Laczkó Tibor & Rákosi György: Pronominal possessors and syntactic functions in the Hungarian possessive noun phrase, Butt, Miriam; King, Tracy Holloway & Toivonen, Ida. (szerk.) The Proceedings of the LFG19 Conference. Stanford, CA: CSLI Publications, 149-169. (közlés alatt), 2019
Rákosi György: Something inside myself does not agree: On the anaphor agreement effect in Hungarian, Kardos É., Rákosi Gy., Szűcs P. &Tóth E. (szerk.): (↑TOPIC NUM) = 60. Special issue in honour of Tibor Laczkó on the occasion of his 60th birthday. Argumentum 15, 602-616, 2019
Rákosi György: Searching for definite clues in Hungarian: On pro-dropped possessors and the definite article, Argumentum 15, 332-343., 2019
Rákosi György & Tóth Enikő: Spatial anaphora in Hungarian, Antonis Botinis (szerk.) ExLing 2019. Proceedings of 10th International Conference of Experimental Linguistics. ExLing Society, 174-177., 2019
Szűcs Péter: Left dislocation in Hungarian, Butt, Miriam; King, Tracy Holloway & Toivonen, Ida. (szerk.) The Proceedings of the LFG19 Conference. Stanford, CA: CSLI Publications, 293-313. (közlés alatt), 2019, 2019
Szűcs Péter: Remarks on binding an control data in Hungarian Complex Event Nominals, Kardos É., Rákosi Gy., Szűcs P. &Tóth E. (szerk.): (↑TOPIC NUM) = 60. Special issue in honour of Tibor Laczkó on the occasion of his 60th birthday. Argumentum 15, 650-664, 2019
Tóth Enikő: Ez vagy az? Egy produkciós kísérlet eredményei, Jelentés és Nyelvhasználat 6, 129-146, 2019
Tóth Enikő: Hungarian demonstratives in contrastive contexts, Antonis Botinis (szerk.) ExLing 2019. Proceedings of 10th International Conference of Experimental Linguistics. ExLing Society, 206-209., 2019
Virovec Viktória: A határozott névelő használatáról üres névmási birtokos mellett, In Scheibl György (szerk.). Lingdok 18 kötet. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola., 2019
Laczkó Tibor: Lexicalizing Clausal Syntax: The Interaction of Syntax, the Lexicon and Information Structure in Hungarian. Current Issues in Linguistic Theory., Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. (közlésre elfogadva), 2020
Rákosi György: With or without the definite article, Veronika Hegedűs & Irene Vogel (szerk.) Approaches to Hungarian 16. Papers from the Budapest Conference. Amsterdam: John Benjamins. 115-136. (közlés elfogadva)), 2020
Rákosi György: Lokális elkülönülések a magyarban. Adalékok a referenciális függőségek nyelvtanához, Dékány Éva, Egedi Barbara, Halm Tamás, Hegedűs Veronika, Pintér Lilla & Surányi Balázs (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok. (közlésre elfogadva), 2020
Szűcs Péter: On clause-initial discourse-related constructions in English and Hungarian, Berlin: Language Science Press. (közlésre elküldve), 2020




Back »