 |
Realms of national and religious memory in early modern and modern Hungary
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112335 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Fazakas, Gergely Tamás |
| Title in Hungarian |
A nemzeti és vallási emlékezet helyei a kora újkori és újkori Magyarországon |
| Title in English |
Realms of national and religious memory in early modern and modern Hungary |
| Keywords in Hungarian |
emlékezethelyek (lieux de mémoire), kulturális és kommunikatív emlékezet; dialogikus emlékezet és ellen-emlékezet; nemzeti, vallási és kulturális identitás; kollektív trauma |
| Keywords in English |
realms of memory (lieux de mémoire); cultural and communicative memory; dialogic memory and counter-memory; national, religious and cultural identity; collective trauma |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | History (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Modern history |
|
| Panel |
Literature |
| Department or equivalent |
Institute of Hungarian Literature and Cultural Studies (University of Debrecen) |
| Participants |
Bényei, Péter
Bódi, Katalin
Lapis, József
Miru, György
Orosz-Réti, Zsófia
Orosz-Réti, Zsófia
Száraz, Orsolya
Takács, Miklós
|
| Starting date |
2015-02-01 |
| Closing date |
2019-01-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.842 |
| FTE (full time equivalent) |
8.83 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Noha a kulturális és kommunikatív emlékezet újabb nemzetközi kutatásaiban előtérbe került a lieux de mémoire Pierre Nora által kidolgozott elméleti kerete, eddig csupán néhány kutató vizsgálta ebből a szempontból a kora újkori és újkori magyarországi nemzeti és vallási emlékezetet. Jelen kutatási tervünket három korábbi projekthez kapcsolódva dolgoztuk ki; melyekben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi karának munkatársai, valamint külső partnereink vettek részt. Ezek nyomán az a célunk, hogy a kulturális és kommunikatív emlékezet, az emlékezethelyek, valamint a megemlékezések történetének nyugat-európai kutatási túlsúlyát Kelet-Közép-Európa irányába is elmozdítsuk.
Tervezett alapkutatásunk a kora újkori és újkori magyarországi emlékezetek és ellenemlékezek rendszeres feltárását fogja elvégezni, az eltérő vallási, nemzeti és kulturális identitások által meghatározott, soknemzetiségű és sokvallású Kárpát-medencében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Azt feltételezzük, hogy a Kárpát-medence versengő nemzeti és vallási emlékezeteinek és ellenemlékezeteinek csupán a rendszerezett és összehasonlító feltárása képes arra, hogy, Aleida Assmann szavaival élve (2013), „a közös emlékezést a monologikus struktúrák felől a dialogikus irányába mozdítsa el”. Bár Pierre Nora figyelmen kívül hagyta a vallási emlékezethelyek kutatását, egy sikeres német kutatási projekt kontextusa felől (‘Religiöse Erinnerungsorte in Ostmitteleuropa’) abban vagyunk érdekeltek, hogy azzal is foglalkozzunk, hogy a reformáció, a szentek és mártírok katolikus és protestáns kultusza, illetve más, a vallással kapcsolatos események, személyek, szövegek stb. miképpen értelmezhetők mint emlékezethelyek.
A longitudinális és komparatív kutatás megalapozása a magyarországi emlékezetvizsgálatokban ahhoz vezethet, hogy projectünk alaposabb értelmezését adhatja a kulturális és vallási megemlékezéseknek mint kultúrákon és felekezeteken átívelő jelenségeknek, valamint további kutatásokat inspirálhat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatócsoportunk már korábban megalapozott egy irodalomtörténészek, történészek és italianisták együttműködésén alapuló kutatási projektet, amelynek keretében e kutatók egyháztörténeti és antropológiai szempontú vizsgálatokat is végeztek. Mivel kutatócsoportunk tagjai számos korszakkal és kutatási területtel foglalkoznak, eltérő nézőpontokból közelítve, képesek leszünk arra, hogy sokféle magyarországi nemzeti és vallási emlékezethelyet tárjunk fel. Továbbá rendszerezett alapkutatásokat és több longitudinális kezdhetünk el a magyarországi emlékezethelyekkel kapcsolatban: a kora újkori mártírokról és szentekről való megemlékezésről, a reformációra való emlékezésről, a „pápista-protestáns” ellentétről; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc különböző szempontú (történeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti és történet antropológiai emlékezetéről); a 20. századi kollektív traumákról (a két világháborúról, Trianonról, illetve a holokausztról) való megemlékezések kérdéseiről.
Eredményeinket idegen nyelvű és magyar tudományos előadások, tanulmányok, monográfiák, tanulmánykötetek formájában fogjuk közzétenni, egyetemi kurzusokon és a honlapunkon ismertetni (WebSite of Hungarian National and Religious Memory). Megkíséreljük bemutatni az emlékezethelyek jelentésének és funkciójának változásait: a kialakulásuktól kezdve az azt követő évtizedek vagy évszázadok változásain keresztül, amennyiben lehetséges, a jelenünkig. Azt vizsgáljuk, hogy az utókor és a jelen miképpen használja és instrumentalizálja a múltat. A dialogikus emlékezet, a párhuzamos emlékezetek, valamint az emlékezet és ellen-emlékezet fontos elméleti-fogalmi keretként jelenik meg kutatásainkban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyarországi nemzeti és vallási emlékezethelyek általunk tervezett kutatása olyan tudományos eredményeket fog hozni, amelyek lehetősé teszik a magyarországi nemzeti identitás(ok) jobb megértését egy tágabb időbeli és regionális kontextusban. A lieux de mémoire koncepciójának, illetve a kommunikatív és kulturális emlékezet kutatásának újragondolása a traumatanulmányok összefüggésében többféle magyarázatot adhat a magyarországi politikai krízisek és csapások „feldolgozására” a közép-európai és európai kontextusban. S arra is taníthat, hogy miképpen kezeljük a mérhetetlen közösségi pusztulásokat és fájdalmakat, akár nemzeti, akár vallási szempontból értelmezhetőek azok.
Kutatócsoportunk tagjainak és külső partnereinknek lehetőségük lesz a különféle módszertani megközelítések összehasonlítására és megvitatására, hogy ez is a kutatás fejlesztéséhez járuljon hozzá, és egy későbbi, nagyobb projektet is előkészítsen külföldi partnereinkkel. Így megalapozhatóvá válik egy kritikai, ám reflektív attitűd a Kárpát-medence különböző nemzeteinek közös múltja és közös jövője felé.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Although the construction of lieux de mémoire (realms or sites of memory) by Pierre Nora has come to the forefront in recent international research of cultural and communicative memory studies, there are only a few scholars who have already examined the early modern and modern Hungarian national and religious memory from this aspect. We build up our planned investigation on three prior research projects, in which both our members and other colleagues from the Faculty of Arts of the University of Debrecen and external partners have been involved as contributors. Following these projects we try to shift the centre of Western research on cultural and communicative memory, on the realms of memory, and on the history of remembrances towards East-Central Europe. Our planned basic research aims to explore systematically the constructions of early modern and modern Hungarian memories and counter-memories as a mixture of different religious, national and cultural identities in a multi-ethnic and multi-confessional Carpathian Basin.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We suppose that only a systematic and comparative study of competing national and religious memories and counter memories in the Carpathian Basin can only shift us, according to Aleida Assmann (2013), “from a monologic to a more dialogic structure” of the communal memory. Although Pierre Nora neglected religious sites of memory in general, in the context of a successful German project (‘Religiöse Erinnerungsorte in Ostmitteleuropa’) we are involving to investigate how the Reformation, the cult of Catholic and Protestant martyrs or saints, and other religious events, persons, texts etc. can also be interpreted as realms of early modern memory.
Founding the new method of longitudinal and comparative investigations in Hungarian memory studies, our project may facilitate a deeper understanding of cultural and religious remembrances as cross cultural and cross confessional phenomena, as well as encourage further study.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In our research group we have already developed a collaborative research project of literary historians, historians, and Italianists who are also working on issues of church history and anthropology. As our members are working on several eras, research fields, and investigating from different aspects, we will be able to cover numerous realms of Hungarian national and religious memory, which are/were established parts of our collective memory. We can also start systematic basic researches and several longitudinal studies of Hungarian realms of memory: commemoration of early modern saints and martyrs, the remembrance of the Reformation in Hungary, and the ‘Papist–Protestant controversy’; the memory of the Revolution and War for Independence of 1848/49 from several aspects of history, art history, literary history and historical anthropology; issues of commemoration and remembrance of twentieth century collective traumas, such as the two World War, the treaty of Trianon and the Holocaust.
Our achievements will be published in conference papers, studies, monographs, volume of studies, courses for university students, and our ‘WebSite of Hungarian National and Religious Memory’, both in Hungarian and in foreign languages. We will attempt to demonstrate the changes of realms (or sites) of memory, regarding meaning and function of these, from its formation up to the following decades or centuries till the present day, if possible. We investigate how the past were used and instrumentalized in later times and how it is used in the present. Dialogic memory, parallel memories, as well as memory and counter-memory will be appearing as important theoretical and terminological framework of our research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our proposed project on realms of Hungarian national and religious memory will produce research outcomes that will facilitate a greater understanding of Hungarian national identity/ies, in a wide temporal and regional context. Reconsideration of the concept of lieux de mémoire and of communicative and cultural memory in the context of trauma studies offers some formulations for explaining the ‘working through’ of political crises and calamities from early modern to modern Hungary in a Central-European and European context, and show us how to consider consequences of devastating loss and pain of a community, whether national and/or religious.
We provide a forum in which methodologies can be compared and discussed between members of our research group, and external partners in order to develop the research itself, and to work towards a major project with our foreign partners. It can help us to establish a critic, but self-reflexive attitude towards the common past and common future sof different nations in the Carpathian Basin.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018, 2018 | | Takács Miklós: Sebek és szavak – Traumakultúra, traumairodalom, Budapest, Kalligram, 2018 | | Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Imre Mihály (szerk.): A reformáció emlékezete a kora újkorban – Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. századi Magyarországon, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (Loci Memoriae Hungaricae, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Takács Miklós, S. Varga Pál, vol. VIII.), 2018 | | Fazakas Gergely Tamás: A tudatlanság homálya és a reformáció világossága: A reformáció emlékezete mint antithetikus beszédmód a kora újkorban, A reformáció emlékezete a kora újkorban – Protestáns és katolikus értelmezések a 16–18. századi Magyarországon, Fazakas Gergely T., Száraz Orsolya, Imre M., Debrecen, DEK, 2018 | | Takács Miklós, Réti Zsófia, Donald E. Morse (eds.): The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age, Debrecen, Debrecen University Press (Loci Memoriae Hungaricae VIII.), 2018 | | Takács Miklós: Preface, The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age, ed. by Donald E. Morse, Zsófia O. Réti, Debrecen University Press (Loci Memoriae Hungaricae VIII.), 7-8., 2018 | | Réti Zsófia: Memory of Networks, Networks of Memory, The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age, ed. by Donald E. Morse, Zsófia O. Réti, Miklós Takács, Debrecen, Debrecen University Press, 2018, 10-23., 2018 | | Bódi Katalin: Image and Imagination: Te Changing Role of Art fromthe Nineteenth Century to the Present in Hungarian National Memory, The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age, ed. by Donald E. Morse, Zsófia O. Réti, Miklós Takács, Debrecen, Debrecen University Press, 92-104., 2018 | | Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya (szerk.): Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (Debreceni Irodalom- és Kultúratudományi Tananyagok, 2.), 2019 | | Száraz Orsolya: A kereszténység védőbástyája, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019, 24-61., 2019 | | Fazakas Gergely Tamás: Mohács mint emlékezethely, I. (1526–1750), Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 62-77., 2019 | | Fazakas Gergely Tamás: A magyarországi protestáns gályarabok emlékezete: a 17. századi kéziratos hagyománytól az emlékezet 19. század végi térbeliesítéséig, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 90-99., 2019 | | Bényei Péter: Az 1848–1849-es szabadságharc emlékezethellyé válása, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 100-115., 2019 | | Bódi Katalin: A 19. századi magyar történelmi festészet és az emlékezés, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 175-187., 2019 | | Réti Zsófia: A nyolcvanas évek emlékezetpolitikai stratégiái, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 162-173., 2019 | | Takács Miklós: A holokauszt mint emlékezethely, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 152-161., 2019 | | Takács Miklós: A Don-kanyar mint emlékezethely, Magyar emlékezethelyek: A nemzeti és a lokális emlékezet kérdései, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 146-151., 2019 | | Fazakas Gergely Tamás, Bódi Katalin, Lapis József (szerk.): Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig: A „debreceniség” mintázatai és párhuzamai (sajtó alatt), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (Loci Memoriae HUngaricae, IX.), 2019 | | Fazakas Gergely Tamás: Október 31. emlékezete: Református térhasználati gyakorlatok a 19. század végi Debrecenben, Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig: A „debreceniség” mintázatai és párhuzamai, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (sajtó alatt), 2019 | | Fazakas Gergely Tamás: Az emlékezés és a kegyesség nyelvhasználata (Tanulmányok a kora újkori református irodalom- és művelődéstörténetről), (sajtó alatt), Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (Loci Memoriae Hungaricae, X.), 2019 | | Miru György: Szabad György Kossuth-értelmezése, Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága, szerk. Dénes Iván Zoltán, Budapest, Ráció Kiadó, 2018, 143–167., 2018 | | Miru György: Teleki László, a szabadságharc diplomatája., Diplomata írók – író diplomaták, szerk. Bárány Attila – Pusztai Gábor, Debrecen, 2018 (Memoria Hungariae 6.), 83–100., 2018 | | Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján, Századok 151. évf. 2017. 6. sz. 1269–1290., 2017 | | Miru György: Szabad György Kossuth-értelmezése, Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága, szerk. Dénes Iván Zoltán, Bp., Ráció Kiadó, 2018. 143–167., 2018 | | Takács Miklós, S. Varga Pál, Karl Katschthaler (szerk.): Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, Loci Memoriae Hungaricae (hg. Gergely Tamás Fazakas, Orsolya Száraz, Miklós Takács, Pál S. Varga), vol. IV.., 2017 | | FAZAKAS Gergely Tamás, TAKÁCS Miklós, Bárány Attila, Pusztai Gábor (szerk. és előszó): Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar–holland kapcsolatok, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017 (Loci Memoriae Hungaricae, 6)., 2017 | | Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely: a kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása, Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar-holland kapcsolatok, szerk. Bárány A., FAZAKAS Gergely Tamás, Pusztai G., Takács Miklós, Debrecen, DEK, 177-189., 2017 | | Réti Zsófia: Nekünk nyolcvan. Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez: Korabeli stratégiák, populáris mítoszok és ezek utóélete, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, Loci Memoriae Hungaricae (szerk. Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Takács Miklós, S. Varga Pál), vol. VI., 2018 | | Réti Zsófia: A hálózatok emlékezetei, az emlékezetek hálózatai, Studia Litteraria, 2018/3-4 (A kulturális emlékezet mintázatai), 182-195., 2018 | | Bényei Péter, Száraz Orsolya (szerk.): A kulturális emlékezet mintázatai (tematikus folyóiratszám), Studia Litteraria, 2018/3-4., 2018 | | Bényei Péter: „Nagy idő múlt a nagy harc óta!” A kőszívű ember fiai emlékezeti munkája, Studia Litteraria, 2018/3-4 (A kulturális emlékezet mintézatai), 23-68., 2018 | | Bódi Katalin: „Néger atyafiak” Emlékezettörténeti epizód a millenniumi ünnepségekről, Studia Litteraria, 2018/3-4 (A kulturális emlékezet mintázatai), 84-97., 2018 | | Bódi Katalin: Image and Imagination: The Changing Role of the Painting from the 19th Century to the Present in the Hungarian National Memory, Cultural Heritage in the Digital Age, International Workshop, Debrecen, 2015. május 28–29., 2016 | | Bényei Péter, Gönczy Monika, S. Varga Pál (szerk.): Emlékezet és irodalom: Kemény Zsigmond, 1814-2014., Studia Litteraria, 2014/3-4 (tematikus szám)., 2015 | | Lapis József: Galíciától az Isonzóig. Az első világháborús magyar líra, Az I. világháború emlékezete, szerk. Takács Miklós, Rácz István (Studia Litteraria, 2015/3-4), 142-156., 2015 | | Bényei Péter: 1848/49 mint kollektív trauma (Kemény Zsigmond: Forradalom után), Alföld, 2015/12, 75-87., 2015 | | Takács Miklós: A harctéri idegsokkos katona és az úriasszony különös találkozása, Az első világháború emlékezete, szerk. Takács Miklós, Rácz István (Studia Litteraria, 2015/3-4), 105-124., 2015 | | Takács Miklós és Rácz István (szerk.): Az első világháború emlékezete, Studia Litteraria, 2015/3–4 (tematikus szám), 2015 | | Miklós Takács, Pál S. Varga, Karl Katschthaler (szerk.): Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848 (megjelenés előtt), Loci Memoriae Hungaricae, IV., 2016 | | Takács Miklós: A traumatikus emlékezet mint kompozíciós elv Nádas Péter Párhuzamos történetekjében, Kalligram, 2015/3, 37-44., 2015 | | Miru György: Republikánus szabadság és demokratikus önkormányzat, Kossuth példáján, Res publica – pro patria – virtus. A klasszikus és modern republikanizmus és patriotizmus politikai eszmetörténete, szerk. Nagy Ágoston, Bp., NKE (megj. előtt), 2016 | | Fazakas Gergely Tamás: A magyar protestáns gályarabok emlékezete a 19. század második felében (Egy kutatási irány lehetőségeinek első vázlata), In memoriam Görömbei András, szerk. Baranyai Norbert, Imre László, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015, 121–134., 2015 | | Lapis József: Galíciától az Isonzóig. Az első világháborús magyar líra, Az I. világháború emlékezete, szerk. Takács Miklós, Rácz István (Studia Litteraria, 2015/3-4), 142-156., 2015 | | Bényei Péter: 1848/49 mint kollektív trauma (Kemény Zsigmond: Forradalom után), Alföld, 2015/12, 75-87., 2015 | | Takács Miklós: A harctéri idegsokkos katona és az úriasszony különös találkozása, Az első világháború emlékezete, szerk. Takács Miklós, Rácz István (Studia Litteraria, 2015/3-4), 105-124., 2015 | | Miklós Takács, Pál S. Varga, Karl Katschthaler (szerk.): Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848 (megjelenés előtt), Loci Memoriae Hungaricae, IV., 2017 | | Takács Miklós: A traumatikus emlékezet mint kompozíciós elv Nádas Péter Párhuzamos történetekjében, Kalligram, 2015/3, 37-44., 2015 | | Miru György: Republikánus szabadság és demokratikus önkormányzat, Kossuth példáján, Res publica – pro patria – virtus. A klasszikus és modern republikanizmus és patriotizmus politikai eszmetörténete, szerk. Nagy Ágoston, Bp., NKE (megj. előtt), 2016 | | Takács Miklós: Vorwort, Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848 (Loci Memoriae Hungaricae, IV.), hrsg. M. Takács, K. Katschthaler, P. Varga, 2017 | | Bényei Péter: Kollektives Trauma, kommunikatives Gedächtnis: 1848/49 als Erinnerungsort im Novellenzyklus von Mór Jókai (Schlachtenbilder und Scenen aus Ungarns Revolution 1848 u.1849), Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848(Loci Memoriae Hungaricae,4), hrsg. M. Takács,K. Katschthaler,P. Varga, 139-160, 2017 | | Fazakas Gergely Tamás: Die Erinnerung an die protestantischen Galeerensträflinge des 17. Jahrhunderts nach dem Freiheitskampf 1848/1849 in Debrecen, Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848(Loci Memoriae Hungaricae,4), hrsg. M. Takács,K. Katschthaler,P. Varga,104-127, 2017 | | Bódi Katalin: Peindre la ville - Le thème urbain dans la peinture hongroise dans la 2e moitié du 19e s., Le romanesque de la ville - Séminaire interdisciplinaire, Debrecen, 17–18. 11. 2016., 2017 | | Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely: a kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása, Alföld - Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 2017 (megj. előtt), 2017 | | Miru György: A Balítéletekről és a politikai nyelvek, Natio est semper reformanda. Tanulmányok a 70 éves Gergely András tiszteletére, szerk. Anka László et al., Bp., L'Harmattan, 104-115., 2016 | | Miru György: Morális értékek és megosztható javak a reformkori politikai gondolkodásban, Történelmi Szemle 58. évf. 2016. 4. sz. 541–554., 2016 | | Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai. Kossuth az autokratikus hatalom ellen, Századok, 150(2016)/5, 1259–1272., 2016 | | Miklós Takács, Pál S. Varga, Karl Katschthaler (szerk.): Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848, Loci Memoriae Hungaricae, IV., 2017 | | Miru György: Republikánus szabadság és demokratikus önkormányzat, Kossuth példáján, Res publica – pro patria – virtus. A klasszikus és modern republikanizmus és patriotizmus politikai eszmetörténete, szerk. Nagy Ágoston, Bp., NKE, 2016 | | Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely: a kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása, Alföld - Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 2017/7, 71-83., 2017 | | FAZAKAS Gergely Tamás, TAKÁCS Miklós, Bárány Attila, Pusztai Gábor (szerk. és előszó): Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar–holland kapcsolatok, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017 (Loci Memoriae Hungaricae, 6)., 2017 | | Fazakas Gergely Tamás: Emlékezzetek hálaadással, imádkozva a nemzetért! Az országos könyörgési alkalmak hagyománya, Irodalmi Magazin, 2017/4, 63–66., 2017 | | Takács Miklós: Test, trauma, teatralitás: a tanúságtétel újraértelmezése a Tünet Együttes Sóvirág – avagy a létezés eufóriája című előadásában, A tanúsítás bizonyosságai, szerk. PONGRÁCZ Tibor és VALASTYÁN Tamás, Debrecen–Eger, Debreceni Egyetemi Kiadó – Líceum, 274–295. (Nagyerdei Almanach Könyvek 9.), 2017 | | Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely: a kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása, Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar-holland kapcsolatok, szerk. Bárány A., FAZAKAS Gergely Tamás, Pusztai G., Takács Miklós, Debrecen, DEK, 177-189., 2017 | | Réti Zsófia: Nekünk nyolcvan. Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez: Korabeli stratégiák, populáris mítoszok és ezek utóélete, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó (Loci Memoriae Hungaricae, 6.), 2018 | | Fazakas Gergely Tamás: „Post tenebras lux” (A világosság–sötétség antithetonja és a kálvini reformáció magyarországi nyelvhasználata), Alföld, 2018/3, 41–50., 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
