Association of perceived risk and health behaviour  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
112499
Type PD
Principal investigator Baji, Petra
Title in Hungarian Kockázatok megítélésének szerepe az egészséggel összefüggő döntésekben
Title in English Association of perceived risk and health behaviour
Keywords in Hungarian kockázat, rettegett betegség, egészséggel összefüggő viselkedés, egészségpolitika, egészségbiztosítás
Keywords in English perceived risk, dread disease, health behaviour, health policy, health insurance
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)80 %
Ortelius classification: Health economics
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)20 %
Ortelius classification: Societal behaviour
Panel Economics
Department or equivalent KTK / Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék (Corvinus University of Budapest)
Starting date 2014-10-01
Closing date 2016-09-30
Funding (in million HUF) 12.246
FTE (full time equivalent) 1.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az egészséggel kapcsolatos döntésekkel foglalkozó elméletekben az egyének kockázat-megítélése központi szerepet játszik. Empirikus tanulmányok bizonyítják, hogy a kockázatok értékelése befolyásolja az egészségügyi ellátások (kezelések, szűrések) igénybevételével kapcsolatos döntéseket, és a fizetési hajlandóságot. Korábbi tanulmányok szerint a kockázatok szubjektív megítélése (mennyire “rettegett” a betegség) jobban befolyásolja az egészséggel összefüggő döntéseinket, mint a például a megbetegedés valószínűségéről szóló információk. A szubjektív kockázat-megítélésnek számos olyan társadalmi és pszichológiai aspektusa van, melyet eddig keveset kutattak a szakirodalomban. A kutatási program célja, hogy feltárja a betegségekkel kapcsolatos kockázat-megítélés aspektusait (pl. mitől lesznek “rettegettek” bizonyos betegségek) valamint hogy megvizsgálja, hogy a kockázat-megítélés hogyan határozza meg az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos döntéseinket, és a fizetési hajlandóságot.
A kutatás szisztematikus irodalomkereséssel kezdődik, melyet egy kérdőíves felmérés követ. A felmérésben arra kérjük a válaszadókat, hogy az irodalomkeresésben azonosított dimenziók, jellemzők szerint értékeljenek különböző betegségeket és egészségi állapotokat. Ezen jellemzőkből faktorokat képezve képesek leszünk elhelyezni, rangsorolni a betegségeket “rettegettségük” szerint. A felmérésben diszkrét választás módszerével vizsgáljuk, hogy ezek a faktorok hogyan határozzák meg az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos döntéseinket és a fizetési hajlandóságot.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás két fő kutatási kérdést fogalmaz meg.
1, Milyen faktorok befolyásolják az egyének betegségekre, egészségi állapotokra vonatkozó kockázat-értékelését?
Slovic (1987) szubjektív kockázat-megítélés módszertanával vizsgáljuk, hogy milyen faktorok befolyásolják az egyének betegségekre, egészségi állapotokra vonatkozó kockázat-értékelését. A modell segít feltárni, hogy milyen tényezők teszik “rettegetté” a betegségeket, vagy a kezeléshez kapcsolódó mellékhatásokat. Ezt a megközelítést korábban még nem használták a szakirodalomban a betegségek “rangsorolására”.
2, A kockázat-megítélés dimenziói (pl. hogy mit gondolunk a megbetegedés valószínűségéről, a tünetek súlyosságáról, a kockázatnak való kitettségünkről) hogyan befolyásolják az egyének egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos döntéseit és a fizetési hajlandóságot?
Számos korábbi tanulmány bizonyítja, hogy a kockázat-megítélés különböző dimenziói meghatározzák az egészséggel, és az egészségügyi ellátások igénybevételével kapcsolatos döntéseinket. Ugyanakkor kevesebbet tudunk arról, hogy mi az átváltás ezek között a dimenziók között. A szakirodalomban megválaszolatlan kérdés, hogy a társadalmi kockázat-megítélés hat-e (ha igen, hogyan) az egészségpolitikai, finanszírozási döntésekre.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatásban feltárjuk, hogy milyen dimenziók befolyásolják az egyének betegségekkel kapcsolatos kockázat-megítélését. Az egyik fő kutatási eredménye az lenne, hogy az azonosított faktorok alapján rangsorolni tudnánk a betegségeket azok “rettegettsége” szerint. Továbbá a kutatás feltárná, hogy mi az átváltás ezek között a faktorok között, és hogy a faktorok hogyan befolyásolják az egészségügyi ellátások igénybevételére vonatkozó döntéseinket és a fizetési hajlandóságot.
A kutatási eredmények jól felhasználhatók az egészségpolitikai döntés-előkészítésben, pl. népegészségügyi programok (pl. prevenció, szűrővizsgálatok) kialakításában, és ezek kommunikációjában. A kutatás információkat szolgáltat a döntéshozóknak a lakosság egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos preferenciáiról, mely az egészségügyi kiadások folyamatos növekedésével, és a közfinanszírozás szűkösségével egyre fontosabb szerephez jut a döntéshozatalban. Az eredmények jól felhasználhatók egészségügyi programokkal és technológiákkal kapcsolatos finanszírozási döntések megalapozásához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az, hogy mit gondolunk különböző betegségek kockázatáról, befolyásolja az egészséggel és az egészségügy ellátások igénybevételével kapcsolatos döntésinket. Ha bizonyos betegségektől jobban tartunk, jobban “rettegünk”, sokkal inkább vagyunk hajlandóak részt venni megelőző egészségügyi programokban (pl. szűrővizsgálatok), vagy kezelésekben, még ha ezek bizonyos költségekkel, vagy mellékhatásokkal is járnak. Az, hogy mit gondolunk a betegségek kockázatáról, befolyásolja azt is, hogy mennyit vagyunk hajlandóak fizetni bizonyos ellátásokért.
Tudományos kutatások eddig nem, vagy kevésbé foglalkoztak azzal, hogy milyen tényezők teszik “rettegetté” a betegségeket. Ilyen tényezők lehetnek, hogy mit gondolunk a megbetegedés valószínűségéről, a tünetek súlyosságáról, a saját megbetegedési hajlamunkról, vagy az, hogy a betegség örökletes-e, fertőző-e, halálos-e, vagy hosszútávú következményei vannak, pl. rokkantság.
Ez a kutatás ezeket a tényezőket tárja fel részletesebben, és arra a kérdésre keresi választ, hogy mitől lesznek “rettegettek” a betegségek. A kutatás eredményeképpen képesek leszünk rangsorolni az betegségeket és egészségi állapotokat a “rettegettségük” szerint. Feltárjuk ezen tényezők közti összefüggéseket, és hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az egészségügyi ellátások igénybevételével kapcsolatos döntéseinket. A kutatási eredmények információt szolgáltatnak megalapozott egészségpolitikai, finanszírozási döntésekhez és népegészségügyi programok kialakításához.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In theories related to health behavior risk perception of individuals play a central role. Empirical studies confirm that risk perception influences the decisions on engagement in prevention and different treatments, as well as the willingness to pay for health care services. Previous studies suggest that subjective risk perception (i.e. how dread is the disease) might influence decisions related to health behavior more than information on the likelihood of the events. Subjective perception of risk involves several social and psychological dimensions, which appear to be an under-studied. The project aims to explore the dimensions of risk perception related to health problems and diseases (i.e. what makes a disease “dread”) and the effect of individuals’ risk perception on decisions related to health behavior (e.g. engagement in preventive actions and treatments), the willingness to pay for health care services and health insurance.
In the study an empirical framework will be developed based on an extensive literature review to evaluate different dimensions of risk perception. A survey is also proposed to be carried out, where respondents will be asked to evaluate different diseases and health statuses in terms of dimensions identified by the literature review. Factors formulated based on these dimensions can be used to evaluate and rank the risk of different types of diseases based on their “dreadness”. This methodology has not been used before to rank different health problems and diseases. Discrete choice experiment will be applied to study the tradeoffs between different dimensions of risk perception as well as their effect of health behavior and willingness to pay.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The study has two specific research objectives:
1) To explore the factors that determine risk perceptions related to health problems and diseases
The subjective risk perception framework of Slovic (1987) can be applied to explore the determinants of risk perceptions related to health problems or diseases. In particular, the model helps to better understand what factors make the diseases or the treatment related adverse events dread to the public. This approach has not been used yet to evaluate and rate diseases and health problems based on their “dreadness”.
2) To study the effects of different dimensions of risk perception (e.g. likelihood, severity, familiarity, susceptibility) on health behavior and willingness to pay for health care services.
There is ample evidence suggesting that different dimensions of risk perception (perceived likelihood of the risk, the perceived susceptibility and perceived severity) influence health behavior. However, the relative importance of these factors identified by the first research question, and the tradeoff between these factors could be further explored. Especially, the effect of public risk perception on health care financing decisions has been rarely studied yet.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research would provide novel evidence about the factors that influence risk perceptions related to health problems and diseases. The main contribution of the study will be the ranking of different type of diseases and health statuses based on their “dreadness”. Furthermore, the study would provide better insight in the tradeoffs between dimensions risk perception and their connection to preventive health behavior, engagement in treatment options and willingness to pay for health care services.
The results of this research is expected to provide input for policy making on public health issues related to preventive behaviors (e.g. screening), and inform policy makers on patients’ preferences for different treatment options. With the continuous increase of health expenditure and limited public resources, public preferences have an increasing role in financing decisions. The results on willingness to pay for the dread diseases can be used to support decision making on financing new therapies. The results can be used efficiently in health education and communication of public health programs as well.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

How we perceive risks related to different diseases, influence our actions and decisions. The studies show that when we consider risks high, we are more willing to participate in preventive actions such as screening programs or vaccination, and more willing to agree to be treated, even the treatment has some adverse events. What we think of risks can also influence how much we are willing to pay for different health care services or for health insurance.
Scientific papers have rarely analyzed what makes diseases dread for the public. These can depend on numerous aspects such as the likelihood to get sick, the severity of the symptoms, what we think about our own resistance to the given disease, whether the disease is contagions, fatal or have long-term consequences like disability.
This study aims to explore these aspects, and to give an explanation what aspects make different diseases “dread”. As a result of this research, we will be able to rank different kinds of diseases and health statuses based on their “dreadness”. We will also learn about the most important aspects of risks, which influence our choices and decisions related to health care interventions. The results of the study can be useful inputs for policy makers to design effective public health programs and to make reasonable financial decisions on priorities.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás annak vizsgálatára irányult, hogy az egészségügyi rendszer szereplőinek kockázat-megítélése hogyan befolyásolja egészséggel kapcsolatos döntéseit. A betegek kockázat-megítélése: - Csontritkulásos betegek kockázat-megítélését és a becsült törési rizikót összevetve azt találtuk, hogy a betegek a legtöbb törési rizikófaktorhoz nem társítottak magasabb szubjektív törési kockázatot. - Rettegett betegségeket vizsgálva megállapítottuk, hogy stroke és infarktus után a betegek túlzottan optimisták a túlélésükkel kapcsolatban. - A kockázat-megítélés befolyásolja a fizetési hajlandóságot: magas rizikójú terhesség esetén a nők gyakrabban fizettek hálapénzt orvosaiknak szülés után, mint az alacsony rizikójú egyének. Orvosok kockázat-megítélése és új technológiák: Kimutattuk, hogy bár a gasztroenterológusok többségének fenntartásai vannak új biohasonló szerek alkalmazásával krónikus gyulladásos bélbetegségekben, mégis hajlandók vállalni a terápiához társított esetleges kockázatokat, ha cserében javul a betegek terápiához való hozzáférése. Döntéshozók kockázat-megítélése és finanszírozásai döntések: A kockázat-megítélés (betegség súlyossága, érintett populáció nagysága) ugyanolyan fontos szerepet tölt be egészségpolitikusok finanszírozási döntésében, mint maga a terápia költséghatékonysága. Az eredmények felhasználhatók egészségpolitikai és finanszírozási döntések támogatására és eredményes kezelési stratégiák, népegészségügyi programok kialakításához.
Results in English
The aim of the project was to study how risk perception of different health care actors influence different health related decisions. Risk perception of patients: - Comparing the subjective and objective risk of fractures, we found that osteoporosis patients do not associate increased risk with most of the risk factors. - Comparing the subjective and objective survival after diagnosis of dread diseases, we found that people after stroke or heart attack (conditional on survival) are overoptimistic about their survival probabilities. - Risk perception influences willingness to pay, as we found that women with significant risk are more likely to pay informal payments to their doctors after giving birth. Risk perception of physicians and new technologies: We show that most of the gastroenterologists have concerns about using biosimilar medicines in Crohn’s disease and in ulcerative colitis, while they are willing to trade between the perceived risks of the therapy and the benefits related to access to biological therapy. Risk perception of policy makers and reimbursement decisions: Risk perception (in terms of the severity of disease and the size of the target population) is as important in reimbursement decisions of policy makers as the cost-effectiveness of interventions. Results of the study can support health policy making and reimbursement decisions as well as the establishment of effective treatment strategies and public health programmes.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112499
Decision
Yes





 

List of publications

 
Baji P, García-Goñi M, Gulácsi L, Mentzakis E, Paolucci F.: Comparative analysis of decision maker preferences for equity/efficiency attributes in reimbursement decisions in three European countries., Eur J Health Econ. 17: (7) 791–799, 2016
Baji P, Gulácsi L, Lovász BD, Golovics PA, Brodszky V, Péntek M, Rencz F, Lakatos PL.: Treatment preferences of originator versus biosimilar drugs in Crohn's disease; discrete choice experiment among gastroenterologists., SCAND J GASTROENTERO 51: (1) 22-27, 2015
Baji P, Gulácsi L, Golovics PA, Lovász BD, Péntek M, Brodszky V, Rencz F, Lakatos PL.: Perceived risks contra benefits of using biosimilar drugs in ulcerative colitis; discrete choice experiment among gastroenterologists, Value in Health Regional Issues (Online first: 5 October 2016), 2016
Petra Baji, László Gulácsi, Csaba Horváth, Valentin Brodszky, Fanni Rencz, Márta Péntek: Comparing self-perceived and actual estimated fracture risk by FRAX® of women with osteoporosis, Under review in Archives of Osteoporosis, 2016
Petra Baji, Nicholas Rubashkin, Imre Szebik, Kathrin Stoll, Saraswathi Vedam: Informal cash payments for birth in Hungary: Associations with continuity providers, interventions and respectful maternity care, Under review in Social Science and Medicine, 2016
Petra Baji, Anikó Bíró: Adapation or recovery after health shocks? Evidence using subjective and objective health measures, submitted to Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2016. évi konferenciája, 2016
Baji P, Gulácsi L, Lovász BD, Golovics PA, Brodszky V, Péntek M, Rencz F, Lakatos PL.: Treatment preferences of originator versus biosimilar drugs in Crohn's disease; discrete choice experiment among gastroenterologists., Scand J Gastroenterol., 2015
Baji P, García-Goñi M, Gulácsi L, Mentzakis E, Paolucci F.: Comparative analysis of decision maker preferences for equity/efficiency attributes in reimbursement decisions in three European countries., Eur J Health Econ., 2015
Baji P: A kockázatok megítélésének szerepe az egészséggel összefüggő döntésekben, bírálat alatt: Közgazdasági Szemle, 2015
Baji P, Gulácsi L, Golovics PA, Lovász BD, Péntek M, Brodszky V, Rencz F, Lakatos PL.: Perceived risks contra benefits of using biosimilar drugs in ulcerative colitis; discrete choice experiment among gastroenterologists, Bírálat alatt: Digestive and liver disease, 2015
Baji P: A kockázatok megítélésének szerepe az egészséggel összefüggő döntésekben, bírálat alatt: Közgazdasági Szemle, 2015




Back »