 |
Architectural Drawing and education – contributions to the emergence of a discipline
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112906 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Krähling, János |
| Title in Hungarian |
Építészeti rajz és építészképzés - adalékok egy tudományág fejlődéstörténetéhez |
| Title in English |
Architectural Drawing and education – contributions to the emergence of a discipline |
| Keywords in Hungarian |
építészeti rajz, tervrajz, építészoktatás, építészeti tervezés, építészeti felmérés, épületkutatás |
| Keywords in English |
architectural drawing, plan drawing, architecture education, architectural design, architectural relevation, building archeology |
| Discipline |
| History and Theory of Architecture (Council of Physical Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: History of technology |
|
| Panel |
Engineering, Metallurgy, Architecture and Transport Sciences |
| Department or equivalent |
Department for History of Architecture and of Monuments (Budapest University of Technology and Economics) |
| Participants |
Baku, Eszter Judit
Fehér, Krisztina
Halmos, Balázs
Istvánfi, Gyula
Józsa, Anna Ildikó
Kiss, Zsuzsanna Emília
Kóródy, Anna Nóra
Marótzy, Katalin
Pilsitz, Martin
Sajtos, István
Vukoszávlyev, Zorán
|
| Starting date |
2014-09-01 |
| Closing date |
2018-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
17.783 |
| FTE (full time equivalent) |
11.84 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az építészeti rajz szerepét és annak sajátos oktatási vonatkozásait célzó kutatás szándéka, hogy feltárja az építészek gondolatközléseinek legfontosabb történeti forrását.
A 18. századra jellemző képzési formában, a céhben a vasárnapi rajziskola kötelező volt, a fennmaradt rajzok száma mégis a szervezett építészképzés megindulásától növekedik jelentősen. Az az egyetemi képzés során létrejött rajzanyag különlegesen fontos: az építészetről, mint tudományos és művészeti alkotó tevékenység egységét és háttérbázisát reprezentálja. Az egyetemi építészeti oktatásban kezdetben inkább másolásra és épületfelmérésre, majd fokozatosan a speciális tervfeladatokon át az új értékek létrehozására helyeződött a hangsúly. A kutatás ennek a szemléletváltozásnak a követésére és értékelésére irányul. A BME Építészmérnöki Karán található – a 19. század közepétől a 2. világháborúig terjedő időszakot érintő - történeti rajzanyag, mintakönyv- illetve mintafotó állomány maradványainak feltérképezésével és elemző feldolgozásával, valamint a Magyarországon korábban megjelent publikációk, adattárak elemző összevetésével a kutatás átfogó képet kíván adnia a tervrajz szerepéről és jelentőségéről a magyar építészképzésben.
A BME OIKK archívumával a tervgyűjtemény digitalizálásának és metadata rendszerű adatbázisának kiépítésére megtörténtek az első lépések; amely intézmény hosszú távon a fenntartás, restaurálás szakfeladatait is biztosítja. A kutatás eredményeit nemzetközi és hazai folyóiratokban tervezzük publikálni, amely a hazai építészképzést európai összefüggéseiben is feltárja és elemzi.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az építészoktatás történetéről több átfogó tanulmány készült, amelyekben elsősorban a tantervfejlesztés és a tantárgycsoportok alakulása szerint dolgozzák fel a témát. Külön szempontként jelentkezik az építészeti – funkcióra és térművészeti igényre orientált – tervezés, illetve a műszaki – elsősorban épületszerkezeti és tartószerkezeti igényekkel kombinált – tervezés kialakulása.
A kutatás repertóriumot kíván létrehozni a közgyűjteményekben és oktatási közintézményekben elérhető hallgatói tervrajzokról, valamint adattárat kíván létrehozni a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén fennmaradt építészeti rajzokról. Ezek elemzése során azt a kutatási hipotézist kívánja bebizonyítani, illetve kifejteni konkrét elemzésekkel és adatszerű feldolgozásokkal, hogy az építészoktatásban kezdetben a minta utáni másolás, később a technológiai összetettséget mellőző építészeti – esztétikai kategóriákon alapuló tervezésoktatás, majd – a műszaki tantárgyaknak a tervezési folyamatba integrálásával – ennek komplex szintézise jött létre. A fellelhető rajzanyag elemzése és a kérdés kifejtése során a legfontosabb szempont az elméleti háttérbázis – az építészeti szakirodalom, az elméleti és gyakorlati munkák, a szemléletet meghatározó művek és az oktató professzorok – felkutatása és árnyalt elemzése. A kutatási hipotézis bebizonyítása, megválaszolása így a hazai építészoktatás, illetve tágabb értelemben az építészetnek mint tudománynak az elméleti beágyazottságát és elmélettörténetének fontos aspektusait világítja meg.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az építészeti oktatás töredékesen fennmaradt – és közintézményekben, levéltárakban szétszórt, illetve megsemmisült – tervanyagának átfogó elemző feldolgozása mindez idáig nem történt meg. Jelentős résztanulmányok születtek, amelyek az építészképzés különféle intézményeire (elsősorban a nem felsőfokú rajziskolákra) illetve időszakokra összpontosítottak. A BME Építészmérnöki Karán jelentős történeti tervanyag lappang, amely a hazai építészeti kultúra alapvető és felbecsülhetetlen forrása az 1870-es évektől a 20. század közepéig. Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékéről az 1990-es évek végén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tervtárába került a hallgatói rajzanyag, amely ott feldolgozatlanul maradt. A Hivatal átalakulásával az egykor átadott tervrajzok az Építészmérnöki Karra feldolgozás nélkül visszakerültek, így az anyag kutathatóvá vált, amelynek szintetizáló feldolgozása jelentős új eredményeket ígér. Ennek feldolgozása, katalógus-szerű bemutatása, elméleti és gyakorlati hátterének az egyetemes építészet alapműveire vonatkoztatott elemzése adja a kutatás egyik alappillérét. Ennek elvégzése a magyarországi építészeti kultúra történetének fontos, mindez idáig feldolgozatlan fejezettel bővíti. A kutatást és elemzést további intézmények (egykori rajziskolák, Felső Építő Ipariskola) hasonló hallgatói tervanyagaira is ki szeretnénk bővíteni, repertórium-jellegű áttekintéssel.
A rajzanyag elemző feldolgozása, nemzetközi kontextusba helyezése a magyar építészoktatás historiográfiájának fontos kiterjesztését eredményezheti. Hozzásegít annak a kérdésnek az árnyalt megválaszolásához, hogy milyen elméleti háttér, milyen építészeti művek, milyen hazai és nemzetközi szemléletformáló tendenciák járultak hozzá a magyar építészet 19-20. századi fejlődéséhez, és kik voltak ennek fő alakjai.
A kutatás gyakorlati eredményeként megteremtődhet annak lehetősége, hogy a fellelt rajzokat kutatható építészeti gyűjteménybe integráljuk – ennek intézménye a BME levéltára – illetve kiállítsák (ehhez további forrás szükséges). A katalógus és az esetleges kiállítás a nagyközönség számára is betekintést adhat ebbe a jelentős rajzgyűjteménybe.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az építészeti rajz mindmáig a legfontosabb építészeti kifejezőeszköz. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara a magyar építészképzés legfontosabb intézménye, több mint másfél évszázadon át az egyetlen egyetemi szintű építészmérnök képzőhely volt. Az örökségvédelem intézményeinek átszervezésével visszakerült az Építészettörténeti és Műemléki Tanszékre az a lényegében feldolgozatlan, ma közel hétezer rajzot tartalmazó gyűjtemény, amely a tanszék történetének, de a magyarországi egyetemes építészképzésnek is a leglátványosabb tárgyi emléke. A kutatás során ennek adattár-szerű, kutatható feldolgozását, valamint a közgyűjteményekben sporadikusan megtalálható hasonló rajzgyűjemények repertóriumával a téma tudományos feldolgozását célozza. A kutatás súlypontja az 1870-es évektől a 20. század közepéig terjed. Az építészoktatás rajzi örökségének elemzése az építészet tudományos és elméleti háttérbázisát világítja meg. A hallgatói rajzok és az egyetemen oktató – a korabeli nagyobb tervezési munkáknál is vezető szerepet betöltő – professzorok (többek közt Steindl, Hauszmann, Schulek, Wälder, Kismarty-Lechner, Kotsis, Friedrich) munkái az elmélet és gyakorlat viszonyának átalakulásáról, a tervezés és a történeti építészet fokozatos differenciálódásáról szólnak. A kutatás az építészeti tervezés mint művészeti és műszaki alkotótevékenység fejlődését, elméleti és tudományos bázisának átalakulását dolgozza fel. Az épületfelmérések, pályázatok és megvalósult tervek elemzése a magyar építészettörténet legújabb kori történetéhez is fontos alapkutatásként szolgálnak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research on architectural drawings and especially their role in education touches upon the most important historic source of communicating ideas of the architects.
Schools of drawing education on sundays had been mandatory int he training system of the guilds typical for the 18th century, however, the number of students’ drawings increased only after institutionalized training of architects has been established. Plans created in university education are of special importance – they give a general idea of architecture as a creative activity along with its complex background of art and science. Education of architects initially emphasized the copying and surveying of buildings which gradually developed through specialised design tasks to creation of new values. The main focus of the present research is to follow and evaluate this change of approach.
The research focuses on the exploration of the plan collections of the Faculty of Architecture at BME. By charting and analysing the remained stock of historical drawings, sample books and photos int he period from the mid 19th century to till WWII, as well as assessing former publications and databases, this project hopes to give an overview of the role and importance of drawings in the history of architectural education.
Initiatives to establish a digital database of metadata records has been taken with the archive of the university, BME OMIKK, which will also host the plan collection caring for its professional maintenance and restoration. The research results will be published in international and local periodicals analysing and evaluating the instruction of architects in European context.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Several comprehensive studies have been made on the history of architectural education; these usually deal with the topic as per development of syllabus and changes of subject groups. Evolution of architectural design – focusing on function and artistic shaping of space – and engineering – based on frames and structures – emerge as separate points of view.
Our project is aiming to create a register of drawings and designs by students of architecture available in the archives of BME Department for History of Architecture and of Monuments, as well as in other public collections and schools of architecture. Analysis of these should confirm the hypothesis that the education of architects developed from copying samples through a method based on architectural-esthetic categories disregarding technical complexity towards a synthesis integrating engineering subject into the process of planning. While examining the drawings available the main issue is define and analyse the theoretic background, which means scientific literature, publications on theoretical and practical issues, as well as dominant professors and works of architecture of the time. Proving the hypothesis and answering the questions emerged should shed light on important aspects of theoretical embeddedness of architecture and the importance of the history of theory in teaching architecture, or in a wider context, in architecture as a scientific discipline.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The analytic survey and elaboration of drawings and designs produce in the education of architecture has not been done yet. This stock of data has subsisted fragmentary, and is stored in different institutions and archives. Several publications are known on different schools of architecture in different ages – mainly schools under the academic level. At BME Faculty of Architecture a significant volume of drawings lurks which is fundamental and priceless resource of architectural culture of the period between 1870 and the midle of the 20th century. In the early 1990’s the archive of students’ drawings of the Department for History of Architecture and of Monuments was relocated to the archive of the National Office of Cultural Heritage (KÖH), and has remained intact since. After the reorganization of the institute the drawings were brought back to the Faculty of Architecture unprocessed. Thus the archive became accessible and a systematic elaboration promises remarkable new results. To catalogue the drawings and to analyse their theoretical and practical background regarding the most important works of architecture will provide one of the main pillars for the project. This will add an important, so far not discussed chapter to the general history of Hungarian architecture. We would like to extend our project to overview the students’ works of other schools – such as art schools or the so-called Felső Építő Iskola.
Analytic procession of the material and placing it into an international context will result in an important extension of the historiography of Hungarian architecture. It will help to answer the questions like what theoretical background, which works of architecture, which domestic and international tendencies had contributed to the development of the 19th and 20th century Hungarian architecture, and who the main figures of this process were.
As a practical outcome of the project the possibility can be provided to integrate the designs discovered into an architectural collection – in the university archive of BME – and organize exhibitions. The catalogue and exhibition would make this important collection accessible for the public as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Architectural drawing has been the most important media to express a concept. Faculty of Architecture at Budapest University of Technology and Economics is the most important institute of architectural education in Hungary, and had been the only one on academic level for more than one and a half centuries. Following the recent institutional reorganization of monument protection a collection of about 4000 drawings were brought back to the Department for History of Architecture and of Monuments. This volume of mainly unprocessed drawings are the most spectacular relics of the history of the Department as well as the history of training architects in Hungary in general. Our project is aiming at elaborating this material as well as cataloguing the fragments of similar architectural drawing collections available in different institutions, and a scientific analysis of the topic. The focus of the research is on the era between the 1870’s and the 1950’s. Examining the drawn heritage of architectural education will shed light on the scientific and theoretical background of architecture. The works by students, by professors playing a leading role in important planning tasks of their time – Steindl, Hauszmann, Schulek, Kotsis among others – tell the story of development in theory and practice, and represent a gradual differentiation of historical architecture and contemporary design. The research elaborates the metamorphosis of the scientific and theoretic base of architecture as creation of art and as a technological planning process. Analysis of building surveys, competition entries and plans realized serve as an important basic research on the history of Hungarian architecture.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
