Electoral and political behaviour in Hungary, 1920–1947  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
113041
Type PD
Principal investigator Ignácz, Károly
Title in Hungarian Választói és politikai magatartás Magyarországon, 1920–1947
Title in English Electoral and political behaviour in Hungary, 1920–1947
Keywords in Hungarian választói magatartás, politikai magatartás, Magyarország, Horthy-korszak
Keywords in English voting behaviour, political behaviour, Hungary, Horthy era
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: History
Panel History
Department or equivalent Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.
Starting date 2014-09-01
Closing date 2017-09-30
Funding (in million HUF) 12.960
FTE (full time equivalent) 3.08
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja, hogy új megközelítéssel és módszerrel vizsgálja a választói és politikai magatartást Magyarországon 1920 és 1947 között. A témával foglalkozók többsége a nyílt szavazást és más korlátozó tényezők szerepét olyan súlyúnak ítélték, hogy lemondtak a nyílt kerületek „imitált választásainak” alaposabb vizsgálatáról, és a korabeli választói magatartás domináns formájának a politikai passzivitást és a tekintélyuralmi viszonyok elfogadását, legitimálását tartották. Azt az adottságot azonban, hogy a két világháború közötti Európában szinte egyedülálló módon Magyarország túlnyomó részén fennmaradt a nyílt szavazás, ki is lehet használni a választási magatartás kutatásánál, csak más megközelítést és módszereket kell alkalmazni. Olyan átfogó kutatás azonban még nem folyt, amely a Horthy-korszakban az egyénre lemenő vizsgálatot és a közösség jellemzőinek (a politikai, társadalmi és kulturális miliőnek) feltárását együtt végzi el és veti össze, hosszabb időtávban, a választási magatartás állandó és változó tényezőinek bemutatásával. A kutatást kiterjed a többpárti, titkos választások 1939 és 1947 közötti időszakra is. Ez segítséget ad a választói magatartás korábbi megnyilvánulásainak pontosabb értelmezéséhez, másfelől követni lehet a megismert helyi közösségek közéletét a változó körülmények között. Az 1938 utáni időszakra értelemszerűen már csak aggregált választási adataink vannak, de meg lehet őrizni a kutatás komplex megközelítésmódját, az egyéni döntések és a közösségi miliő elemzését.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A Horthy-korszak tekintélyelvű rendszerében 1938-ig a nyílt szavazás volt a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a hatalmon lévő kormánypárt az egymást követő választások rendre abszolút többséget szerezzen. A legtöbb nyílt választókerületekben rendre a kormánypárti jelöltek szereztek képviselői mandátumot. Ennek ellenére több területen tartósan jelen volt egy jelentős választópolgári tömeg, amely a nyílt állásfoglalás mellett is vállalta ellenzéki jelöltek támogatását, sőt egyes választókerületekben vagy egyes településeken akár többséget is alkothattak. Felmerül a kérdés, hogy e „csoport” tagjai miért szavaztak, szavazhattak a hatalom ellenében. A helyi társadalom, közélet jellege mennyiben magyarázza ezt a fajta politikai magatartást, és az ellenzéki szavazók más szempontból is alkottak-e, s ha igen, milyen közösséget? Hogyan viszonyult mindehhez az országos és helyi hatalom, tett-e különböző (pl. represszív vagy engedményeket tevő) intézkedéseket a „tiltakozók” meggyőzése, leszerelése, számuk csökkentése érdekében? A korszak nagyobb országos folyamatai (pl. politikai mobilizáció és demobilizáció, indoktrináció) hogyan jelentek meg helyi szinten, a központ terveknek és szándékoknak milyen volt a gyakorlati megvalósulásuk? 1939 és 1947 között Magyarországon többpárti, titkos választások voltak, miközben országos politikában átfogó rendszerváltás történt. Milyen átalakulás eredményezett mindez a helyi politikai magatartásformákban? Végül mik a választói és politikai magatartás állandó és az egyedi jellemzői a vizsgált közösségekben? Milyen tényezők befolyásolják a különböző magatartásformákat, és mi a szerepük és fontosságuk?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A nyílt szavazású terület és időszak részletes vizsgálata Magyarországon 1920 után olyan újdonság, amely mindenképpen más megvilágításba helyezi azt, amit erről korábban gondoltunk. A kapott eredményeket összevetem a korábbi szakirodalom megállapításaival, hogy árnyaljam, bővítsem, esetenként cáfoljam a vizsgált korszak politikai, és azon belül a választói magatartással kapcsolatos eddigi, elsősorban aggregált adatokra épülő ismereteinket. A nagyobb folyamatok (politikai mobilizáció és demobilizáció, indoktrináció) gyakorlati megvalósulásának vizsgálata a korszak általános megítéléséhez is új adalékokkal szolgál. Tágabb értelemben a kutatás hozzájárul a történeti választáskutatás elméleti és módszertani vitáihoz. Miután a választói magatartás magyarázatánál igyekszik számba venni minél több lehetséges tényezőt, ezért azok szerepéről, fontosságáról is egyfajta képet fog adni. Vizsgálható lesz az a hipotézis, hogy a társadalmi-gazdasági státusz alapvetően meghatározza-e a választói magatartást, illetve más befolyásoló tényezők játszhatnak-e fontos szerepet, s ha igen, mikor és milyen módon. Végül a kutatás új eredményt hoz a politikatörténet területén is a politika társadalomtörténeti megközelítésével. Nem a hagyományos (helyi) eseménytörténetet írja le, hanem hozzájárul annak a bonyolultabb viszonyrendszernek a megértéséhez, amely a politikában, közéletben különböző szinteken és módokon résztvevők, a mindenkori hatalom helyi reprezentánsai, a civil szervezetek és választópolgárok között volt. A társadalom és a politika kapcsolatának új szempontok alapján történő feldolgozása a társadalom működési mechanizmusainak az eddiginél mélyebb, sokoldalúbb megismerését eredményezi.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás célja, hogy új megközelítéssel és módszerrel vizsgálja a választói és politikai magatartást Magyarországon 1920 és 1947 között. Mindenkinek van valamilyen véleménye a választói magatartásról, legtöbbször saját tapasztalat alapján. A mélyebb, levéltári forrásokon alapuló kutatások azonban ennél sokkal árnyaltabb képet nyújtanak a kérdéskörről. A kutatás bemutatja, hogy milyen tényezők hatnak a szavazók döntésére, és mi a különböző tényezők szerepe és fontossága. A társadalmi és a politikai kérdések iránt érdeklődő olvasó talán analógiát vonhat a saját korával, de egyben megértheti, hogy miért voltak különböző formái a politikai magatartásnak a különböző korszakokban és helyszíneken. A társadalom és a politika kapcsolatának új szempontok alapján történő feldolgozása a társadalom működési mechanizmusainak az eddiginél mélyebb, sokoldalúbb megismerését segíti. Ez hozzájárul a mai társadalmi és politikai problémák megértéséhez és cáfolja a
meglévő tévhiteket.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the research is to examine the electoral and political behaviour in Hungary from 1920 to 1947 with a new approach and method. Most researchers of the Horthy era elections consider the open balloting and other restrictions such a serious problem that they abandon a more particular examination the “imitated elections” of the open electoral districts, and suppose that the dominant form of contemporary voting behaviour was the political passivity, the acceptance and legitimation of the authoritarian relationships. However, when we examine the electoral and political behaviour we can take advantage of the speciality that Hungary was almost a unique country in the inter-war Europe where the open balloting has remained, nevertheless we should work with different approaches and methods. A basic research of this topic has not been conducted
which examines and compares both the individual decisions of voters and the characteristics of the community (political, social and cultural milieu) during a longer period, dealing with the constant and inconstant factors of voting behaviour. The research extends for the period of the multi-party, secret ballot elections from 1939 to 1947. This will support a more accurate interpretation of the previous voting behaviour, and on the other hand we can follow the changing conditions of the political life of the local communities. In this period, of course, we have only aggregated data of the elections, but it is possible to maintain the complex approach of the research, the analysis of individual decisions and community milieu.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the non-democratic parliamentary system of Horthy era the open balloting was the most effective tool to ensure that the government party gained his absolute majority in the elections. In most open electoral districts the candidates of government party obtained parliamentary seats. However, in some areas a significant part of the voters was permanently supporting the rival candidates of different opposition party, and in certain constituencies and localities this part was the majority of the voters. The question is why these “group” voted (could vote) against the power. How does the local community and public life explain this kind of political behaviour? Did the opposition voters form a community in other ways, and if so, what kind of community did they do? What was the reaction of the national and local authorities to all this? Did the authorities take different measures (eg, make punishment or concessions) in order to persuade or demobilize the “protesters” and to reduce their number? Regarding the general processes of the era (political mobilization and demobilization, indoctrination), how effective was the progress of realization of the national plans and purposes on the local level? From 1939 to 1947 there were multi-party, secret ballot elections in Hungary in parallel with a major transformation of the national politics. How did these changes affect the transformation of the local forms of political behaviour? Finally, what is the constant and unique characteristics of electoral and political behaviour of the selected local communities? What kind of factors can influence the different forms of behaviour, and what is their role and their importance?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The particular examination of an open balloting area and period in Hungary after 1920 is such a novelty, that it definitely throws new light upon what we have thought about the topic up to now. I compare my results with the statements of the literature, so the research refine and expand our previous knowledge of the voting behaviour in the period under review which mainly has been based on aggregated data. The examination of the practical realization of general processes (political mobilization and demobilization, indoctrination) helps to better and more detalied explanations of the era. Broadly, the research contributes to the theoretical and methodological debates taking place in the study of historical voting behaviour. I plan to examine as many factors of electoral behaviour as possible, so the research will paint a fairly accurate picture about their role and their importance. We are able to test the hypothesis whether socio-economic status determines the political behaviour, or may other factors play an important role, and if so, when and how. Finally, the above basic research will add new results to the field of political history with the approach of social history. It will be a non-traditional description of local history, but it will contribute to our understanding of such a complex system of relationships, which include different participants, the local representatives of the power, the civil organizations and the voters in various levels and forms of politics and public life. A novel processing and presentation of the relationship between society and politics helps us to a deeper and richer understanding of the operating mechanisms of society.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The aim of the research is to examine the electoral and political behaviour in Hungary from 1920 to 1947 with a new approach and method. Everyone has some kind of opinion about voting behaviour, mostly based on personal experience. More profound analyses based on archive research, however, offer a far more particular image of this question. This research demonstrates what kind of factors can influence the decision of the voters, and what is their role and their importance. Readers interested in social and political questions may even draw analogies with their own time, but also will be able to sense the different forms of political behaviour of different era and localities. The novel interpretation of the relationship between society and politics helps us to a deeper and richer understanding of the operating mechanisms of society. The results will contribute to understanding current social and political problems and can help confute false beliefs.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás fő célja az volt, hogy átfogó képet adjon az 1920 és 1947 közötti időszak választói és politikai magatartásról. Ehhez alapul szolgált egy 1922 és 1938 között nyílt szavazású nagyobb terület (Pest megye) választói magatartásának levéltári források (közte egy 1926-os statisztikai adatgyűjtés a választókról és a szavazatokról) révén történő feltárása, az itt kapott eredmények megfelelő általánosítása, továbbá a korábbi vizsgálataim és a szakirodalom eredményeinek felhasználása. A kutatás arra jutott, hogy a vizsgált területen a választások leginkább a hatalom melletti szimpátiaszavazásról szóltak: a hűség vagy az elégedetlenség, tiltakozás nyílt kifejezésével. Utóbbinak azonban erős korlátot szabott a hivatalos kormányjelölteket támogató közigazgatás választási gépezete, amivel szemben csak valamilyen társadalmi szerveződésre (pl. szakszervezet, egyház hálózat, nemzetiségi szervezetek) támaszkodva lehetett szavazatokban megmutatkozó ellenzéki erőt felmutatni. Ezek többféle társadalmi-politikai konfliktust felszínre hoztak (vallási, nemzetiségi, gazdasági, osztályellentét stb.), ugyanakkor időben a legkülönfélébb ideológiájú ellenzéki irányzatok szavazói között jelentős átfedés volt, amelyet azonban nem a (vélt) ideológiai hasonlóságokkal lehet magyarázni. A Horthy-kori diffúz, elsősorban a kormány-ellenzék megosztottságra épülő politikai magatartásban majd csak az 1945-ös rendszerváltás hozott jelentős változást.
Results in English
The main goal of the research was providing a comprehensive picture of the electoral and political behaviour between 1920 and 1947. This aim was served by the processing of the archival sources on electoral behaviour of the largest open ballot district (Pest county) between 1922 and 1938 (including a statistical data collection on voters and votes from 1926), by proper generalization of these results, and by the utilization of my previous examinations and relevant literature. The research concluded that in the examined districts elections were rather votes of sympathy for the power: by openly expressing loyalty, or discontent and protest. However, the latter was seriously restricted by the electoral machinery, which was led by the local public administration that supported the official candidates of the governing parties. Against this only social organization-based (e.g. trade unions, church networks, ethnic minority organizations) attempts could show up opposition force also manifesting in votes. These revealed several social-political conflicts (religious, ethnic, economic, class etc.), nevertheless there was a significant overlap among the groups of opposition with the most diverse ideologies; therefore this correspondence cannot be explained by the (supposed) ideological similarities. The diffuse political behaviour of the Horthy Era that was characterized by the government-opposition dichotomy was only significantly altered after the regime change of 1945.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113041
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ignácz Károly: Politikai és választói magatartás 1939-ben és 1945-ben – a nyilas–kommunista folytonosság mítosza, MÚLTUNK 61: (1) 19-44, 2016
Ignácz Károly: Korlátozás és ellenőrzés – választási kampányok a Horthy-korban, In: Feitl István (szerk.) (szerk.) Parlamenti választási kampányok Magyarországon. Budapest: Napvilág Kiadó, 2016. pp. 57-76., 2016
Ignácz Károly: A korrektívumok és jelöltajánlás kérdése a Horthy-korszak választási rendszerében, SZÁZADOK 151: (2) 443-450, 2017




Back »