Ciphers and codes in Early Modern Hungary (1500-1711)  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
114416
Type PUB-K
Principal investigator Láng, Benedek
Title in Hungarian Titkosírás- és kódhasználat a kora újkori Magyarországon (1500−1711)
Title in English Ciphers and codes in Early Modern Hungary (1500-1711)
Keywords in Hungarian Tudománytörténet, A rejtjelezés technikájának története, Titkosírások, Diplomácia, Magánélet, Titok
Keywords in English History of Science, History of cryptography, Ciphers, Diplomacy, Private life, Secret
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: History of science
History (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Modern history
Panel Publications Panel
Department or equivalent Balassi Kiadó
Starting date 2015-01-01
Closing date 2015-07-31
Funding (in million HUF) 1.000
FTE (full time equivalent) 0.20
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A monográfia levéltári és kiadott források alapján a kora újkori magyarországi titkosírás- és kódhasználat szisztematikus vizsgálata. A forrásanyag meglepően gazdag mind mennyiségében, mind diverzitásában. A kora-újkori magyarországi kriptográfiai gyakorlatot közel háromszáz – jobbára kéziratos formában fennmaradt – rejtjelkulcs, és több, mint ezerhatszáz – körülbelül négyszáz kéziratos, a többi kiadott – sifrírozott levél alapján vizsgáltam. A kutatásba nagy számban vontam be olyan „külső” forrásokat és megjegyzéseket is, amelyek a titkosítás különféle formáival, különösen a rejtjelezéssel kapcsolatosak, de maguk nem rejtjelezettek.
Az elemzés során két célt fogalmaztam meg. Egyrészt a rejtjelezés gyakorlatát és recepcióját vizsgáltam különböző társadalmi kontextusokban, nem csupán a diplomáciában tehát – ahol a titkosítási módszerek kétségtelenül a legnagyobb számban és a leghatékonyabb formában kerültek alkalmazásra, – hanem a tudományos gyakorlatban, a vallási életben, a kézműves hagyományban, az egyetemi környezetben, az orvosok, a nemesek, az alkimisták, a mérnökök, a kémek, és az „átlagemberek” közt, mindazon területeken, ahol az eddigi kutatás elhanyagolta e kérdést. A másik célkitűzés pedig a titkosírások gyakorlatának integrálása a titok eszmetörténetébe, a különféle – magán, orvosi, vallásos, családi, politikai, és tudományos – titkolózás gyakorlatába, abba a kontextusba, ahova magától értetődően tartozik, még ha ezt az eddigi kutatás nem hangsúlyozta is megfelelő mértékben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Módszeresen vizsgáltam a rejtjelezett források tartalmát, titokfogalmát, a titkosítás módszerét és a kriptográfiai eszköztár alkalmazóinak (a levelek kódolóinak és dekódolóinak) társadalmi hátterét. Ha tételesen összehasonlítjuk, melyek azok a tartalmak, amelyeket a múlt szereplői lekódoltak, és amelyeket kódolatlanul hagytak a szövegben, könnyebben megértjük a titkolózáshoz való attitűdjüket. Nem kevésbé fontos a tudásátadás útjainak feltérképezése. Hogyan terjedtek a társadalomban a titkosírás különféle technikái? Nyomtatott könyvek, kéziratok vagy személyes tudásátadás útján? Volt-e bármiféle tudásátadás a középkorban jelentősen fejlettebb arab, és a 16. században felzárkózó nyugat-európai rejtjelezési gyakorlatok közt, és ha igen, ez nem éppen Magyarországon ment-e végbe, ahol a nyugati és az oszmán kultúra konfrontálódott? Milyen mértékben terjedt a rejtjelezés és a kódfejtés gyakorlata a politikai szférán kívül? Összefügg-e bármilyen módon az alkalmazott titkosírások színvonala és kifinomultsága a társadalmi státusszal, a műveltséggel, a környező veszéllyel, vagy a rejtjelezőnek a diplomáciai gyakorlathoz való közelségével? Mi volt a – sokszor polgári – felhasználók viszonya ahhoz a technológiához, amit használtak: értették-e, kihasználták-e a lehetőségeit? Mennyire bíztak abban, hogy a titkosított szövegek megőrzik titkaikat? Mennyire voltak tisztában a politikai és katonai konfliktusok résztvevői azzal, titkosított leveleiket esetleg megfejthetik? Milyen tipikus hibákat követtek el? Ki végezte a kódolást és ki a kódfejtést? Mennyire volt a hazai kódolás gyakorlata összhangban a nyugat-európaival?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kiadásra szánt monográfia az első módszeres feldolgozás a kora-újkori Magyarország titkosírásainak történetéről. A rendkívül kiterjedt forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során megfogalmazott következtetések legfontosabbika, hogy a 16. és 17. században jelentősen sokszínűbb volt a kriptográfiai módszereket használó személyek társadalmi és politikai helyzete, célja, kriptográfiai tudása és eszközhasználata, mint azt az eddigi – elsősorban a diplomáciai gyakorlatra koncentráló – szakirodalom mutatta. Ezzel szoros összefüggésben megmutatom, hogy éppen a titkosírás használók szélesebb társadalmi hátterét, eltérő attitűdjeit és sokszínű céljait tanulmányozva válik lehetségessé, hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik: a titkolózás (secrecy) kontextusába, amelynek kutatása az utóbbi évtizedekben a nemzetközi szakmai fórumok kiemelt témájává vált. Ha a kriptográfia történetét többnek tekintjük egy tudományos technológia puszta fejlődésénél, és rekonstruáljuk a helyét a társadalmi tevékenységek komplex rendszerében, akkor a tudománytörténet írásnak ezt a hagyományosan „internalista” módon művelt területét társadalomtörténeti kontextusba tudjuk helyezni. A kutatásnak kettős haszna van. Egyrészt szövegközeli elemzés egy igen elterjedt forrástípusról (a titkosírástáblákról és a rejtjelezett levelekről), amely jellegéből adódóan a történelem számos kutatási területével kapcsolatban áll. Másrészt pedig általánosabb – társadalomtörténeti és kutatás-módszertani – következtetések levonására hatalmaz fel, így azon olvasók számára is releváns lehet, akiket a rejtjelezett levelek kevésbé, társadalomtörténeti fejlemények inkább érdekelnek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Mi a közös a széteső házasságban élő, és rokonaival pereskedő magyar költő, az életéért rettegő szerb kém, a tudására féltékeny erdélyi pénznyomó, a törököt és Habsburgot egyaránt megvető magyar nemes, a konstantinápolyi követeivel levelező császár, és az olasz ügynökével üzenetet váltó érsek tevékenységében? Ezek a személyek a társadalmi ranglétra különféle fokán álltak. Bár mindannyian írástudók voltak, műveltségük nagyon is eltért egymástól, nem különben hatalmuk és befolyásuk a politika menetére. Mégis, mindannyian ugyanahhoz az eszközhöz nyúltak, amikor üzeneteiket megpróbálták megóvni a kíváncsi szemektől: a rejtjelezés technológiájához.
Példáik és titkosított leveleik régóta ismertek, mégis az alábbi monográfia az első módszeres feldolgozás a kora-újkori Magyarország titkosírásainak történetéről. Olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek a – rendkívül kiterjedt – forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során fogalmazódtak meg. Könyvem egyik legfontosabb érve, hogy a 16. és 17. században sokkal többféle személy és többféle okból nyúlt a kriptográfia eszközéhez, mint azt a korábbi – elsősorban a diplomáciai gyakorlatra koncentráló – szakirodalom mutatta. Az ő leveleiket, társadalmi hátterüket és sokszínű céljait tanulmányozva válik lehetségessé, hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik: a titkolózás kontextusába, amelynek kutatása az utóbbi évtizedekben a nemzetközi szakmai fórumok kiemelt témájává vált. Ezen általános érvekhez a kora-újkori magyar történelem kínálta gazdag forrásanyag elemzése során jutok el.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research is a systematic analysis of the early modern Hungarian practice of cryptography based on archival and edited sources. The source material is surprisingly rich. My research on the cipher-use of early modern Hungary was based on nearly three-hundred code keys that survived mostly in manuscripts, and more than sixteen-hundred ciphered letters, about four hundred in manuscripts, the rest published. I have included a considerable amount of “external” sources and comments that are connected to the various forms of ciphering, especially cryptology, but are not themselves coded.
This research aims at two things. One is to examine the practice and reception of ciphering in the various social contexts besides diplomacy. It is an important task because research so far has focused mainly on the field of diplomacy that, for obvious reasons, had applied the highest number of ciphering methods and in a most effective way. The areas neglected so far cover scientific practice, religious life, handcraft tradition, university life – connected to physicians, noblemen, alchemists, engineers, spies, and 'laypeople'. The second goal of this study is to integrate the practice of secret writings into the intellectual history of secret: the context of private, medical, religious, familial, political and scientific secrecy, a context where it obviously belongs, even if this had not been amply emphasized in former studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

I have systematically analyzed the content of the enciphered surces, the cryptographic methods and the users’(the encipherers’ and decoders’) social background. It is worth comparing the contents that were coded and the ones that were left publicly available in the open text. Studying this would help us understand the figures of the past and their attitudes to secret. The ways of transferring knowledge would be equally important to discover. How did the different coding methods spread in society: by printed books, manuscripts or personally? Was any coding knowledge passed on from the Arabs, who were significantly developed in the medieval times, to the West, which was rapidly developing in the sixteenth century? To what extent did the practices of ciphering and deciphering spread outside the circles of politics? Is there any relationship between the quality and sophistication of the secret writings being used and social status, education, the imminent danger or the distance of the cipherer from the practice of diplomacy? What was the relationship of – often civilian – users to the technology they used: did they understand how it worked, did they realize its potentials? How much did they trust that the coded texts will remain secret? To what extent were the people involved in these political and military conflicts aware that their ciphered letters may be deciphered? What typical mistakes did they make. Who did the enciphering and who did the deciphering? How far was the local practice of cryptography in harmony with the Western European practice.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This monograph is the first systematic work on the history of ciphers of early modern Hungary. Its conclusions have been formed through the systematic collection and analysis of sources that come in remarkably high numbers. The most important argument of this book is that the social and political background, the intentions, the cryptographic skill and choice of tools of those using cryptographic methods in the sixteenth and seventeenth centuries show a much more significant variation than the already-existing literature had shown, as previous research had focused mainly on the practice of diplomacy. Closely related to that, the other important goal this work aims to achieve is to prove that it becomes possible exactly through the study of the extended social background, differing attitudes and goals of the cipherers to place the history of cryptology to where it originally belongs, the context of secrecy – a research area that has become a distinguished topic of international forums in recent decades. If we consider the history of cryptography to be more than just the development of a scientific technology, and restore it in the complex system of social activities, then we can properly place this area of the history of science, traditionally approached in an 'internalist' way, into the context of social history.
The research discussed here has yielded two results. First of all, it is a text-based analysis of a very common type of source which is inherently connected to a number of research areas within the discipline of history. Furthermore, it enables us to draw more general implications connected to social history and research methodology, thus becoming more relevant even for those readers who are more interested in socio-historical developments than in coded letters.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The Hungarian poet in a dysfunctional marriage and an ongoing dispute with his relatives, the Serbian spy, fearing his life, the Transsylvanian minter, who is jealous of his skill, the Hungarian noble, equally despising the Turks and the Habsburgs, the sultan, corresponding with his envoys in Constantinople, the archbishop, messaging his Italian agent – what do these people have in common? They all have different social statuses. Though they were all literate, they greatly varied in the degree of their education, and, similarly, in their power and in the way they could influence politics. Yet, they all used the same tool when trying to hide their messages from prying eyes – the technology of ciphering.
Even though they and their secret writings have long been known, this monograph is the first systematic work on the history of ciphers of early modern Hungary. Its conclusions have been formed through the systematic collection and analysis of sources that come in remarkably high numbers. The most important argument of this book is that more differed people did for more diverse reasons apply cryptographic methods in the sixteenth and seventeenth centuries than the literature had shown, as previous research had focused mainly on the practice of diplomacy. It becomes possible exactly through the study of the extended social background, differing attitudes and goals of the cipherers to place the history of cryptology to where it originally belongs, the context of secrecy – a research area that has become a distinguished topic of international forums in recent decades.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A pályázatban vállalt publikáció megjelent: Láng Benedek, Titkosírás a kora újkori Magyarországon (1500−1711) Budapest: Balassi kiadó, 2015. 340 old. A projekt munkatervétől nem történt eltérés (terjedelem, példányszám, formátum, kiadó, megjelenés ideje), az NKFIH támogatás ténye, száma és logója feltüntetésre került. A kötetből az alábbi intézmények kaptak példányt: Országos Széchényi Könyvtár MTA Könyvtár Magyar Országos Lelvéltár Könyvtár BME, GTK, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék ELTE Egyetemi könyvtár SZTE Klébelsberg Kuno Könyvtár, Szeged DFENK BTK Könyvtár, Debrecen PTE Egyetemi Könyvtár, Pécs
Results in English
A pályázatban vállalt publikáció megjelent: Láng Benedek, Titkosírás a kora újkori Magyarországon (1500−1711) Budapest: Balassi kiadó, 2015. 340 old. A projekt munkatervétől nem történt eltérés (terjedelem, példányszám, formátum, kiadó, megjelenés ideje), az NKFIH támogatás ténye, száma és logója feltüntetésre került. A kötetből az alábbi intézmények kaptak példányt: Országos Széchényi Könyvtár MTA Könyvtár Magyar Országos Lelvéltár Könyvtár BME, GTK, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék ELTE Egyetemi könyvtár SZTE Klébelsberg Kuno Könyvtár, Szeged DFENK BTK Könyvtár, Debrecen PTE Egyetemi Könyvtár, Pécs
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=114416
Decision
Yes





 

List of publications

 
Láng Benedek: Titkosírás a kora újkori Magyarországon (1500−1711), Balassi Kiadó, 2015




Back »