Change and Continuity in Hungarian Spatial Imaginaries: Nationality, Territoriality, Development and the Politics of Borders  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
114468
Type NN
Principal investigator Hajdú, Zoltán
Title in Hungarian Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika
Title in English Change and Continuity in Hungarian Spatial Imaginaries: Nationality, Territoriality, Development and the Politics of Borders
Keywords in Hungarian határ, társadalom, gazdaság, kormányzás, szereplők, határ menti együttműködés, európaizáció, kohézió, geopolitika, európai szomszédságpolitika, határpolitika, Oroszország
Keywords in English border, society, economy, governance, actors, cross-border cooperation, europeanisation, cohesion, geopolitics, European Neighborhood, border politics, Russia
Discipline
Regional Studies (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Panel Economics
Department or equivalent Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies)
Participants Balogh, Péter
Fleischer, Tamás
Gál, Zoltán
Hardi, Tamás
Nagy, Erika
Pámer, Zoltán
Rácz, Szilárd
Réti, Tamás
Scott, James Wesley
Uszkai, Andrea
Varjú, Viktor
Starting date 2015-09-01
Closing date 2019-08-31
Funding (in million HUF) 29.947
FTE (full time equivalent) 16.32
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja feltárni az 1989 utáni magyar társadalom átalakulását és az államhatárok funkcionális megértését a geopolitikai elképzelések változásainak vizsgálatával. A kutatások három összekapcsolódó szinten jelennek meg: 1) helyi szinten vizsgáljuk az új, határon átnyúló gazdasági, politikai, társadalmi tereket, amelyek Magyarország és szomszédjai között formálódtak 2) nemzeti szinten elemezzük az EU-integrációs folyamat hatását a magyar határpolitikára, a határok tudatos politikai, gazdasági, társadalmi hasznosítását 3) geopolitikai szinten, a Magyarországra gyakorolt posztszovjet, különösen orosz és ukrán hatásokat, a geopolitikai struktúrák, a határon átnyúló kapcsolatok és a területi kooperáció tekintetében.
A kutatás magában foglalja a hazai fejlesztési kihívások, az Európáról alkotott geopolitikai kép változásai és a magyar határpolitika között fennálló kapcsolatok feltárását. Vizsgálni fogjuk a feszültségmezőt az uniós politika normatív elemei, azok határokkal, határokon átnyúló és regionális együttműködések során alkalmazott gyakorlatai között, az érintkező magyar megközelítésekkel. A Kelet-finnországi Egyetemmel kialakított kooperáció fogja segíteni az összehasonlító elemzést.
A tervezett kutatás épít azokra a magyar és finn vizsgálatokra, amelyek a határjelenségekkel foglalkoztak, segíteni fogja a határkutatások fejlesztését egy koherensebb irányba, egybekapcsolva azokat a nemzetközi kutatások fő áramlataival. A kutatás jelentős empirikus irányultsága mellett, magyar oldalról mégis hozzá tud járulni az európai határok elméleti kutatásának erősítéséhez is, növelve a magyar közreműködést egy új, interdiszciplináris fogalomalkotáshoz a határfolyamatok terén.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatni fogjuk a határokat illető társadalmi, kulturális és politikai felfogásokban bekövetkezett változásokat, illetve folyamatosságot. Három kutatási perspektívára fókuszálunk: 1) a határokon átnyúló terekre, amelyek a helyi, országos és európai felfogásokban a fejlesztéseket illetően megjelentek 2) a határpolitika jelentőségére Magyarország Európán belüli politikai pozícióját illetően 3) az EU–Oroszország és EU–Ukrajna határokra, mint a szomszédságról vallott magyar felfogások alapjaira, valamint geopolitikai erőforrásra a magyar elképzelésekben. Határon átnyúló és regionális kontextusban látni kívánjuk a szándékokat a pragmatikus, a politikai-intézményi, a gazdasági és etnikai-szimbolikus interakciók fejlődésében.

A kutatás fő kérdései:
1) Hogyan alakultak a politikai megközelítések Magyarország határait és a területi kooperációt illetően a rendszerváltás után? Milyen változásokat és történeti folyamatosságot tudunk felmutatni?
2) Hogyan formálódott az „Európai Szomszédság” geopolitikai megítélése Magyarországon, különös tekintettel Oroszországra és Ukrajnára vonatkozóan. Milyen történeti kontinuitást, illetve változásokat tudunk felmutatni?
3) Milyen lokális határpolitikák jelentek meg Magyarországon 1989 óta és miért? Milyen tématerületek és szereplők érintettek ebben? Milyen kormányzási formák fenntarthatóak és miért?
4) Milyen kiterjedése és formája van a gazdasági és funkcionális hálózatoknak, kik a legfontosabb szereplők? Milyen kiterjedésűvé váltak a határon átnyúló terek, mint társadalmi hálózatok a mindennapi transznacionális tevékenységek és a határokon átnyúló különböző tényezők – pl. fogyasztás, társadalmi és kulturális okok – tekintetében?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége az, hogy általa jobban meg tudjuk érteni Magyarország társadalmi és területi kihívásainak természetét és potenciális következményeit. Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének nagyon sok kihívása kötődik a határokhoz, a geopolitikai helyzetéhez, illetve mindkettőhöz. Az új európai helyzetben Magyarország szintén szembenéz a regionális és gazdasági kapcsolatok újrarendezésével, a közép-európai együttműködés, a szomszédsági kapcsolatok, valamint a határon túl élő magyar kisebbségek jogainak és érdekeinek a támogatásával. Ezen szükségletek és kihívások, valamint a határtérségek eltérő helyzete miatt Magyarország kénytelen „határtérségi társadalomként” meghatározni önmagát. Nincs kétség afelől, hogy az európai integrációs folyamat, valamint a globalizáció jelentős hatással vannak Magyarországra és Közép-Európa többi országára egyaránt.
A társadalomtudományi kutatások keretei között már 1989-ben világossá vált, hogy az európaizáció interaktív és párbeszédeken alapuló folyamat, méghozzá világosan előre nem megfogalmazott „végső állapottal”. Azonban az európaizáció nem egy egységes folyamat, hanem olyan, amely lokálisan befolyásolt. Ágh (2003) azt vetette fel, hogy Magyarország az EU-normák és folyamatok helyi adaptációja során úgy funkcionál, mint az európaizálódás laboratóriuma. Ez felvethető a kisebbségi jogok törvényi szabályozása tekintetében (Vizi 2009) és a határon átnyúló együttműködések gyakorlatában is (Baranyi 2004, Hardi 2010). Batory (2010) vitatja, hogy az EU-val kapcsolatos magyar politikai interpretálások inkább formálisak és statikusak lennének, miután Magyarország politikai identitása a szomszédos országok kapcsolatában erőteljesebben befolyásolt etnikai, kulturális és történeti kategóriák által, mint az EU hatására. Ebből kifolyólag nagyon fontos annak megértése például, hogy a magyar határok miként konceptualizálódnak a regionális fejlesztés kontextusában és ezek az összefüggések hogyan viszonyulnak a nemzeti fejlesztési politikákhoz. A finn partnerrel való együttműködés (5. feladat) biztosítja az összehasonlító elemzést (Oroszország Európa szomszédságában: magyar–finn perspektívák).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A határok tanulmányozása segíthet abban, hogy jobban megértsük a változások folyamatait, amelyek hatással vannak azon országokra, amelyeknek állampolgárai vagyunk, illetve azokra a közösségekre, amelyekben élünk. Magyarország egy európai ország, ahol a határok sohasem tűnnek el. A határok nem csak gazdasági, társadalmi és politikai perspektívában fontosak, de a történeti, nemzeti identitás látószögéből is. Az európai integrálódás és a globalizáció mély hatásokkal van Közép-Európára. Habár „Európa” része lettünk ez nem jelenti azt, hogy a határok hatásai eltűntek. Magyarország politikai kapcsolatai a szomszédokkal még mindig érzelmi (etnikai, kulturális, történeti) jellegűek. A helyi, országos és nemzetközi határpolitikák indukálják, hogy Magyarország fejlődése, politikai pozíciói Európán belül, illetve Oroszországhoz és Ukrajnához koncepcionálisan hogyan fognak alakulni. A különböző határ-esettanulmányra alapozva a következő kérdéseket fogjuk feltenni:
1) Hogyan befolyásolta az EU-integrációs folyamat Magyarország esetében a határok politikai, gazdasági és társadalmi erőforrásként való felfogását?
2) Hogyan fejlődött az „Európai Szomszédság” geopolitikai felfogása Magyarországon, különös tekintettel Oroszországra és Ukrajnára? Milyen változások és folyamatosságok fogalmazhatóak meg?
3) Milyen típusú helyi határpolitikák jelentek meg, erősödtek meg Magyarországon és miért? Milyen tématerületek és szereplők váltak érintetté? Milyen kormányzási formák váltak fenntarthatóvá?
4) Milyen kiterjedésű „poszt-nemzeti” gazdasági, társadalmi, politikai terek emelkedtek fel Magyarország határai körül? Milyen etnikai és társadalmi változásokat tapasztaltak a határ menti közösségek?
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of this project is to understand post-1989 transformation of Hungarian society by investigating changing geographical imaginations and functional understandings of state borders. Specifically, we will be interlinking three levels: 1) the local: the extent to which new cross-border economic, political and social spaces have emerged between Hungary and its neighbours, 2) the national: the influence of European integration on Hungary’s politics of borders understood in terms of a conscious use of them as political, economic and socio-cultural resources, 3) the geopolitical: effects of post-Soviet transformation, Russian and Ukrainian in particular, on Hungary’s geopolitical framing of cross-border and regional cooperation.

Work involves the uncovering of relationships between domestic development challenges, shifting geographical imaginaries of Europe and Hungary’s politics of borders,. We will also investigate tensions between normative elements of European policy agendas as they apply to borders and cross-border and regional co-operation and Hungarian understandings of the same. Cooperation with the University of Eastern Finland will support a comparative perspective.

The overall project builds on previous work carried out by Hungarian and Finnish scholars on border phenomena and will help develop border studies in a more coherent and focused manner – interlinking major strands of investigation. While the project will have a considerable empirical focus, the approach engages cutting-edge theoretical debate on European borders and will enhance the Hungarian contribution to new interdisciplinary conceptualisations of borders and their socio-political impacts.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We will investigate change and continuity in the development of Hungary’s social, cultural and political understandings of its borders. Three research perspectives are pursued: 1) cross-border spaces as conditioned by local, national and European conceptualisations of development; 2) the importance of border politics in Hungary’s political positioning within Europe; 3) EU-Russia and EU-Ukraine borders as a basis of Hungarian concepts of Neighbourhood and as a geopolitical resource. In cross-border and regional contexts we thus expect to see a tension between pragmatic, political-instrumental, economic and ethno-symbolic processes of interaction.

The main research questions include the following:
1. How has political framing of Hungarian borders and regional cooperation evolved since systemic change? What shifts and historical continuities can be detected?
2. How has the geopolitical framing of ‘European Neighbourhood’ developed in Hungary, particularly with regard to Russia and Ukraine? What shifts and historical continuities can be detected?
3. What types of local border politics have emerged in Hungary since 1989 and why? Which thematic areas and actors are involved? Which governance forms have proven sustainable and why?
4. What are the scope and forms of economic and functional networks and who are the principal actors? To what extent are cross-border spaces the result of social networks, everyday transnational activities and the crossing of borders for e.g. consumption, social and cultural reasons?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The main significance of this research is to better understand the nature and potential consequences of Hungary’s social and territorial challenges. Many of Hungary’s development perspectives have been tied to borders, geopolitics or both. Within the new European setting, Hungary also faces challenges of re-establishing regional economic and political ties, the promotion of Central European and Neighbourhood cooperation and furthering the rights and interests of Hungarian minority communities. Faced with numerous but very different situations at its borders, Hungary can itself be conceptualised as a “Borderland Society”. There is no doubt that European integration and globalisation have had a profound impact on Hungary and other countries of Central Europe. However, social science research has confirmed what perhaps should have been clear already in 1989 – that “Europeanisation” is interactive and without a clear pre-defined “end-point”. Europeanisation is not a uniform process but one that is locally conditioned. Ágh (2003) has suggested that Hungary has functioned as a laboratory of Europeanisation in terms of the local adaptation of EU norms and practices. This can also be partly argued in terms of practices of cross-border co-operation (Baranyi 2004, Hardi 2010). Nevertheless, Batory (2010) argues that Hungarian political interpretations of European integration have become are formal and statist whereas Hungary’s political identity with regard to its neighbours within and outside the EU is seen in affective (i.e. ethnic, cultural and historic) terms rather than related to the European Union. For this reason, it would be of considerable importance to understand how Hungarian borders have been conceptualised as regional development contexts and how geopolitical imaginaries and bordering concepts have been used frame Hungary’s position within the wider European and Post-Soviet neighbourhood context. Through comparisons with similar Finnish case studies, we will furthermore be able to better understand the interaction of European, national and local politics of borders. Cooperation with the UEF will support a comparative perspective in WP5 Russia in the European Neighbourhood: Hungarian-Finnish Perspectives.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Studying borders can help us understand processes of change that affect the countries we are citizens of and the communities where we live. Hungary is a European country where borders are never far away; they are important from an economic, social and political perspective and also from the point of view of history and national identity. European integration and globalisation have had deep impacts on Central Europe. However, becoming part of “Europe” has not meant the elimination of border effects and Hungary’s political relations with its neighbours is still often seen in emotional – ethnic, cultural and historic – terms. Local, national and international politics of borders indicate how Hungary’s development, political position within Europe and relationship to its Russian and Ukrainian neighbours is being conceptually framed. Based on case studies of different border areas we will ask questions that include the following:

1. How has European integration influenced Hungary’s understanding of borders in terms of political, economic and socio-cultural resources?
2. How has the geopolitical framing of ‘European Neighbourhood’ developed in Hungary, particularly with regard to Russia and Ukraine? What shifts and historical continuities can be detected?
3. What types of local border politics have emerged in Hungary since 1989 and why? Which thematic areas and actors are involved? Which governance forms have proven sustainable and why?
4. To what extent are “post-national” economic, social and political spaces emerging around Hungary’s borders? What ethnic and social changes are border communities experiencing?





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kétpólusú világ összeomlása után új világpolitikai korszak kezdődött. Az új folyamatok alapvetően érintettek országokat, kontinenseket. 1991-től alapvetően újrarendeződtek Európa államföldrajzi és államhatár-viszonyai. Megszűnt a kettős vasfüggöny, Magyarország szomszédsági környezete megváltozott, az új államok új nemzet- és államépítési politikákat folytattak, s ez megjelent az államközi és a határokon átnyúló kapcsolatokban is, amit tovább alakított az EU-integráció. Az EU bővítési folyamatai és az azokhoz szükségszerűen kapcsolódó határváltozások magukkal hoztak egyfajta „területi és határlebegést”. Az európai társadalmakat nem szerencsés a legalapvetőbb kérdésekben (terület, határ) folyamatos „követő állapotban tartani”. Az EU belső és külső határok teljesen eltérő szituációkat hordoznak, a belső határokon csökkent a „határpszichózis”. A külső határok és a szomszédságpolitikai folyamatok tekintetében az EU a meghatározó finanszírozó. A 2015 utáni időszak folyamatait Magyarország déli határain a migrációs mozgások, illetve az azokra adott magyar jogi és műszaki válaszok (jogi, műszaki határzár) határozzák meg. A magyar államhatár-politika kezdetben negatív megítélés alá esett az EU legtöbb és a szomszédos országok kormányai részéről, majd elindult egyfajta „tudomásulvételi” folyamat. A külső határokkal és a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségek nem szűntek meg, feltehetően hosszú távon a belső és külső „határdilemmák” a jövőben is fennmaradnak.
Results in English
The collapse of the bipolar world opened a new chapter in the history of global policy. The new processes shaped the destiny of countries and continents in a profound way. The post-1991 era saw the fundamental transformation of European state geographies and state borders. With the abolition of the double iron fence, the neighbourhood environment of Hungary transformed, the new states began to pursue new nation and state building policies impacting inter-state and cross-border relations as well whose further evolution was triggered by EU integration. EU enlargement processes and the related border changes generated a specific form of „territorial and border malleability”. European societies should not be relegated to a permanent state of zugzwang in the most fundamental issues. Internal and external EU borders are characterized by diverse situations, however, „border psychosis” has been relaxed on internal frontiers. The EU continues to provide essential funding for external borders and neighbourhood processes. Post-2015 processes along Hungary’s southern borders were dominated by migration flows and the related legal and technical responses. The Hungarian policy of state borders, condemned initially by the majority of EU and neighbour countries’ governments, has been gaining growing recognition. The conflicts surrounding external borders and migration have not been extinguished, and internal and external „border dilemmas” are likely to persist in the long run.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=114468
Decision
Yes





 

List of publications

 
Hardi Tamás: Asymmetries in the formation of the transnational borderland in the Slovak-Hungarian border region, In: Boesen E, Schnuer G (ed.) European Borderlands: Living with Barriers and Bridges. London-New York, Routledge, pp. 176-192. (Border Regions Series), 2017
Hardi Tamás – Patay Tünde: The role of migration in the regional development and its appearance in the theories, Human Geography Journal, V.N. Karazin Kharkiv National University (megjelenés alatt), 2017
Uszkai Andrea: Az osztrák–szlovák–magyar hármas határtérség térszerkezeti vizsgálata, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. Dialóg Campus Kiadó (megjelenés alatt), 2017
Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben az uniós csatlakozás előtt, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. Dialóg Campus Kiadó (megjelenés alatt), 2017
Hardi Tamás: The dividing role of the Danube: The geopolitical backgrounds of fluvial borders and bridges, In: Hristova et al. (ed.) 4th Romanian-Bulgarian-Hungarian-Serbian Conference Abstracts. Sofia, Sofia Univ. – Assoc. of Prof. Geographers & Regionalists Bulgaria, p. 31., 2016
Hajdú Zoltán: Kárpátalja: egy államhatárokra vetett régió?, In: Ricz A, Takács Z (szerk.) A régió TÍZpróbája. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, pp. 127-140., 2015
Hajdú Zoltán: A déli magyar államhatárok funkcionális kihívásai, 2014–2015, In: Berghauer S et al. (szerk.) Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 328-334., 2016
Rácz Szilárd: A magyar–horvát határon átnyúló együttműködések sajátosságai és térszerkezeti alapjai, In: Berghauer S et al. (szerk.) Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 401-408., 2016
Réti Tamás: Határrégiók, befektetések, növekedési esélyek Kelet-Közép-Európában, In: Berghauer S et al. (szerk.) Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 409-415., 2016
Hardi Tamás – Uszkai Andrea: Theoretical models of cross-border integration, Sociální Studia 14:(1) pp. 9-30., 2017
Uszkai Andrea: Evaluation of Vienna’s world economic position based on global and world city rankings, DETUROPE The Central European Journal of Regional Development and Tourism 8:(3) pp. 71-87., 2016
Balogh Péter – Pete Márton: Bridging the Gap: Cross-border Integration in the Slovak–Hungarian Borderland around Štúrovo–Esztergom, Journal of Borderlands Studies 18 p. (Published online: 30/03/2017), 2017
Hardi Tamás – Patay Tünde: The role of migration in the regional development and its appearance in the theories, Chasopys Socialno-Ekonomichnoyi Geografii / Journal of Human Geography 22:(1) pp. 7-10., 2017
Uszkai Andrea: Történeti keretek – Ausztria, föderatív állam, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, pp. 29-48. (A Kárpát-medence régiói; 14.), 2017
Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben az uniós csatlakozás előtt, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, pp. 477-500. (A Kárpát-medence régiói; 14.), 2017
Fleischer Tamás: A migráció és társadalmi-gazdasági összefüggései: az MTA KRTK vándorszemináriuma, Tér és Társadalom 31:(1) pp. 147-157., 2017
Pámer Zoltán: The role of middle-size and small towns in EU's cross-border cooperation instruments in Central Europe, In: Wanda Miczorek (ed.) Regional Polarisation and Unequal Development in CEE. Abstract book. Cluj-Napoca, Babes-Bolyai Univ., pp. 61-62., 2017
Rácz Szilárd: Gazdaság és városhierarchia Délkelet-Európában, In: Szónokyné Ancsin G (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 2. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására. pp. 297-312., 2017
Fleischer Tamás: Question-marks and Illusions Relating the Role of the Circular Economy, In: Varjú V (ed.) Socio-economic, environmental and regional aspects of a circular economy: Abstract book. Pécs, MTA KRTK RKI Transdanubian Research Department, p. 25., 2018
Pámer Zoltán: Cross-border Aspects of Environmental (and CE) related Developments, In: Varjú V (ed.) Socio-economic, environmental and regional aspects of a circular economy: Abstract book. Pécs, MTA KRTK RKI Transdanubian Research Department, p. 77., 2018
Scott, James W.: Border politics in Central Europe: Hungary and the role of national scale and nation-building, Geographia Polonica 91:(1) pp. 17-32., 2018
Hajdú Zoltán: A 20. századi magyar államterületi és államhatár-változások történeti politikai földrajzi sajátosságai, In: Horváth G (szerk.) A magyar földrajz szerencsi műhelye. Szerencs, Szerencs Város Önkormányzata. pp. 173-182., 2018
Hajdú Zoltán: The rebirth of the concept of the Carpathian Basin in Hungarian political language after 1988, In: Laine J, Liikanen I, Scott J W (eds.) Post-Cold War Borders: Reframing Political Space in Eastern Europe. Routledge Borderlands Studies (megjelenés alatt), 2018
Hajdú Zoltán: Egy politikai földrajz iránt érdeklődő kassai munkás útja a gyárból a tobzódó hatalomgyakorláson át az akasztófáig, In: Pénzes J (szerk.) Falu - város - periféria: határon innen és túl: Süli-Zakar István professzor emlékére. Debrecen, Didakt Kiadó, pp. 185-192., 2018
Hajdú Zoltán: Állam vagy/és ország: Fogalmi és területi ütközések a Kárpát-medencében, Történeti Földrajzi Közlemények 5:(3-4) pp. 1-21., 2017
Hajdú Zoltán: A magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének történeti-politikai földrajzi kérdései, In: Szónokyné Ancsin G (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 2. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, pp. 25-36., 2017
Gál Zoltán – Schmidt Andrea: Europe divided? Can Warsaw become the regional leader of the Central and Eastern European region?, Politeja 51:(6) pp. 235-260., 2017
Uszkai Andrea: Határon átnyúló területi integrációs folyamatok elemzése strukturális szempontból egy kelet-közép-európai térségben, Comitatus: Önkormányzati Szemle 28:(227) pp. 21-36., 2018
Uszkai Andrea – Patay Tünde: Főbb demográfiai folyamatok, társadalmi jellemzők Burgenlandban, országos összevetésben, In: Jankó F, Fábián A, Hardi T (szerk.) Burgenland. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, pp. 195-213. (A Kárpát-medence régiói; 14.), 2017
Uszkai Andrea: A határ menti térségek integrációjának elméleti és gyakorlati vonatkozásai egy közép-európai térségben, Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, 181 p. (doktori disszertáció tervezete műhelyvitára), 2018
Balogh Péter – Svensson, Sara: Limits to Integration: Persisting Border Obstacles in the EU, Medeiros E. (ed.) European Territorial Cooperation. Cham, Springer, pp. 115-134. (The Urban Book Series), 2018
Balogh Péter: The revival of 'Central Europe' among Hungarian political elites: its meaning and geopolitical implications, Hungarian Geographical Bulletin 66:(3) pp. 191-202., 2017
Balogh Péter: Filep, B.: The Politics of Good Neighbourhood. State, civil society and the enhancement of cultural capital in East Central Europe (book review), Hungarian Geographical Bulletin 66:(4) pp. 369-372., 2017
Balogh Péter – Gyelnik Teodor: Hungarian and Slovak national narratives with a focus on the shared boundary, Bottlik Zs, Gyelník T, Ocskay Gy (ed.) Changes in the representation of a borderscape: The case of the Mária Valéria bridge. Budapest, CESCI, pp. 61-83., 2017
Gál Zoltán – Schmidt Andrea: Geoeconomics in Central and Eastern Europe: Implications on FDI, In: Mark Munoz (ed.): Advances in Geoeconomics; Routledge. (Megjelenés alatt.), 2017
Nagy Erika: New consumption spaces and cross-border mobilities (Chapter 9), In: D. Hall (ed.): Tourism and Geopolitics: Issues from Central and Eastern Europe. CAB International, Wallingford, UK. (Megjelenés alatt.), 2016
Hajdú Zoltán: Kárpátalja: egy államhatárokra vetett régió?, In: Ricz A. – Takács Z. (szerk.): A régió TÍZpróbája. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, pp. 127–140., 2015
Hajdú Zoltán: A déli magyar államhatárok funkcionális kihívásai, 2014–2015., In: Berghauer S. et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF. pp. 328-334., 2016
Rácz Szilárd: A magyar–horvát határon átnyúló együttműködések sajátosságai és térszerkezeti alapjai., In: Berghauer S. et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF. pp. 401–408., 2016
Réti Tamás: Határrégiók, befektetések, növekedési esélyek Kelet-Közép-Európában., In: Berghauer S. et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF. pp. 409–415., 2016
Rácz Szilárd: Main Characteristics of Hungarian-Croatian Political Relations and Cross-Border Co-operations., Geographica Pannonica (elbírálás alatt)., 2017
Hardi Tamás – Uszkai Andrea: Theoretical models of cross-border integration., Social Studies (elbírálás alatt)., 2017
Uszkai Andrea: Evaluation of Vienna’s world economic position based on global and world city rankings., DETUROPE – The Central European Journal of Regional Development and Tourism (Megjelenés alatt.), 2016
Gál Zoltán – Schmidt Andrea: Geoeconomics in Central and Eastern Europe: Implications on FDI, In: Munoz J M (ed.) Advances in Geoeconomics. London-New York, Routledge, pp. 76-93. (Europa Economic Perspectives), 2017
Nagy Erika: New Consumption Spaces and Cross-border Mobilities, In: Hall D (ed.) Tourism and Geopolitics: Issues and Concepts from Central and Eastern Europe. Wallingford, CAB International, pp. 142-157, 2017
Hajdú Zoltán: Kárpátalja: egy államhatárokra vetett régió?, In: Ricz A, Takács Z (szerk.): A régió TÍZpróbája. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, pp. 127–140., 2015
Hajdú Zoltán: A déli magyar államhatárok funkcionális kihívásai, 2014–2015, In: Berghauer S et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 328-334., 2016
Rácz Szilárd: A magyar–horvát határon átnyúló együttműködések sajátosságai és térszerkezeti alapjai, In: Berghauer S et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 401–408., 2016
Réti Tamás: Határrégiók, befektetések, növekedési esélyek Kelet-Közép-Európában, In: Berghauer S et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. Beregszász, II. RFKMF, pp. 409–415., 2016
Rácz Szilárd: Main Characteristics of Hungarian-Croatian Political Relations and Cross-Border Co-operations, Geographica Pannonica 21:(1) pp. 54-67., 2017
Hardi Tamás – Uszkai Andrea: Theoretical models of cross-border integration, Social Studies (megjelenés alatt), 2017
Uszkai Andrea: Evaluation of Vienna’s world economic position based on global and world city rankings, DETUROPE The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 8:(3) pp. 71-87., 2016
Varjú Viktor: Environmental cohesion across the Hungarian-Croatian border, Glasnik Srpskog Geografskog Drustva 96:(1) pp. 81-92., 2016
Varjú Viktor: Environmental cohesion across the Hungarian-Croatian border: Discussion and cooperation on different institutional levels, In: Hristova et al. (ed.) 4th Romanian-Bulgarian-Hungarian-Serbian Conference Abstracts. Sofia, Sofia Univ. – Assoc. of Prof. Geographers & Regionalists Bulgaria, p. 36., 2016
Hajdú Zoltán: Fodor Ferenc történeti-politikai földrajzi munkásságának kérdéséhez, Történeti földrajzi közlemények 5:(1) pp. 33-43., 2017
Hajdú Zoltán: The political geographical aspects of cross-border illegal migration at the south Hungarian borders since the collapse of the bipolar world, In: Sobczyński M, Barwiński M (ed.) Borderlands of nations, nations of borderlands. Lodz, University of Lodz-Silesian Institute in Opole, pp. 225-238., 2017
Hajdú Zoltán: Magyarország szomszédsági környezetének történeti változásai, In: Tamás J, Popp J (szerk.) Baranyi Béla 70.: A kapocs. Debrecen, Debreceni Egyetem, pp. 164-178., 2016
Hajdú Zoltán – Máté-Tóth András: The Region of Central and Eastern Europe: A Geography and Religious Studies Approach, In: Máté-Tóh A, Rosta G (ed.) Focus on Religion in Central and Eastern Europe: A Regional View. Berlin, De Gruyter Verlag, pp. 1-32., 2016
Balogh Péter – Pete Márton: Bridging the Gap: Cross-border Integration in the Slovak–Hungarian Borderland around Štúrovo–Esztergom, Journal of Borderlands Studies. Paper Article in press, 18 p., 2017
Rácz Szilárd: Gazdaság és városhierarchia Délkelet-Európában, In: Szónokyné Ancsin G (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 2. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, pp. 297-312., 2017
Balogh Péter – Gyelnik Teodor: Hungarian and Slovak national narratives with a focus on the shared boundary, In: Bottlik Zs, Gyelník T, Ocskay Gy (ed.) Changes in the representation of a borderscape: The case of the Mária Valéria bridge. Budapest, CESCI, pp. 61-83., 2017
Balogh Péter – Pete Márton: Bridging the Gap: Cross-border Integration in the Slovak–Hungarian Borderland around Štúrovo–Esztergom, Journal of Borderlands Studies 33:(4) pp. 605-622., 2018
Hajdú Zoltán: A 20. századi magyar államterületi és államhatár-változások történeti politikai földrajzi sajátosságai, In: Horváth G (szerk.) A magyar földrajz szerencsi műhelye. Szerencs, Szerencs Város Önkormányzata, pp. 173-182., 2018
Hajdú Zoltán: The rebirth of the concept of the Carpathian Basin in Hungarian political language after 1988, In: Laine J, Liikanen I, Scott J W (ed.) Post-Cold War Borders: Reframing Political Space in Eastern Europe. Abingdon, Routledge (Borderlands Studies), pp. 207-227., 2018
Balogh Péter – Svensson, Sara: Limits to Integration: Persisting Border Obstacles in the EU, In: Medeiros E (ed.) European Territorial Cooperation. Cham, Springer, pp. 115-134. (The Urban Book Series), 2018
Pámer Zoltán: How governance counts? Comparative analysis of activity and funding patterns of Central European cross-border cooperation programmes, EUROPA XXI (35) pp. 111–126., 2018
Varjú Viktor: A nagyléptékű fotovillamos rendszerek támogatáspolitikai stratégiáinak különbségei a Kárpát-medence egyes országaiban, Földrajzi Közlemények 142:(4) pp. 356-372., 2018
Balogh Péter: Solarz, M. W. (ed.): Poland in the modern world: Atlas of Poland's Political Geography, Hungarian Geographical Bulletin 67:(4) pp. 397-400., 2018
Hajdú Zoltán – Pálné Kovács Ilona: A Magyar Királyság területi fenntarthatóságának kihívásai 1918-ban, Földrajzi Közlemények 142:(4) pp. 373-386., 2018
Scott James W.: Hungarian Border Politics as an Anti-Politics of the European Union, Geopolitics (Published online), pp. 1-20., 20 p., 2018
Gál Zoltán – Nagy Erika – Pósfai Zsuzsanna: Dependent financialization and uneven development on the housing market in Central and Eastern Europe, In: Braun B et al. (szerk.) Fifth Global Conference on Economic Geography Book of Abstracts. Köln, University of Cologne, p. 39., 2018
Rácz Szilárd – Gál Zoltán: Transformation of economic position of capital cities in Central and Eastern Europe, In: 12th World Congress of RSAI. Goa, India, Regional Science Association International, p. 1735., 2018
Gál Zoltán – Rácz Szilárd: Geoeconomics in Central and Eastern Europe: economic dependencies of the european peripheries revisited, In: 12th World Congress of RSAI. Goa, India, Regional Science Association International, p. 1724., 2018
Hardi Tamás – Patay Tünde: Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok, Tér és Társadalom 32:(4) pp. 135-150., 2018
Scott James W.: Globalization and border studies, In: Kloosterman R et al. (ed.) Handbook on the Geographies of Globalization. London, Edward Elgar, pp. 62-82., 2018
Balogh Péter: The revival of cultural heritage and borders, In: Källén A (ed.) Heritage and Borders. Stockholm, Kungl. Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien, pp. 13-35., 2019
Hajdú Zoltán: A Kárpát-medencére épülő történelmi Magyarország „körülmetélése” és a levágott részek politikai földrajzi helyzete az utódállamokban 1920-ban, In: Tamás E, Kókai S (szerk.) Kárpát-Pannon térség: tájak, népek, tevékenységek. Nyíregyháza-Sárospatak, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, pp. 191-200., 2019
Hajdú Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai helyzetének alakulása, 1867–1914, In: Gulyás L (szerk.) A trianoni békediktátum története hét kötetben. I. kötet. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, pp. 104-113., 2019
Hajdú Zoltán: Szerb (délszláv?) álom – beteljesülés – kiábrándulás, 1918-1921 (Az I. világháború utáni jugoszláv folyamatok politikai földrajzi és regionális összetevőiről), In: Gál Z, Ricz A (szerk.) A környezet és a határok kutatója. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, 8 p. (megjelenés alatt), 2019
Hajdú Zoltán: Magyarország történeti államföldrajza. Korszakonként változó államterület, határtörténet és határpolitika., Budapest, Dialóg Campus Kiadó (2019). ISBN 978-963-531-022-7, 2019
Hardi Tamás – Patay Tünde: Mobilität und Arbeitsmarktsstrukturen in Europa: Österreich und Ungarn im Fokus, In: Karlovitz J T (ed.) People and their values in the society. Großpetersdorf, Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe, pp. 27-42., 2019
Hardi Tamás – Lieszkovszky József Pál: Az államhatár és a közforgalmú közlekedés kapcsolata a vidéki térségekben, A falu 34:(1) pp. 23-32., 2019
Hardi Tamás: Történelem és geopolitika a dunai fejlesztések hátterében. Gondolatok a Duna régióformáló szerepéhez., In: Gál Z, Ricz A (szerk.) A környezet és a határok kutatója. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, 13 p. (megjelenés alatt), 2019
Pámer Zoltán: Tackling investment-orientation in cross-border cooperation: through examples of two programmes in Central Europe, In: Reynolds L (ed.) Pushing Regions Beyond Their Borders: 2019 RSA Annual Conference: Abstract Book. Univ. of S. de Compostela, pp. 143-144., 2019
Pámer Zoltán: Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében, Tér és Társadalom 33:(2) pp. 149–166., 2019
Pámer Zoltán: Horvátország területfejlesztési eszköz- és intézményrendszerének rövid áttekintése a függetlenségtől napjainkig, In: Gál Z, Ricz A (szerk.) A környezet és a határok kutatója. Szabadka, Regionális Tudományi Társaság, 17 p. (megjelenés alatt), 2019
Pámer Zoltán: A területi kormányzási struktúrák hatása a határon átnyúló együttműködésre – négy határrégió összehasonlító elemzése, Pécs, PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 172 p. (doktori disszertáció), 2019
Rácz Szilárd: Political, economic and urban dimensions of Croatian-Hungarian cross-border co-operations, In: Reynolds L (ed.) Pushing Regions Beyond Their Borders: 2019 RSA Annual Conference: Abstract Book. Univ. of S. de Compostela, p. 164., 2019
Scott James W.: Border Regions, In: Orum A M (ed.) The Wiley Blackwell Encyclopedia of Urban and Regional Studies. John Wiley & Sons. (Published online), 2019
Uszkai Andrea: Határ menti térségek egységesülési folyamatai egy közép-európai térség példáján, Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, 167 p. (doktori disszertáció), 2019





 

Events of the project

 
2016-05-24 11:32:05
Résztvevők változása
2016-01-28 12:45:20
Résztvevők változása
2015-11-06 09:17:31
Résztvevők változása




Back »