Changes in Aesthetical and Political Attitudes Toward Popular Music in the Rákosi Era and Early Kádárism (1948-1968)  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
115373
Type PD
Principal investigator Ignácz, Ádám
Title in Hungarian A populáris zene esztétikai és politikai megítélésének változásai a Rákosi-korszakban és a kora Kádárizmusban (1948-1968)
Title in English Changes in Aesthetical and Political Attitudes Toward Popular Music in the Rákosi Era and Early Kádárism (1948-1968)
Keywords in Hungarian populáris zene, zsdanovizmus, Rákosi-korszak, Kádárizmus, szocialista realizmus, kulturális politika
Keywords in English Popular Music, Zhdanovism, Rákosi Era, Kádárism, Socialist Realism, Cultural Politics
Discipline
Musicology (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Musicology
Panel Culture
Department or equivalent Institute of Musicology (Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences)
Starting date 2015-09-01
Closing date 2018-08-31
Funding (in million HUF) 8.710
FTE (full time equivalent) 2.40
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A populáris zene története és elmélete Nyugaton szerves része a tudományos diskurzusnak. A magyar tudományos életben és különösen a zenetudományban mindezek ellenére a populáris zene kutatásának lényegében nincs hagyománya. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az utóbbi néhány évben hazánkban is elkezdtek megjelenni korszerű, a legújabb nyugati trendekre is reflektáló publikációk a témában, ám ezek döntő többségükben szociológiai, médiaelméleti és politikatörténeti jellegűek: hiányzik az esztétikai megközelítést, illetve az esztétikai és történeti vetület kölcsönhatását vizsgáló munka, és ezzel egy zenetörténeti-elméleti téma esetében éppen a zenei, zeneesztétikai szempontok szorulnak háttérbe.
Ezért ez a kutatás a politikatörténeti vetület mellett ezekkel a magyar zenetudományból és populáris kultúra-kutatásból egyaránt hiányzó esztétikai (esztétikatörténeti) és zenei aspektusokkal is kiemelten foglalkozni kíván. A mélyreható zenei elemzések és stílustörténeti kutatások mellett lényegesnek tartom a szocialista realizmus kötelező érvényűvé válását követően bevezetett kritikai nyelv megismerését és alakváltozásainak nyomon követését, amelyhez természetesen a sztálinizmussal és szovjetizációval kapcsolatos igen gazdag nemzetközi szakirodalom módszeres feldolgozása is szükséges. De éppilyen fontos a nyugati tömegkultúra hazai recepciójának általános vizsgálata.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás azt vizsgálja, hogy melyek voltak a populáris zene esztétikai és (zene)politikai megítélésének legfontosabb változásai a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben, tehát a hatalmi elitben 1953-ban és 1956-ban bekövetkező személycserék, illetve az 1962-től felerősödő konszolidáció lehetséges zeneesztétikai és zenepolitikai következményeit veszi számba. Mindezzel párhuzamosan pedig a populáris műfajok stiláris és kompozíciós átalakulására koncentrál. A munka során hat olyan kulcsfontosságú mozzanatot nagyítok ki, amelyek a magyar populáris zenei élet alakulását érdemben befolyásolták, és e mozzanatokkal kapcsolatban a politikai és esztétikai oldal kölcsönhatásait, egybeérését vizsgálom, abból a feltevésből kiindulva, hogy ez a kettő a szocialista kultúrpolitikában sosem volt szétválasztható egymástól. A kiválasztott témák egyszersmind azt a feltételezést kívánják alátámasztani, hogy a vizsgált időszakban a hatalom populáris zenéhez való viszonya mindvégig ambivalens maradt, tehát az események és változások nem állíthatóak egyetlen teleologikus narratívába.
A témák ezzel együtt többé-kevésbé kronologikus sorrendben követik egymást: a tánczene „nemzeti” karakterének először 1950-ben felmerülő kérdésétől, a jazz és tánczene fogalmi szétválasztásán át, a szabadidő helyes eltöltését szabályozó KISZ-határozatig, valamint a nyugati popzenét „másoló” amatőr zenekarok elemzéséig kívánok eljutni, végezetül pedig, mintegy a munka összefoglalásaképpen a University of Central Lancashire professzora, Ewa Mazierska felkérésére, a Palgrave kiadónál megjelenő Popular Music in Eastern Europe című kötet államszocialista Magyarországra vonatkozó fejezetét fogom kidolgozni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás a magyar zenetudományban új perspektívát igyekszik nyitni azáltal, hogy tárgyává a populáris zenét teszi, s ezzel azt a művészi zenével egyenrangú, esztétikai-zenei irányból is vizsgálható produktumként ismeri el. Az elemzések ugyanakkor megítélésem szerint a Rákosi- és Kádár-korszak kultúrájával és kulturális politikájával kapcsolatos történeti eredményeket is gazdagíthatják, hiszen a magyar populáris műfajok történetét új megvilágításba helyezhetik, s válaszokkal szolgálhatnak a történettudományt régóta foglalkoztató olyan kérdésre is, amelyek például a szovjetizált Magyarország nacionalizmusával, patriotizmusával kapcsolatosak. A munka során számos eddig nem vizsgált forrás kerül felkutatásra és bemutatásra, továbbá nagy jelentősége van a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben alkotó jelentős populáris zenészekkel készített interjúimnak is, amelyek a korábbi gyakorlattól eltérően kimondottan kompozíciós és esztétikai kérdéseket boncolgatnak, így az interjúalanyok művészetszemléletét is gazdagon dokumentálják.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás egyik célja, hogy a populáris zene kutatásának jelentőségére felhívja mind a tudományos közösség, mind pedig a közvélemény figyelmét. Nem csak a magyarországi zenetörténet vizsgálatában érdekelt hazai szakemberek, de a társtudományok képviselői és idővel a téma iránt kitartóan érdeklődő laikusok számára is hozzáférhetővé kell tenni a felkutatott forrásokból, a visszaemlékezésekből és az önálló elemzések útján nyert új információkat az államszocialista Magyarország populáris zenei életéről. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a tervezett kutatások egyetlen korszak alaposabb megismerését szolgálják, és főként a korszakról más fontos történeti-kultúrtörténeti vizsgálódások segítségével megrajzolt általános képet kívánják lényeges adalékokkal kiegészíteni, az elemzéseknek egyúttal az is a céljuk, hogy rávilágítsanak: a zenei-művészeti kérdések – a vizsgált tárgytól függetlenül – a populáris zenét tárgyaló műveknek is lényeges elemei, s nemcsak a tudományos, de az ismeretterjesztő alkotásoknak is. Ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint a szociológiai, társadalomtörténeti, befogadói (rajongói) megközelítések.
A kutatás eredményeit ismertető előadások és publikációk közérthető formában próbálják majd az olvasó elé tárni a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek populáris zenei fejlődését döntően befolyásoló hazai esztétikai vitákat. Ugyanígy fontos a populáris zene hazai kutatói között párbeszédet kezdeményező saját szervezésű konferenciák, workshopok nyilvánossá tétele, valamint olyan adatbázisok létrehozása, amelyek korszerű eszközök segítségével könnyítik meg a tájékozódást a téma bármely részlete iránt érdeklődők számára.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Research on the history and theory of jazz and popular music has long been part of Western musicological discourse. There is, however, no existing tradition of studying popular music in an academic environment in Hungarian scholarship, and especially in the discipline of musicology. It is nevertheless, noteworthy that a great number of up-to-date publications reflecting on the latest western tendencies have been written in the last years. Yet, these are predominantly focused on issues related to sociology, media studies or political history. Works dealing with the aesthetical aspects of popular music and with the relationship between aesthetics and the historical dimensions are still missing. This results in the disregard for viewpoints of music and musical aesthetics, in a topic of musical theoretical and musical historical character.
This is exactly why the present research aims at dealing not only with the aspect of political history but focuses also especially on those aesthetical (historical-aesthetical) and musical aspects that are missing both from Hungarian musicology and from research on popular music. Apart from an exhaustive musical examination and research on the history of musical styles, it means, on the one hand, an intense familiarization with the critical jargon established after the institutionalization of socialist realism. This includes an examination of its morphological and semantical changes, which necessitates, in turn, a systematic study of the rich international specialist literature dealing with Stalinism and Sovietization. On the other hand, the general study of the Hungarian reception of Western popular culture is equally important.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research investigates the major turning points and changes in the aesthetical and political evaluation of popular music in the 1950-60s. Thus, the research accounts for the possible aesthetical and music policy results of changes of personnel between 1953 and 1956, and the consolidation increasing from 1962. In line with this, the research focuses on the stylistic and compositional transformation of popular genres. The research magnifies six major concepts and influential events in the history of Hungarian popular music, and studies the interaction and fusion of political and aesthetical dimensions concerning them. The research hypothesis asserts that these two aspects have never been distinguishable in socialist cultural policy. The chosen topics also wish to prove the assumption that the authorities’ relation to popular music remained ambivalent in the entirety of the era researched, therefore, the events and changes can not be arranged into a teleological narrative.

This being said, the six topics constitute a chronological ordering. I wish to from the question of the nationalistic character of dance music, which emerged first in 1950, through the distinction between the concepts of jazz and dance music, until the 1964 KISZ-resolution on the appropriate utilization of leisure time, and the analysis of amateur bands covering Western popular music. Finally, as sort of a summary, I will write a book chapter dealing with popular music in Hungary in state-socialism. I was requested to write this book chapter by Ewa Mazierska, professor of the University of Central Lancashire. The book chapter will be published in Palgrave Macmillan’s Popular Music in Eastern Europe.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

By taking popular music as its subject-matter, and regarding it as an equal to art music, and thus subjecting it to an aesthetical-musical analysis, the research aims to introduce a new perspective to Hungarian musicology. Moreover, by taking a novel approach to Hungarian beat music, the analyses can broaden the historical data concerning the culture of the Rákosi- and Kádár-era. And since I focus not only on pop music from Hungary, but, in fact, on the birth of Hungarian pop music (even if it is based on western originals), the research can answer long-standing questions of historical studies related to the nationalism and patriotism of the Kádár-era. During the research, I will deal with several sources that have not yet been studied. Among them of particular importance are those interviews that I conducted with the major pop musicians of the previous century, and in which – contrarily to earlier practices – an emphasis is given to questions of composing and aesthetics, thus providing a colourful display of the art theory of the composers and performers themselves.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

One of the aims of the research is to draw the attention of the scholarly community and the public to the importance of researching popular music. It is important to make the information about the popular music of the Rákosi- and Kádár-era gained from sources, recollections, and individual analyses publicly available not only to specialists interested in the study of the Hungarian history of music, but to representatives of other disciplines, and subsequently, to the interested public as well. It is likewise important to emphasize that although the intended research facilitates the better understanding of a given period, and the complementation of the general picture drawn from other, significant cultural-historical studies with essential additions, the analyses also aim at demonstrating that questions of music and art – regardless of the subject matter – are substantial elements of works studying popular music, and among them not only of specialist but also of educational literature. They are as indispensable as works of sociology, social history and works written from the perspective of fans. Papers and publications will present in a comprehensible way the debates on the theory of art, which greatly influenced the development of Hungarian popular music in the ‘60s and the ‘70s. It is very important to organize publicly available conferences and workshops fostering discussion among Hungarian scholars of popular music, and similarly to make databases available, in order to facilitate with up-to-date tools the orientation of interested scholars concerning any subtopic.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az utóbbi években Magyarországon is megerősödtek az új szemléletű populáris zenei kutatások. Az úgynevezett popular music studies így lassanként hazánkban is tudományos és oktatási tényezővé válik. A hazai szakemberek tájékozódását és megközelítésmódjait megvizsgálva ugyanakkor az is feltűnik, hogy a magyarországi kutatásokban, még a történeti jellegű munkákban is, rendszerint a közhasználatú zene produkciós, intézményes és politikatörténeti kontextusai kerülnek előtérbe. Munkámmal ezért egyfelől az volt a célom, hogy az 1989 előtti magyar populáris zenével kapcsolatban ritkán felmerülő zenei-esztétikai kérdésekről, valamint a társadalmi, politikai és zenei tényezők kölcsönhatásairól is essék szó. Mindemellett igyekeztem feltárni a populáris zenével kapcsolatos eddigi hazai kutatások történetét is, arra is keresve a választ, hogy különböző politikatörténeti időszakokban milyen tudományos és ideológiai szempontok mentén határozták meg a populáris zene fogalmát.
Results in English
In recently years popular music studies representing a fresh approach have gained considerable popularity in Hungary. Popular music studies are quickly becoming an important player in the academic arena and education. As regards the orientation and theoretical approach of local researches, however, we can observe that in local research the aspects of production of music, the institutional framework and the political historical background are highlighted over and above all other possible aspects. My aim was therefore to bring into focus some musicological, aesthetical considerations on Hungarian popular music before 1989 rarely written about. I also attempted to analyze interactions between sociological, political and musical factors. To do this, I had to review the history of Hungarian research on popular music as well, tryig to find out what the key scientific and ideological issues were in coming up with a concept of pop music in successive political-historical periods.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115373
Decision
Yes





 

List of publications

 
Ignácz Ádám: Ein Fenster zur klassischen Musik. Die Rolle des Jazz in der Jungendpolitik Ungarns, European Journal of Musicology 2017/1, 2018
Ignácz Ádám: Music for Millions: János Maróthy and Academic Research on Popular Music in Socialist Hungary, Muzikologija 2018/23, 2018
Ignácz Ádám (szerk.): Populáris zene és államhatalom, Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2017, 2017
Ignácz Ádám: A populáris zene kutatásának kezdetei az államszocialista Magyarországon. Az első generáció, Korall 2017/69, 169-195, 2017
Ignácz Ádám-Ránki András: A modern zene marxista olvasatai: Maróthy János és Ujfalussy József koncepciója, Magyar Zene 2017/2, 221-234, 2017
Ignácz Ádám: A zeneszociológus szemével. Vitányi Vitányi Iván szerepe az Extázis 7-től 10-ig című filmben, Vass Norbert (szerk.): „Vászonról ránk néztek”. Budapest: Cseh Tamás Program, 2017, 27-39, 2017
Ignácz Ádám (szerk.): Műfajok, stílusok, szubkultúrák. Tanulmányok a magyar populáris zenéről, Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015
Ignácz Ádám: Ezek a fiatalok. The First Hungarian Beat Movie (1967), Kieler Beiträge zur Filmmusikforschung 2016/12, 219-233, 2016
Ignácz Ádám: A populáris zene helye Maróthy János esztétikai gondolkodásában, Magyar Zene 2015/3, 323-334., 2015
Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei Magyarországon a klasszikus sztálinizmus időszakában, Századvég 79, 77-95., 2016
Ignácz Ádám: Strains of Classical Music in Hungarian Beat and Rock of the 1960s and 1970s, Hungarian Quarterly 2016/1, 30-42., 2016
Ignácz Ádám: "Hungarian in Form, Socialist in Content" The Concept of National Dance Music in Stalinist Hungary, Barna Emília–Tófalvy Tamás (szerk.): Made in Hungary. Studies in Popular Music. New York–London: Routledge, 2017, 69-76., 2017
Ignácz Ádám: A tánczene szovjetizálásának kísérlete a Rákosi-korszakban, Ignácz Ádám (szerk.): Populáris zene és államhatalom. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 27-53., 2017
Ignácz Ádám (szerk.): Populáris zene és államhatalom, BudapesT: Rózsavölgyi és Társa, 2017, 2017
Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei Magyarországon a klasszikus sztálinizmus időszakában, Századvég (2016)/79, 77-95, 2016
Ignácz Ádám: Propagated, Permitted or Prohibited? State Strategies to Control Musical Entertainment in the First Two Decades of Socialist Hungary, Ewa Mazierska (szerk.): Popular Music in Eastern Europe. Breaking the Cold War Paradigm. London: Palgrave Macmillan, 2016, 31-49., 2016
Ignácz Ádám: Strains of Classical Music in Hungarian Beat and Rock of the 1960s and 1970s, Hungarian Quartelrly, 2015 autunm-winter, 2015
Ignácz Ádám (szerk.): Műfajok, stílusok, szubkultúrák. Tanulmányok a magyar populáris zenéről, Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015




Back »