Contemporary theories of space and spatiality in the Central Eastern European context  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
115870
Type K
Principal investigator Faragó, László
Title in Hungarian Kortárs térelméletek közép-kelet-európai kontextusban.
Title in English Contemporary theories of space and spatiality in the Central Eastern European context
Keywords in Hungarian térelmélet, tér, hely, terület, régió, területi politika, területfejlesztés
Keywords in English theory of space, place, territory, region, regional policy, regional development
Discipline
Regional Studies (Council of Humanities and Social Sciences)70 %
Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences)15 %
Ortelius classification: Philosophy of science
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)15 %
Ortelius classification: Social changes
Panel Economics
Department or equivalent Institute for Regional Studies (Centre for Economic and Regional Studies)
Participants Berger, Viktor
Berki, Márton
Czirfusz, Márton
Egyed, Ildikó
Egyed, Ildikó
Fabók, Márton
Ginelli, Zoltán Szabolcs
Tagai, Gergely
Timár, Judit
Uszkai, Andrea
Varró, Krisztina
Starting date 2015-09-01
Closing date 2018-08-31
Funding (in million HUF) 11.528
FTE (full time equivalent) 6.41
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja, hogy kortárs nemzetközi térelméleti kutatások elemzésével megújítsa a hazai tértudományi diskurzust, és hogy közép-kelet-európai nézőpontból hozzájáruljon a nemzetközi vitához. Ezeket a célokat két megfigyelés motiválta. Egyrészt, a nemzetközi tudományos életet jó ideje a különféle elméletek együttlétezése jelelemezi, de ez alig jelent meg a hazai tudományos életben. Másrészt, a posztszocializmus iránti nemzetközi tudományos érdeklődés a ’90-es évek után megcsappant és a közelmúlt térelméleti újításai nem kellőképpen tükrözik a posztszocialista, krízis utáni társadalmi-gazdasági fejlődés sajátosságait.
Kutatásainkban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi irányzatokat (pozitivizmus, neomarxizmus, posztstrukturalizmus stb.) és feltárjuk azok gyakorlati relevanciáit a hazai és a kelet-közép-európai közegben. Workshopokon, konferenciákon, a publikációkon keresztül megismertetjük a hazai tudományos közösséget a különböző eszmeáramlatok nyelvezetével, módszereivel, alkalmazásuk előnyeivel és hátrányaival. A projekt átfogó célja a szemléletalakítás, a nemzetközileg elfogadott tudáskészletek hazai elfogadtatása és hazai kontextusokra való adaptálása. A kortárs térelméleti irányzatok magyarországi kontextusban való adaptációjának lehetőségeiről nemzetközi tudományos fórumokon is számot adunk, így kívánjuk elősegíteni a hazai tértudományos tevékenység jobb nemzetközi beágyazottságát és elfogadottságát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunk alapkérdései a következőek:
• Melyek azok a kortárs térelméletek, amelyek meghatározóak a területfejlesztési gyakorlat számára (nemzetközileg és Magyarországon)?
• Ezek a különböző elméletek miként jelennek meg a szakpolitikai, a tervezési gyakorlatban és az egyetemi oktatásban Magyarországon?
• Ezek az új elméleti lehetőségek miként alkalmazhatóak a poszt-szocialista (magyarországi) kontextusban, és miként kell azokat újragondolni annak érdekében, hogy jobban megértsük ebben a kontextusban a társadalmi-területi jelenségeket?
Kutatásunk és azok összefoglalásaként megjelenő monográfia nem egy narratívát mutat be, hanem több együttesen ható eszmeáramlat rendszerét. A „nyugati” elméleti keretek mélyreható empirikus reflexiói alapján elemezzük a társadalmi-területi jelenségeket Magyarországon, és koncepcionális újítási javaslatokat teszünk arra, hogy miként érthetnénk meg jobban ezeket a jelenségeket.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kelet-Európához hasonlóan Magyarországon is kevésbé terjedtek el az új (tudomány)filozófiai eredmények, az ideológiai „útfüggőség” miatt a pozitivista, materialista, realista és a strukturalista nézetek szinte egyeduralkodóak. Ezek ma már nem elégítik ki a társadalompolitika, a fejlesztéspolitika, a tervezés, a közszolgáltatás-szervezés minden igényét, szükség van más szemléletekre (fenomenológia, posztmodernizmus, posztstukturalizmus, konstruktivizmus stb.) és módszerekre (ANT, diskurzuselemzés) is. Az egyetemi oktatásban (BA, MSc és PhD képzésben is) elterjedtek a regionális, a vidékfejlesztési és egyéb „területi” szakirányok, de mind a mai napig hiányzik az oktatásból az átfogó térelméleti megalapozás.
A jelenlegi trendek – a világválság utóhatásaként a területi különbségek növekedése, elmozdulások az Európai Unió politikájában, az állami centralizáció – megerősítik annak jelentőségét, hogy a tudósok, a politikusok és a szélesebb nyilvánosság is mélyrehatóbban foglakozzanak a területfejlesztést alakító tényezőkkel, szélesítsék a térről folytatott gondolkodást , illetve az arról szóló vitát. Attól, hogy olyan új megközelítéseket és módszereket vezetünk be, amelyek teljes mértékben hiányoznak a mai magyar tudományos diskurzusból azt várjuk, hogy kreatív energiákat szabadítanak fel és új felismerésekhez vezetnek. A kutatási projekt végeredményeként megszülető monográfia közvetlenül használható lesz a felsőfokú oktatásban, és az egyéb publikációk és események hozzájárulnak az elméleti pluralizmus és az interdiszciplináris eszmecsere és vitakultúra erősítéséhez Magyarországon. A kortárs térelméletek közép-kelet-európai relevanciáinak feltárásával új lendületet kívánunk adni a posztszocializmusról szóló nemzetközi vitának (Stenning, Hörschelmann 2008; Timár 2004a; Timár, Enyedi 2004).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az, hogy a társadalom különböző szegmensei hogyan, milyen filozófiai alapálláspontból gondolkodnak a térről, rendkívül különböző lehet. Az elmúlt évtizedekben a tértudományokat is a különböző világmagyarázatok egymással párhuzamos létezése jellemzi, melyek egyike sem kívánja kizárólagosan megmondani, hogy hogyan gondolhatjuk el a teret, mit jelent térben, vagy téri módon létezni. Kutatásainkban a hazai szakirodalomból mindeddig hiányzó nemzetközi térfilozófiai irányzatok jelentőségét vizsgáljuk a magyarországi, tágabban pedig a kelet-közép-európai közegben. Célunk, hogy a szakma és a társadalom szemléletét formáljuk arról, hogy hogyan lehet a térről sokféleképpen gondolkozni. A magyar társadalmi-területi jelenségek kutatására alapozva, közép-kelet-európai kontextusból kívánunk hozzájárulni a térről folyó nemzetközi vitához, amelyet ma döntő mértékben „nyugati”, angol-amerikai kutatók folytatnak.
A különböző térelméleti eszmeáramlatok megismerése jelentősen segíti a globalizálódással együtt járó, komplex gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok megértését (pl. nemzetállami határok relativizálódása, globális áramlatok differenciálódása, centrum-periféria viszonyok), e folyamatok által keltett kihívásokról való társadalmi-tudományos eszmecserét és vitát, illetve a kihívásokra a megalapozott válaszadást.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project has the double aim of reinvigorating Hungarian academic discourse in the fields concerned with aspects of space and spatial development through insights from contemporary thinking about space and spatiality, and of contributing to international theoretical-conceptual debates “from within” the Central and Eastern European (CEE) empirical context. These aims are motivated by two key observations. First, international scholarship has been increasingly characterized by the co-existence of various theoretical perspectives, the Hungarian academic community has barely taken notice of these. Second, initial scholarly concerns with post-socialism in the 1990s have faded away, and newly emerging theories of space and spatiality have been insufficiently informed by the specificities of post-socialist and post-crisis socio-economic development.
The project will review the most significant international streams of thinking about space and will examine their practical relevance in the CEE context. We will introduce some of the most influential theoretical perspectives to the Hungarian academic community at workshops, conferences and through publications. We will examine the possibilities of applying contemporary theoretical perspectives on space to developments in Hungary and will make suggestions as to how these can be modified to make (better) sense of certain phenomena in a post-socialist setting. We will report on our findings at international academic fora, and will thus contribute both to stimulating discussions on sociospatial change in CEE countries, as well as to the better international embeddedness and recognition of Hungarian spatial scientific scholarship.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The key questions of our research are the following:
• Which are the most influential international currents of thought concerning the theorization of space and spatiality and which theoretical perspectives shape regional development practice (both internationally and in Hungary)?
• How do these theoretical perspectives appear in university curricula and in policy and planning practice in Hungary?
• To what extent are the perspectives in question applicable to the post-socialist (Hungarian) context, and in what way can they be rethought so that we can gain a better understanding of sociospatial phenomena in this context?
Our research and the monograph summarising our findings will not develop a single master narrative, but will offer: 1) a systematic review of a set of interlinked theoretical approaches, 2) in-depth, empirically informed reflections on applying ‘Western’ theoretical-conceptual frameworks to the analysis of particular socio-spatial phenomena in Hungary, as well as 3) suggestions for conceptual renewal in order to allow for a better understanding of these phenomena.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Similarly to other Central-Eastern European countries, new insights of the philosophy of science and recent currents of social theory have had little impact in Hungary. Due to ideological path-dependence, positivist, materialist, realist and structuralist perspectives have continued to dominate the social sciences, including disciplines concerned with aspects of space and spatial development. Arguably, this has also implied that different policies, planning and the (re-)organization of public services have not sufficiently relied on nuanced understandings of (the spatiality of) socio-economic processes. Although since the mid-1990s, an increasing number of Hungarian universities have offered courses and degrees at BA, MA and PhD levels in different field of spatial development, curricula have largely remained out of touch with developments in international scholarship concerning the theorization of space.
However, given the complexity of the patterns of interdependence and of the networks interaction that shape spatial development at every scale, it is crucial to broaden the scope of thinking about space among scholars, policy-makers, as well as the broader public. Recent trends – intensifying inequalities in the aftermath of the global financial crisis, shifts in European Union policies and centralizing state administration – underline this necessity. By introducing new approaches and methods that have been principally absent from Hungarian scholarly discourse to date, we expect to release substantial creative energies and produce new insights. The monograph resulting from this project can be used in university curricula and will, in addition to other publications and events, substantially contribute to fostering theoretical pluralism and a culture of interdisciplinary exchange in Hungary. Moreover, through our findings concerning the relevance of current theories of space for the understanding of CEE space-economies, we will reinvigorate international debates on post-socialism and will address the uneven relations inherent to geographies of knowledge production (e.g. Stenning and Hörschelmann, 2008; Timár, 2004, Timár and Enyedi, 2004).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Different actors in society possibly think (about) space in different ways, on the basis of diverging philosophical assumptions. It is only recently, however, that this has become widely acknowledged in scholarly disciplines (such as geography or regional studies) that deal with (aspects of) space. Today, these disciplines are characterized by the parallel existence of different worldviews, none of which wishing to exclusively define how to think (about) space and what existence in space means. Our research will investigate the relevance of those internationally established theories of space that have been missing from the Hungarian scholarly tradition in the Hungarian and, more broadly, in the Central and Eastern European context. Our aim is to broaden the horizon of academic community and the public, and to contribute to the wider acceptance of the idea that space can be conceived of in many different ways. Subsequently, based on our research on current socio-spatial phenomena in Hungary, we will also contribute to international theoretical debates about space – debates that, to date, have been largely conducted by ‘Western’/Anglo-American scholars.
The knowledge of various theoretical perspectives on space helps to come to grips with the complex economic, social and political processes brought about by globalization (e.g. the relativization of nation-state borders, the differentiation of global flows, centre-periphery relations). Furthermore, it facilitates academic and public debate about the challenges implied by these processes, as well as the development of well-founded responses to these challenges.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozását követően négy koncepciónyalábba soroltuk a Kelet-Közép-Európában ma is releváns térkoncepciókat, amelyek a tértudományokban való nemzetközi megjelenésük és megerősödésük alapján kronologikus sorrendet is alkotnak. Megkülönböztettük • a pozitivisztikus tértudományt, amely az empirizmus alapjain állva elsősorban kvantitatív/statisztikai tudományos módszereket alkalmaz (1950–1960-as évektől napjainkig), • az ideológiailag elkötelezett marxista és feminista földrajzi irányzatokat (1960-as évek végétől napjainkig), • a posztmodern kor különféle térfelfogásait (1980-as évektől napjainkig), • és az új materialista relacionális térfelfogásokat (2000–es évektől napjainkig). Feltártuk ezeknek az irányzatoknak az általános elméleti alapjait, paradigmatikus kereteit és egy-egy témát mélyebben is kidolgoztunk, vagy bemutattuk azok gyakorlati alkalmazását. Kutatási eredményeinket workshopokon, konferenciákon megvitattuk, publikációkban közreadtuk, egy MTA doktori és két PhD értekezésbe beépítettük, majd a „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” c. kötetünk 19 (+1) fejezetében (31,5 ív terjedelemben) összegeztük.
Results in English
After conducting a review of the international and domestic literature, we structured the concepts of space of current relevance in the CEE area into four distinct conceptual sets displaying a chronological order on the basis of their emergence and adaptation by spatial sciences in the international academic arena. We distinguished between • empirically grounded positivist spatial sciences applying predominantly quantitative/statistical scientific methods (from the 1950–1960s to the present), • ideologically committed Marxist and feminist geographical currents (from the end of the 1960s to the present), • various Postmodern spatial concepts (from the 1980s to the present), • and new materialist relational concepts of space (from the 2000s to the present). We unearthed the general theoretical bases and paradigmatic frameworks of these approaches and conducted more in-depth analyses or demonstrated the practical applicability of various subjects. Our research results were discussed in the framework of several workshops, conferences, disseminated in publications, integrated into an MTA doctoral dissertation and two Ph.D dissertations and summarized in the 19 (+1) chapters (31.5 printed sheets) of the volume of studies entitled „Current spatial theories in a Central Eastern European context”.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115870
Decision
Yes





 

List of publications

 
Faragó László (szerk): Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban, Dialóg Campus Kiadó, 2018
Faragó László, Varró Krisztina: Shifts in EU cohesion policy and processes of peripherialization: A view from Central Eastern Europe, EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 23:(1) pp. 5-19., 2016
Faragó László: Téri Lét. Társdalomtér-elméleti alapvetések, MTA doktori értekezés 288 p., 2016
Faragó László: Az EU területi politikájának a változásai közép-kelet-európai nézőpontból., Tér és Társadalom. 30:(2) pp. 3-22., 2016
Faragó László: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek., Tér és Társadalom, 30:(3) pp. 118-123., 2016
Faragó László, Varró Krisztina: Shifts in EU cohesion policy and processes of peripherialization: A view from Central Eastern Europe., European Spatial Research and Policy, 23:(1) pp. 5-19., 2016
Varró Krisztina: Divergens térfelfogások a tértudományokban – hogyan tovább?, Tér és Társadalom, 32(2), 21-40., 2018
Timár Judit: Az egyenlőtlen térbeli fejlődés – a konceptualizálás hiánya és lehetőségei., Tér és Társadalom 30 (3), 106−112., 2016
Czirfusz Márton: Making the Space-Economy of Socialist Hungary: The Significance of the Division of Labor., Hungarian Cultural Studies. e-Journal of the American Hungarian Educators Association, Volume 8., 2015
Czirfusz Márton: Gazdaságelméletek, térelméletek és a gazdaságföldrajz oktatása., Pajtókné Tari Ilona, Tóth Antal (szerk.) Magyar Földrajzi Napok 2016: Absztraktkötet : VIII. Magyar Földrajzi Konferencia : XVI. Geográfus Doktoranduszok Országos Konfere, 2016
Berki Márton: Érzékelt tér, elgondolt tér, megélt tér: A térbeliség trialektikája egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás példáján., Tér és Társadalom 31. 2., pp. 23–43., 2017
Berki Márton: A földrajzi lépték változó értelmezése és a cselekvőhálózat-elmélet., Földrajzi Közlemények 141. 3., pp. 203–215., 2017
Faragó László: Téri Lét. Társdalomtér-elméleti alapvetések, MTA doktori értekezés 288 p., 2016
Faragó László: Autopoietikus (társadalmi) terek koncepciója., Tér és Társadalom 31:1 pp. 7-29., 2017
Faragó L, Scott J.: Policy governance from an autopoietic perspective: revisiting Hungary’s regionalization experience., European Planning Studies (Q1) 25: 6. 1034-1052., 2017
Czirfusz Márton: Creativity and culture in reproducing uneven development across Central and Eastern Europe., In: Lux G, Horváth Gy (szerk.): The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe. 340 p. London; New York: Routledge, 2017. pp. 106-119. (ISBN, 2017
Faragó L, Mezei C.: Managing regional disparities, In: Lux G, Horváth Gy (szerk.) The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe. 340 p.London; New York: Routledge, 2017. pp. 139-174. ISBN:97, 2017
Varró K., Faragó L.: The Politics of Spatial Policy and Governance in Post-1990 Hungary: The Interplay Between European and National Discourses of Space, EUROPEAN PLANNING STUDIES 24:(1) pp. 39-60., 2016
Czirfusz Márton: A gazdaságföldrajz elméletei gazdaságról és térről – tanulságok a gazdaságföldrajz oktatása számára., Földrajzi Közlemények, 141. 3. pp. 192–202., 2017
Egyed Ildikó: A francia területfejlesztés változó paradigmái. p. 199., PhD értekezés, 2017
Ginelli Zoltán: The historical geographies of the „quantitative revolution”: The transnational history of central place theory. PhD doktori értekezés. 165 p., Kézirat műhelyvitára, 2018
Berger Viktor: Rob Shields térelmélete – a spatializációtól a kulturális topológiáig. In Berger Viktor: Térré szőtt társadalom. A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. Budapest: L’Harmattan – Könyvpont, 189–204., Megjelent könyv, 2018
Ginelli Zoltán: Hungarian Experts in Nkrumah’s Ghana: Decolonization and Semiperipheral Postcoloniality in Socialist Hungary., Mezosfera, 2018
Egyed Ildikó: From uniformity towards unequality in regional development policy: the case of France, DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 8:(3) pp. 32-51. (2016), 2016
Ginelli Zoltán: „Posztok” között: Posztkolonializmus és posztszocializmus Kelet-Európában. Leadott kézirat, lektorálás alatt, Tér és Társadalom, 2018
Ginelli Zoltán: A tudományos tudás földrajza: hogyan tegyük helyre a tudományt? Leadott kézirat lektorálás alatt, Jel-Kép: A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Folyóirata, 4., 2018
Ginelli Zoltán: ): Critical Remarks on the “Sovietization” of Hungarian Human Geography. Megjelenés alatt, HÎNCU, Adela – KARÁDY Viktor szerk.: The Social Sciences in the Other Europe since 1945. Budapest, Pasts, Inc., Central European University., 2018
Ginelli Zoltán: Critical Remarks on the “Sovietization” of Hungarian Human Geography. In HÎNCU, Adela – KARÁDY Viktor szerk.: The Social Sciences in the Other Europe since 1945. Budapest, Pasts, Inc., Könyv megjelenés alatt, 2019
Berki Márton: Geographical Scale's Changing Conceptualisation and Actor-Network Theory: A View from Central and Eastern Europe, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p. ISBN:978-1-897721-62-9, 2017
Egyed Ildikó: Marginalized elements and all-encompassing structures: theoretical contributions to the notions of lived space and the everyday life, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p., 2017
Faragó László: The concept of autopoietic closed systems and the functioning of the spaces of the European Union, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p., 2017
Fabók Márton: Materiality and spatiality: Changing spaces of electricity provision in Hungary, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p., 2017
Tagai Gergely: The evolution of absolute space: From the philosophical roots of the concept, to its current role in social sciences, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p., 2017
Czirfusz Márton: Spatiality and the Central and Eastern European workfare state, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 91 p., 2017
Timár Judit: Revisiting the theory on the 'production of space' in order to better understand and challenge socio-spatial inequaities in CEE, Wanda Miczorek (szerk.): Regional Polarisation and Unequal Development in CEE: Challenges for Innovative Place-based Policies: Abstract book. 82. o., 2017





 

Events of the project

 
2018-03-23 10:55:04
Résztvevők változása
2017-02-24 14:05:46
Résztvevők változása
2016-12-20 09:43:18
Résztvevők változása
2016-11-25 14:39:40
Résztvevők változása
2015-11-12 08:47:04
Résztvevők változása




Back »