Archaeological evidence for international textile trade in the medieval and early modern Hungary  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
115912
Type PD
Principal investigator Mordovin, Maxim
Title in Hungarian A nemzetközi textilkereskedelem régészeti emlékei a középkori és kora újkori Magyarországon
Title in English Archaeological evidence for international textile trade in the medieval and early modern Hungary
Keywords in Hungarian textilplomba, nemzetközi kereskedelem, gazdaságtörténet, posztógyártás, heraldika
Keywords in English cloth seal, international trade, economic history, cloth production, heraldry
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)70 %
Ortelius classification: Archaeology
History (Council of Humanities and Social Sciences)20 %
Ortelius classification: Economic history
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)10 %
Panel Archeology
Department or equivalent Institute of Archeology (Eötvös Loránd University)
Starting date 2015-09-01
Closing date 2019-08-31
Funding (in million HUF) 9.372
FTE (full time equivalent) 2.80
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A textilplombák kutatása viszonylag új irányzat a magyarországi régészetben. Eddig alig készült tanulmány a témában, így a legfontosabb céljaim között számos olyan van, ami az egészet megalapozna.
1. Kárpát-medence összes ismert textilplombájának összegyűjtése egy katalógusban
A kutatás jelenlegi állapota szerint a Magyar Királyság területéről kb. 700-800 plombát ismerünk. A katalógus alapvető célja a leletek összehasonlítása és értékelése. Számos plomba súlyosan sérült vagy töredékes, ami azt jelenti, hogy azonosításukhoz ép darabokat kell találni.
2. Egyes magyarországi plombacsoportok eredetének és funkciójának meghatározása
Különböző típusú plombákkal igazolták a szövés és a festés minőségét. Az azonosításuk új adatokat fog szolgáltatni a Magyarországra importált posztó típusaira és származására vonatkozóan.
3. A textiltermékek kereskedelmi hálózatának megszerkesztése és összehasonlítása az írott forrásokból ismert képpel
Az a kép, amit a Magyarországra behozott posztó eredetére vonatkozóan az írott forrásokból ismerünk meg nem azonos azzal, amit a textilplombák jeleznek. Ily módon a régészet jelentős új adatokat szolgáltat a történettudomány ezen szegmensében.
4. A kereskedelmi útvonalak rekonstrukciója és a középkor végétől megfigyelhető változásainak dokumentálása
A keltezhető plombák kronológiai és földrajzi megoszlásában visszatükröződnek a kereskedelem intenzitásának időbeli változásai. Így az elemzésük jelentős új információval bővítja a gazdaságtörténelmi ismereteinket.
5. A hamisítás gyakorlata a textilgyártásban
A korabeli hamisítási gyakorlatról az írott forrásokból egyértelműen értesülünk. Vannak bizonyos nyomai ennek a plombákon is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás legfontosabb célja egy többrétegű és összetett kép elkészítése a késő középkori és kora újkori magyarországi textilimportról, belevonva minden érintett országot és meghatározva minden azonosítható termékfajtát.
A korábbi kutatásokból több olyan hipotézis is felállítható, amelyek az egész kutatás alapjául szolgálhatnak:
1. A korabeli írott források nem neveznek meg minden olyan helyszínt, ahonnan az Magyarországra importált textil származott.
2. A magyarországi textilimport többrétegű volt, amelyben a rétegződés mögött azt kell érteni, hogy bizonyos textilfajták meghatározott városokból érkeztek. A “fajták” ebben az esetben a termékek minőségére is vonatkozik.
3. A Magyarországra irányuló import tükrözi a nyugati textiliparban zajló átalakulásokat.
A magyarországi textilkereskedelemről alkotott képünk tisztázásához a a következő kérdéseket szükséges részletesebben elemezni:
1. Melyek azok a helyszínek, ahonnan posztót hozattak Magyarországra, az írott forrásokból ismerteken kívül?
2. Hogyan nézett ki a Magyarországra behozott és a vámjegyzékekben rögzített textil további útja az országon belül? Mi az amit inkább városi és mi az amit inkább agrár régiókban adtak el?
3. Mi volt a helyi gyártás és az import egymáshoz való viszonya?
4. Hogyan befolyásolták az Oszmán háborúk a textilimportot.
5. Mik lehetnek a korabeli hamisítási gyakorlat régészeti nyomai? A textilt hamisították vagy a textilplombákat?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A projekt tudományos jelentősége
A kutatás legnagyobb jelentősége az, hogy egy új régészeti forrást emelne be a szakirodalomba és a köztudatba is Kelet-Közép-Európában. A textilplombák már viszonylag jól ismertek a nyugati országokban, de alig kutatottak Magyarországon vagy a szomszédos országokban (Csehország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, valamivel jobban áll Szlovákia).
A textilplombák kisméretű ólomtárgyak, melyeket a posztóvégekre rögzítettek. Mindig valamiféle jelet viseltek magukon, amelyek a származási helyükre, készítőjükre vagy az általuk megjelölt posztó minőségére utaltak. Mindez azt jelenti, hogy egy ilyen lelet, akárhol is kerül elő Magyarországon, önmagában legalább kétféle információt szolgáltat. Legelőször is keltezési leletként használható, ugyanis – a pénzektől eltérően – a plombákat csak egyszer használták. Nagyon sok plombán ráadásul évszám is van.
A második jelentősége a plombáknak az, hogy a formájuk és a méretük jelzi az egykori termék minőségét. Ily módon végigkövethetőek a különböző nyugati városokból Magyarországra vezető kereskedelmi útvonalak, ill. azon túl az import posztó minősége is meghatározható.
A középkori Magyarország területén előkerült plombák részletekbe menő vizsgálata és publikálása nagyon fontos forrásként fog szolgálni Magyarország gazdaság- és művelődéstörténetéhez.
A kutatás társadalmi jelentősége
Ennek a leletcsoportnak az értékelésével lehetővé válik a középkori és kora újkori Európa gazdasági kapcsolatairól alkotott térkép kibővítése. Ezek az új adatok újabb bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy Magyarország szervesen és folyamatosan része volt az európai gazdasági hálónak. Az eredmények publikálása nyugati periodikákban és tanulmánykötetekben népszerűsíteni fogja Magyarország szerepét az európai kereskedelmi kapcsolatokban a középkortól kezdve, kihangsúlyozva a folyamat szakadatlanságát. Ugyanakkor a textilplombákon keresztül nem csak gazdasági együttműködéseket lehet felvázolni, hanem – ugyanazokon a textiltípusokon keresztül, mint a nyugat-európai országokban – a kulturális hagyományok és a divat hasonlóságait is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A gazdasági érdekek védelme nagyon gyakran összekapcsolódott a nagyobb ipari központok hírnevének védelmével. Ez a gyakorlat a mai „trade mark” intézményének előzményeképpen értelmezhető, melynél bizonyos városok a termékeiket speciális jelekkel látták el. A legfontosabb termékek egyike mindig is a textil volt, ugyanis a ruházat alapvetően meghatározza mindennapi életünket és jelzi is a társadalmon belüli helyzetünket. Ugyanakkor a viselésből adódó kopás, ill. a divatváltozás miatt gyakori cserére szorult.
Ahogyan jelenleg is láthatjuk, a textilipar nem csak egyes városok gazdaságát befolyásolja, hanem az egész világét. A különböző minőségű textil egyformán fontos szereppel rendelkezett a középkori európai gazdaságban, ugyanis a társadalom minden rétegének kellett ruházkodnia. A minőségi különbségek jelzésére és bizonyos posztófajták meghatározott városokkal (textilgyártó központokkal) való összekapcsolásához a posztóvégekre kerek ólombárcákat tettek, jelezve a kereskedőknek és a vásárlóknak is a textil eredetét, ill. hitelesítve a minőségét.
Az elmúlt két évtizedben néhány száz hasonló ólomplomba került elő Magyarországon. Azonban a többségük közöletlen maradt és semmiféle elemzésük nem történt meg. A kutatásom legfontosabb célja egy katalógus összeállítása, melyben összegyűjteném a Kárpát-medencében előkerült plombákat, ill. az elemzésük, az írott források bevonásával. A korábbi hasonló kutatások hiánya miatt, számos plomba azonosításához külföldi kutatásokra van szükség, elsősorban a posztógyártás középkori központjaiban.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research of the cloth seals in Hungary is relatively new field of archaeology. There have been hardly any studies on this topic, thus among my main aims many are relatively fundamental.
1. Compiling a catalogue of all known cloth seals from Carpathian Basin
According to the present stage of the research there are about 700-800 known cloth seals from the territory of the Kingdom of Hungary. The catalogue is needed for proper comparison and evaluation of the finds. Many of them are heavily damaged or fragmented, which means that whole pieces are needed for their identification.
2. Identification of the origin and function of particular groups of cloth seals from Hungary
Different types of seals were used to certify the quality of the weaving and dying of cloth. Their identification will provide new data concerning the types and provenance of the cloth imported to Hungary.
3. Reconstructing the trade network of cloth production and comparing it with the picture known from the written sources
The information concerning the places of origin of the cloth imported to Hungary known from the written sources and that named by the cloth seals is not identical. This way the archaeology provides significant new information for this section of the historical studies.
4. Reconstructing the trade routes and documenting their changes after the end of the Middle Ages
The amount of the datable cloth seals and their chronological and geographical distribution reflect the temporal changes of the intensity of the trade. Thus their evaluation will provide significant new information for the economic history.
5. Defining the practice of forgery in textile production

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main aim of the research is to create a multi-layered and complex image of the Hungarian cloth import in the late Middle Ages and Early Modern Time including all the involved countries and defining the identifiable sorts of cloth production.
According to the previous studies several assumptions usable as the basis for the whole research can be stated:
1. The contemporary written sources do not mention all the places of origin of the imported cloth. Thus the whole image can be reconstructed only involving the archaeological sources.
2. The Hungarian cloth import was stratified, which means that certain sorts of textile were brought from certain cities. The “sort” in this case refers most of all to the quality of the products.
3. The changes in the Hungarian import reflect the transformation of the western textile industry.
To clarify the image of the cloth trade in Hungary the following questions should be investigated in detail:
1. What settlements as origin of the imported cloth can be named above those known from the written sources?
2. How were the textiles brought to Hungary and registered at the taxation points distributed within the country? What was sold mainly in the urban and what was preferred in the rural areas?
3. How was the local production related to the imported textiles?
4. How was the cloth import influenced by the Ottoman wars?
5. What is the archaeological evidence for the contemporary forgery practice? Was the cloth forged or rather the cloth seals were forged?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Scientific importance of the project
The greatest importance of the research is the introduction of a new archaeological source to the scholarly literature and public knowledge in East-Central Europe. Cloth seals are well known in the western countries but hardly evaluated in Hungary or neighbouring countries (Czech Republic, Austria, Croatia, Serbia, Romania, Ukraine, a bit better in Slovakia).
Cloth seals are small lead objects, which were attached to cloth. They always bear some kind of signs referring to the place of origin, master or quality of the product. This all means that such an object found anywhere in Hungary can provide alone at least two different types of information. First of all it can be used as dating object, because unlike the coins – cloth seals were used only once. There are many seals with AD inscriptions on them.
The second importance about the cloth seals is that their shape and size reflect the quality of the product. This way we can trace the trading routes from different western cities to Hungary and, at the same time, the sort of the imported cloth can be also identified.
The detailed evaluation and publication of the cloth seals from the territory of Medieval Hungary will provide an important source for Hungarian economic and cultural history.
Social importance of the research
The evaluation of this group of finds enables to extend the known map of the economic relations in medieval and early modern Europe. This new data provide additional proves of the tight and continuous integration of Hungary in the European economic network. The publication of the results in the western periodicals and scholarly volumes will propagate the role of Hungary in the inter-European trade connections from the Middle Ages onward, emphasising the continuity of this process. At the same time the cloth seals can demonstrate not only economic co operations but also – via the same sorts of textiles than in the Western European countries – similarities in cultural traditions and fashion.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The protection of the economic interests very often was conjoined with the protection of the reputation of main industrial centres. This practice can be regarded as antecedent of the modern “trade mark” institution, in which case certain cities authenticated their products using special marks. One of the most important trade goods have always been the cloth, because clothing essentially defines our everyday life and indicates our status in the society. At the same time the wearing caused fracture and the changes in fashion result in its frequent replacement.
As we can see today, the cloth industry greatly influences not only the economy of particular countries but of the whole world. Cloth of different quality has been equally important for the European economy from the Middle Ages, because all the layers of society had to been clothed. To reflect the differences in quality and to connect certain sorts of textile to certain cities (production centres) round lead seals were placed on the cloth, demonstrating for the merchants and buyers the origin of the cloth and certifying its quality.
For the last two decades several hundreds of such seals have been discovered in Hungary. However, most of them remained unpublished and no evaluation have been done so far. The main goal of my research is to compile a catalogue of the cloth seals found in the Carpathian Basin and to prepare a detailed analysis of them, involving the written sources. Due to the lack of earlier similar research the identification of most of such seals requires foreign studies, most of all in the main centres of medieval textile industry.





 

Final report

 
Results in Hungarian
1) A pályázat ideje alatt 18 publikációt készítettem a témakörben, köztük ismeretterjesztő tanulmányokat is. A legfontosabb az összes közül a 355-oldalas monográfia, amely a középkori Magyarország területéről ismert 1347 textilplomba feldolgozása alapján íródott. A kötet 2018. évi megjelenése óta a bekatalogizált plombák száma elérte a 2000-et. 2) Bizonyos plombacsoportok önállóan lettek feldolgozva, például sziléziai és bajororoszági leletek, illetve Tournai város plombái. 3) Kiemelt hangsúlyt helyeztem a kiemelkedő regionális leletegyüttesek feldolgozására, többek között a határontúli területeken is. Ezek között megemlíthető Orosháza, Ungvár, szolnoki gyűjtemény stb. 4) Kimutattam az angol posztó hamisításának gyakorlatát a magyarországi hódoltság területén. Erről nem állnak rendelkezésre írott adatok. 5) A pápai Fő téren előkerült plombák és más régészeti leletek alapjául szolgáltak egy olyan vándorkiállításnak, melynek utolsó állomása a Magyar Tudományos Akadémia volt. 6) Az előadásaimmal és tanulmányaimmal a hazai kutatások eredményeit beépítettem a nemzetközi tudományos életbe. 7) A téma magyarországi kutatása nemzetközileg is színvonalas lett, utolérve az össz-európai szintet, s közben túlhaladva sz össze szomszédos és számos nyugat-európai országot. 8) A pályázat segítségével egy jelentős, tematikus könyvgyűjteményt sikerült összeállítani az ELTE régésezti könyvtárában. 9) A pályázat segítségével több mint 700 plombáról rajzi dokumentáció készült.
Results in English
1) During the period of the project, I have prepared 18 publications on this topic altogether, including popularising articles. The most significant of them is the 355-pages long monograph built upon 1347 cloth seal finds from the territory of medieval Hungary. The number of inventoried seals has reached 2000 items after the publication of the book in 2018. 2) Some groups of seals, namely the Silesian, Bavarian and the finds from Tournai were evaluated in separate articles. 3) I paid exceptional attention to some regional assemblages, including those in the museums abroad, e.g. Orosháza, Uzhgorod (Ungvár), Szolnok-collection etc. 4) I was able to trace the practice of forgery of the English cloth in the Ottoman Empire, not documented by the contemporary written sources. 5) The archaeological finds from Pápa and the preliminary results served as a basis for an exhibition reached even the Hungarian Academy of Sciences. 6) My papers and publications have embedded the Hungarian results in the broader scientific background. 7) The state of the research in Hungary has reached the European level, exceeding all neighbouring and most of the Western-European countries. 8) The project has helped to make a thematic book collection on the archaeological textiles, textile-production and cloth seals in the library of the University of Eötvös Loránd. 9) The project has enabled to prepare graphic documentation of more than 700 seals in various Hungarian institutions.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115912
Decision
Yes





 

List of publications

 
Mordovin Maxim: A collection of fifteenth- and sixteenth-century cloth seals from Szolnok, Genius loci - Laszlovszky 60 Budapest: Archaeolingua Alapítvány, pp 285-288, 2018
Mordovin Maxim: Az angol címeres plombák rejtélye, In: Ilon Gábor (szerk.) Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 Budapest: Martin Opitz Kiadó, pp 319-340, 2019
Mordovin Maxim: Sziléziai posztó Magyarországon a régészeti leletek tükrében, In: Weisz Boglárka (szerk.) (szerk.) Pénz, posztó, piac: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2016. pp. 439-456., 2016
Mordovin Maxim: Posztó Pápa piacán, Veszprém; Pápa; Budapest: Jókai Mór Városi Könyvtár, 95 p., 2016
Mordovin Maxim: Guide to the identification of archaeological lead cloth seals, HUNGARIAN ARCHAEOLOGY ( 2416-0296): 8 1 pp 20-27, 2019
Mordovin Maxim: Egy négy évszázados bűntény nyomában, BELÜGYI SZLE (2010-) 64: (5) 107-114, 2016
Mordovin Maxim: Egy négy évszázados bűntény nyomában, BELÜGYI SZEMLE: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA, 2016
Mordovin Maxim: Angol címeres textilplomba Tamásiból, Finszter Géza, Kőhalmi László, Végh Zsuzsanna (szerk.) Egy jobb világot hátrahagyni...: Tanulmányok Korinek László professzor tiszteletére. 654 p. Pécs: Pécsi Tudományegy, 2016
Mordovin Maxim: Sziléziai posztó Magyarországon a régészeti leletek tükrében, Weisz Boglárka (szerk.) Pénz, posztó, piac: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intéze, 2016
Mordovin Maxim: Posztó Pápa piacán, Posztó Pápa piacán, 2016
Mordovin Maxim: New results of the excavations at the Saint James’ Pauline friary and at the Castle Čabraď, DISSERTATIONES ARCHAEOLOGICAE EX INSTITUTO ARCHAEOLOGICO UNIVERSITATIS DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE SER 3 3, 2015
Maxim Mordovin: Bavarian Cloth Seals in Hungary, HUNG HIST REV 6: (1) 82-110, 2017
Mordovin Maxim: Excavations inside the 16th-century gate tower at the Castle Čabraď in 2016, DISSARCH 4: 361-368, 2016
Mordovin Maxim, Beljak Ján, Šimkovic Michal, Maliniak Pavel: Výskum tretej (pôvodne) hornej brány hradu Čabraď v rokoch 2013-2015, ARCHAEOL HIST 41: (2) 99-132, 2016
Mordovin Maxim: A nemzetközi textilkereskedelem régészeti emlékei, ELTE BTK, 2017
Mordovin Maxim: Textilvégek védjegyei : A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén., Budapest, 2018
Maxim Mordovin; Igor Prohnenko: Товарна текстильна пломба міста Турне з околиць с. Зелена Липа, В.А. Калініченко (szerk.) Археологія Буковини: здобутки та перспективи : Тези доповідей ІІ наукового семінару (м. Чернівці, 6 грудня 2018 р.)., 2018
Mordovin Maxim: Egy morva plomba Mezőhegyesről, In: Bíró Gyöngyvér ;    Katona-Kiss Attila ;    Rózsa Zoltán (szerk.) Fémek a földből 1. Orosháza: Orosháza Város Önkormányzat Nagy Gyula Területi Múzeuma, pp 129-131 (2, 2018
Mordovin Maxim; Prohnenko Igor: Товарнi пломби невицького замку, In: Kalinyicsenko V. A. (szerk.) PER ASPERA AD ASTRA: до 100-літнього ювілею відомого археолога Бориса Тимощука = PER ASPERA AD ASTRA : do 100-litnyoho juvileju vidomoho, 2019
Mordovin Maxim; Prohnenko Igor: Товарні текстильні пломби XVI-XVII ст. на пам'ятках Закарпатської обл. України, Pamyatki Tustani v konteksti osvoennya Karpat : Problemy yix zberezhennya ta vykorystannya, 2019
Mordovin Maxim; Prohnenko Igor: Mordovin Maxim (Mordovin Maxim Régészet) MTA BTK/TTI/Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport; ELTE/BTK/Regtud_I/Népvándorlás Kori és Középkori Régészeti Tanszék ;    Prohnenko Igor «Англійські» товарні текстильні пломби з Верхнього Попруття та Середнього Подністров’яIn:, In: Калініченко Віталій Андрійович (szerk.) Археология Буковини: здобутки та перспективи : Присвячений 100-літтю від дня народження відомого науковця Бориса Тимощука, 2019




Back »