Catholic Schooling in Hungary in the Early Modern Period: the Students of the Győr, Nagyszombat and Pozsony Jesuit Colleges  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
116116
Type K
Principal investigator Fazekas, István
Title in Hungarian Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyaroszágon: a győri, nagyszombati, pozsonyi jezsuita gimnázium tanulói a 17‒18. században
Title in English Catholic Schooling in Hungary in the Early Modern Period: the Students of the Győr, Nagyszombat and Pozsony Jesuit Colleges
Keywords in Hungarian Kora újkor, jezsuita rend, oktatás, társadalomtörténet
Keywords in English Early Modern, Jesuit Order, education, social history
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: History
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Eötvös Loránd University)
Participants Kádár, Zsófia
Kádár, Zsófia
Kádár, Zsófia
Kökényesi, Zsolt
Lakatos, Bálint Péter
Ternovácz, Bálint
Starting date 2015-09-01
Closing date 2019-08-31
Funding (in million HUF) 32.888
FTE (full time equivalent) 9.71
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat három jezsuita gimnázium, a nagyszombati (alapítva 1615), pozsonyi (alapítva 1626), győri (alapítva 1626) gimnáziumi anyakönyvének eletronikus adatbázisba formájában történő feldolgozását tűzte ki célul az alapítástól a rend 1773-as feloszlatásig. A tervezett adatbázis rovatai a matrikulák rovatainak megfelelően épülnek fel: családi név és előnév (egységesítve), családi név (eredeti forma), keresztnév (egységesítve), életkor, származási hely (eredeti forma), származási hely (azonosítva), származási hely (mai hivatalos forma), társadalmi állás (eredeti forma, de egységesítve), anyanyelvre történő utalás, felekezet, gimnázium megjelölése, tanulmányok éve, gimnáziumi osztály, megjegyzés 1. (kongregációs tagság), megjegyzés 2. (egyetemi tanulmányok), megjegyzés 3. (későbbi egyházi pálya), megjegyzés 4. (későbbi világi pálya), megjegyzés 5. (egyéb). Az anyakönyvekből nyert adatokon túl a későbbi pályára vonatkozólag is sor kerül adatgyűjtésre. A kutatás az elkészített adatbázis segíségével a kora újkori magyar társadalom és az iskoláztatás, a humanista képzettség közötti viszonyt kívánja vizsgálni. A gimnáziumok diákságának elemzésével ugyanakkor a kora újkori magyar társadalom szerkezetének mélyebb megismeréséhez kíván hozzájárulni. A kutatási eredményeket az adatbázison túl egy szerkesztett monográfia foglalná össze, amely három intézmény történetét, a gimnáziumokban folyó oktatást, az iskolákban működő jezsuitákat mutatná be, ill. össszefoglaló- és esettanulmányokon át hasznosítaná az adatbázis adatait.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése a koraújkori magyar társadalom és az iskoláztatás közötti kapcsolat feltárása, annak közelebbi megismerése. Ennek keretében kerülne sor a humanista műveltség társadalmi hasznosulásának vizsgálatára, a képzettség és társadalmi mobilitás kapcsolatának megismerésére, egyes társadalmi rétegek és a képzettség közötti viszony tanulmányozására. Milye szerepet játszott a nyilvános iskola a főnemesi karrier alakulásában, a kisnemesség mennyiben ismerte fel az iskoláztatásban rejlő lehetőséget? Különösen fontos kérdés a jobbágyszármazású diákok iskolai jelenléte, arányszáma, későbbi pályája. Az adatbázis lehetőséget adna arra is, hogy a jezsuita iskola és a környezetét képező város közötti viszony tanulmányozásra kerüljön. A kutatások hozzájárulhatnak ahhoz a problémakörhöz is, hogy a német történetírás által kidolgozott konfesszionalizáció fogalma mennyiben alkalmazható Magyarországra, ahol tartósan több felekezet működött egymás mellett. A diákság társadalmi összetételének elemzése közelebb vihet a jezsuita rend és a magyar társadalom kapcsolatának megismeréséhez. Feltárásra kerül az egyes iskolák területi vonzáskörzete, az eddig figyelemre nem méltatott középiskolai iskolaváltásokhoz (egyfajta sajátos országon belüli peregrináció) is adalékokat szolgáltat az adatbázis. E téren különösen fontos az Erdélyből és a Hódoltságból érkező hallgatók aránya, ill. későbbi pályájuk vizsgálata.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A várható eredmények lehetőséget biztosítanak a kora újkori magyar társadalom szerkezetének mélyebb megismeréséhez. Egyaránt kiindulási alapként szolgálnak majd a magyar városi társadalom, a nemesi társadalom, és a jobbágyság további vizsgálatához. Az adatbázis segíteni fog a magyar egyházi társadalom rekrutációja alaposabb feltérképezésében. A diákság vizsgálata ugyanakkor segít a jezsuita rend és a magyarországi társadalom kapcsolatának, társadalmi beágyazottságának megismerésében is. Izgalmas eredmények várhatók a három részre szakadt Magyarország hódolt részéből és az erdélyi fejedelemségből érkezők számbavétele révén. Az adatsorok hozzásegítenek a három részre szakadt ország közötti összatartó erők megismeréséhez, a hódoltsági és erdélyi katolikus közösségek és diaszpórák mélyebb megismeréséhez. Az iskolák vonzáskörzete esetében külön figyelmet érdmelnek az országhatáron túlról érkező növendékek. Nem nagy számban, de a gimnáziumok fogadtak az osztrák tartományokból és a Cseh Korona országaiból érkező növendékeket, akik sokszor a társadalom felső rétegéből érkeztek és később politikai szerephez jutottak. Az elkészült adatbázis nagymértékben elő fogja segíteni a a hazai proszopográfiai kutatásokat. Számtalan személy ifjúkora fog a gimnáziumi anyakönyvekből származó adatok segítségével tisztázódni. Az adatbázis felhasználói köre nem csupán a bölcsészettudományok képviselőire fog korlátozódni, sok, családja múltját kutató személy számára fog hasznos információkat szolgáltatni. Az adatbázis előnye, hogy továbbépíthető, a kialakított formába további gimnáziumok anyaga lesz a későbbiekben betagolható.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás három jezsuita gimnázium, a nagyszombati (alapítva 1615), a pozsonyi (alapítva 1626), győri (alapítva 1626) gimnázium anyakönyveinek eletronikus adatbázis formában történő feldolgozását tűzte ki célul az iskolák alapításától a rend 1773-as feloszlatásig. A megépített adatbázis segítségével feltárul a diákság társadalmi összetétele (nemes, polgár, jobbágy számazásúak-e voltak-e), milyen vidékről származtak, milyen volt az anyanyelvük, meddig és hol jártak iskolába, megtudjuk életkorukat. A diákok későbbi pályájára, tanulmányaira kiegészítőleg gyűjtött adatok segítenek annak a kérdésnek a vizsgálatában, hogy az iskolában elsajátított tananyag milyen hasznosításra került a későbbiek során, mennyire segítette az egyén boldogulását, pályája alakulását. A feldolgozott adatok segítenek a jezsuita gimnázium magyarországi sajátosságai megismerésében. Az adatbázis segítségével a jezsuita kollégium és a közvetlen környezetét képező város viszonya is jobban megfoghatóvá válik. Az iskola vonzáskörzetének megismerése segít a három részre szakadt Magyarország közötti összetartó erők megragadásában. A kutatási eredmények külön kötetben kerülnek összefoglalásra, amely foglalkozik majd a gimnáziumok általános történetével, az ott oktató tanárokkal, az adatbázis eredményeit pedig összefoglaló- és esettanulmányok révén hasznosítja. Az adatbázis, amely várhatóan 50.000 személyre fog adatot tartalmazni, nem csupán tudományos munkát fogja elősegíteni, hanem a családjuk múltja után érdeklődő magánszemélyek számára is hasznos segítséget fog nyújtani.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the proposed project is the processing of the registries of three Jesuit colleges, the colleges in Nagyszombat (founded in 1615), Pozsony (founded in 1626) and Győr (founded in 1626) into an electronic database, covering the period from the foundation of the order until its dissolution in 1773. The columns of the planned database are in accordance with the columns of the marticulae: family name and title (standardized), family name (original form), Christian name (standardized), age, place of origin (original form), place of origin (identified), place of origin (present official form), social status (original form but standardized), reference to mother tongue, denomination, indication of college, year of studies, class in college, Note 1 (congregation membership), Note 2 (university studies), Note 3 (information on future Church profession), Note 4 (information on future secular profession), Note 5 (other). In addition to the data retrieved from the registries, information will be collected on the later career. By means of the completed database, the research intends to analyse the relation between Hungarian society in the early modern period and the schooling and humanist education. With the analysis of the college students it wishes to contribute to the more exhaustive understanding of the social structure of Hungary in the early modern period. In addition to the database, the results of the research would be summed up in an edited monograph. It would present the history of the three institutions, the education in the colleges and the Jesuits teaching in the schools; respectively, it would use the data of the database through summary reports and case studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The major research question is the exploration and better understanding of the relation between Hungarian society in the early modern period and schooling. In this framework research would be carried out on the social benefits of humanist culture, on the better understanding of the relation between education and social mobility and the relation between the different social strata and education. What was the role of the public school in the career development of an aristocrat? To what extent did the petty nobility realize the potential of schooling? The presence, proportion and future career of the students born into serf families is a question of crucial importance. The database would also enable us to examine the relation between the Jesuit college and the surrounding city. The research may contribute to the problem whether the concept of confessionalization, developed by German historiography, could be adapted to Hungary, where several denominations operated simultaneously. The analysis of the students’ social composition may bring us closer to the understanding of the relation between the Jesuit order and Hungarian society. The catchment area of each school will be discovered and the database will contribute to the understanding of the previously disregarded change of colleges (a kind of specific peregrination within the country). In this regard the proportion and later career of students coming from Transylvania or the area under Turkish occupation are very important.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The expected results enable us to understand the structure of Hungarian society in the early modern period and form a good basis for the further research on Hungarian urban society, the nobility and the serfs. The database will be useful in the in-depth mapping of the recruitment of Hungarian Church society. The analysis of the students will also contribute to the understanding of the relation between the Jesuit order and Hungarian society; the integration of the order into society. Exciting results can be expected by recording those who arrived from the Turkish-occupied area of divided Hungary and the Principality of Transylvania. The data series will contribute to the knowledge about the cohesive forces between the areas of the country divided into three parts and to the better understanding of the Catholic communities and diasporas in Ottoman Hungary and Transylvania. As regards the catchment areas of the schools, special attention should be paid to the students coming from outside the national borders. Although not in great numbers, the colleges had students from the Austrian provinces and from the Bohemian Crown Lands, who usually belonged to the upper classes of society and later played political role. The completed database will substantially promote the prosopographical research in Hungary. The youth of several individuals will become clearer based on data from the colleges’ registries. The users of the database will not be limited to the representatives of the Humanities but it will provide useful information to many individuals interested in the past of their families. The advantage of the database that it can be improved; the material of further colleges can be involved in the established system at a further stage.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The objective of the proposed project is the processing of the registries of three Jesuit colleges, the colleges in Nagyszombat (founded in 1615), Pozsony (founded in 1626) and Győr (founded in 1626) into an electronic database, covering the period from the foundation of the order until its dissolution in 1773. The completed database will help the understanding of the social composition of the students (whether they came from the nobility, bourgeoisie or serfdom); where they came from; what their mother tongue was; when and where they attended school; how old they were. The supplementary information about the later career and education of the students help the examination of the questions how the knowledge acquired in school was subsequently used, to what extent it promoted the welfare and career of these people. The processed data help to understand the characteristics of the Jesuit colleges in Hungary. The use of the database helps the better understanding of the relation between the Jesuit college and the surrounding city. The information about the catchment area of the school will contribute to the knowledge about the cohesive forces between the areas of Hungary divided into three parts. The results of the research will be summed up in a separate monograph, dealing with the history of the colleges and the teachers of these schools; it would exploit the results of the database through summary reports and case studies. The database, which probably will contain information about 50,000 individuals, will not only promote the scientific research, but also it will be useful for individuals interested in the past of their families.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Fő célkitűzésünk volt a nagyszombati (1615–1772), a pozsonyi (1650–1773) és a győri (1628–1773) gimnáziumok anyakönyveinek elektronikus feldolgozása. Az adattárak ma már interneten, a Hungaricana Közgyűjteményi portálon elérhetők (Nagyszombat feltöltése folyamatban). Az adattárban 171192 sort rögzítettünk, ami alapján 72239 diák tanulmányi útját rekonstruáltuk. Elemzéseink a társadalom-, oktatás-, hely- és intézménytörténet területein kiemelkedő eredményeket hoztak. Ezekről öt tudományos konferencián, számos publikációban, egy kötetben és egy tematikus folyóiratszámban számoltunk be. Az adatbevitelt egy, 15 mezős, Microsoft Excel-táblázatban végeztük. A módszert magunk dolgoztuk ki, az adatbázisokból hoztuk létre a lekérdezéseket és az adattárakat. A nagyrészt köznemesi, polgári és falusi származékokból álló diákság a régió rendi társadalmának fontos látlelete. A legnagyobb arányban a magyar(-erdélyi), szlovák(-cseh)-horvát és ausztriai-német nációjú tanulók voltak jelen. A származási helyek vizsgálata igazolta Pozsony és Győr regionális, Nagyszombat országos vonzáskörzetét. A korszak elejét felekezeti sokszínűség jellemezte. A diákok több év alatt végeztek el egy-egy évfolyamot, több iskolában is peregrináltak, a felsőbb évesek közül sokan a nagyszombati egyetemen tanultak tovább.
Results in English
Our primary objective was the electronic processing of school registers of the gymnasiums of Tyrnau (1615–1772), Pressburg (1650–1773) and Raab (1628–1773). The databases are currently available at the Hungaricana Collections website (Tyrnau uploading). There are 171,192 rows recorded in our database having the study trips of 72,239 students reconstructed. Our analysis has captured significant results at the area of social, local and institution history – we have reported about our findings in five conferences, several papers, in a book and in a thematic journal volume. The data ingestion was done using Microsoft Excel, with a data table comprising 15 fields. We designed our methodology ourselves; we created the queries and data warehouses from the databases. The studentry, comprising mostly nobles, citizens and villagers is an important feature of the regional feudal society. They were enrolled from the Hungarian (Transylvanian), Slovakian (Czech), Croatian and Austrian (German) nationalities. The examination of the provenances verified the regional catchment area of Pressburg and Raab, and the country-wide character of Tyrnau. The confessional diversity is a typical feature at the beginning of the period. The students finished a semester during the course of multiple years, they visited more schools, and many members of the higher school years continued their study at the university of Tyrnau.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116116
Decision
Yes





 

List of publications

 
Kádár Zsófia: Fundatores et benefactores. Jezsuita intézmények alapítói és jótevői a rendi emlékezetben a 17. századi Magyar Királyságban, Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk. Báthory Orsolya, Kónya Franciska. Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 195-207., 2016
Kádár Zsófia: Középkori eredetű vallásos testvérületek és barokk társulatok kapcsolata: a soproni Krisztus Teste-konfraternitás példája, Barokk vallásos közösségek. Szerk. Bogár Judit, Déri Eszter. Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténe, 2017
Kökényesi Zsolt: A hasznos állampolgár képzése. Közjó és oktatás-nevelés kapcsolata a 18. századi Habsburg Monarchiában., Történelmi Szemle 58(2016), 4. sz., 519–532., 2016
Fazekas István: Győr és a jezsuita rend a 17. században — Szereplők, érdekek, ellenérdekek., Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 63-85., 2017
Fazekas István: A katolikus egyház helyzete és intézményrendszere a kora újkori Pozsonyban, Történelmi Szemle 60 (2018) 2. sz. 201–213., 2018
Fazekas István–Kádár Zsófia: A győri jezsuita templom 17. századi jótevői: a támogatók körének rekonstrukciója, Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 13, 2017
Kádár Zsófia: Jesuitische Niederlassungen und die Lage der Jesuitengebäude im städtischen Raum. Westungarische Beispiele im 17. Jahrhundert: Pressburg/Bratislava, Raab/Győr und Ödenbur, Die Jesuiten in Krems — die Ankunft eines neuen Ordens in einer protestantischen Stadt im Jahr 1616, St. Pölten, 149-170., 2017
Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium mint összetett intézmény a 17. században, Történelmi Szemle 60 (2018), 2. sz. 237–282., 2018
Kádár Zsófia: A soproni jezsuita kollégium működésének első szakasza (1636–1671), Soproni Szemle 72 (2018), 2. sz. 147–186., 2018
Kádár Zsófia: A győri jezsuita kollégium intézményi funkciói a 17. században (1626–1671), Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 87, 2017
Kádár Zsófia: Az urak Patrona Hungariae-társulata a 17. században., Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr , 30, 2017
Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága a kezdetektől a feloszlatásig (1630–1773), különös tekintettel a főnemesi tanulókra., ezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 133, 2017
Kökényesi Zsolt: A pozsonyi jezsuita gimnázium diáklétszám-változásai a 17–18. században, Történelmi Szemle 60 (2018), 2. sz. 283–298., 2018
Kökényesi Zsolt: Egy magyar főpap jelenléte és karrierútja a bécsi udvarban – Vázlat Erdődy László Ádám nyitrai püspök életrajzához, Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk.: Báthory Orsolya; Kónya Franciska. Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 223-254., 2016
Kádár Zsófia: Fundatores et benefactores. Jezsuita intézmények alapítói és jótevői a rendi emlékezetben a 17. századi Magyar Királyságban, Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk. Báthory Orsolya, Kónya Franciska. Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 195-207., 2016
Kökényesi Zsolt: A hasznos állampolgár képzése. Közjó és oktatás-nevelés kapcsolata a 18. századi Habsburg Monarchiában., Történelmi Szemle 58(2016), 4. sz., 519–532., 2016
Kádár Zsófia: Középkori eredetű vallásos testvérületek és barokk társulatok kapcsolata: a soproni Krisztus Teste-konfraternitás példája, Barokk vallásos közösségek. Szerk. Bogár Judit, Déri Eszter. Budapest, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténe, 2017
Fazekas István: Győr és a jezsuita rend a 17. században — Szereplők, érdekek, ellenérdekek., Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 63-85., 2017
Kádár Zsófia: Jesuitische Niederlassungen und die Lage der Jesuitengebäude im städtischen Raum. Westungarische Beispiele im 17. Jahrhundert: Pressburg/Bratislava, Raab/Győr und Ödenbur, Die Jesuiten in Krems — die Ankunft eines neuen Ordens in einer protestantischen Stadt im Jahr 1616, St. Pölten, 149-170., 2017
Fazekas István–Kádár Zsófia: A győri jezsuita templom 17. századi jótevői: a támogatók körének rekonstrukciója, Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 13, 2017
Kádár Zsófia: Az urak Patrona Hungariae-társulata a 17. században., Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr , 30, 2017
Kökényesi Zsolt: A győri jezsuita gimnázium diáksága a kezdetektől a feloszlatásig (1630–1773), különös tekintettel a főnemesi tanulókra., ezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt. Győr, 133, 2017
Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium mint összetett intézmény a 17. században, Történelmi Szemle 60 (2018), 2. sz. 237–282., 2018
Kádár Zsófia: A soproni jezsuita kollégium működésének első szakasza (1636–1671), Soproni Szemle 72 (2018), 2. sz. 147–186., 2018
Fazekas István: A katolikus egyház helyzete és intézményrendszere a kora újkori Pozsonyban, Történelmi Szemle 60 (2018) 2. sz. 201–213., 2018
Kökényesi Zsolt: A pozsonyi jezsuita gimnázium diáklétszám-változásai a 17–18. században, Történelmi Szemle 60 (2018), 2. sz. 283–298., 2018
Kádár Zsófia: A pannonhalmi bencés szerzetesség újraindulása és a győri jezsuiták (1636–1639), Collectanea Sancti Martini. A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője. V. (2017)[2018] 123–152., 2018
Kádár Zsófia: Jezsuiták a 17. századi Magyar Királyságban. Az osztrák rendtartomány tagjai a magyar katolikus egyházi társadalomban, Katolikus egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 17. században. Szerk. Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. (Pécsi Egyháztörténeti Műhely 3.) Pécs, Történészcéh Egyesület, 2018
Kádár Zsófia: Eucharisztia a jezsuiták szentségkiszolgáltatási gyakorlatában a 17. századi Nyugat-Magyarországon, Eucharisztia és Úrvacsora a 16–18. századi Magyarországon. Szerk. Szelestei N. László. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok 21.) Budapest, MTA–PPKE Bar, 2018
Kádár Zsófia: Die jesuitischen Kongregationen der österreichischen Ordensprovinz (von ihren Anfängen bis 1671). Typen und Tätigkeitsfelder (ein Forschungsbericht), Bruderschaften als multifunktionale Dienstleister der Frühen Neuzeit in Zentraleuropa. Hrsg. von Elisabeth Lobenwein, Martin Scheutz, Alfred Stefan Weiß. (Veröffentlichun, 2018
Kádár Zsófia: Leánynevelés jezsuita szellemben: az angolkisasszonyok pozsonyi gimnáziuma (1628/1629)., Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon. Szerk. Bajáki Rita – Báthory Orsolya. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok 18.) Budapest, MTA–PPKE BTK Barok, 2018
Kádár Zsófia: Der Geist des Konzils von Trient und die jesuitischen Kongregationen in Ungarn von 1582 bis 1671, Das Trienter Konzil und seine Rezeption im Ungarn des 16. und 17. Jahrhunderts. Hrsg. von Márta Fata, András Forgó, Gabriele Haug-Moritz, Anton Schindling. (Reformationsg, 2019
Kökényesi Zsolt: Szolgálat és reprezentáció. Magyar főpapok VI. Károly és Mária Terézia udvarában., Egyházi társadalom a 18. századi Magyarországon. Szerk.: Forgó András; Gőzsy Zoltán. Pécs, 2019 (közlésre elfogadva), 2019
Kökényesi Zsolt: Egy magyar főpap jelenléte és karrierútja a bécsi udvarban – Vázlat Erdődy László Ádám nyitrai püspök életrajzához, Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon. Szerk.: Báthory Orsolya; Kónya Franciska. Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 223-254., 2016





 

Events of the project

 
2018-04-20 12:12:30
Résztvevők változása




Back »