Worker – Society – History  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
116625
Type K
Principal investigator Valuch, Tibor
Title in Hungarian Munkás - társadalom-történet - a munka és a munkásság modernkori társadalomtörténete Magyarországon Közép-Európai kitekintéssel
Title in English Worker – Society – History
Keywords in Hungarian munka, munkásság, társadalomtörténet
Keywords in English labour, workers, social history
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)90 %
Ortelius classification: Social history
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)10 %
Ortelius classification: Social changes
Panel History
Department or equivalent Institute for Political Science (Center for Social Sciences)
Participants Alabán, Péter
Kisőrsi, Zsófia
Márton, Emőke Krisztina
Márton, Sándor
Nagy, Péter
Papp, Andrea
Starting date 2016-02-01
Closing date 2019-01-31
Funding (in million HUF) 19.089
FTE (full time equivalent) 6.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Eddig nem készültek olyantörténeti művek, amelyek hosszú időtartamú elemzés keretében, mikro- és makroszintű megközelítésben a politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltásokon átívelően vizsgálják a munka és a munkásság társadalomtörténetét a modernkori Magyarországon. A jelen pályázat támogatásával lényegében erre szeretnék kísérletet tenni, feldolgozva az egyik legnagyobb magyar nehézipari üzem, az Ózdi Kohászati Üzemek társadalmának a történetét XIX-XX. század fordulóján kibontakozó dinamikus fejlődéstől a XX. század végén bekövetkezett megszűnéséig, ezzel párhuzamosan vizsgáljuk egy kisebb település, Rudabánya bányásztársadalmának átalakulását is. A magyar esettanulmányok megírása során szerzett tapasztalatokat, kutatási eredményeket, első megközelítésben egyfajta kitekintésként, szeretnénk összehasonlítani, néhány hasonló, elsősorban közép-európai gyári/városi/lokális munkástársadalom történetével a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. A feladat tehát kettős jellegű: széleskörű levéltári, statisztikai, anyakönyvi forrásfeltárás és családtörténeti/élettörténeti interjúk alapján egy társadalomtörténeti összegzés megírása a munka és a munkásság magyarországi modernkori társadalomtörténetéről, valamint a vonatkozó szakirodalom feltárása révén egy közép-európai összehasonlító kitekintés elkészítése. Mindez társadalomtörténeti alapkutatási feladat elvégzését jelenti.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdései:
- Hogyan változott a gyári/nehézipari munkásság összetétele, szerkezete? Milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel (életkor, nemek, családi állapot, iskolázottság, szakképzettség) írható le ez a társadalmi csoport?
- Mi jellemző a család és háztartásszerkezetre, mi volt a szerepe a rokonsági kapcsolatoknak a mindennapi életben és a gyári munkában?
- Milyen csoportokra tagolódott a gyári munkásság és miként változott ezeknek a csoportoknak az összetétele és mobilitása a XX. század során?
- Melyek voltak és hogyan változtak a gyári munkásság életmódjának (jövedelem, fogyasztás, lakás, táplálkozás) jellemzői?
- Milyenek voltak a gyári/nehézipari munkásság munkakörülményei, a munkavégzés feltételei, a szociális juttatások? Hogyan változott a munkaadók és a munkavállalók viszonya az egyes korszakokban?
- Milyen egyéni és csoportos élet- és munkastratégiák alakultak ki?
- Miként befolyásolták a gyári/nehézipari munkásság összetételét, életét és munkáját a XX. századi a negyvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek végén végbement rendszerváltások?
- Mi volt a gyár, a bánya, a munka és a munkakultúra szerepe a lokális társadalom integrálódásában?
- Hogyan dezintegrálódott a lokális társadalom az 1990-es években a gyár bezárását követően?
- Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg a XX. századi közép-európai munkásság társadalomtörténetében Ózd, Ostrava és az új szocialista ipari központok – Dunaújváros, Eisenhüttenstadt, Nova Huta esetében?
- Lehet-e proletariátusként leírni ezeket a társadalmi csoportokat, illetve milyen fogalmi kategóriák alkalmazhatók a munkásság társadalomtörténeti elemzése során?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Nyilvánvalóan választ kell adni/keresni arra a kérdésre, miért fontos a munkásság társadalomtörténetének a tudományos kutatása, elemzése, illetve értelmezése? Elsődlegesen azért, mert a magyar gazdaság és társadalom modernizálódásában a 19. század közepétől egyre meghatározóbb szerepet játszott az iparosodás és az ipari társadalom kialakulása, aminek következtében a 20. század második harmadában a(z ipari/városi) munkásság a magyar társadalom legnagyobb létszámú csoportjává vált. S ezt a helyzetet csak a rendszerváltás és a vele időben együtt járó posztindusztrializálódás változtatta meg.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A hagyományos nehézipar felszámolódása, a fizikai munka átértékelődése és részleges intellektualizálódása, a kereskedelem, a szolgáltató ágazatok, a kommunikáció és az információtechnológia előtérbe kerülése radikálisan átalakította a foglalkoztatási viszonyokat, valamint a társadalmi struktúrát is az ezredfordulón. Ebből következett az is, hogy a hagyományos értelemben vett munkásság egyre inkább múlttá, a történelem részévé vált. Másként fogalmazva: az ipari, nagyüzemi munkásság összetétele, tagoltsága, társadalmi és gazdasági szerepe, életmódja egyre inkább történelmi kérdéssé vált, aminek elemzése és értelmezése nélkül nem érthetőek meg a modernkori magyar társadalom változásai. S ez önmagában is indokolttá teszi a témakör tudományos vizsgálatát.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The modernization of the industrial labour and the increasing power of the workers society played huge part in the 20th century. It was an interesting period regarding the development and the processes of the economy; it’s been controlled by the capitalism, then changed to the communist regime plans, and then after 1989 again changed back to the needs of the market. Obviously the higher ground changes such as the modernization and the globalization had a big effect on the workers society.
Our aim is the present a research which digs down to the beginning. Through the example of the Factory of Metallurgy Ózd, and the Mine of Rudabánya we would like to show the development of the worker’s society from the dynamic start at the beginning 19-20th century till the fail at end of the 20th century. We are planning to do a comparative research based on our work in Ózd and Rudabánya. During our planned research time we would like to expend our knowledge and gather more experience about similar industrial cities/settlements in East- and Central Europe.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

- How and what changes took place in the contribution of the factory’s working class? How can this group be described with the attributes of age, genders, marital status, education, skill?
- How important was the family relationships, in everyday life and the working life, what attributes lived in the everyday family status?
- In which groups were the factory workers were alive? How these groups situation changed regarding the position in the society and mobility during the 20th century?
- What were the main attributes to be a factory worker? How their life changed constantly in the way of living, earning and consumption?
- What kind of social benefits they had, and what environment they had to work in? How did the employers and the employees' relation change in the mentioned time?
- How an individual and collective life and work strategies took shape? What kind of influence had the changes of the political system during the ’40-s and ’89-s on the factory worker’s society?
- What were the factory and the workers role in the local society? How the integrated in these groups?
- How these people lost ground after the closure of the factory? What kind of similarities can be found in the situation of Ózd, Ostrava and between the newly developed new socialist industrial centers Dunaújváros, Eisenhüttenstadt, Nova Huta and the Central European miners’ settlements?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

According to sociological and historical approaches there are three common points in definition of the workers: type of labour, the industrial labels of profession and the attitude towards the tools, the machines. Most of the research states that we can’t hold this type of social class in one. The workers class is fragmented by education, life-style, their position at the labour market, etc.
According to my opinion it is really important to look for answers in case of the development of the workers society. The development of the structure of the workers society played a huge part in the society during the time of 19th century till the late end of 20th century. The industrialization and the industrial society's development made the workers society the third biggest faction in the modern Hungarian society. With the changes of the political system and the closure of the Hungarian heavy industry, these people life changed as well. The people had to change and their traditions more or less become a history, they changed jobs or become unemployed, and found it hard to settle down in the new system. These people had their work order fairly stable everyday life which was all gone after the factory closed.
The social composition of industrial workers and their economical-social status became increasing historical question. The answer to this historical question holds the key to the understanding of the changes contemporary Hungarian society.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

According to my opinion it is really important to look for answers in case of the development of the workers society. The development of the structure of the workers society played a huge part in the society during the time of 19th century till the late end of 20th century. The industrialization and the industrial society's development made the workers society the third biggest faction in the modern Hungarian society. With the changes of the political system and the closure of the Hungarian heavy industry, these people life changed as well. The people had to change and their traditions more or less become a history, they changed jobs or become unemployed, and found it hard to settle down in the new system. These people had their work order fairly stable everyday life which was all gone after the factory closed.
The social composition of industrial workers and their economical-social status became increasing historical question. The answer to this historical question holds the key to the understanding of the changes contemporary Hungarian society.





 

Final report

 
Results in Hungarian
2018. február elseje és 2019 január 31-e között az előzetes kutatási tervben foglaltaknak megfelelően végeztük a munkánkat. Folytatódott a forrásfeltárás, az interjúkészítés, a statisztikai adatgyűjtés és adatfeldolgozás, a fotódokumentáció rendezése is. Elkészült az átfogó munkásságtörténeti bibliográfia, ami a kutatócsoport honlapján elérhető. 2018. szeptemberében az Eszterházy Károly egyetemmel együttműködésben két napos tudományos konferenciát rendeztünk “A munkáskultúra és az ipari táj átalakulása – munkások a rendszerváltás utáni Kelet-Közép-Európában és Magyarországon.”Az project záróévének egyik legfontosabb eseménye, hogy elkészült és benyújtásra került Alabán Péter: A társadalmi dezintegráció társadalomtörténeti összefüggései Ózdon és környékén a rendszerváltozás után. Doktori (PhD) értekezése. Valuch Tibor 2018 novemberében előadóként vett rész az ELHN Cultural Heritage of deindustrialization munkacsoportja és az Ovideoi Egyetem által szervezett műhelykonferencián Gijonban. A nemzetközi beágyazottságot segítette, hogy Valuch Tibor, a Brill Kiadó gondozásában megjelenő East-Central-Europe folyóirat 46. kötetében tematikus összeállítást szerkesztett.. Összegzően megállapítható, hogy vállalt feladatainkat, többnyire maradéktalanul teljesítettük. Elkészült két nagy monográfia, a kutatócsoport tagjai több mint 40 konferencia előadást tartottak s több mint két tucat tanulmány publikáltak magyar és angol nyelven.
Results in English
It can be seen, that the research activity of the the members of research group was basicly succesful. They were participants many of Hungarian and International conferences fron 2016-to 2019. They published more than 25 papers and two monograps in the frame of project. The Research Group is collected the relevant archival documentation of the social History of Hungarian industrial workers especially from the former industrial area of North-East Hungary. In the frame of project was recorded more than hundred life story interviews with former workers and was built up of historical and statistical databases.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116625
Decision
Yes





 

List of publications

 
Nagy Péter: A Rima vonzásában - az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig., Napvilág Kiadó, 2016
Valuch Tibor: Munkásgenerációk nyomában - az anyakönyvek, mint a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetének forrásai, Borbély Zoltán-Kristóf Ilona (szerk.): Tanulmányok Gebei Sándor 70- születésnapjára, 2017
Alabán Péter::: Emlékező mozaikok – a munka világa a Kádár-korszak vidéki Magyarországán, Munkások 1956-ban tanulmánykötet (megjelenés alatt), 2017
Nagy Péter: Az 1956-os forradalom és szabadságharc és emlékezete Ózdon, Munkások 1956-ban (megjelenés alatt), 2017
Kisőrsi Zsófia: Az elképzelt ingázók (műhelytanulmány), rework-otka.hu weboldal, 2017
Papp Andrea: A munka és a mindennapok világa Rudabányán az 1950-es években – egy műszaki ellenőr visszaemlékezésének tükrében (megjelenés alatt), Munkások 1956-ban, 2017
Valuch Tibor: A munkáslét Magyarországon a második világháborútól az 1960-as évek végéig (megjelenés alatt), Munkások 1956-ban, 2017
Alabán Péter: Socialism and transitions in the social history. Labour market with industrial workers in the north-east of Hungary, Konferencia programfüzet, Ioannina, 2016
Valuch Tibor: The altering role of the work. The labour relations and the everyday life of Hungarian industrial workers before, under and after the state socialism, Konferencia programfüzet, Ionannina, 2016
Papp Andrea: Effect of the restart of mining activity on the turning of 19th and 20th century – Focus on an iron ore miners in Rudabánya, Konferencia programfüzet, Ionannina, 2016
Papp Andrea: A munka világa az 1950-es, 1960-as években Rudabányán, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/hu/unie_1956-2016/absztraktok/2016-szeptember-9-pentek-, 2016
Nagy Péter: 1956 ózdi emlékezete - eltérő nézőpontok, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/hu/unie_1956-2016/absztraktok/2016-szeptember-9-pentek-, 2016
Alabán Péter: Emlékező mozaikok - a munka világa a Kádár-korszak Magyarországán, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/public/uploads/43_57a245bc671dd.pdf, 2016
Valuch Tibor: Munkáslét Magyarországon az 1950-es és 1960-as években, http://1956-2016.uni-eszterhazy.hu/public/uploads/44_57a245d2e0f31.pdf, 2016
Valuch Tibor: The social position, life strategies and identity of the Hungarian urban workers in the second half of the 20th century, http://www.isb.ruhr-uni-bochum.de/forschung/tagungen/industrial_heritage/index.html.en, 2016
Alabán Péter::: Emlékező mozaikok – a munka világa a Kádár-korszak vidéki Magyarországán, Munkások '56 tanulmánykötet, 2017
Nagy Péter: Az 1956-os forradalom és szabadságharc és emlékezete Ózdon, Munkások '56, 2017
Papp Andrea: A munka és a mindennapok világa Rudabányán az 1950-es években – egy műszaki ellenőr visszaemlékezésének tükrében, Munkások '56, 2017
Valuch Tibor: A munkáslét Magyarországon a második világháborútól az 1960-as évek végéig, Munkások '56, 2017
Kisőrsi Zsófia: Félúton. A Szombathelyi Cipőgyár ingázói a hatvanas években., Bartha Eszter–Bezsenyi Tamás (szerk.): Egy másik Kelet-Európa. Kelet Európa története tanszék. Budapest. 34-52. 3, 2017
Kisőrsi Zsófia: Idegenség érzet az államszocializmus ingázóinak emlékezetében, HIK Konferencia, 2017. Gyöngyös, 2017
Kisőrsi Zsófia: Between Classes. The Concept of Commuters in the Communist Ideology and in the Political Discourse through the Case of the Hungarian People’s Republic., Konferencia dokumentáció, II. European Labour History Network Conference, Párizs, 2017. november 2-4., 2017
Rainer M. János-Valuch Tibor (szerk.): Munkások '56, Budapes, 1956-os Intézet, 2017
Papp Andrea: A rudabányai vasércbányászat gazdasági és kulturális hatásai a Rima idején (1928-1946) 2017. szeptember 19. Rozsnyó/Szlovákia., 21. Rozsnyói Néprajzi és történeti konferencia, 2017
Valuch Tibor (szerk.): Munkástörténet - tamatikus összeállítás, MÚLTUNK, 2017/2. sz. 4-162., 2017
Valuch Tibor: A jelenkori munkástörténetírás Kelet-Közép-Európában - historiográfiai közelítések, Múltunk, 2017/2. 4-24, 2017
Valuch Tibor: The contemporary labour history in East-Central-Europe – researches, results, trends and possibilities, GLHN 1st Conference, Noida, 2-5 March 2017. Konferencia dokumentáció, 2017
Valuch Tibor: Life story analyses of multigenerational Hungarian worker’s families in the 20th Century, 2nd ELHN Conference, Párizs 2017. november 2-4. Konferencia dokumentumok, 2017
Nagy Péter: Az ipari társadalom rétegei és a források: Az ózdi gyári társadalom statisztikai rekonstruálásának lehetőségei a késő dualizmustól az államosításig., : Bartha Eszter-Bezsenyi Tamás: Egy másik Kelet-Európa. Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. ELTE Kelet-Európa Története Tanszék. Budapest,, 2017
Alabán Péter: Ember a meddőhányón: Mélyszegénységi szintek és hatalmi szereplők Ózdon a rendszerváltás idején, Múltunk, 2017/2. 117-151., 2017
Alabán Péter: Munkásság-kategóriák és munkáslét: Kutatások és fogalmi keretek az ipari munkásság történeti kutatásában az észak-borsodi iparvidék vizsgálatainak példáján, Egy másik Kelet-Európa : Munkás-és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére. 303 p., 2017
Nagy Péter: 3. Értelem vagy érzelem? Párválasztási szokások az észak-borsodi és gömöri iparvidéken a 20. század első felében., A Hajnal István Kör konferenciája. Gyöngyös, 2017. szeptember 1. konferenciadokumentáció, 2017
Nagy Péter: Migration and social transformation. The workfrorce recruitment of the Hungarian iron industrial companies in the second half of the 19th century., 2nd ELHN Conference 2-4 November 2017 Paris konferencia dokumentáció, 2017
Alabán Péter: A társadalmi dezintegráció társadalomtörténeti összefüggései Ózdon és környékén a rendszerváltozás után. Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly Egyetem, Eger, 2018, doktori.hu, 2019
Alabán Péter: A dezintegráció és deindusztrializáció társadalmi jelenségei a volt ózdi nehézipari körzetben., Comitatus 2018/227. 37-45., 2018
Alabán Péter: Múltunk történeti és néprajzi öröksége., Visszhang 2018/8. 6., 2018
Nagy Péter: Harc a szénhiány ellen: A Szénkormánybiztosság működése Magyarországon 1917–1924, In. Bódy Zsombor (szerk.):Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után : Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Bp. MTA. BTK. 195-220.o, 2018
Nagy Péter:: Bányatelepek a falvak szélén: Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig, URBS: MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 12 pp. 169-188. , 20 p. (2018), 2018
Nagy Péter: Honnan jöttek a képzett munkások?: Migrációs irányok és a bevándorlók társadalmi jellemzői az ózdi és a nádasdi gyári társadalomban a 19. század második felében, In: Halmos, Károly; Kovács, Janka; Lászlófi, Viola (szerk.) Mozgás és átalakulás. Bp. HIK. 2018. 333-344.o, 2018
Kisőrsi Zsófia: Változatok a modern, szocialista nő ideájához. A bejáró nők megítélésnek változása a róluk szóló politikai diskurzusok tükrében, a hatvanas években, Vas megyében., Korall, 76. sz., 2019
Kisőrsi Zsófia: Drawn Commuters.Caricature as a visual historical resource., Metszetek, 2018/4. sz., 2019
Papp Andrea: History of mininig in the area of Rudabánya, Szakáll Sándor szerk.: Minerals of Rudabánya. Rudabánya., 2019
Valuch Tibor: Contemporary Labor History in East Central Europe—Specialties and Trends. Introduction to the Thematic Issue, East Central Europe 46 (2019) 1-8, 2019
Valuch Tibor: Approaches to Life Story Analyses of Multigenerational Hungarian Worker Families in the Twentieth Century, East Central Europe 46 (2019) 84-98, 2019
Valuch Tibor: The World of Labor and Workers in Modern East-Central-Europe - special issue, east central europe 46 (2019) 1-111., 2019





 

Events of the project

 
2016-06-15 16:03:34
Résztvevők változása
2016-01-28 12:43:20
Résztvevők változása




Back »