Hungary and Italy in the Renaissance  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
117033
Type PD
Principal investigator Prajda, Katalin
Title in Hungarian A Magyar Királyság és Itália kapcsolatai a reneszánsz idején
Title in English Hungary and Italy in the Renaissance
Keywords in Hungarian Magyar Királyság, Itália, reneszánsz
Keywords in English Hungary, Italy, Renaissance
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Medieval history
Art History (Council of Humanities and Social Sciences)25 %
Ortelius classification: Art history
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)25 %
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences)
Starting date 2016-02-01
Closing date 2017-01-31
Funding (in million HUF) 9.042
FTE (full time equivalent) 1.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az OTKA kutatási program a korábbi munkámhoz szervesen kapcsolódva Itália szerepét vizsgálja a Magyar Királyság Mohács előtti történelmében. Amíg az előző években a Nagy Lajos és Zsigmond király idejére eső korszakot kutattam a diplomáciai, kereskedelmi és művészeti kapcsolatok szemszögéből, továbbá forrásokat gyűjtöttem a diplomáciai kapcsolatok 1526 utáni történetéhez, addig az OTKA keretében a hiányzó 1437 és 1526 közötti időszakot szeretném feltérképezni. Simonyi Ernő 1860-as években végzett gyűjtésén túl a korszakra vonatkozó szisztematikus kutatások a Firenzei Állami Leváltárban nem folytak. Ugyanígy semmilyen adattal nem rendelkezik a magyar tudományosság arra vonatkozóan, hogy a Római Állami Levéltár gazdag gyűjteménye milyen magyar vonatkozású iratokat tartalmaz. A jelen kutatási projekt ezt az űrt kívánja betölteni. Az egy éves program keretében főként a két említett levéltárban végeznék napi szintű forrásfeltáró munkát, lehetőség szerint digitalizálva a magyar vonatkozású iratokat. Véleményem szerint kutatásom jelentős mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy teljesebb képet alkothassunk a Magyar Királyság történetéről a reneszánsz korszakában, mint művészeti, gazdasági, mint pedig politikatörténeti szemszögből.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

E Kovács Péter, Teke Zsuzsa és a saját kutatásaim rávilágítottak arra, hogy a Magyar Királyság Nagy Lajos és Zsigmond király uralkodása alatt meghatározó szerepet játszott Itália politikatörténetében. Balogh Jolán több mint ötven évvel ezelőtti kutatásaiból tudjuk, hogy ezt a helyet a Magyar Királyság Itália történetében nem vesztette el az egész 15.század folyamán, s a Mátyás uralkodása alatt megfigyelhető élénk kulturális kapcsolatos rendszeres kereskedelmi és politikai összeköttetésekre épültek. Ugyanakkor Teke Zsuzsa néhány tanulmányán túlmenően, amelyek egy része a 19.századi Simonyi Ernő-féle levéltári gyűjtésen alapulnak, levéltári kutatások nem irányultak ezen kapcsolatok feltérképezésére. Meglepő, hiszen Mátyás uralkodása és a korszak gazadasági, politikai és művészeti élete az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a hazai kutatók között, történészek és művészettörténészek között egyaránt. Ugyanígy meglepő, hogy amíg a Szentszék és a Magyar Királyság kapcsolatai a korszakban számos magyar kutató programjába bekerültek, a Római Állami Levéltár ugyanakkor elkerülte a kutatás figyelmét. Annak ellenére állítható ez, hogy a 15.századra vonatkozóan terjedelmes és sokszínű dokumentáció áll a rendelkezésre, amelyek elsősorban gazdasági és művészeti kérdésekre adhatnak választ.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Reményeim szerint az eddig méltánytalanul keveset tárgyalt kérdések, mint Mátyás király politikai kapcsolatai a Mediciekkel, valaA kutatás számos új perspektívát kínálhat a Magyar Királyság és Itália reneszánsz kori kapcsolatainak értékelésében. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a 14.század közepétől már dokumentált élénk összeköttetések a két terület között gazdasági, politikai és művészeti téren, a későbbiekben a 15.század első felében csak tovább erősödtek. Ez a tendencia bizonyosan nem hagyott alább a 15.század második felében sem, Mátyás király uralkodása idején. A projekt számos olyan új, eddig teljesen ismereten forrással gazdagíthatja eddigi ismereteinket a témáról, amelyek azt bizonyíthatják, hogy a magyar királyi udvar ebben a korszakban nem maradt el sem gazdasági, sem pedig kulturális téren Európa más uralkodói udvaraitól. Reményeim szerint az eddig méltánytalanul keveset tárgyalt kérdések, mint Mátyás király politikai kapcsolatai a Mediciekkel, a firenzei kereskedők és kézművesek tevékenysége Budán, s általában a firenzei-magyar kapcsolatok alakulása új alapot kaphatnak. Ugyanígy a reneszánsz másik központjának számító Róma városának kapcsolatai a Magyar Királysággal elsősorban kultúrtörténeti szempontból hozhatnak sok újdonságot, az ott ideiglenesen vagy végleg megtelepedő "magyarországiak" történetében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az OTKA kutatási program a korábbi munkámhoz szervesen kapcsolódva Itália szerepét vizsgálja a Magyar Királyság Mohács előtti történelmében. Amíg az előző években a Nagy Lajos és Zsigmond király idejére eső korszakot kutattam a diplomáciai, kereskedelmi és művészeti kapcsolatok szemszögéből, továbbá forrásokat gyűjtöttem a diplomáciai kapcsolatok 1526 utáni történetéhez, addig az OTKA keretében a hiányzó 1437 és 1526 közötti időszakot szeretném feltérképezni. Ez a korszak egybeesik a reneszánsz kultúra térnyerésével Itáliában, melynek bölcséje, Firenze és főleg a 15.század második felétől annak terjedésében kulcsszerepet játszó Róma, jelentik a kutatás két főállomásait. Munkám számos új perspektívát kínálhat a Magyar Királyság és Itália reneszánsz kori kapcsolatainak értékelésében. Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a 14.század közepétől már dokumentált élénk összeköttetések a két terület között gazdasági, politikai és művészeti téren, a későbbiekben a 15.század első felében csak tovább erősödtek. Ez a tendencia bizonyosan nem hagyott alább a 15.század második felében sem, Mátyás király uralkodása idején. A projekt számos olyan új, eddig teljesen ismereten forrással gazdagíthatja eddigi ismereteinket a témáról, amelyek azt bizonyíthatják, hogy a magyar királyi udvar ebben a korszakban nem maradt el sem gazdasági, sem pedig kulturális téren Európa más uralkodói udvaraitól.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project proposes to contribute to the study of the relationships which existed between the Kingdom of Hungary and the Republic of Florence and Rome in the Renaissance. As my own studies have already shown, the Kingdom of Hungary played a significant role in shaping the political dynamics of the Italian Peninsula during the reign of Louis I and Sigismund of Luxembourg. Through the 15th century, Hungary kept this determining feature in Italian politics, to be explored by further archival research. Zsuzsa Teke brought some new insights into our knowledge about the economic contacts between Florence and the Kingdom of Hungary, in the period following Matthias Corvinus’ reign. Apart from Teke’s works, art historians when tracing upon the artistic connections betwee Florence and Hungary during the period, have rerlied quite exlusievly on secondary litterature, often written decades ago. Though, as Péter Farbaky’s articles have shown, the Florentine Archives still houses unpublished evidences on artisans working in the Kingdom of Hungary. I have found that a good number of subjects of the Hungarian crown settled in major economic and political centers of the Peninsula, in Florence and in Venice for instance and it is highly likely that Rome was no exception in this regard. Besides immigrants, itinerant “Hungarians” might have also produced written sources in the city, which have never been subject of scholarly inquiry. Meanwhile the Vatican Archives have been offering for centuries fertile ground for research for scholars interested in Hungarian medieval history; the rich collections of the National Archives in Rome have remained virtually unexplored..

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the forefront of my scholarly interest, have been, so far, the various relationships which existed between the Kingdom of Hungary and the Republic of Florence and the Republic of Venice during the reigns of Louis I and Sigismund of Luxemburg. In the past years, I have also been conducting extensive archival researches on the diplomatic relations of these states in the post-1526 period. In the framework of the OTKA project, I would like to complete the time series of my research and concentrate on the period between 1437 and 1526. In the past years, several important scholarly works appeared on questions related to the contacts between Hungary and Italy during the Renaissance. Meanwhile they provide excellent overview on earlier scholarship; new studies, based on rigorous archival researches in Italy, are scarce. The richness of Italian archives regarding the subject has already been demonstrated decades ago by the groundbreaking researches (Művészet Mátyás király udvarában, 1966) of Jolán Balogh. Since the 19th-century collection of Ernő Simonyi, there have been no systematic archival researches carried out in the Florentine National Archives regarding the proposed period. Similarly, Hungarian scholars have not made any attempt yet to collect primary sources in the National Archives in Rome.The one-year long research period proposed in the framework of the project, would open up new perspectives in the evaluation of the contacts between the Kingdom of Hungary and Italy during the Renaissance and would bring a great deal of new evidences on subjects, like diplomacy, trade networks, circulation of artistic objects and that of masters.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research proposes to bring new insights into the evaluation of the relationships which existed between the Kingdom of Hungary and Italy during the Renaissance. As earlier scholarship has pointed out, the intense political contacts between the two territories might be dated back at least to the mid-14th century. The diplomatic relations were strengthened later on by commercial and artistic networks during the early 15th century. This tendency though did not end with the death of Sigismund of Luxemburg (1437), instead, it gave a solid ground for further development of these contacts during Matthias’ reign. The project might provide a considerabe number of new evidences on the importance of these contacts between Italy and the Kingdom of Hungary. Previously understudied topics, such as Matthias’ diplomacy with the Medici, the activity of Florentine merchants and artisans in his court and the migration and possible settlement of subjects of the Hungarian crown in Rome and their contacts with Hungary will give the core of the inquiry.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The project proposes to contribute to the study of the relationships which existed between the Kingdom of Hungary and the most important centers of the Renaissance in Italy. In the forefront of my scholarly interest, have been, so far, the various relationships which existed between the Kingdom of Hungary and the Republic of Florence and the Republic of Venice during the reigns of Louis I and Sigismund of Luxemburg. In the past years, I have also been conducting extensive archival researches on the diplomatic relations of these states in the post-1526 period. In the framework of the OTKA project, I would like to complete the time series of my research and fill in the gap with a study which focuses on the period between 1437 (Sigismund’s death) and 1526. Florence, the birthplace of the Renaissance and Rome, one of the most important centers of the new style, will provide an excellent topic for such an inquiry.The richness of Italian archives regarding the subject has already been demonstrated decades ago by the groundbreaking researches (Művészet Mátyás király udvarában, 1966) of Jolán Balogh. In spite of this, since the 19th-century, there have been no systematic archival researches carried out in the Florentine National Archives regarding the proposed period. Similarly, Hungarian scholars have not made any attempt yet to collect primary sources in the National Archives in Rome. The present research therefore proposes to bring new insights into the evaluation of the history of the Kingdom of Hungary during the Renaissance and to its contacts to the most important centers of the style.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás által hozott tudományos újdonságok érintik a diplomáciai kapcsolatokat, kereskedelmet, művészeti összeköttetéseket és a migráció kérdését a Magyar Királyság, valamint Firenze és Róma városa között, az 1437-től 1526-ig terjedő időszakban. A támogatás ideje alatt, a vezető kutató forrásfeltárást végzett a Firenzei és a Római Állami Levéltárakban. Valamint ezt kiegészítendő, kutatást folytatott a római Archivio Storico Capitolinóban is. Ennek során mindhárom levéltárban jelentős mennyiségű olyan dokumentumot sikerült feldolgozni, amelyek részben vagy teljesen ismeretlenek voltak a magyar kutatás számára, hiszen korábban szisztematikus forrásfeltárások egyik helyszínen sem folytak. A kutatás teljes sikerességét garantálandó, a vezető kutató átnézte mindazon levéltári főfondok mutatókönyvét, amelyeket a kutatási tervezetben szerepeltetett. Ezeken túlmenően, körülbelül 500 eredeti levéltári egységet olvasott át és elemzett. Ennek köszönhetően teljes képet kaphatunk egyrészt a diplomáciai kapcsolatokról, valamint a népességmozgásról a Magyar Királyság és Firenze városa között és számos új adatra derült fény a kereskedelmet és a művészeti összeköttetéseket illetően. Hasonlóan átfogó kép alakult ki, a rendelkezésre álló források alapján, a Róma városában letelepedő magyar alattvalókra, valamint az esetleges későbbi kutatásokban rejlő lehetőségekre. A kutatás eredményei több, már elfogadott és elfogadásra váró, angol nyelvű tudományos munkában jelennek meg.
Results in English
The project has reached all its major objectives, including a systematic research in the National Archives of Florence and Rome, in the period which starts from the reign of Albert (1437) in Hungary through the battle of Mohács (1526). During the financed period, the Principal Investigator studied a vast set of archival inventories, detailed previously in the project description. In addition, she analyzed about five-hundred archival manuscripts. The PI carried out also additional researches in the Archivio Storico Capitolino, in Rome which helped her to build a more complete picture regarding the various diplomatic, artistic, social and trade contacts between the Kingdom of Hungary and the cities of Florence and Rome. The empirical findings of the research will be published and disseminated in three major English language, scientific publications; including two articles in peer-reviewed scientific journals and a monograph which concerns network and migration between Hungary and Florence.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=117033
Decision
Yes





 

List of publications

 
Prajda Katalin: Florentines’ Trade in the Kingdom of Hungary during the 14t-15th Centuries. Trade Routes, Networks and Commodities., Hungarian Historical Review, 2017
Prajda Katalin: Friends of Friends. Network and Migration in early Renaissance Florence. The Case of the Kingdom of Hungary., Viella (megjelenés alatt), 2017
Prajda Katalin: Artisan Immigration in 15th-Century Italy. The Hungarian Case, elbirálásra vár, 2017




Back »