Archaeological investigation in the German town of medeival Vác  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
117227
Type PUB-K
Principal investigator Mészáros, Orsolya
Title in Hungarian Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében
Title in English Archaeological investigation in the German town of medeival Vác
Keywords in Hungarian régészet, Vác, német város
Keywords in English archaeology, Vác, German town
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)90 %
Ortelius classification: Archaeology
History (Council of Humanities and Social Sciences)5 %
Ortelius classification: Medieval history
Community ecology, systems ecology, ecosystem services (Council of Complex Environmental Sciences)5 %
Ortelius classification: Botany
Panel Publications Panel
Department or equivalent Martin Opitz Kiadó Bt.
Starting date 2015-09-01
Closing date 2016-09-30
Funding (in million HUF) 3.869
FTE (full time equivalent) 0.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A magyarországi régészeti tevékenységet több évtizede elsősorban a nagyléptékű beruházásokat megelőző feltárások jelentik. A kiadásra pályázott mű ezen belül a középkori városi régészet kutatási területéhez tartozik: Vác történeti városnegyedében 2008-2009-ben lezajlott, egy mélygarázs építését megelőző régészeti feltárás eredményeinek bemutatása és eredményeinek közzététele. A mű szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témájához. A projekt történeti városok, többek között Vác topográfiai célú megjelenítését és elemzését tűzte ki célul. A pályázott monográfia kérdésfeltevései, módszerei és eredményei beleilleszkednek a városatlasz kutatócsoport munkájába, ezért a közlésre szánt eredmények beépülhetnek a Városatlasz sorozat váci kötetébe.
A monográfiában feldolgozott, több mint 3600 m2 nagyságú terület az elmúlt évtizedek váci városi régészeti munkái között a legnagyobb területűnek számít. Ezért – eredményeit és kiterjedését tekintve – minden további kutatás megkerülhetetlen kiindulópontjává válhat. A feltárt terület eredményeinek alapvető jelentősége topográfiai jellegű: a régészeti jelenségek a környező területek topográfiai eredményeivel összefüggéseikben lesznek tanulmányozhatók. A helyrajzi adatok mellett más jelentős eredményekkel is számolni lehet: például egy eddig ismeretlen 14. századi fapince típusával, többféle kútépítési struktúrával, új lelettípusok regisztrálásával. A lelőhely időben mintegy 700 évet ölel át: a város történek 13-19. századi időszakát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A monográfia célja az ásatási eredmények teljességre törekvő bemutatása, beillesztve a történeti város helyrajzának és építészetének fejlődésébe. A feldolgozás módszere interdiszciplináris: a hagyományos objektum- és leletelemzésen alapuló feldolgozás mellett írott és térképes forrásokat és természettudományos anyagvizsgálatokat alkalmaz (petrográfia, kő- és habarcsvizsgálat, dendrokronológia, archaeozoológia, archaeobotanika). A többféle megközelítésből származó eredmények a következő problémaköröket járják körül: 1. A szintviszonyok korszakonként megfigyelhető változásai, amelyek éghajlatváltozással magyarázhatók. 2. Topográfiai kérdések –írott források, képi és kartográfiai adatok felhasználásával. 3. Telekrekonstrukció. A helyrajzi értékeléssel összefüggésben a 17–18. századból fennmaradt telekkönyvi és térképes adatokra támaszkodva egykori teleksorok válnak rekonstruálhatóvá. Ez a város gazdasági térhasználatát mutatja meg. 4. Anyagi kultúra és gazdasági viszonyok. A feltárási területen rekonstruált telkek és háztartások korszakonként értelmezett anyagi kultúrájára, eszközhasználatára, gazdasági tevékenységére lehet választ adni.
A pályázott mű alapjául szolgáló régészeti terepi feltáró munka 1 éven át, az azt követő feldolgozás 3 éven át zajlott. Bár a régészeti munkát leletmentés, nem pedig egy adott történeti-régészeti kérdést tisztázó tervásatás hívta életre, eredményei messze beleilleszkednek Vác városi topográfiai kutatási programjába. A város történeti és topográfiai fejlődését térképeken bemutató Városatlasz projekt adataiban több, eddig ismeretlen terület válik értelmezhetővé, bizonyos területek helyrajzi rekonstrukcióját pedig új adatokkal módosítja.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A Piac utcai lelőhely a középkori német város központját jelentő mai Március 15. térhez közel eső polgárházak gazdasági udvarait és kertjeit őrizte meg. A 13. század második felétől megjelenő régészeti leletek a térség tatárjárás utáni betelepítését mutatják. A 14-15. század jelentős benépesülés, a város gazdasági, társadalmi, jogi és építészeti fejlődésének időszaka, amely a lelőhely építészetében is megmutatkozik. A 15. századra kialakult telekstruktúrából a lelőhely öt telket fogott át, a lakóházak mögötti udvartól kezdve a városfallal lezárt kertvégekig. A városfallal védett telkeken jól megépített, de rövid ideig, egy adott időszakban fennálló és szolgáló építmények maradtak. A 13. századtól a 18. századig tartó időszakban a középkori város mindennapi életének emlékei, a polgárság használati tárgyai maradtak fenn. A tárgyi emlékanyag külföldi kapcsolatokra utal: Ausztria, Dél-Németország és Itália felé. Az igényes és jó minőségű mindennapi használati eszközök jómódú polgári lakosokra engednek következtetni, akik a bortermelésben is aktívan részt vettek. A török idők harcai és az azt követő újjáépítések nyomot hagytak a városrész addig virágzó történetében. Fontos eredmény a szintviszonyok korszakonként megfigyelhető változásai. A járó- és építési szintek, kutak víznyerő szintjének mozgásai a korszak éghajlatváltozásával hozhatók kapcsolatba. Az adatok a középkori éghajlati optimum és a kisjégkorszak határát pontosítják a régióban: a Dunakanyarban a csapadékmérleg drasztikus elmozdulása a 16. század első felében következett be.
A munka tudományos eredményei – a városi régészetre jellemzően – társadalmilag is hasznosíthatóvá válnak. A feltárás leleteiből 2012-ben kiállítás nyílt a váci Tragor Ignác Múzeum belvárosi kiállítótermében (Széchenyi utcai középkori pince). Az egykori használati tárgyak mellett egy lakóépület pincéjének kicsinyített másolata is megtalálható. A lelőhely helyszínén kialakított mélygarázs felszíni tereprendezésében a régészeti eredményeket szintén hasznosítani kívánják. A városi építészeti és műemlék-helyreállítási koncepciójában a régészeti eredmények elősegítik a városi tervezőmunkát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Vác történeti városmagjában, a Március 15. téren és környékén évtizedek óta folynak változó intenzitással régészeti kutatások. Az 1980-as évek második felében nagyarányú építkezések kezdődtek; az 1990-es években a város infrastrukturális fejlesztése és műemléki kutatása folytatódott. 2008-2009-ben 3600 m2-es területre kiterjedő megelőző régészeti feltárás folyt egy kialakítandó mélygarázs területén. A máig legnagyobb kiterjedésű ásatás új megvilágításba helyezi a város kialakulásáról, építészeti sajátosságairól, polgárságának mindennapjairól kialakított eddigi elképzeléseinket.
A pályázott mű a mélygarázs építését megelőző régészeti ásatás eredményeinek közzététele. Szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témájához. A területen az Árpád-kortól a modern korig terjedő építmények között több, kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű lelet és építmény került elő. Ilyen például egy 14. századra keltezhető fapince maradványa, 14-15. századi import kerámiatárgyak, vagy a 15-17. századi éghajlatra vonatkozó adatok.
A monográfia az ásatási eredmények teljességre törekvő bemutatását tűzte ki célul. A lelőhely Vác történetének 13-18. századi időszakát öleli fel. A régészeti objektumok és a leletanyag hagyományos elemzése mellett a kerámia-, az állatcsont- és a botanikai leletanyagot természettudományos vizsgálatok bővítik ki a téma specialistáinak tollából.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

A magyarországi régészeti tevékenységet több évtizede elsősorban a nagyléptékű beruházásokat megelőző feltárások jelentik. A kiadásra pályázott mű ezen belül a középkori városi régészet kutatási területéhez tartozik: Vác történeti városnegyedében 2008-2009-ben lezajlott, egy mélygarázs építését megelőző régészeti feltárás eredményeinek bemutatása és eredményeinek közzététele. A mű szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témájához. A projekt történeti városok, többek között Vác topográfiai célú megjelenítését és elemzését tűzte ki célul. A pályázott monográfia kérdésfeltevései, módszerei és eredményei beleilleszkednek a városatlasz kutatócsoport munkájába, ezért a közlésre szánt eredmények beépülhetnek a Városatlasz sorozat váci kötetébe.
A monográfiában feldolgozott, több mint 3600 m2 nagyságú terület az elmúlt évtizedek váci városi régészeti munkái között a legnagyobb területűnek számít. Ezért – eredményeit és kiterjedését tekintve – minden további kutatás megkerülhetetlen kiindulópontjává válhat. A feltárt terület eredményeinek alapvető jelentősége topográfiai jellegű: a régészeti jelenségek a környező területek topográfiai eredményeivel összefüggéseikben lesznek tanulmányozhatók. A helyrajzi adatok mellett más jelentős eredményekkel is számolni lehet: például egy eddig ismeretlen 14. századi fapince típusával, többféle kútépítési struktúrával, új lelettípusok regisztrálásával. A lelőhely időben mintegy 700 évet ölel át: a város történek 13-19. századi időszakát.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A monográfia célja az ásatási eredmények teljességre törekvő bemutatása, beillesztve a történeti város helyrajzának és építészetének fejlődésébe. A feldolgozás módszere interdiszciplináris: a hagyományos objektum- és leletelemzésen alapuló feldolgozás mellett írott és térképes forrásokat és természettudományos anyagvizsgálatokat alkalmaz (petrográfia, kő- és habarcsvizsgálat, dendrokronológia, archaeozoológia, archaeobotanika). A többféle megközelítésből származó eredmények a következő problémaköröket járják körül: 1. A szintviszonyok korszakonként megfigyelhető változásai, amelyek éghajlatváltozással magyarázhatók. 2. Topográfiai kérdések –írott források, képi és kartográfiai adatok felhasználásával. 3. Telekrekonstrukció. A helyrajzi értékeléssel összefüggésben a 17–18. századból fennmaradt telekkönyvi és térképes adatokra támaszkodva egykori teleksorok válnak rekonstruálhatóvá. Ez a város gazdasági térhasználatát mutatja meg. 4. Anyagi kultúra és gazdasági viszonyok. A feltárási területen rekonstruált telkek és háztartások korszakonként értelmezett anyagi kultúrájára, eszközhasználatára, gazdasági tevékenységére lehet választ adni.
A pályázott mű alapjául szolgáló régészeti terepi feltáró munka 1 éven át, az azt követő feldolgozás 3 éven át zajlott. Bár a régészeti munkát leletmentés, nem pedig egy adott történeti-régészeti kérdést tisztázó tervásatás hívta életre, eredményei messze beleilleszkednek Vác városi topográfiai kutatási programjába. A város történeti és topográfiai fejlődését térképeken bemutató Városatlasz projekt adataiban több, eddig ismeretlen terület válik értelmezhetővé, bizonyos területek helyrajzi rekonstrukcióját pedig új adatokkal módosítja.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A Piac utcai lelőhely a középkori német város központját jelentő mai Március 15. térhez közel eső polgárházak gazdasági udvarait és kertjeit őrizte meg. A 13. század második felétől megjelenő régészeti leletek a térség tatárjárás utáni betelepítését mutatják. A 14-15. század jelentős benépesülés, a város gazdasági, társadalmi, jogi és építészeti fejlődésének időszaka, amely a lelőhely építészetében is megmutatkozik. A 15. századra kialakult telekstruktúrából a lelőhely öt telket fogott át, a lakóházak mögötti udvartól kezdve a városfallal lezárt kertvégekig. A városfallal védett telkeken jól megépített, de rövid ideig, egy adott időszakban fennálló és szolgáló építmények maradtak. A 13. századtól a 18. századig tartó időszakban a középkori város mindennapi életének emlékei, a polgárság használati tárgyai maradtak fenn. A tárgyi emlékanyag külföldi kapcsolatokra utal: Ausztria, Dél-Németország és Itália felé. Az igényes és jó minőségű mindennapi használati eszközök jómódú polgári lakosokra engednek következtetni, akik a bortermelésben is aktívan részt vettek. A török idők harcai és az azt követő újjáépítések nyomot hagytak a városrész addig virágzó történetében. Fontos eredmény a szintviszonyok korszakonként megfigyelhető változásai. A járó- és építési szintek, kutak víznyerő szintjének mozgásai a korszak éghajlatváltozásával hozhatók kapcsolatba. Az adatok a középkori éghajlati optimum és a kisjégkorszak határát pontosítják a régióban: a Dunakanyarban a csapadékmérleg drasztikus elmozdulása a 16. század első felében következett be.
A munka tudományos eredményei – a városi régészetre jellemzően – társadalmilag is hasznosíthatóvá válnak. A feltárás leleteiből 2012-ben kiállítás nyílt a váci Tragor Ignác Múzeum belvárosi kiállítótermében (Széchenyi utcai középkori pince). Az egykori használati tárgyak mellett egy lakóépület pincéjének kicsinyített másolata is megtalálható. A lelőhely helyszínén kialakított mélygarázs felszíni tereprendezésében a régészeti eredményeket szintén hasznosítani kívánják. A városi építészeti és műemlék-helyreállítási koncepciójában a régészeti eredmények elősegítik a városi tervezőmunkát.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Vác történeti városmagjában, a Március 15. téren és környékén évtizedek óta folynak változó intenzitással régészeti kutatások. Az 1980-as évek második felében nagyarányú építkezések kezdődtek; az 1990-es években a város infrastrukturális fejlesztése és műemléki kutatása folytatódott. 2008-2009-ben 3600 m2-es területre kiterjedő megelőző régészeti feltárás folyt egy kialakítandó mélygarázs területén. A máig legnagyobb kiterjedésű ásatás új megvilágításba helyezi a város kialakulásáról, építészeti sajátosságairól, polgárságának mindennapjairól kialakított eddigi elképzeléseinket.
A pályázott mű a mélygarázs építését megelőző régészeti ásatás eredményeinek közzététele. Szorosan kapcsolódik az OTKA által támogatott K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projekt témájához. A területen az Árpád-kortól a modern korig terjedő építmények között több, kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű lelet és építmény került elő. Ilyen például egy 14. századra keltezhető fapince maradványa, 14-15. századi import kerámiatárgyak, vagy a 15-17. századi éghajlatra vonatkozó adatok.
A monográfia az ásatási eredmények teljességre törekvő bemutatását tűzte ki célul. A lelőhely Vác történetének 13-18. századi időszakát öleli fel. A régészeti objektumok és a leletanyag hagyományos elemzése mellett a kerámia-, az állatcsont- és a botanikai leletanyagot természettudományos vizsgálatok bővítik ki a téma specialistáinak tollából.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A szerződésben vállalt publikáció a pályázatban felvázoltaknak megfelelően készült el, és jelent meg. A mű Vác történeti városnegyedében, egy mélygarázs építését megelőző régészeti ásatás eredményeinek monografikus igényű közzététele. Kérdésfelvetéseiben szorosan kapcsolódik az OTKA K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projektjéhez. Eredményei részét képezik majd az Atlasz sorozat váci kötetének. A váci városi feltárások között a mélygarázs területének kutatása méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű. Eredményei új megvilágításba helyezik Vác múltjáról, helyrajzáról, építészetéről kialakított eddigi elképzeléseket. A lelőhely a középkori német város polgárházainak gazdasági udvarait és kertjeit őrizte meg a 13. századtól a 18–19. századig tartó időszakban. Az ásatási eredmények ismertetése a régészeti leletanyag hagyományos összehasonlító elemzésével, írott és térképes források felhasználásával, valamint a kerámia-, az állatcsont- és a botanikai leletanyag természettudományos vizsgálatával együtt történt meg. A szerző és munkatársai által elvégzett ásatási és feldolgozó munka eredményei a középkori és kora újkori Vác további, elsősorban helyrajzi kutatásainak megkerülhetetlen pontjává válnak, s egyúttal a középkori városkutatás ismereteit gazdagítják. A kötelespéldányok mellett a régészeti/történeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Könyvtára és Régészeti Intézete, Vác Város Levéltára és a Váci Egyházmegyei Könyvtár kaptak példányokat.
Results in English
A szerződésben vállalt publikáció a pályázatban felvázoltaknak megfelelően készült el, és jelent meg. A mű Vác történeti városnegyedében, egy mélygarázs építését megelőző régészeti ásatás eredményeinek monografikus igényű közzététele. Kérdésfelvetéseiben szorosan kapcsolódik az OTKA K-81568, Magyar Várostörténeti Atlasz projektjéhez. Eredményei részét képezik majd az Atlasz sorozat váci kötetének. A váci városi feltárások között a mélygarázs területének kutatása méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű. Eredményei új megvilágításba helyezik Vác múltjáról, helyrajzáról, építészetéről kialakított eddigi elképzeléseket. A lelőhely a középkori német város polgárházainak gazdasági udvarait és kertjeit őrizte meg a 13. századtól a 18–19. századig tartó időszakban. Az ásatási eredmények ismertetése a régészeti leletanyag hagyományos összehasonlító elemzésével, írott és térképes források felhasználásával, valamint a kerámia-, az állatcsont- és a botanikai leletanyag természettudományos vizsgálatával együtt történt meg. A szerző és munkatársai által elvégzett ásatási és feldolgozó munka eredményei a középkori és kora újkori Vác további, elsősorban helyrajzi kutatásainak megkerülhetetlen pontjává válnak, s egyúttal a középkori városkutatás ismereteit gazdagítják. A kötelespéldányok mellett a régészeti/történeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Könyvtára és Régészeti Intézete, Vác Város Levéltára és a Váci Egyházmegyei Könyvtár kaptak példányokat.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=117227
Decision
Yes





 

List of publications

 
Mészáros Orsolya, Csippán Péter, Grynaeus András, Kenéz Árpád, Kreiter Attila, Pető Ákos, Szvath Márton, Viktorik Orsolya: Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében. A Piac utcai mélygarázs területének megelőző feltárása, Budapest, 2016




Back »