State power and political press in Hungary (1861-1875)  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
119664
Type K
Principal investigator Deák, Ágnes
Title in Hungarian Államhatalom és politikai sajtó Magyarországon (1861-1875)
Title in English State power and political press in Hungary (1861-1875)
Keywords in Hungarian sajtópolitika, újságírás normái, folyamatosság, megszakítottság, Schmerling-provizórium, dualizmus első évei
Keywords in English press politics, norm of the profession of journalism, continuity, break, Schmerling-provisorium, first years of the Dual Monarchy
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Modern history
Panel History
Department or equivalent Department of Modern World History (University of Szeged)
Participants Cieger, András
Tamás, Ágnes
Starting date 2016-12-01
Closing date 2021-11-30
Funding (in million HUF) 24.557
FTE (full time equivalent) 6.99
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A politikai sajtó megszületése után a 19. század ’40-es éveiben Magyarországon a közügyek iránt érdeklődő kortársak hamar érzékelték, hogy a folyamatban lévő nagy társadalmi és politikai átalakulás, a rendi társadalom megszüntetése és a modern társadalom megteremtése közepette a politikai sajtónak különleges szerep jut. A magyarországi igen gazdag sajtótörténeti kutatások súlypontja elsősorban a modern politikai sajtó kialakulásának időszakára, az 1840-es évekre esett, illetve majd a dualizmus korának már virágzó sajtóhálózatára. Az 1860-as évek sajtótörténeti vizsgálata viszont, összhangban azzal, hogy ezen évek általános politikatörténete is sokkal kisebb érdeklődést váltott ki a kutatókból, jóval vázlatosabb. Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. A projekt az 1861 és 1875 közötti időszakban vizsgálja a kormányzat viszonyulását a politikai sajtóhoz és fordítva Magyarországon és Ausztriában.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Meg kell teremteni a saját sajtóorgánumokat, hivatalos vagy félhivatalos lapok formájában. Másrészt pedig állást kell foglalni az ellenzéki sajtóorgánumok működési körét, annak korlátait illetően. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. Ez egyaránt vonatkozik a kormányzatot támogató, illetve azt ellenzékként bíráló vagy kifejezetten támadó sajtóorgánumok munkatársaira is. Ráadásul egy bekövetkező rendszerváltás alaposan felforgatja a hatalmi és kormányzati viszonyokat, ellenzéki lapok hirtelen kormánypártiak lehetnek, vagy ha maradnak is ellenzékben, másfajta kormányhatalomhoz kell saját programjukat és működésüket viszonyítani, ami az elvek és a gyakorlat újraformálódásához, radikális vagy részbeni módosulásához vezethet. Ezeket a problémákat kívánjuk tárgyalni az 1861 és 1875 közötti időszakra vonatkozóan.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

1867, a kiegyezés a magyarországi történelemben látványos szakítást jelentett a megelőző két évtized kormányzati politikájával, az Andrássy Gyula vezette liberális kormány önmagát mindenekelőtt az éles politikai cezúra programjával definiálta. A projekt a sajtópolitika terén megvilágítja, a szakítás valóban teljes volt-e a megelőző időszak sajtópolitikai gyakorlatához viszonyítva, ha vannak, milyen vonatkozásban mutathatók ki a folytonosság elemei. A projekt célja egy monográfia elkészítése, amely mind a Schmerling-provizórium, mind pedig a dualizmus első évei kormányzatának új arcát mutathatja be, s a sajtótörténeti irodalom eredményeit is kiegészítheti, sőt bizonyos pontokon feltehetőleg korrigálhatja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Minden kormányzati formában a kormányzó elit számára megoldandó feladat a sajtó felhasználása, kezelése, ha érdekeik úgy diktálják, korlátozása. Legyen szó akár diktatúráról, akár alkotmányosságról kormányzatról, ki kell alakítania saját elveit és gyakorlatát a politikai sajtóval kapcsolatban. Mindenekelőtt meg kell teremteni a saját sajtóorgánumokat, hivatalos vagy félhivatalos lapok formájában. Másrészt pedig állást kell foglalni az ellenzéki sajtóorgánumok működési körét, annak korlátait illetően. Másfelől a politikai sajtó ágenseinek, laptulajdonosoknak, szerkesztőknek, tudósítóknak és olvasóknak ugyanúgy ki kell alakítaniuk a kormányzattal kapcsolatos magatartás alapelveit. A program ezt a folyamatot vizsgálja az 1861 és 1875 közötti időszakban, összehasonlítva egyrészt az 1867-es kiegyezés előtti és utáni éveket, másrészt pedig a magyarországi és az ausztriai viszonyokat.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

After the birth of political press in Hungary in the 1840’s Hungary it became evident for people interested in public affairs that political press had special task during the undergoing great social and politial changes, in the process of transforming the society of Estates into modern society. Press history literature in Hungary focused its interest fist of all to phenomena and processes of the 1840’s and those of the period of the Dual Monarchy after 1867, as periods of extraordinary striking developments. On the contrary the general history of the 1860’s has been a neglected field of Hungarian historiography thus that of press history as well. Governing political elite in whatever form of government has to face the problem of using, handling, or if their interests make it necessary, restricting political press. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have to establish the norms of their profession towards government. The project investigates the attitude of the government to political press and vice versa in Hungary and Austria in the period between 1861 and 1875.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Each government has to develop its own principles as well as practice in this respect. Official or semiofficial newspapers must be founded and the sphere of free activity and its limits concerning opposition press must be officially or merely informally defined. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have their own responsibilities. They have to establish the norms of their profession towards government power, either in case of moderate, even radical opposition dailies or in those of supporting while supported by any government. Moreover, any decisive change of political system may reform the whole political field: opposition newspapers may abruptly find themselves in the position of government-supporting press, or inversely. Even if they remain to be in opposition, they face a government of new type thus they definitely must reshape their political face in contrast to political trends determined by the government. Changes in details or radical shifts must be enforced in their former ideas on the principles and practice of what it should mean to be a ’journalist’ or ’editor’ in that political situation. We would like to investigate these problems in the context of the period between 1861 and 1875.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The Settlement of 1867 constituted an important turning point in the history of modern Hungary. The new Hungarian liberal government led by Gyula Andrássy represented itself through the programme of total change. The project reveals in the field of press politics whether this break was really so radical in comparison to the former period, and in which aspect the elements of continuity, if any, can be pointed out. The main object of the project is to publish a monography, presenting new elements of the politics of the government of the socalled „Schmerling-provisorium” as well as that of the early dualist period. At certain points we can probably complete or even correct the statements of former press history literature.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Governing political elite in whatever form of government has to face the problem of using, handling, or if their interests make it necessary, restricting political press. Notwithstanding dictatorship or constitutionalism each government has to develop its own principles as well as practice in this respect. First of all official or semiofficial newspapers must be founded and the sphere of free activity and its limits concerning opposition press must be officially or merely informally defined. On the other hand, the agents of modern political press: newspaperowners and editors, correspondents and readers have their own responsibilities. This project investigates this process in the period between 1861 and 1875, comparing the years before and after the Settlement of 1867 as well as the situations in Hungary and Austria.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Áttekintettük, feldolgoztuk és elemeztük az 1860 és 1875 közötti időszak különböző bécsi és magyarországi kormányzatai sajtópolitikájának forrásait, feldolgoztuk a témánkba vágó korábbi magyar és német nyelvű szakirodalmat. Két monográfiában összegeztük kutatásaink eredményeit. Megállapítottuk, hogy a különböző kormányzatok milyen azonos, hasonló, illetve különböző sajtópolitikai elveket vallottak, milyen sajtópolitikai intézményeket hoztak létre, milyen eszközökkel kívánták politikai üzeneteiket eljuttatni a lakosság széles rétegeihez, illetve milyen eszközökkel igyekeztek megakadályozni az általuk nemkívánatosnak tekintett politikai üzenetek terjesztését. Kutatásaink hozzájárultak ezentúl az 1867-es Kiegyezés nyomán létrejött politikai rendszerváltás jellegének árnyalásához, a tárgyalásos rendszerváltás következményeinek felvázolásához. Külön kötetben elemeztük az 1860-1867 közötti magyarországi sajtópolitikai gyakorlatot. Kutatási eredményeink külföldi publikálását is előkészítettük néhány német, illetve angol nyelvű kézirat összeállításával.
Results in English
We have been looking for, found, worked up and analysed the archive and press sources concerning press policy of the different governments in Vienna as well as in Pest-Buda in the period between 1860 and 1875. We have surveyed and evaluated the former findings of Austrian and Hungarian historiography in this field. We have summarized our new results in two monograps. We have pointed out the similarities and differences in press policy strategies followed by different governments, we have presented the special state institutions established with the task to co-ordinate state press policy projects, the measures, by which the governments strove to forward their political messages to the citizens. We have also investigated the measures, by which the governments strove to impede the circulation of not supported political contents. Our research can also be considered as an contribution to analising the character of the political turn brought by the Settlement of 1867 after negotiations between the rival political forces. In a separate monograph we have presented the press policy practice of the government of the so-called Schmerling-provisorium in the 1860s in Hungary. We have prepared some manuscripts in English and German, in order to be able to make our results accessible for international historiography as well.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119664
Decision
Yes





 

List of publications

 
Tamás Ágnes: Sajtószabadság és sajtóirányítás élclapbeli megítélése a kiegyezés első éveiben (1867-1868), Történelmi Szemle, 2021. 1. sz. 75-97., 2021
Tamás Ágnes: Sajtóirányítás és humor (1867-1869), Rási-Domonkosi-Litovkin-Nemeti (szerk.): A humor ösvényein. Líceum Kiadó-Tinta Kiadó, Eger-Budapest, 2021. 441-453., 2021
Deák Ágnes, Tamás Ágnes (Cieger András közreműködésével): Sziszifuszok küzdelme. Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon 1860-1875, Kronosz Kiadó. Pécs, 2021
Tamás Ágnes: Kossuth Lajos megjelenítése karikatúrákon a kiegyezést követő években (1867-1875), Délvidéki Szemle, 2019
Tamás Ágnes: "...a sajtó anyagi segélyezésének barátja nem vagyok". A pozitív sajtóirányítás eszközei (1867-1875), Médiakutató, 2020
Tamás Ágnes: A Budapesti Közlöny utasításai és szerződései (1867-1875), Irodalomismeret, 2020
Tamás Ágnes: Himnusz- és Szózat-paródiák a kiegyezést követő évek élclapjaiban (1867–1872), Irodalomismeret, 2018. 4 sz. 97–115., 2018
Cieger András: A kormányzati politika rejtett működése. A miniszterelnök bizalmas kiadásai 1872-ben., Történelmi Szemle, 2018. 4. sz., 2018
Tamás Ágnes: Sajtószabadság és sajtóirányítás élclapokbeli megítélése a kiegyezés első éveiben (1867-1868), Történelmi Szemle, 2020
Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében, Századok, 2020
Tamás Ágnes: Die Tschechen in ungarischen Witzblättern in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts, Konferenz anlässlich des 200. Geburtstags und des 115. Todestags von F. L. Rieger, konferenciakötet, 2020
Tamás Ágnes: Egy élclapszerkesztő a vádlottak padján, Aetas, 2020
Deák Ágnes: 1. „mint toronyból a bakter” – Arany János folyóiratai „nemzeti és társadalmi kérdések” erőterében, „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Szerk. Cieger András. MTA BTK, Budapest, 2017. 153-194., 2017
Deák Ágnes: Tiltott hazai könyvek és nyomtatványok jegyzéke – 1863 tavasz, Acta Historica Szegediensis, 2017., 2018
Deák Ágnes: Suttogások és hallgatások. Sajtó és sajtópolitika Magyarországon, 1861–1867, Monográfia, Osiris Kiadó, 2018
Deák Ágnes: "mint toronyból a bakter" -- Arany János folyóiratai "nemzeti és társadalmi kérdések" erőterében, In: Cieger András (szerk.) (szerk.) „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Budapest: Universitas ; MTA BTK; OSZK, 2017. pp. 153-194., 2017





 

Events of the project

 
2017-02-24 14:08:42
Résztvevők változása




Back »