En Route. Preparing the New Core exhibition of the Museum of Ethnography  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
119665
Type K
Principal investigator Szarvas, Zsuzsanna
Title in Hungarian Útközben. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának előkészítése
Title in English En Route. Preparing the New Core exhibition of the Museum of Ethnography
Keywords in Hungarian új muzeológia, társadalmi múzeum, múzeumi tudás, kulturális kontextus, reflexivitás, történeti és kortárs interpretáció, interdiszciplinaritás, digitális muzeológia
Keywords in English new museology, social history museum, museum knowledge, cultural context, reflexivity, historical and contemporary interpretation, interdisciplinarity, digital museology
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Comparative ethnology
Panel Culture
Department or equivalent Collection Department (Museum of Ethnography)
Participants Bata, Tímea
Földessy, Edina
Foster, Hannah
Hajdu, Ágnes Mária
Joó, Emese
Kőszegi, Gábor
Lackner, Mónika
Mácsai, Boglárka
Máté, György
Ruttkay, Zsófia
Szabó, Magdolna
Szeljak, György
Tasnádi, Zsuzsanna
Vinczéné dr. Kerezsi, Ágnes
Starting date 2016-11-01
Closing date 2020-12-31
Funding (in million HUF) 42.000
FTE (full time equivalent) 18.99
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak tematikája központi kérdéskörnek számít az intézményi praxison túl is. A kutatás várható eredményei, a kiállítás forgatókönyvének létrejötte alapvetően befolyásolják nemcsak a Néprajzi Múzeum, hanem az egész hazai néprajzi és antropológiai muzeológia jövőjét, iránymutatásul szolgálnak a szélesebben vett szakma számára.
A tematika meghatározásakor több szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy a Néprajzi Múzeum anyagának egyik legfontosabb sajátossága, hogy a magyar nyelvterületről, Európából, illetőleg Európán kívüli területekről egyaránt tartalmaz anyagot, amire a kiállításnak építenie kell. A másik, hogy történeti és kortárs módon egyszerre kell közelítenie témájához. Mindebből következik, hogy kulturális fogalmak mentén, tematikus módon kell gondolkodnia az új állandó kiállítás megvalósításáról. Ilyen fogalomkör lehet a mozgás, mobilitás, úton levés, helyváltoztatás, a kulturális sokszínűség, a közlekedés, migráció, földrajzi felfedezés, utazás, turizmus meglehetősen tág, de mégis összekapcsolódó fogalmi hálója.
A kutatási projekt végső célja a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának forgatókönyvének elkészítése az időszak végére. A forgatókönyv tartalmazza a kiállítandó tárgyak, képek, hangok, egyéb anyagok részletes listáját, az interaktív installációs eszközök és tartalmaik felsorolását, a kiállításhoz kapcsolódó interpretációs koncepció megfogalmazását, valamint a kiállítás szövegeit. Mindezt oly módon, hogy már a látványtervvel kapcsolatos elképzelések is megjelennek az elkészült forgatókönyvhöz illeszkedve.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A múzeumok világa, szerepük, kultúrára gyakorolt hatásuk az utóbbi évtizedekben óriási változáson ment keresztül. Mindez a tudományos diskurzus szintjén is megjelent, a témával való foglalkozás, az „új muzeológia” – immár önálló – diszciplínaként való értelmezésével egyre jelentősebb szerepet kap. Olyan interdiszciplináris kutatási terület kialakulásának lehetünk tanúi, amely a kulturális antropológia, a művészettörténet, társadalomtörténet, néprajz, hagyományos muzeológia érdeklődési körét tematizálja, s a muzeológiai kutatásokat a tudományosság olyan szintjére emeli, amely egyrészt elméleti síkon próbálja értelmezni a muzeológia érintett területeit, másrészt pedig a különböző múzeumok gyűjteményeinek és kiállításainak példáján reflektál a társadalmi változásokra
Az új állandó kiállításnak a reflexív muzeológia, illetve a saját népi kultúra bemutatásán túltekintő univerzális tudományosság irányába kell elmozdulnia.
A társadalmi múzeum fogalmával azt a múzeumtípust lehet jelölni, amely a társadalom mozgásaival, a mindennapi élettel foglalkozik, a társadalmi tapasztalatok, változások múzeumba illesztésére törekszik a múltra és jelenre vonatkozóan egyaránt. Az etnológiai múzeumokban ma világszerte alapkérdés, hogy a mai változó világban másfajta tárgyakkal, másféleképpen kell reprezentálniuk egy-egy társadalmat. Másképpen fogalmazva: társadalmi vagy kulturális jelenségekről, színterekről, mozgásokról, konfliktusokról, az identitásról gondolkodnak, nem teljes esszenciális egységekről, ’kultúrákról’, ’társadalmakról’.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A Néprajzi Múzeum 2019-ben – történetében először – új, saját épületbe költözik. Az intézmény egyik kiemelt feladata az új állandó kiállítás előkészítése. Egy ilyen kiállítás létrehozásához rendkívül komoly kutató-, előkészítő munka szükséges. Az új kiállítás tudományos előkészítését hivatott segíteni a benyújtott pályázat.
Az intézmény ezzel a programmal indítja el a gyűjteményeit feltáró és értelmező tevékenység új komplex, állandó kiállításon történő bemutatását. A program megfogalmazásában támaszkodunk a magyar és nemzetközi, korábban megkezdett és sikeresen folyó kutatások elméleti, módszertani eredményeire. A saját gyűjtemények anyagának feldolgozása, a szakmai-, illetőleg a nagyközönség számára minél teljesebb formában való közzététele rendkívül fontos tudományos feladat. Ennek nélkülözhetetlen területe az állandó kiállítások formájában, alapkutatás szinten való feldolgozása és bemutatása, ezáltal megnyitása és hozzáférhetővé tétele további kutatások számára. A kutatás meghatározó szempontjai között kiemelt jelentőségű az utóbbi években nemzetközi téren már lezajlott interpretatív fordulat és a kiállított kultúrák viszonyrendszerének átértékelése. Hangsúlyos továbbá a megvalósuló tárlatban a történeti gyűjtemények dialógusa a jelenkorral, azaz a diakrón és szinkrón vizsgálatok összefüggései. Az „Új muzeológia” és a bemutatás formáinak egymást alakító jellemzői szintén sajátos szempontokat kapcsolnak a kutatási tematikához. A kutatás során kezdettől fogva figyelembe vesszük a gyakorlati hasznosíthatóság szempontjait, ezért szerves része a kutatási programnak a múzeumi interpretáció gyakorlatának és a digitális muzeológia eszköztárának beépítése a projektbe.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A Néprajzi Múzeum 2019-ben – történetében először – új, saját épületbe költözik. Jelenleg az intézmény egyik kiemelt feladata egy korszerű szemléletű, tematikájában és módszertanában a széles közönség érdeklődésére számot tartó és befogadható új állandó kiállítás előkészítése. Egy ilyen kiállítás létrehozásához rendkívül komoly kutató-, előkészítő munka szükséges. Az új kiállítás szakmai megalapozását, tudományos előkészítését segíti a pályázat.
Az intézmény anyagának egyik legfontosabb sajátossága, hogy a magyar nyelvterületről, Európából, illetőleg Európán kívüli területekről egyaránt tartalmaz anyagot, amire a kiállításnak építenie kell. A másik, hogy történeti és kortárs módon egyszerre kell közelítenie témájához. Kulturális fogalmak mentén, tematikus módon kell gondolkodnia az új állandó kiállítás megvalósításáról. Ilyen fogalomkör lehet a mozgás, mobilitás, úton levés, helyváltoztatás, a kulturális sokszínűség, a közlekedés, migráció, földrajzi felfedezés, utazás, turizmus meglehetősen tág, de mégis összekapcsolódó fogalmi hálója.
A kutatási program célja a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának forgatókönyvének elkészítése az időszak végére. A forgatókönyv tartalmazza a kiállítandó tárgyak, képek, hangok, egyéb anyagok részletes listáját, az interaktív installációs eszközök és tartalmaik felsorolását, a kiállításhoz kapcsolódó hasznosítási, múzeumpedagógiai koncepció megfogalmazását, valamint a kiállítás szövegeit. A kiállítás megvalósulása nem csak a Néprajzi Múzeum, hanem az egész hazai néprajzi és antropológiai muzeológia jövőjét meghatározza, s közben a nagyközönség számára kínál tartalmában és formájában új, korszerű szemléletű kiállítási anyagot.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The theme of the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography is a core question beyond the practice of the institution too. The expected results of the research, the completion of the exhibition script would determine the future not only of the Museum of Ethnography but the whole Hungarian ethnographical and anthropological museology, and would influence the whole discipline as well.
When defining the theme of the exhibition we have to take into account different aspect. A very important feature of the material of the Museum of Ethnography that it comes both from Hungarian speaking areas and European, non European territorries. The exhibition has to count on this fact. The other important feature is that we have to converge from both historical and contemporary aspects. As a result of this we have to think along cultural concepts, thematically about the realization of the permanent exhibition. Such concepts could be moving, mobility, being on the way, changing place, cultural variety, transport, migration, geographical discoveries, travel, tourism etc. These form although quite wide, but connecting network of concepts
The final goal of the research project is to create the script for the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography by the end of the period. The script consists of a detailed list of artefacts, images, sounds and other materials destined for display, an enumeration of interactive installations and their contents, a specification of the concept of interpretation for the exhibition, as well as the texts of the exhibition. All this in a way that already presents visual design concepts matching the prepared script.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The world of museums, their role and their influence on culture have undergone enormous change in recent decades. This has also appeared at the level of scholarly discourse: study of the theme is now playing an increasingly important role with its interpretation as “new museology”, an independent discipline. We are witnesses to the emergence of an interdisciplinary research field that thematises the fields of enquiry of cultural anthropology, art history, social history, ethnology and traditional museology, and raises museological research to a level of scientific enquiry that on the one hand tries to interpret on the theoretical level the areas of museology affected, and on the other hand throws light on social changes through the example of the collections and exhibitions of different museums.
It is essential that the new core exhibition has to move towards the direction of reflective museology, and beyond the interpretation of the Hungarian folk culture it has to reflect on the universal scholarship.
The concept of social museum can be applied to the type of museum that deals with everyday life, striving to fit into the museum social experiences and changes regarding both the past and the present.
It is a basic question in museums of ethnology today around the world that in today’s changing world societies must be represented with objects of a different kind. Expressed otherwise: they think in terms of social or cultural phenomena, spaces, movements, conflicts, identity rather than of entire essential units, “cultures”, “societies”.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In 2019, for the first time in its history, the Museum of Ethnography will move into its own, new building. One of the top priorities of the institution currently is to prepare a new permanent exhibition. To create such an exhibition requires an extremely serious research and preparation effort. The professional foundation and scientific preparation of the new exhibition are to be supported by this application.
In the composition of the program we lean on theoretical and metodological results of different succesful Hungarian and international research projects. It is a very important scientific task to prepare and entirely publish the collections of the Museum for the professionals and for the public at large. An integral – but until the last decade a less emphatic – part of it is a fundamental research on the level of the procession and interpretation in the form of permanent exhibition. This is the only way to open and publish results for other research projects with different viewpoint. There is a very important aspect of the research, namely the interpretative change over and the reinterpretation of the order of relations of exhibited cultures. It is very significant point of view in the exhibition to be realized that the historical and contemporary collections would interact, in other words the diacronic and sincronic investigations are strongly related. The “new museology” and the new forms of display connect special aspects to the theme of the research.
There has not been similar, complex research project in Hungary before. It is essential to realize this project not only because of the debt for not having a new permanent exhibition for decades, but the constructing of the new building of the Museum of Ethnography which has to be filled with high standard content and form.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

In 2019, for the first time in its history, the Museum of Ethnography will move into its own, new building. One of the top priorities of the institution currently is to prepare a new permanent exhibition. To create such an exhibition requires an extremely serious research and preparation effort.
A very important feature of the material of the Museum of Ethnography that it comes both from Hungarian speaking areas and European, non European territorries. The exhibition has to count on this fact. The other important feature is that we have to converge from both historical and contemporary aspects. As a result of this we have to think along cultural concepts, thematically about the realization of the permanent exhibition. Such concepts could be moving, mobility, being on the way, changing place, cultural variety, transport, migration, geographical discoveries, travel, tourism etc. These form although quite wide, but connecting network of concepts.
The final goal of the research project is to create the script for the new permanent exhibition of the Museum of Ethnography by the end of the period. The script consists of a detailed list of artefacts, images, sounds and other materials destined for display, an enumeration of interactive installations and their contents, a specification of the concept of interpretation for the exhibition, as well as the texts of the exhibition. The realization of the exhibition would determine the future not only of the Museum of Ethnography but the whole Hungarian ethnographical and anthropological museology, and would offer a current presentation of the material both in content and form for the public.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Két tanulmánykötet, egy nemzetközi konferencia, a fogadófalra tervezett animációs film, a kiállítás témakönyve és forgatókönyve: ezek a kutatási projekt legfontosabb eredményei. A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállítása kísérlet arra, hogy a múzeum majd másfél évszázados gyűjteményi tudását, tárgyait és muzeológiai gyakorlatát újraolvassa és újra értelmezze. Arról mond el történeteket, hogy mi ez a múzeum, milyen tárgyai vannak, miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá. Az Ifjúsági kiállítás szintén a gyűjteményi anyagot mutatja be és értelmezi, a 0-18 éves célközönségnek megfelelő interpretációs megoldásokkal segíti egy-egy téma tárgyakkal történő kibontását. A Kerámiatér nyitott gyűjteményi tér: raktár-idézeteket és kiállítási installációs megoldásokat egyaránt felmutató térelemek rendszere. A raktári térnél komplexebb múzeumi tér, amelynek két önálló része két különböző, önállóan is értelmezhető, de egymással összefüggő kaput nyit a múzeumra: gyűjteményi és társadalmi olvasat formájában. A kiállítási forgatókönyv előkészítése mellett a projekt kiemelt feladata egy, a kiállítást elemző nemzetközi konferencia megszervezése volt. Az online tanácskozás megrendezésére 2020. november 16-18 között került sor, 612 résztvevővel. Kiemelkedő külföldi és hazai antropológusok, néprajzkutatók, történészek osztották meg véleményüket a készülő kiállításról. A konferencia teljes anyaga, az elhangzott előadások elérhetőek a Néprajzi Múzeum etnotube csatornáján.
Results in English
Two volumes of studies, an international conference, an animated film designed for the reception wall, the theme book and the script of the exhibition: these are the most important results of the research project. The Museum of Ethnography’s collection exhibition is an attempt to re-read and reinterpret the knowledge of the museum’s 150 years old collection, objects, and museological practices. It tells stories about what this museum is, what its objects are, how it has formed over time a collection and a museum. The Youth Exhibition also presents and interprets the collection material. It helps to expand a topic with objects with interpretive solutions suitable for the target group of 0-18 year old visitors. The Ceramic’s Space is an open collection space: warehouse quotes and exhibition installation at the same time. Its two separate parts can be interpreted differently, but they are interconnected gates to the museum: in the form of a collection and a social reading. In addition to preparing the exhibition scenario, the main task of the project was to organize an international conference analyzing the concept of the exhibition. The online conference was held from November 16-18, 2020, with 612 participants. Prominent anthropologists, ethnographers historians from Hungary and abroad shared their views on the forthcoming exhibition. The full material of the conference, the lectures are available on the etnotube channel of the Museum.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119665
Decision
Yes





 

List of publications

 
Foster Hannah Daisy, Földessy Edina, Hajdu Ágnes, Szarvas Zsuzsa, Szeljak György (szerk.): Többszólamú múzeum. Néprajzi múzeumi dilemmák a 21.század elején, Budapest, Néprajzi Múzeum, 2018
Szarvas Zsuzsa: A Néprajzi Értesítő 100. évfolyama, Néprajzi Értesítő 100. 9-24., 2019
Kőszegi Gábor: Rekvirált rezek aktái, Néprajzi Értesítő 100. 95-152., 2019
Lackner Mónika- Tasnádi Zsuzsanna: Régi és új kézimunkák. Ferenczi Jolán életútja, Néprajzi Értesítő 100. 193-238., 2019
Bata Tímea: Bárki megirigyelhetné csömöri expedíciónkat. A néprajzi Múzeum Csömörön készült fotóiról, Néprajzi Értesítő 100. 239-272., 2019
Foster Hannah Daisy: Gyerek-múzeum-kiállítás, Néprajzi Értesítő 100., 2019
Foster Hannah Daisy: Egy kiállításról gondolkodni, Tabula Online 2018 19 (1-2), 2019





 

Events of the project

 
2019-07-22 16:25:47
Résztvevők változása




Back »