 |
Parallel and incompatible ruralities. Rural realities in four Transylvanian (Romania) micro-regions
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
120712 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Balogh, Balázs |
| Title in Hungarian |
Párhuzamos ruralitások. A vidékiség mai (lét)formái négy erdélyi kisrégióban |
| Title in English |
Parallel and incompatible ruralities. Rural realities in four Transylvanian (Romania) micro-regions |
| Keywords in Hungarian |
ruralitás, lokális és regionális identitás, globalizáció, modernizáció, kulturális örökség, társadalmi kommunikáció, úthálózat és közlekedés, gazdálkodás és tájhasználat, pályázatalapú beruházások |
| Keywords in English |
rurality, local and regional identities, globalization, modernization, cultural heritage, social communication, road network and circulation, economy and land use, project based investments |
| Discipline |
| Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Comparative ethnology |
|
| Panel |
Social Sciences Committee Chairs |
| Department or equivalent |
Institute of Ethnology (Research Centre for the Humanities) |
| Participants |
Borbély, Sándor
Fülemile, Ágnes
Gagyi, József
Jakab, Albert Zsolt
Kovács, Barna
Szilágyi, Levente
Tőkés, Gyöngyvér Erika
Vajda, András
|
| Starting date |
2016-10-01 |
| Closing date |
2022-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
23.230 |
| FTE (full time equivalent) |
13.88 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás négy erdélyi régió vizsgálatára összpontosítva (1. a Szamoshát határmenti régiója és a Nagykároly környéki falvak, 2. a Marosvásárhelyi nagyvárosi övezet, illetve a székelyföldi 3. Nyárád mente és 4. Hegyalja falvai), az EU-csatlakozást (2007) korszakhatárként értelmezve, a ruralitás típusait, a vidékiség formáit vizsgálja. Azt nézzük meg, hogy az eltérő fejlődési ívű régiókban a közösségek a közelmúlt változásait milyen dinamikák mentén értelmezték és élték meg, ezek a változások milyen állapotokat, folyamatokat – hasonlóságokat és különbségeket – eredményeztek a kultúrahasználat, a társadalmi viszonyok és a gazdasági stratégiák területén.
A tervezett kutatás tehát a változó ruralitások három dimenzióját vizsgálja: 1. kulturális dimenzió: identitás, hagyományőrzés hagyománytalanítás, örökségesítési, globalizálódás; 2. társadalmi dimenzió: átalakult kapcsolatrendszerek, népességmozgások, új kapcsolatkeresési stratégiák, valamint új – esetenként virtuális – közösségformák; 3. gazdasági dimenzió: vidéki gazdálkodás átalakulása, projektalapú fejlesztések, modernizáció, gazdasági migráció, egyéb egyéni és közösségi stratégiák.
Az egymástól távol eső kistérségek összehasonlítása azért indokolt, mert választ adhat arra a kérdésre is, hogy van-e a régió földrajzi elhelyezkedéséből (határmenti, az ország belsejében található), gazdasági helyzetéből, táji adottságaiból adódó különbség az egyes ruralitástípusok között.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kiinduló hipotézisünk az, hogy a hagyomány, amire eddig úgy tekintettek, mint ami a világot szervezi, mára elveszítette általános érvényességét. A hagyományos paraszti környezet átalakulása, a hagyomány feloldódása a falu – mint önálló identitással rendelkező társadalmi szervezet – eltűnését eredményezte. Bizonyos jelenségek, bizonyos térségek a fejlődésbeli fáziseltolódásokból, különbségekből adódóan nem azonos szemlélet, viszonyulás ismérveit hordozzák, tehát egy időben egymás mellett élhetnek más-más fejlődési ívű régiók, illetve a különböző korszakok termékei.
Kérdésként merül fel, hogy a lokalitások gyors infrastrukturális átalakulása, a gazdálkodás és a jövedelemszerkezet változása és a társadalmi rétegződés, a megváltozott gépi környezet (l. a gazdálkodás gépei, a számítógép vagy a mobiltelefon), azok használata, milyen hatással vannak a vidéki életmódra, a gazdasági stratégiákra és a tájhasználatra, a közösségek kommunikatív és kulturális emlékezetére, biografikus narratíváira, narratív viselkedésére, a hagyományokra. Ezek néprajzi vizsgálatára Erdélyben máig nem került sor. Az erdélyi néprajzkutatás ugyan jelezte és rögzítette a hagyományos paraszti társadalom és a gazdálkodó falu átalakulásának/megszűnésének tényét, de vizsgálaton kívül rekedt annak megválaszolása, hogy mivé alakult az új, EU-csatlakozást követő, modernizációs hullám nyomán kialakult vidék? Menyiben maradtak érvényben a hagyományos paraszti kultúra esetében tapasztalható, a táji tagoltságból adódó különbségek? Vagy az egyes régiókra jellemző mentalitások történeti beágyazottsága annyira erős, hogy képes ellenállni a fogyasztásra berendezkedett globális folyamatok uniformizáló hatásainak?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás modellezni kívánja a 21. századi vidékiség formáit és új, átfogó értelmezési keretet adni a vidékiség néprajzi megközelítéséhez, valamint az újfajta vidéki habitusok megértéséhez.
Választ ad arra, hogy hogyan alakítják át az erdélyi életvilágokat a hagyománytalanítás és az örökségesítés folyamatai, a megszűnő/átalakuló kapcsolatrendszerek és a virtuális közösségformák, a paraszttalanítás és a parasztság továbbélése, mint a kortárs vidéki közösségek leginkább megragadható ambivalenciái. Konkrét esetelemzéseken keresztül mutatja be, hogy a nagy globális folyamatok hogyan horgonyzódnak le és válnak lokálissá; illetve, hogy a lokális mentalitások, események hogyan próbálnak a globális folyamatokhoz igazodni.
Ezeknek a mechanizmusoknak, mint adaptációs technikáknak a leírása a 21. század vidékfejlesztésre és vidéki életformák és arculatok megőrzésére irányuló politikák és közgondolkodás társadalomtudományos alapját is képezheti.
A kutatás a felszíni társadalmi gesztikulációk mögötti/alatti, kulturálisan összehangolt, rejtett ellenállások, vagy a párhuzamos különidejű cselekedetek tanulmányozása révén erről a társadalomról lényeges, a változására/alkalmazkodására vonatkozó modellértékű következtetéseket kíván megfogalmazni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kutatás négy erdélyi régió közelmúltjának és jelenének vizsgálatára összpontosít. A terep kiválasztását az eltérő földrajzi-kulturális környezet indokolta: a határmenti Szamoshát és a Nagykároly környéki falvak, a nagyvárosi övezetként működő Marosvásárhely környéke, illetve két székelyföldi kistérség – Nyárád mente és Hegyalja falvai – mint egymástól eltérő, sajátos területek szolgálnak a kutatás helyszínéül.
A kutatás tárgya a 2007-es (romániai) EU-csatlakozás nyomán, annak hatására is létrejött társadalmi, kulturális és gazdasági változások vizsgálata. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vidék hogyan élte meg a változásokat, a vidékiségnek, paraszti vagy utóparaszti gondolkodásformának és gyakorlatnak milyen – hasonló, eltérő vagy egymást kiegészítő – változatai születtek vagy maradtak fenn.
A megcélzott régiók, melyek különbözőképpen élték meg a történelmet, a társadalmi és kulturális változásokat, folyamatokat, más – olykor egymástól élesen eltérő – felfogásokat, egyéni és közösségi kapcsolatrendszereket, a gazdálkodási, megélhetési formákat alakítottak ki. A kutatás ennek a változásnak a feltárására, a különbségek és hasonlóságok összefüggéseinek értelmezésére törekszik.
A tervezett kutatás tehát a vidékiség három területét vizsgálja: 1. kulturális vetület: hogyan éli meg identitását, hogyan kezeli hagyományát (őrzi, elveti, átalakítja) a közösség; 2. társadalmi vetület: a népességmozgás (pl. vendégmunka, elvándorlás) nyomán milyen kapcsolatrendszerek és közösségformák jönnek létre; 3. gazdasági vetület: a vidéki gazdálkodás átalakulása, a pályázatalapú fejlesztések, beruházások nyomán milyen egyéni és közösségi gyakorlatok működnek.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Due to Romania’s accession to the European Union socioeconomic changes speeded up in the last decade in rural areas. By tackling questions of resilience of rural communities, we endeavour to address problems related to local socioeconomic transition, and point out new and traditional forms of rurality in order to identify peasant or post-peasant practices and mentalities. In order to provide an extensive comparison between rural areas we chose microregions of dissimilar geographical and cultural settings: the Szamoshát border area, the villages surrounding Nagykároly/Carei, the metropolitan area of Marosvásárhely/Târgu Mureș, the valley of the Nyárád/Niraj river in Marosszék and the Hegyalja region of Udvarhelyszék.
We focuses on three aspects of rurality: 1. the cultural dimension: transitions in identity and tradition management, patrimonialization, and globalization; (2) the social dimension: changes in migration patterns and new strategies of creating social capital and networking capacity by utilizing new (occasionally virtual) means of communication; (3) the economic dimension: the transformation and modernization of farming and subsistence economy in view of increasing economic migration and project-based development programs.
Comparison between these microregions helps us to interpret how dissimilar historical background and geographical endowment effects ongoing transitions in Transylvanian microregions.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our starting hypothesis is that the importance of tradition, formerly viewed as the main organizing principle of rural communities, is gradually diminishing. The transformation of village communities and the dissolution of tradition have contributed to the disappearance of village as a social entity with its own identity. Due to non-synchronicity in development and socioeconomic patterns one can witness fundamental differences in local mentalities and economic strategies in the microregions under survey.
We will examine how rapid infrastructural development, transformations in farming and new means of income management, changes in social stratification, as well as the presence of new machines and devices (mechanization in farming, the use of personal computers and cell phones) has influenced rural lifestyles, economic strategies, use of environment, communicative and cultural memory, biographical narratives, narrative behaviour, and finally the interpretation of tradition. Although Transylvanian ethnography has already documented the process of transformation, viz. the cessation of traditional peasant society and the village as economic entity, but has not dealt with question concerning to the boom in modernization after Romania’s accession to the European Union. This project endeavours to interpret and compare these recent changes for the first time. We intend to clarify if microregions still uphold their significance? We problematize the resilience of microregions as socioeconomic entities, in view of global consumerization aiming at uniforming small scale communities?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In order to interpret the 21st century forms of rurality and mentalities we propose a novel, comprehensive frame for interpretation. By tackling questions of detraditionalization, patrimonialization, depeasantization and transformations in community networks (including the emergence virtual forms of community) in the context of Transylvanian peasant communities, we aim to draw attention to the striking ambivalences, and tensions caused by ongoing transition in rural communities. By the help of case studies we demonstrate how global processes reveal themselves in dissimilar local contexts, and the other way around, how local communities have adapted to the challenges caused by globalization.
We argue that by using the methods of social sciences on we may get a better understanding on rural transformation processes and forms of adaptation, and thus it is possible to improve the efficiency of policies aiming at enhancing and developing rural communities.
By examining means of resistance and mutually coordinated actions against development in Transylvanian village communities, we intend to gain insight how non-synchronicity (Ungleichzeitigkeit) emerge in the context of local adaptation processes.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Due to Romania’s accession to the European Union socioeconomic changes speeded up in the last decade in rural areas. By tackling questions of resilience of rural communities, we endeavour to address problems related to this socioeconomic transition, and point out new and traditional forms of rurality in order to identify peasant or post-peasant practices and mentalities. In order to provide an extensive comparison between rural areas we chose microregions of dissimilar geographical and cultural settings: the Szamoshát border area, the villages surrounding Nagykároly/Carei, the metropolitan area of Marosvásárhely/Târgu Mureș, the valley of the Nyárád/Niraj river in Marosszék and the Hegyalja region of Udvarhelyszék.
These regions reacted in highly different manners to challenges posed by recent economic and bureaucratic changes, which resulted in dissimilar economic and subsistence strategies, intra- and intercommunity networks of relations, and ways of thinking. We intend to interpret how historical background and geographical endowment played role in creating new modes of rurality in Transylvanian microregions.
We focuses on three aspects of rurality: 1. cultural: how communities relate to self-identity and deal with tradition (conserving, refusing, or transforming it); 2. social: how communities are transformed by increased mobility (e.g. guest labour, migration); 3. economic: what individual and communal economic strategies arose in the legal environment project-based developments, and investments.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Gagyi József: Örökségünk? A kockaházak vaskörnyezete, Múzeum Café 2017/3–4. sz. (jún.–szept.) 229–249., 2017 | | Gagyi József: Aki tudta vitte. Lopás, közösség, társadalom, Pro-Print Kiadó, 2018 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Jelenlét, kapcsolattartás és terepmunka módszerek a változó Kalotaszegen, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 31–60., 2019 | | Gagyi József: Sztrátya Domokos, kollektivista (1962–1967), Jakab Albert Zsolt–Peti Lehel. (szerk.): Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Int.–EME–KJNT Kolozsvár, 2019, 663–677., 2019 | | Gagyi József: Vidéki villanyhasználat. Egy villanyos esete, Erdélyi Múzeum 2019, 2 sz. 140–150., 2019 | | Gagyi József: Deszakralizáció. A földhöz való viszony megváltozásának új fordulata vidéken, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 75–83., 2019 | | Jakab Albert Zsolt - Vajda András: A vidék változó képe Erdélyben, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 7–10., 2019 | | Kovács Barna: Jegyzetek a megélt tér fogalmához, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 61–73., 2019 | | Vajda András: Migration and Digital Literacy. The Role of Digital Devices in Guest Workers’ Communication with Home, Bata Tímea; Jakab Albert Zsolt (eds.): Departure and Arrival..., Kriza Books, 46., KJNT–L'Harmattan–MNT, Budapest-Kolozsvár, 2019, 193–210., 2019 | | Vajda András: Tehénfogat helyett traktor és személyautó. Motorizáció és mobilizáció a Maros megyei Sáromberkén., Jakab Albert Zsolt–Peti Lehel. (szerk.): Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Int.–EME–KJNT Kolozsvár, 2019, 723–738., 2019 | | Vajda András: Falusi közösségek, változó életterek, átalakuló lokalitások, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 11–29., 2019 | | Szilágyi Levente: Magyar anyanyelvű románok identitása a romániai Szatmárban, Studii și comunicări. XXXV/II. Editura Muzeului Județean Satu Mare, 2019 | | Szilágyi Levente: Parasztok és mezőgazdasági vállalkozók. Piacozási gyakorlatok egy szatmári faluban, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. KJNT, Kolozsvár, 2019, 121–138., 2019 | | Gagyi József: Régi ember új világban. Sztrátya Domokos életútja, Gagyi József: Régi ember új világban. Sztrátya Domokos életútja. Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ. L’Harmattan – Kriza János Néprajzi Társaság, Budapest – Koloz, 2019 | | Vajda András: Változó létformák vidéken. Egy Maros menti falu gazdasági-kulturális szerkezetének átalakulása, Vajda András: Változó létformák vidéken. Egy Maros menti falu gazdasági-kulturális szerkezetének átalakulása. Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ. L’Harmattan – Kr, 2019 | | Balogh Balázs, Fülemile Ágnes: Reprezentáció és reprezentativitás. Lépésváltás és léptékváltás a (kalotaszegi) hagyományőrzés módozataiban, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2020. 19–61., 2020 | | Borbély Sándor: A diszfunkcionális ukrán nemzetállam informális alapjai – glokális életvezetési stratégiák Kárpátalján a rendszerváltás után, Örökség, globalizáció és lokalitás (Ethno-Lore XXXVI. 2019) 191–226., 2019 | | Gagyi József: Elutalásról és elsáncolásról, Korunk, 31 (4) 14–24., 2020 | | Gagyi József: Változások és rurális válaszstartégiák, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2020. 63–76., 2020 | | Tőkés Gyöngyvér, Vajda András: Digitális médiahasználat a Maros megyei időskorúak körében, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2020. 7–17., 2020 | | Jakab Albert Zsolt, Vajda András: Az erdélyi vidék jellemzői az európai integrációt követő időszakban, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2020. 133–14, 2020 | | Jakab Albert Zsolt, Peti Lehel: Ruralitás: korunkban változó falu, Korunk 31 (4) 3–4., 2020 | | Vajda András: A disznóölés gyakorlatának átalakulása a Maros megyei Sáromberkén, Korunk 31 (4) 38–53., 2020 | | Szilágyi Levente: Önerőből. Gazdaságfejlesztési és közösségszervezési különutak – két szatmári sváb példa, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2020. 77–99., 2020 | | Szilágyi Levente: „Ez a mi bankunk.” A mezőgazdasági társulások és funkcióik ma két szatmári faluban, Korunk 31 (4) 25–37., 2020 | | Szilágyi Levente: Competing Nationality Politics Targeting German Communities in the Hungarian-Romanian Border Zone after the Great War, Ethnographica et Folkloristica Carpathica 22. 2020. 72–86., 2020 | | Jakab Albert Zsolt, Szilágyi Levente, Vajda András: Párhuzamos ruralitások. Gondolatok egy folyamatban lévő erdélyi vidșkkutatásról és szatmári (rész)eredményeiről, Studii și Comunicări (XXXVI/II), 2020. Editura Muzeului Sătmărean, Editura Argonaut. Szatmárnémeti–Kolozsvár. 257–268., 2020 | | Vajda András: A disznótartás szerepének átalakulása a Maros mentén, Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2020, 2021 | | Gagyi József: Sztrátya Domokos, kollektivista (1962–1967), Jakab Albert Zsolt–Peti Lehel. (szerk.): Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Int.–EME–KJNT Kolozsvár, 2019, 663–677., 2019 | | Vajda András: Tehénfogat helyett traktor és személyautó. Motorizáció és mobilizáció a Maros megyei Sáromberkén., Jakab Albert Zsolt–Peti Lehel. (szerk.): Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Int.–EME–KJNT Kolozsvár, 2019, 723–738., 2019 | | Szilágyi Levente: Magyar anyanyelvű románok identitása a romániai Szatmárban, Studii și comunicări. XXXV/II. Editura Muzeului Județean Satu Mare, 2019 | | Jakab Albert Zsolt, Szilágyi Levente, Vajda András: Párhuzamos ruralitások. Gondolatok egy folyamatban lévő erdélyi vidékkutatásról és szatmári (rész)eredményeiről, Studii și Comunicări (XXXVI/II), 2020. Editura Muzeului Sătmărean, Editura Argonaut. Szatmárnémeti–Kolozsvár. 257–268., 2020 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, Tájszerkezet, Identitás Kalotaszegen. Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól, Akadémiai Kiadó. E-book. DOI ISBN: 9789634545583, 2020 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen. Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti társadalmi folyamatairól, Életmód és Tradíció 18. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, Budapest, 2021 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: A „svájci villa” típusú építkezés divatjának hatása Kalotaszegen, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században. (Kriza Könyvek, 47.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 19–61., 2021 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Kalotaszeg. A népművészet felfedezése, Rubicon 32. (10–11) 88–107, 2021 | | Borbély Sándor: Economic Adaptation and Individual Livelihood Strategies in a Swabian Village in Satu Mare County, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 201–239., 2021 | | Gagyi József: Desacralisation. A New Turn in the Changed Relationship with Land in Rural Areas, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 173–180., 2021 | | Gagyi József: Gép és nép. Gépek és társadalmi változások vidéken, Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ.) Szerkesztette Jakab Albert Zsolt. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár., 2021 | | Gagyi József: Zaj és csend a társadalomban, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Vidékiség és vidékkutatások a Kárpát-medencében. (Kriza Könyvek, 48.) Kriza János Néprajzi Társaság – Néprajzi Múzeum, Kolozsv, 2021 | | Jakab Albert Zsolt – Vajda András: Characteristics of the Transylvanian Countryside after Romania’s European Integration, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 135–152., 2021 | | Jakab Albert Zsolt – Vajda András: Ez mind vidék. A vidékre jellemző létformák és kulturális gyakorlatok átalakulása a 21. században, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Vidékiség és vidékkutatások a Kárpát-medencében. (Kriza Könyvek, 48.) Kriza János Néprajzi Társaság – Néprajzi Múzeum, Kolozsv, 2021 | | Szilágyi Levente: This Is Our Bank”: Agricultural Associations and Their Role in Two Swabian Villages in Satu Mare From the Regime Change to the Present, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 181–200., 2021 | | Szilágyi Levente: Etnicitás és identitás határ menti rurális vallási közösségekben. Magyar anyanyelvű ortodoxok Szatmárban, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Vidékiség és vidékkutatások a Kárpát-medencében. (Kriza Könyvek, 48.) Kriza János Néprajzi Társaság – Néprajzi Múzeum, Kolozsv, 2021 | | Tőkés Gyöngyvér: The Third-level Digital Divide among Elderly Hungarians in Romania, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 241–259., 2021 | | Vajda András: A disznótartás szerepének átalakulása a Maros mentén, Magyarságkutató Intézet Évkönyve. 571–594., 2020 | | Vajda András: Rural Communities, Changing Habitats, Transforming Localities, Acta Ethnographica Hungarica 66. (1) 153–172., 2021 | | Vajda András: A disznótartás és a disznóölés alakulása a Maros menti Sáromberkén, Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Vidékiség és vidékkutatások a Kárpát-medencében. (Kriza Könyvek, 48.) Kriza János Néprajzi Társaság – Néprajzi Múzeum, Kolozsv, 2021 | | Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Kalotaszeg – eine emblematische ungarische ethnographische Region, Ungarn-Jahrbuch: Zeitschrift für Interdisziplinäre Hungarologie 36. 45–98., 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
