Franco-Hungarian Literary Relations in the Twentieth Century  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
120947
Type PD
Principal investigator Tüskés, Anna
Title in Hungarian Francia-magyar irodalmi kapcsolatok a 20. században
Title in English Franco-Hungarian Literary Relations in the Twentieth Century
Keywords in Hungarian francia, magyar, irodalom, 20. század
Keywords in English French, Hungarian, Literature, 20th century
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Hungarian literature
Panel Literature
Department or equivalent Institute for Literary Studies (Research Centre for the Humanities)
Starting date 2016-10-01
Closing date 2019-09-30
Funding (in million HUF) 15.090
FTE (full time equivalent) 2.10
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt fő célja a 20. századi francia-magyar irodalmi kapcsolatok feltárása a személyes és szakmai kapcsolatok és levelezésekből kiindulva. A korpusz három köz- és egy magángyűjteményben őrzött, eddig közöletlen forráscsoportból áll. Ezeknek a forrásoknak a feltárása és elemzése új nemzetközi nézőpontot ad az irodalmi áramlatok feltérképezésére, hatások azonosítására a személyes kapcsolatokon keresztül, és ugyancsak rávilágít a korszak tágabb kulturális kölcsönhatásaira. Az alkalmazott módszer a feltárt források annotált közzététele és archiválása online TEI xml szabvány szerint.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése, hogy kik, milyen módon és milyen eszközökkel hatottak a francia-magyar kulturális kapcsolatokra az irodalmi életben, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A kiinduló hipotézis, hogy a szellemi diskurzus dokumentumai – a levelezés gyűjtemények – rögzítik az ötletek, irodalmi eszközök és kulturális áramlatok útját, és feltárva ezeket lehetségessé válik az egyéni művészek szerepének tényeken alapuló megértése a kulturális kölcsönhatásokban.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A 20. századi francia-magyar irodalmi kapcsolatokra eddig viszonylag kevés figyelem irányult. A közelmúltra vonatkozó kultúraközvetítő eszközök megismerése nyomán feltáruló egyéni, szakmai és diplomáciai eszközök hatékonyan alkalmazhatók lesznek a magyar irodalom nemzetközi megismertetésében. A kutatás eredménye hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a művelt nagyközönségnek és kutatóknak egyaránt. Az Illyés Gyula és Jean Rousselot kapcsolatára vonatkozó, mintegy száz tételes korábbi forrásfeltáró munkám tapasztalatai és az ebből készített monográfia megfelelő alapot ad, hogy egy ezres nagyságrendű forráscsoport elemzésén keresztül feltárjam a nemzetközi kontextusban ma is működő kulturális mechanizmusokat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A forrásfeltáráson alapuló kutatás feltárja a két irodalom párhuzamos és eltérő folyamatait összehasonlító vizsgálat keretében. A levéltári levelezések hálózati elemzése által feltárja az interperszonális és határon átívelő hatásokat témák, stílus és kifejezési módok tekintetében, segít megérteni, hogy ezek a hatások összeadódnak egy adott kultúra külföldi megismertetésében. A kutatás bemutatja a francia kultúra magyarországi hatásait és fordítva: milyen hatása van a magyar írók-költők és műveik francia megismertetésének. A humáninformatika jelenleg legkorszerűbb eszközét használja: a digitális filológiát a szemantikus web referenciáival. Az eredmények mindenki számára hozzáférhetők lesznek: a tanulságok személyes-szakmai hálózatokon keresztül a kulturális diplomácia, az országimázs építés és a kulturális átvitel terén egyaránt hasznosíthatók.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main objective of the project is the analysis of Franco-Hungarian literary relations through the unique lens of personal-professional networks and correspondence in the 20th century. The corpus consists of source groups kept in three public collections and a private one, which have not been published to date. Exploring and analyzing these sources provides a new international outlook, a way to trace literary currents and identify impact mechanisms through the networks of persons and their discourse, while also casting light on the broader cultural interactions and transmissions of the era. The research proposes using a digital method: the annotated and archived online publication of the texts analyzed, according to TEI XML standard.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic question of the research is who, in what manner and by which methods had influence on Franco-Hungarian cultural relations in literary life both on levels of the individual and society alike. The starting hypothesis is that a record of intellectual discourse (the correspondence archives) captures the cross pollination of ideas, literary tools and cultural currents, and by uncovering the network of ideas it is possible to provide the public with an evidence-based understanding of the roles of individual artists in cultural interaction and transmission.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Relatively little attention has been focused on 20th-century Franco-Hungarian literary relations as yet. Through the analysis of the cultural transmission of the recent past, this research will make it possible to reveal and apply the individual, professional and diplomatic methods and instruments effectively in the international dissemination of Hungarian literature. The results will be useful both for university education, for the educated public, cultural diplomacy and for researchers. My experience gained previously by exploring and processing a source of about one hundred items regarding the relationship between Gyula Illyés and Jean Rousselot, and the monograph written on these sources, provides me with an appropriate basis for the exploration and analysis of a source group in the volume of one thousand items to uncover patterns and mechanisms that could inform the understanding of cultural representation in international contexts even today.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The source analysis based research explores the parallel and different processes of French and Hungarian literature in the framework of comparative study. It uses a lens of network analysis and relies on correspondence archives to trace interpersonal and cross-nation influences in themes, style and modes of expression; and to understand how these influences add up to the way a given culture is transmitted, presented and received in a foreign country. The research shows the influence of French culture in Hungary and vice versa: the effect of presenting Hungarian writers, poets and their works in France. It will use the most advanced technology for arts and humanities available today: digital philology with semantic web references. The results will be publicly available for lessons learned about cultural diplomacy, country branding and cultural transmission through personal-professional networks.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás fő eredménye hat, a francia és a magyar irodalom és kultúra érintkezéseinek szempontjából jelentős 20. századi szerző és műfordító – François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv – személyes kapcsolati hálójának feltárása a magán- és közgyűjteményekben őrzött levelezések tükrében. Ötüknél a francia–magyar kapcsolatok egészét feltártam, Illyés Gyula esetében a francia kapcsolatoknak csak egy szeletét, az 1946–1948 közötti kultúrdiplomáciai tevékenységet vizsgáltam. A legfőbb kérdés, amire választ találtam kutatásaim során, az, hogy milyen előfeltételei vannak egy magyar író francia recepciójának. A fent említett szerzők munkásságát vizsgálva a következő eredményekre jutottam: 1. Alapvető fontosságú a magyar író-költő alapos francia nyelvtudása és műveltsége. 2. Kiváló francia fordítóval és lehetőleg kiterjedt francia kapcsolati hálóval is kell rendelkeznie a magyar írónak-költőnek. 3. Szükség van arra, hogy egy francia kiadó anyagi lehetőséget lásson a magyarból franciára fordított mű kiadásában, vagy közös magyar–francia kiadás is lehetséges. 4. Ideális esetben a magyar mű jól illeszkedik valamilyen nyugat-európai divathullámba vagy irodalmi áramlatba, és sikerül eladni a kinyomott példányokat. 5. Magyar irodalmi művek alapján viszonylag ritkán készült külföldi film.
Results in English
The main outcome of the research is the exploration of the personal network of relationships of six authors and literary translators – François Gachot, László Gara, Jenő Heltai, Gyula Illyés, Ágnes Nemes Nagy and Gusztáv Rab – who are significant for the contacts between French and Hungarian literature and culture in the light of their correspondence kept in private and public collections. In the case of five of them, I explored the whole of the French-Hungarian relations, while in the case of Gyula Illyés I examined only one section of the French-relations, the cultural diplomacy activity between 1946 and 1948. The main question to which I found the answers in my research is what are the preconditions for a Hungarian writer's reception in France. Examining the work of the aforementioned authors, I came to the following results: 1. A thorough knowledge of the French language and literacy of the Hungarian writer-poet is essential. 2. The Hungarian writer-poet must have an excellent French translator and possibly an extensive French network of contacts. 3. There is a need for a French publisher to see a financial opportunity to publish the translation, or a joint Hungarian-French edition is possible. 4. Ideally, the Hungarian work fits in well with a Western European fashion wave or literary stream, and succeeds in selling the printed copies. 5. Foreign films based on Hungarian literary works are relatively rare.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120947
Decision
Yes





 

List of publications

 
Tüskés Anna: „…en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből, lektorált kézirat, 2019
Anna Tüskés, Elisabeth Cottier-Fábián, Bénédicte Williams, Dávid Szabó éd.: Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle: Actes du colloque international organisé par l’Institut d’Études Littéraires de l’Académie Hongroise des Sciences, l’Institut français de Budapest et le Centre Interuniversitaire d’Études Françaises de l’Université Eötvös Loránd, ELTE CIEF – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019
Tüskés Anna: Franco-Hungarian Literary Relations in the 20th Century, http://frhu20.iti.btk.mta.hu/, 2017
Buda Attila, Pataky Adrienn, Tüskés Anna: „láthatatlan selyemsál a számon” Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből, Budapest, Gondolat, 2019, 263 p., 2019
Tüskés Anna s.a.r., Rab Gusztáv: Utazás az ismeretlenbe, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 660 p., 2019
Tüskés Anna s.a.r., Gara Nathalie és László: Saint-Boniface és lakói, Budapest: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 327 p., 2018
Tüskés Anna: François Gachot et son illustrateur, Ilona Tallós : Quarante ans d’amitié, Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle, Budapest, ELTE CIEF – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019, 161-168., 2019
Tüskés Anna: "én magam is átváltozom, mint a versei, szavakká, mondatokká, csönddé" Nemes Nagy Ágnes francia kapcsolatai, Irodalomismeret, 2017
Tüskés Anna: „te áldott Antológ, kitől en-nemzetem külhoni híre-sorsa lóg!” Gara László élete és munkássága, Irodalomismeret 2018/2 44-81., 2018
Tüskés Anna: „Gyermekei a könyvei voltak” Rab Gusztáv élete és munkásságának második korszaka (1950–1963), Irodalomtörténeti Közlemények 122(2018)/3. sz., 288-316., 2018
Tüskés Anna: „te áldott Antológ, kitől en-nemzetem külhoni híre-sorsa lóg!” Gara László élete és munkássága, Irodalomismeret 2018/2 44-81., 2018
Tüskés Anna: „A fordításnak egyetlenegy rendszabálya van csak: jól kell fordítani.” Heltai Jenő francia levelesládájából, Literatúra 44. évf. 2. sz. (2018): 136-160, 2018
Tüskés Anna: "én magam is átváltozom, mint a versei, szavakká, mondatokká, csönddé" Nemes Nagy Ágnes francia kapcsolatai, Irodalomismeret 2017/2. sz. 32-53., 2017
Tüskés Anna: Rab Gusztáv és az Elveszett álláspontok, Vigilia 84. évf. 2. sz. (2019): 121-126., 2019
Tüskés Anna: Novellák Rab Gusztáv hagyatékából (1958–1963): Önvallomás, A kaszibai asszonynál, Tempevölgy 10. évf. 4. sz. (2018): 91-111., 2018




Back »