Western Impacts and Transfers in the Hungarian Culture and Social Sciences in the 1970’s and 1980’s  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
125374
Type FK
Principal investigator Takács, Róbert
Title in Hungarian Nyugati hatások és transzferek a magyar kultúrában és tudományban az 1970-es és 1980-as években
Title in English Western Impacts and Transfers in the Hungarian Culture and Social Sciences in the 1970’s and 1980’s
Keywords in Hungarian kulturális transzferek, hidegháború, Kádár-korszak, Kelet-Nyugat kapcsolatok, kultúrpolitika, tudománypolitika, társadalomtudományok, ideológia
Keywords in English cultural transfers, cold war, Kadar era, East-West contacts, cultural politics, science policy, human science, ideology
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)70 %
Ortelius classification: History
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)15 %
Ortelius classification: Sociology
Political Science (Council of Humanities and Social Sciences)15 %
Ortelius classification: Political sciences
Panel History
Department or equivalent Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.
Participants Antal, Attila
Csunderlik, Péter Tibor
Földes, György
Kőhegyi, Gergely
Pinkasz, András
Takács, Erzsébet
Starting date 2017-11-01
Closing date 2022-04-30
Funding (in million HUF) 30.631
FTE (full time equivalent) 8.30
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Intézetünk évek óta végez kutatásokat a “zárt ország – nyitott ország” tárgykörében. E projektünk a magyar kultúra, művészet, társadalomtudomány és ideológia desztalinizációs folyamat utáni nemzetközi kapcsolataira koncentrál. A Sztálin halála utáni „olvadás” politikai változást és bizonyos belső reformokat hozott, megváltozott az államszocialista rendszerek működése. A felerősödő nemzetközi érintkezések nyomán a művészek és tudósok egy olyan pillanatban kapcsolódhattak be a nemzetközi párbeszédbe és kutatásba, amikor e területek egyre inkább nemzetközivé váltak.
A kutatás feltárja, hogyan kapcsolódott a magyar kultúra, művészet és tudomány a nemzetközi fejlődéshez egy olyan szakaszban, amikor a békés egymás mellett élés lehetővé tette a kapcsolatok építését, a transzfer csatornáinak felélesztését, de hivatalosan nem volt mód ideológiai „enyhülésre”. Megvizsgálja milyen transzferek voltak lehetségesek (támogatottak és tűrtek), illetve elutasítva. Milyen ideológiai viták folytak a nyugati művészet, kultúra és tudomány kapcsán, hogyan indokolták a transzfereket és azok elvetését? A kutatás ideológiailag érzékeny területekre irányul, és elemzi, hogy alakította a transzfereket a hidegháborús szembenállás, a helsinki szerződés, a szocialista rendszer bomlása és a politikai ellenzék megjelenése. A kutatás olyan tudományterületekre kérdez rá, amelyek kulcsfontosságúak voltak a versenyképesség szempontjából (közgazdaságtan), erős ideológiai kontroll alatt álltak (történelem), sőt hosszabb-rövidebb ideig tiltottnak számítottak, így e korszakban újra intézményesülniük is kellett (szociológia, politikatudomány).

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás arra a kérdésre irányul, miképpen működtek a késő Kádár-korban a kulturális és tudományos érintkezések és transzferek. Kiindulópontja, hogy e folyamatok nemzetközi keretben értelmezendők: ugyanakkor a jelenséget nem csupán a hidegháborús keretbe helyezi, hanem egyúttal a modernizációs folyamat, a tudományos és technikai forradalom és a globalizáció keretébe is. A kultúrában és művészetben a magas és tömegkultúra konfliktusa, illetve az európai és amerikai kultúra szembenállása szintén fontos elemzési szempont.
A kutatás ideológiai szempontból érzékeny területeket vesz górcső alá egy olyan időszakban, amikor a kulturális és tudományos érintkezések alapjaiban helyreálltak. Központi kérdése: a tudományos és kulturális transzferek milyen mértékben voltak függvényei a világpolitika, külpolitika és belpolitika alakulásának? Hogyan befolyásolta e függő helyzet a kulturális és tudományos transzfereket, illetve másrészről hogyan hatottak vissza a kulturális és tudományos területek transzferei az ideológiai életre? Összességében a transzferek és tudományos érintkezések a szocialista rendszert gyengítették vagy éppen ellenkezőleg hozzájárultak a reform- és megújulási képességének növeléséhez? Milyen kulturális és tudományos hálózatok jöttek létre, és milyen szerepet töltöttek be a más szocialista országokon keresztül érkező indirekt transzferek? A tervezett kutatás egyes aspektusai ezt a bonyolult viszonyrendszert az egyes társadalomtudományok újraszerveződésének folyamatában vizsgálják.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A nyitottság és zártság dilemmája végighúzódik Magyarország – modernkori – történelmén. Kutatásunk egy olyan időszakot vizsgál, amelyben a kulturális és tudományos érintkezések alárendelődtek a hidegháborús szembenállásnak, ám a desztalinizációs folyamat nyomán lehetővé vált a párbeszéd és a transzfer. Ennélfogva a hagyományosan domináns nyugat-kelet irányú kulturális transzferek is visszatértek a politikailag és ideológiailag támogatott szovjet és keleti transzferek mellett, illetve azokkal szemben, Magyarországon és a szocialista blokk országaiban.
A projekt az 1970-as évek és a rendszerváltás közötti időszak részletes elemzését vállalja fel egy továbbra is erős ideológiai ellenőrzés alatt tartott területen. E területek elemzése hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen mélyen befolyásolták a kulturális és tudományos szférák működését az ideológiai korlátok, milyen mértékben határozta meg a politikai és gazdasági alrendszerek működése azokat, illetve vajon a kultúra és a tudomány kivívta-e legalább részleges autonómiáját, sőt képes volt-e visszahatni az ideológiai életre?
A kutatás nem csupán beágyazza a magyarországi folyamatokat a nemzetközi folyamatokba, hanem a transzferkutatás és az „összefonódó történelem” szemléletét és módszereit is alkalmazza. Ennélfogva hasznosítja a transznacionális történetírás (histoire croisée) lehetőségeit, hogy felmérje, miképp valósultak meg a kulturális és tudományos transzferek, miképp indokolták a befogadást és elutasítást, milyen nemzetközi hálózatok mutathatók ki, és feltárja az egyének és csoportok lehetőségeit és motivációit egy ideológiailag ellenőrzött helyzetben.
E kérdések megválaszolása révén nemcsak fontos társadalomtudományos területek államszocialista időszak alatti történetéhez járulunk hozzá, de elősegíthetjük az kései szocialista rendszer kulturális és tudományos életének mélyebb megértését, és új megvilágításba helyezhető a rendszerváltás folyamata is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás a nyitottság és zártság kérdését járja körül, egy olyan problémát, amely végighúzódik az egész – modern kori – magyar történelmen. Mindezt olyan területek vizsgálatával teszi, amelyek ideológiai korlátok között, ellenőrzötten működtek. Noha Sztálin halála után a nemzetközi párbeszédet és érintkezést bizonyos fokig újra lehetővé tették, a kultúrában és a társadalomtudományokban az ideológiai kötöttségek erősek maradtak. Mindeközben jelentős kényszerek – mindenekelőtt a gazdasági szükségszerűségek, a nyugati technológiai és gazdasági szint utolérési törekvései, valamint a nemzetközi folyamatok, a kulturális és tudományos világ belső törvényszerűségei és a fogyasztók igénye – az érintkezések felerősödését követelték meg.
A kutatás olyan területeken vizsgálja meg ezt az ellentmondásos folyamatot, mint a művészet, az közgazdaságtan, a történelem, a szociológia és a politikatudomány. Elemezni kívánja a szembenálló világrendszerből származó kulturális és tudományos termékek befogadásának politikai szintjét, tehát olyan eredményekét, amelyek átvétele és felhasználása nem volt magától értetődő, és mindig magában hordozta annak veszélyét, hogy megbontja a szocialista ideológia egységét. Sőt a kulturális szférában a kulturális politika emancipációs céljait is fenyegette. A kutatás megvizsgálja hogyan hatott a kulturális és tudományos nyitottságra a világpolitika, a hidegháború alakulása, a szocialista rendszer bomlási folyamata, valamint felteszi a kérdést: a kulturális és tudományos transzferek kihatottak-e a politikára? Ennélfogva a kutatás hozzájárul az értelmiség és a politikai elit közti rendszerváltás előtti kapcsolat megértéséhez is.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

For years we have been working on the topic of “closed country – open country”. This project focuses on the international relations of Hungarian culture, art, social science and ideology after the de-Stalinization period. The ‘thaw’ after the death of Stalin went hand in hand with internal reforms and a modified the operation of the state socialist regimes. It resulted in intensifying international intercourse that made it possible for artists, scientists to join the international dialogue and research in a period when art and science become more and more international.
The research explores the linkages of Hungarian culture, art and science to international development in a period when the policy of ‘peaceful coexistence’ made it possible to establish relations and revive transfer channels, but officially there was no place for ‘ideological coexistence’. It aims to detect what transfers were possible (supported and tolerated), what transfers were refused, what ideological debates were pursued with Western art, culture and science and how transfers and refusals were explained in the discourse. The research focuses on ideologically ‘sensitive’ fields and analyses how the cold war confrontation, the new situation after the Helsinki Treaty, the erosion of the socialist system and the emergence of the opposition shaped the character of such transfers. The research undertakes the examination of fields that were central in the quest for competitiveness (like economics), heavily determined by ideological restrains (like history) and were even suppressed for a shorter and longer period and had to establish themselves in the examined period like sociology and political science.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research is focused on the question how and why cultural and scientific contacts and transfers were shaped in the late Kadar era. It supports the standpoint that these processes have to be interpreted in an international frame: not only placing them into the cold war conflict, but also into the frames of modernization, scientific and technological revolution and globalization. In the sphere of arts and literature the conflict of elite and popular culture, European culture and cultural Americanization is also an aspect to study.
The research examines ideologically sensitive fields from the period when cultural and scientific contacts had been basically reestablished and is centered around the question: to what extent were the transfers of the cultural and scientific field subjected to the processes of world politics, foreign and internal policy? How did this situation affect cultural and scientific transfers and on the other hand how did transfers and cultural and scientific intercourse affect the ideological sphere? On the whole did transfers and scientific intercourse erode the socialist regime or rather contributed to its capacity to reform and revive? What transfer channels and cultural and scientific networks existed, and how indirect transfers from other socialist countries took place? Some aspects of the research examine this complicated relation in the process of the rebirth of different social sciences.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The dilemma of openness and closedness overarches the whole modern history of Hungary. Our research concentrates on a period when cultural and scientific relations were determined by the cold war confrontation but the de-Stalinization process made it possible to return to dialogue and transfers. Therefore the traditional West-East direction of cultural and scientific transfers appeared besides – and against – the politically and ideologically supported Eastern transfers in Hungary and the countries of the Soviet bloc.
The project offers a detailed analysis of this process between the 1970’s and the regime change in field that were under strict ideological control. The analysis of these spheres can lead to a better understanding how deeply ideological restrains affected the cultural and scientific fields, how much political and economic processes determined the operation of these spheres and whether culture and science could regain its partial autonomy and even affect the ideological sphere.
The research does not only discuss Hungarian processes embedded in international environment but also uses the approach and methods of transfer history and entangled history. Therefore it utilizes the opportunities in transnational history (histoire croisée) to detect how cultural and scientific transfers were realized, how acceptance and refusal was reasoned, what international networks can be detected and explores the opportunities and motivations of individuals and professional groups in an ideologically controlled situation.
Answering these questions we would not only contribute to the history of the evolution of important fields of social science in the state socialist era, but might understand the working of the cultural and scientific field in the state late socialist era deeper, and could also shed a new light on the process of the regime change.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The research analyzes the question of openness and closedness, a dilemma that overarches modern Hungarian history from an aspect where relations and transfers were ideologically limited and controlled. However international dialogue and intercourse was to an extent reestablished after the death of Stalin in culture and social science ideological restrains remained strong. However some other significant pressure – just to mention economic necessities, the quest for catch up with the Western technological and economic capacities and also the international processes and inner logic of the cultural and scientific sphere and the demand of consumers – pushed towards intensifying intercourse.
The research aims to explore this contradictory process in such fields as arts, economics, history, sociology and political science. It would analyze the political level of the reception of cultural and scientific products that came from a confronting world system therefore the transfer and utilization of its achievements were not self-evident and always carried the risk of hurting the coherence of the socialist system and in the sphere of culture not only the ideological but also emancipatory aims of cultural policy. The research examines how world politics, the turns of the cold war and the erosion of the socialist system affected cultural and scientific openness and also how cultural and scientific transfers affected politics. Therefore the research should contribute to the better understanding of the political processes of the Kadar era and also the history of regime change.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás levéltári és könyvtári források feldolgozásával a kulturális és tudományos nyitottság és transzferek problematikáját tárta fel, elemezte és értelmezte az 1975 és 1989 közötti időszakban. A kutatók amellett érvelnek, hogy a vizsgált időszakban – bár a hidegháborús narratíva, az ideológiai és gazdasági verseny 1953 utáni mintái – érvényesek maradnak, bizonyos tényezők új minőséget hoztak a nemzetközi kapcsolatokban is. Egyrészt a helsinki folyamat, az utókonferenciák rendszere révén – magasabb szinten is – intenzívebbé váltak a diplomáciai érintkezések, és a záróokmány pontjai tematizálták az ideológiai vitát. Ezen belül jelentős hangsúlyhoz jutottak a kulturális csere, illetve nyitottság kérdései. Másrészt az 1950-es évek közepétől induló, felülről irányított kapcsolatok az 1970-es évekre kiszélesedtek, az állambiztonsági-politikai kontroll megőrzésének igénye mellett a kiszélesedő kapcsolatok nyomán a kapcsolatok szereplői bizonyos önmozgásra tettek szert és – események, munkájuk, kutatásaik – révén maguk is – globalizáció nyomán mind nagyobb jelentőséghez jutó – nemzetközi hálózatok részeseivé váltak. A kulturális tartalmak átvételénél a nyugati – közte a népszerű amerikai – műfajok és produktum átvétele felé nyomtak a gazdasági kényszerek, amelyek az 1980-as években felerősödtek és egy irányba hatottak azzal, hogy az életszínvonal-politika veszélybe kerültével megnőtt a kommercializációval egyet jelentő szórakoztatás–kikapcsolódás politikai jelentősége.
Results in English
The research explored, analysed and interpreted the problem of cultural and scientific openness and transfers in the period between 1975 and 1989, using archival and library sources. The researchers argue that, while the Cold War narrative and the patterns of ideological and economic competition after 1953 remain valid, certain factors in the studied period have also brought a new quality to international relations. On the one hand, the Helsinki process and the system of follow-up conferences intensified diplomatic contacts, even at a higher level, the points of the Final Act thematised the ideological debate. Within this, the issues of cultural exchange and openness were given considerable prominence. On the other hand, the top-down relations that had begun in the mid-1950s had broadened by the 1970s, and, in addition to the need to maintain state security and political control, the broadening of relations had led to a certain self-movement on the part of the actors themselves, who had become part of international networks that were becoming increasingly important as a result of globalisation, through their events, their work and their research. In the adoption of cultural content, the economic pressures to adopt Western genres and products, including popular American ones, intensified in the 1980s and coincided with the growing political importance of entertainment and leisure, which was tantamount to commercialisation, as the politics of living standards were threatened.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125374
Decision
Yes





 

List of publications

 
Takács Róbert: Kultúra, média, nyilvánosság az 1980-as években – gazdasági és irányítási válság idején., Médiakutató 2021/3–4. 125–133., 2021
Takács Róbert: A provincializmussal szemben – a Kádár-korszak és a kulturális áramlás határai, Hajnal István Kör Évkönyve. Megjelenés alatt, 2022
Csunderlik Péter: Kollaboráció, ellenállás és felemás megtorlás - Deák István a második világháborúról és emlékezetéről, Múltunk, 2020/4., 162-194., 2020
Csunderlik Péter: A "magyar Schorske"? - Hanák Péter és a nyugati történettudomány, Történelmi Szemle, 2021/3. (megjelenés alatt), 2021
KŐhegyi Gergely - Kovács János Mátyás: Evolution of Planning Concepts in Hungary under Communism, Rationality Found and Lost. Evolution of Planning Concepts Under Communism. Rowman and Littlefield, Lexington Books series (megjelenés alatt), 2022
Antal Attila: Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer, Napvilág Kiadó, Budapest, 2021
Pinkasz András: The Bridge Model and the Consolidation of the Kádár Era, The Semi-Permeable Iron Curtain conference, 1st July 2021, 2021
Antal Attila: Neoliberalization and the Kádár Regime, The Semi-Permeable Iron Curtain conference, 1st July 2021, 2021
Takács Róbert: The Urge and Burdens of Openness – Hungary and the World in the 1970s and 1980s, The Semi-Permeable Iron Curtain conference, 1st July 2021, 2021
Csunderlik Péter: The Hungarian Schorske? – Péter Hanák and the Western historiography, The Semi-Permeable Iron Curtain conference, 1st July 2021, 2021
Takács Erzsébet: “One must research only if they are curious about something and does not know the final results.” Possibility space of Familiy Sociology in Hungary During the 1970s and 1, The Semi-Permeable Iron Curtain conference, 1st July 2021, 2021
Csunderlik Péter: A "magyar Schorske"? - Hanák Péter és a nyugati történettudomány, 30 éves a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék konferencia (2021. szeptember 24.), 2021
Kőhegyi Gergely: Ferry Between the East and the West: Mathematical Economics in the Communist Hungary, Development and Underdevelopment in the History of Economic Thought, European Society for the History of Economic Thought (ESHET) ConferenceUniversity of National and Wor, 2021
Takács Róbert: Hungarian Foreign Policy and Basket III ... in the Cold War Confrontation from Helsinki to Madrid, Múltunk Special Issue, 2019 59-106., 2019
Antal Attila: A Kádár-rendszer neoliberalizálódásának jogi keretei, Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 93-121., 2022
Csunderlik Péter: A „NATO-történetírás” kritikájától a „KGST-történetírás” diadaláig? – A magyar történetírás szemléletváltása 1956 után, Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 207-229., 2022
Takács Erzsébet: Egy nemzetközi kutatás margójára. Adaptáció és tudományos transzfer az 1970-es és 1980-as évek hazai munka-, ipar- és üzemszociológiájában, Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 230-270., 2022
Kőhegyi Gergely: Theiss Ede: Egy nemzetközi hírű közgazdász jelentéktelenné válásának története, Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 271-289., 2022
Takács Róbert: Kulturális külpolitika, kulturális érintkezések és transzferek az 1970-es és 1980-as években. Megközelítések és értelmezési keretek, In: Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 9-62., 2022
Takács Róbert: Amerikanizáció a vasfüggönyön túl, Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. 122-174., 2022
Takács Róbert: A nyitott zárt ország. Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között., Budapest, Napvilág Kiadó, 2022
Földes György: A nyugati hatás és a „magyar ideológia”. Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Takács Róbert: A „coca-cola szocializmus” határai – amerikanizáció a vasfüggönyön túl?, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Csunderlik Péter: Közép-Európa utópiája – Hanák Péter és a régióvita, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Takács Erzsébet: Egy nemzetközi kutatás margójára. Adaptáció és tudományos transzfer az 1970-es, 1980-as évek hazai munkaszociológiájában, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Antal Attila: A Kádár-rendszer neoliberalizálódása: nyugati és keleti hatások, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Kőhegyi Gergely: Theiss Ede: Egy nemzetközi hírű közgazdász jelentéktelenné válásának története, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Pinkasz András: Közgazdasági irányzatok vitái a nyolcvanas évek Magyarországán, Nyugati hatások és transzferek az 1970-es és 1980-as években, CEU-PTI, 2022. január 12., 2022
Takács Róbert: Hollywood a vasfüggönyön túl, Napvilág Kiadó, Budapest, 2022
Takács Róbert: „A jó tanuló felel” – a magyar külpolitika a Helsinki utáni nemzetközi sajtó és információs vitákban (1975–1983) II. Belgrádtól Madridig., Médiakutató 2021/2. 119–130., 2021
Takács Róbert: Hollywood Ascendant: American Films in Hungary in the 1970s, Hungarian Journal of English and American Studies, 2018
Pinkasz András - Gerőcs Tamás: Conflicting Interests in the Comecon Integration: State Socialist Debates on the East-West-South Relations, East Central Europe, 2018
Takács Róbert: Helsinki és a kulturális csere Magyarország és a Nyugat között (1975–1980), Múltunk, 2018
Antal Attila: A magyar politikatudomány (újra)intézményesedése, Múltunk, 2018
Takács Róbert: Színházpolitika, színházi transzferek az 1970-es években. Egy dokumentumkötet tanulságai, 2000 (kézirat! - 2019/9.), 2019
Takács Erzsébet: In the Mantle of Professionalization. Hungarian Family Sociology Research in the 1970s and 1980s, Múltunk Special Issue 2019, 2019
Antal Attila: The (Re)Institutionalization of Hungarian Political Science, Múltunk Special Issue 2019, 2019
Földes György: Reform and Ideology after 1968, Múltunk Special Issue 2019, 2019
Pinkasz András: Rival Views of Economics in the 1980s in Hungary: Mathematical Economists, Neoclassical Economists, and the Creative Positivists, Openness and Closedness. Culture and Science in Hungary and the Soviet Bloc after Helsinki c. konferencia, 2019
Csunderlik Péter: From Criticising „NATO-history writing” to the Triumph of „Comecon-history writing”? – Change of Attitudes in Hungarian historiography after 1956, Múltunk Special Issue 2019, 2019
Takács Róbert: East-West Debates on the ”Third Basket” of the Helsinki Final Act, Múltunk Special Issue, 2019, 2019
Takács Erzsébet: Hulló magyarság. Az eltűnés félelme a hazai demográfia krízisdiskurzusában a Kádár-kortól napjainkig, Félelem workshop (Debrecen, 2019. április 26.), 2019
Takács Erzsébet: „Kutatni mégiscsak úgy kell, hogy az ember kíváncsi valamire és nem tudja előre a végeredményt.” A családszociológia lehetőségtere a 70-es, 80-as évek Magyarországán, Magyar Szociológia Társaság éves konferenciája (Budapest, Kodolányi Egyetem, 2019. október 24-26.), 2019
Pinkasz András: Producing Radical Economic Alternatives in the 1980s: Student Organizations at the Karl Marx University, Budapest”, Rediscovering Alternatives: a Workshop (Corvinus Egyetem, Budapest, 2018. december 8.), 2018
Kőhegyi Gergely: An Attempt to Ground Central Planning on Scientific Basis János Kornai and the Mathematical Theory of Planning, Múltunk Special Issue 2019, 2019
Takács Róbert: Színházpolitika, színházi transzferek az 1970-es években. Egy dokumentumkötet tanulságai, 2000, 2019/10, 2019
Takács Róbert: „A jó tanuló felel” – a magyar külpolitika a Helsinki utáni nemzetközi sajtó és információs vitákban (1975–1983). I. Helsinkitől Belgrádig., Médiakutató 2020 nyár,, 2020
Takács Róbert: „A jó tanuló felel” – a magyar külpolitika a Helsinki utáni nemzetközi sajtó és információs vitákban (1975–1983) II. Belgrádtól Madridig., Médiakutató (megjelenés alatt - 2020 tél), 2020
Takács Róbert: A felbomlás szélén. Nyugati film a magyar mozikban az 1980-as években, In Medias Res, 2020/1, 2020
Takács Róbert: Nyugati tartalmak, fővárosi mozik és színházak. A műsorpolitika nagyvárosi torzításai a késő Kádár-korban, 1975-1989., Múltunk, 2020/3. (megjelenés alatt), 2020
Földes György: Nemzet és hegemónia – 1920–1990, Múltunk, 2020/3 (megjelenés alatt), 2020
Csunderlik Péter: Kollaboráció, ellenállás és felemás megtorlás – Deák István a második világháborúról és emlékezetéről, Múltunk, 2020/4. (megjelenés alatt), 2020
Takács Erzsébet: A hazai családszociológia lehetőségtere a 1970–1980-as években – 2020-ból visszatekintve, In: (Disz)kontinuitások. A magyar szociológia 1960 és 2010 között, Napvilág, 2020, 2020
Kőhegyi Gergely - Kovács János Mátyás: Mathematical Economics Outside the Neoclassical Paradigm. Evolution of Planning Concepts in Hungary under Communism, Triple B (Between Bukharin and Balcerowicz. A Comparative History of Economic Thought under Communism) project (University of Vienna), 2020
Takács Róbert: Ki a provinciális? – Határok, bezárkózás, elzárkózás és transzferek a vasfüggönyön át, Határ, határhelyzet, határátlépés - HIK konferenciája, Pécs, 2020. augusztus 28-30., 2020
Takács Erzsébet: Határon innen és határon túl. A családszociológia hazai diszciplináris határainak kialakulása a nyugati tudományos transzferek és a hazai tudománypolitika..., Határ, határhelyzet, határátlépés - HIK konferenciája, Pécs, 2020. augusztus 28-30., 2020, 2020
Takács Róbert: Nyugati tartalmak, fővárosi mozik és színházak. A műsorpolitika nagyvárosi torzításai a késő Kádár-korban, 1975-1989, Múltunk, 2020/3. 164-202., 2020





 

Events of the project

 
2017-09-29 13:13:26
Résztvevők változása




Back »