 |
Ruptures in Hungarian social structure: impacts of consumption, institutions and territorial differences
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
128965 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Kovách, Imre |
| Title in Hungarian |
Törésvonalak a magyar társadalom szerkezetében: a fogyasztás, az intézmények és a területi különbségek hatásai |
| Title in English |
Ruptures in Hungarian social structure: impacts of consumption, institutions and territorial differences |
| Keywords in Hungarian |
Társadalomszerkezet , fogyasztás, intézmények, területi különbségek |
| Keywords in English |
social structure, consumption, institutions, territorail differences |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Social changes |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Sociology (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Balogh, Karolina
Csizmadia, Péter
Csizmady, Adrienne
Csurgó, Bernadett
Czibere, Ibolya
Gerő, Márton
Győri, Ágnes
Huszár, Ákos
Illéssy, Miklós
Kisfalusi, Dorottya
Koltai, Júlia
Kristóf, Luca
Megyesi, Boldizsár
Olt, Gergely
Péli, Gábor
Pethesné dr. Dávid, Beáta
Szabó, Andrea
|
| Starting date |
2018-09-01 |
| Closing date |
2022-05-31 |
| Funding (in million HUF) |
9.864 |
| FTE (full time equivalent) |
15.02 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a Mikrocenzus 2016 elemzését tűzte ki célul.
Az utóbbi években a társadalmi rétegződésről folytatott kutatások új lendületet nyertek és kimutatták, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekről folytatott elemzésekben alábecsült a területi különbségek, a kulturális fogyasztás és az intézmények szerepe.
A projekt kutatási célja:
• hogy megalapozott bizonyítékot szolgáltasson a politikának, a területi egyenlőtlenségeknek, az intézményeknek, a fogyasztásnak, és a munkaerőpiacnak a magyar társadalomszerkezetre gyakorolt hatásáról.
• hogy olyan megalapozott elméleti keretet dolgozzon ki, amely lehetővé teszi a társadalmat strukturáló mechanizmusok kvantitatív és kvalitatív leírását.
• hogy tökéletesítse a funkcionális strukturáló mechanizmusok társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásának a megértését.
• hogy tisztázza a társadalmi rétegződés új vagy újonnan felismert összetevőinek az érvényesülését és azokat a módokat, ahogy hatással vannak a társadalmi pozíciók változására.
• hogy feltárja az összetett elméleti, kvalitatív és kvantitatív, multidiszciplináris kutatások lehetőségeit a magyar társadalom kutatásában és hogy lehetővé tegye többfajta modell alkalmazását a társadalmat strukturáló hatások megértésére.
• a kutatás legfőbb módszertani törekvése, hogy meghaladja az elméleti közelítések, a kvalitatív és kvantitatív technikák közötti hiátusokat és új kísérleti és innovatív módszereket hasznosítson, amelyet a kivételesen nagy elemszámú Mikorcenzus minta, illetve a kutatócsoport összetétele és kutatási tapasztalata biztosít.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatók a hagyományos, foglalkozás alapú modellekkel szemben az osztályelemzés újjáélesztése vagy a társadalmi integrációval/dezintegrációval kapcsolatba hozható új rétegződési aspektusok keresése mellett érveltek. Ezen új aspektusok és tendenciák felderítéséhez a következő kérdéseket és témákat fogalmaztuk meg:
• Céljaink között szerepel az anyagi és kulturális fogyasztásnak a társadalmi csoportok formálódásával kapcsolatos ismeretek finomítása és fejlesztése.
• Arra törekszünk, hogy megértsük a kapcsolatot a területi különbségek és az olyan rétegződési hatások között, mint a kulturális fogyasztás, a politikai preferenciák és szervezeti integrációk. Az elemzés célja, hogy felfedje a magyar társadalom területi rétegződési mechanizmusait, és bemutassa, milyen következménye van annak, ahogy az emberek a helyhez és a lokalitáshoz viszonyulnak.
• A kutatás egyik fontos kérdése, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek milyen további dimenzióit érdemes bevonni a rétegződés vizsgálatába? Hogyan lehet a társadalmi osztály jellegzetességeit megtalálni a foglalkozási és munkaerőpaci jellemzők felhasználásával?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett projekt újdonsága az, hogy
• a társadalmi egyenlőtlenségek olyan összetevőit vizsgálja, amelyekre kevesebb figyelmet fordítottak a korábbi vizsgálatokban mint például a politika és az intézmények hatása, a kulturális fogyasztás, az intézmények vagy a területi különbségek,
• az elemzés a KSH Mikorcenzus 2016 kivételesen nagy elemszámú mintáján valósul meg
• a projekt multidiszciplinaritása különböző tudományágak hozzájárulását és megközelítésmódjának az érvényesítését is lehetővé teszi
• a projekt célja, hogy összegezze az új, vagy újraértelmezett faktorok hatását a társadalom szerkezetére és a multimodellálás megközelítését alkalmazza a társadalmi egyenlőtlenségek elemzésében.
A Mikrocenzus 2016 összehasonlíthatatlan lehetőséget kínál a társadalomszerkezet, a strukturáló mechanizmusok és hatások elemzésére. A kutatás során ezt az egyedülálló adatbázist használjuk és a Központi Statisztikai Hivatal (valamint a Debreceni Egyetem) vezető kutatói csatlakoznak a kutatáshoz. Ez az együttműködés garantálja, hogy hozzáférést kapunk a legnagyobb, országosan reprezentatív adatfelvételhez (1 millió válaszadó) és ezeken az adatokon elemezhetjük kutatási kérdéseinket. A hatvanas éveket követően erre nem volt mód a magyar szociológia történetében.
Tervezzük a rétegződés és osztályszerkezet fogalmainak további tisztázását a meglevő kutatások alapján. Az értelmezések megújítástól a kutatás innovatív jellegének erősítését várjuk, mert a magyar társadalom rétegződéséről folytatott vizsgálatok írták le a legfontosabb integrációs és dezintegrációs tényezőket.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A társadalmi rétegződés új jellegzetességeinek a megismerése elengedhetetlen a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából. A projekt célja ezért, hogy a szociológiai szempontokat érvényesítve feltárja a politika, a területi különbségek, az anyagi és kulturális fogyasztás, a munkaerőpiac, az intézmények és szervezetek, valamint az egészségi állapot hatásait a magyar társadalom szerkezetére. A jelenkori magyar társadalom folyamatait elemezve azt mutatjuk be, ahogy a rétegződés új irányai, a területi egyenlőtlenségek, a munkaerőpiac működése, az anyagi és kulturális fogyasztás funkciója, a politika és az intézmények az újraelosztás rendszerein vagy az egészségügy, az oktatás szabályozásán keresztül létrehozzák vagy fenntartják az egyenlőtlenségeket.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main goal of the project is the analysis of Microcensus 2016.
The research goals of this project are:
• To provide consolidated evidence on the impact of spatial differences, institutions, consumption and labour force composition on the Hungarian social structure.
• To develop a consolidated conceptual framework allowing the quantitative and qualitative description of a wide range of social structuring mechanisms.
• To improve the understanding on the functional structuring mechanisms and impacts on social inequalities. To explain the emergence of new or newly recognised components of social stratification and the ways they influence changes in social positions.
• To identify opportunities for a combined theoretical, qualitative, quantitative multidisciplinary research of the Hungarian society. To provide a set of models applicable to understand different types of social structuring effects.
• The project applies methodological tools in a wide range and its main methodological aim is to exceed the gap between theoretical approaches, quantitative and qualitative techniques. The large sample of Microcensus 2016 and professional experience of the research team guarantee the realization of methodological purpose. Moreover, it emphasizes the use of new, experimental and innovative methods.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Researchers tried to argue in favour of the traditional, occupation based models and revitalizing class analysis or to find new aspects of social stratification in the context of social integration and disintegration. To explore these new aspects and tendencies our research questions and themes are:
- We purpose to refine our knowledge on the function of cultural and material consumption that proved to be a decisive aspect in social group creating.
- We seek to understand how different social stratification effects and mechanisms such as cultural consumption, political preferences and institutional integrations are interrelated with territorial fragmentation.
- We plan to explore how the Hungarian society is stratified by different territorial chare large acteristics.
- The aim of the analysis is to discover the territorial stratification mechanism of Hungarian society and to present how people are divided into layers according to their relationships to the space and locality.
- What additional dimensions of social inequalities need to be included to describe the stratification of society? How far social class can be measured by occupational and labour market characteristics?
- What social groups can be identified in terms of economic wealth, labour market status and job satisfaction? What is the relation between the social-economic status and health limitations?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The novelty of the planned project is that:
• It includes factors important for social inequalities that received less attention in previous studies as cultural consumption, institutions and spatial differences.
• The analysis is based on an exceptionally large sample provided by the Microcensus.
• It is a multidisciplinary project inviting scientists from variety of disciplines and approaches to contribute the project.
• We identified main goals of the proposed research project which are to summarize impacts of new or reinterpreted factors on social structure and multimodelling approach to analyze social inequalities. The impacts, processes and social differences will be analyzed using different methods together that had formerly been separately used.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The new aspects of social stratification are crucial for understanding and decreasing social inequalities. In line with that the project aims to explore the role of territorial differences, material and cultural consumption, labour force, institutions and heath condition on Hungarian society from a sociological perspective. We will analyse the social processes of the contemporary Hungarian society. We aim to present, how new tendencies of stratification, territorial disparities, inequalities in accessing the labour market opportunities, the function of cultural and material consumption, impact of politics and institutions are the main channels of creating or maintaining inequalities through redistribution, access to healthcare or education.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
