 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
131947 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Sik, Endre |
| Title in Hungarian |
Kapcsolati tőke a háztartáson belül |
| Title in English |
Intra-household network capital |
| Keywords in Hungarian |
háztartás, kapcsolati tőke, háztartások közötti hálózat, egyenlőtlenség |
| Keywords in English |
household, network capital, inter-household network, inequality |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Socio-economic research | | Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Home economics |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Sociology (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Gregor, Anikó
Hajdu, Gábor
Székelyi, Mária
|
| Starting date |
2019-12-01 |
| Closing date |
2022-11-30 |
| Funding (in million HUF) |
12.804 |
| FTE (full time equivalent) |
1.64 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a háztartáson belül képződő kapcsolati tőke jellemzőinek megismerése, továbbá annak vizsgálata, hogy ez milyen módon függ össze a háztartáson belüli és azon túli folyamatokkal. A háztartáson belüli kapcsolati tőke a háztartástagok háztartáson kívüli kapcsolatainak terméke. A háztartások közötti hálózatba ugyanis az egyes háztartástagok eltérő módon kapcsolódhatnak. Lehetnek olyanok, akiknek egyáltalán nincs ilyen kapcsolódásuk, de olyanok is, akik sokféle módon és intenzíven vesznek részt az ilyen viszonyok ápolásában. Az előbbi személyt tekinthetjük kapcsolathiányosnak, az utóbbit kapcsolati nagytőkésnek. Az összes háztartástag egyéni kapcsolati tőkéjének összege és szerkezete jelenti a háztartás kapcsolati tőkéjét. Ez alapján a háztartás lehet kapcsolatszegény vagy kapcsolatgazdag, s az egyes háztartástagok kapcsolati tőkéjének egymáshoz képesti mértéke és szerkezete alapján lehet homofil vagy heterofil. Az előbbi esetben a háztartástagok azonos, az utóbbi esetben eltérő mértékben és módon vesznek részt a háztartás kapcsolati tőke beruházásaiban.
A kutatás az EU-SILC 2015. évi hullámának adatbázisán alapul, amelynek egy kérdésblokkja segítségével minden háztartástag részvételének módja a háztartáson kívüli hálózatban vizsgálható. Kutatásunk során csak olyan háztartásokat elemzünk, amelyeket egy pár (gyerekkel vagy a nélkül) alkot.
A kutatás részletes modelljét a magyarországi adatokon vizsgáljuk, de a háztartások kapcsolati tőkéjének típusait, és ezek összefüggéseit a háztartások közötti társadalmi különbségekkel néhány más EU-s - a magyarral makro-szociológiai és gazdasági szempontból jól összehasonlítható - országgal is összehasonlítjuk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Modellünkkel azt kutatjuk, hogy egy adott háztartáson belül
- hogyan vesznek részt az egyes háztartástagok a kapcsolati tőke létrehozásában,
- ennek során milyen tulajdonságaik növelik vagy csökkentik részvételük esélyét,
- az eltérő kapcsolati tőkéjű háztartástagok közötti különbségek hogyan függenek össze a háztartáson belüli és kívüli egyéb sajátosságaikkal,
- az így létrejövő háztartási szintű kapcsolati tőke (tehát a kapcsolatgazdag és a kapcsolatszegény, illetve a homo- és heterofil háztartások) hogyan függ össze a háztartás többi belső egyenlőtlenségeivel (pl. háztartástagok jövedelme vagy elégedettsége, stb.),
- illetve a háztartások közötti társadalmi különbségekkel (pl. anyagi helyzet, lakóhely, származás, stb.)?
Elemzésünkben kiemelt fontossággal bír a háztartástagok neme és a különböző neműek közti társadalmi viszony. A háztartástagok nemét nem mint valamilyen individuális jellemzőt vagy identitást, hanem mint társadalmi struktúra-alkotó viszonyrendszert közelítjük meg. A nemek közötti munkamegosztás, a munkaerő-újratermelő biológiai és egyéb reproduktív, többnyire fizetetlen feladatok jellemzően a nőkhöz, a bérmunka jellegű produktív feladatok jellemzően a férfiakhoz rendelése a háztartás női és férfi tagjai kapcsolati tőkéjének nagyságával és szerkezetével is összefügghet. Ez viszont a különböző nemű háztartástagok közti egyéb egyenlőtlenségeknek oka és következménye is lehet.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásunk fontossága mellett háromféleképpen érvelhetünk. Elsősorban azért lehet egy ilyen kutatás fontos, mert felismerve, hogy a makroszintű társadalmi folyamatok nem állnak meg a háztartás határán, elősegíti a háztartáson belüli folyamatok megismerését. Pahl és Wallace (1984) paradigmájára utalva, az “otthoni vasalásra” nagyon eltérő okok miatt kerülhet sor, s ennek társadalmi következményei is nagyon mások lehetnek, attól függően, hogy az adott nő bérmunkás, kisárutermelő, feketemunkás, önellátó, családjáról gondoskodó, szívességet tevő vagy önkéntes munkás. (Pahl Ray E. and Claire D. Wallace (1984): “Household work strategies in economic recession.” in Beyond Employment: Household, Gender and Subsistence, eds.: N. Redclift and E. Mingione, Basil Blackwell, Oxford.)
Vagyis a háztartáson belüli folyamatok láthatóvá tétele segítheti a makroszintű folyamatok jobb megismerését. Továbbá, a társadalmi nemi aspektus modellbe való beemelésével a nemek közötti munkamegosztásnak a kapcsolati hálóra gyakorolt hatása (és ennek fordítottja), illetve ezek háztartástagok közti egyéb egyenlőtlenségekkel (pl. státusz) való összefüggései is vizsgálhatóvá válnak.
Másodszor, noha elég sokat tudunk egyes háztartáson belüli gazdasági folyamatokról (jövedelem, otthoni munka, időgazdálkodás), sőt ezek statisztikai becslésére is sor került már, a háztartáson belüli kapcsolati tőkével kapcsolatos folyamatokról semmit nem tudunk. Pedig az antropológia és a szociológia klasszikusai régen kimutatták a háztartásközi kapcsolatok szerepét a szegénység elleni védekezés során.
Harmadsorban, kutatásunk talán egyedülálló abban az értelemben, hogy nagy és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatbázison tudjuk tesztelni a háztartásközi kapcsolatok háztartáson belül kialakuló struktúráit, s ezek háztartás-szintű aggregátumait, s ily módon az elemzés során el tudjuk kerülni mind a közgazdaságtan túl-, mind az antropológia aluláltalánosításait.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunk által azt szeretnénk jobban megismerni, hogy egy háztartáson belül hogyan vesznek részt az egyes háztartástagok a kapcsolati tőke létrehozásában? Más e a külvilággal való kapcsolata a férfi és női, a különböző korú, az állásban levő és az otthon dolgozó háztartástagoknak? Vannak-e kiugróan sok vagy kevés kapcsolattal rendelkező tagjai a háztartásnak? Az eltérő kapcsolati tőkéjű háztartástagok közötti különbségek hogyan függenek össze a háztartáson belüli és kívüli egyéb sajátosságaikkal? Az ezek összeadódásából létrejövő háztartási szintű kapcsolati tőke (tehát a kapcsolatgazdag és a kapcsolatszegény, illetve a hasonló vagy nagyon eltérő kapcsolati tőkéjű háztartásokat tartalmazó háztartások) milyen egyéb tulajdonságokkal jellemezhetők?
Természetesen a fenti alapkérdéseken túl további kérdéseket is fogunk majd elemezni. Például, hogy a kapcsolati tőke egyenlőtlenségének a háztartástagok háztartáson belüli és kívüli egyéb egyenlőtlenségeire gyakorolt hatása eltérően alakul-e, ha figyelembe vesszük a háztartás olyan jellemzőit, mint a lakóhely, a háztartás életciklusa vagy, hogy a háztartás alapjául szolgáló pár kötött-e házasságot vagy élettársi kapcsolatban él? Hogyan függ össze a pár és gyerekük(gyerekeik) kapcsolati tőke felhalmozó gyakorlata? Ha több gyerek van a háztartásban, az ő kapcsolati tőkéhez való viszonyuk hogyan függ össze nemükkel vagy korukkal (születési sorrendjükkel)? Találhatók-e a fenti összefüggések vizsgálata során eltérések a magyar és más európai országok között?
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our theoretical model emphasizes the intertwined nature of intra-household processes and their interrelatedness with various macro-level processes; institutions into which the household is embedded, such as inter-household networks, labor market and welfare policy opportunity structures, and spatial and infrastructural contexts.
The core of our analysis is the intra-household network capital. Intra-household network capital is built on the inter-household networks household members have. We identify the inter-household networks household members “own” individually and analyze their intra-household distributions, associations and aggregated forms, i.e. the structure of intra-household network capital. We assume that intra-household network capital inequalities are associated with other types of intra-household inequalities.
The novelty of our approach is that we treat individuals not only as isolated actors but also as interrelated ones within the context of the household. The focus of our analysis is network capital, which (1) on the individual level expresses the activity of a household member in the inter-household networks, (2) on the intra-household relational level assesses the position of household members as regards to their network capital compared to each other, and (3) on the household level the aggregated value and structure of all network capital elements.
We intend to work with the 2015 wave of EU-SILC since it contains a special modul with questions on inter-household networking.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main questions we intend to answer are as follows:
(1) What characterises the household members' inter-household network capital?
(2) How do these networks form intra-household network capital on individual level?
(3) What associations exist between intra-household network capital and other intra-cousehold production, consumption and social reproduction processes?
(4) What are the main types of intra-household relational network capital?
(5) How do these intra-household network capital relations associate with the socio/economic/demographic characteristics of
- the household members (e.g. gender, age, etc.),
- their other intra-household relations (e.g. education, income or satisfaction inequalities, different ethnic background, etc.) and
- the household as an entity (e.g. size, number and age of child(ren), etc.)?
(5) What types of intra-household network capital exist on household level (e.g. network-poor versus network-rich and homophil versus heterophil)?
(6) How are these types of household associated with the external socioeconomic characteristics of the household (e.g. settlement, wealth, region, etc.)?
(7) To what extent are the results of the analysis of the Hungarian data different from to than of other EU countries (with similar economic, demographic and sociological characteristics)?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The main reason why we consider this research relevant is that our household oriented approach helps to make the otherwise invisible intra-household socio-economic processes visible. And it is crucial to understand the macro-sociological inequalities (e.g. income, wealth, gender, etc.) which do not stop at the threshold of the household.
Secondly, our focus on intra-household network capital is relevant since this aspect of intra-household inequality research is rather underdeveloped. We know a lot about gender-related intra-household income, time, and domestic work allocation processes but the network capital aspects are largely missing.
Thirdly, our model uses a large and comparative dataset to analyze inter- and intra-household network capital. This makes possible for us simultaneously overcome both the overgeneralizations of household economics, and the undergeneralizations of anthropology.
The innovative components of our project are as follows:
1. Our main ambition is to illustrate the relevance of household as a complex system. Our focus on network capital is intended to sensitize our fellow researchers to this under-researched aspect of intra-household production, consumption and social reproduction.
2. We underline the relevance of relational analysis within the household and the usefulness of combining it (using multilevel techniques) with the characteristics of the household as an entity.
3. Topic-wise, we intend to raise issues which have not previously been analyzed both in relation to the homo/heterophily of intra-household network capital and to gender.
4. Policy-wise, our aim is to replace the individual versus household/family level dichotomy of policymaking with a triangle which contains the relational aspect of intra-household processes as well. This seemingly small addition would make the currently hidden intra-household inequality aspects visible.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of our research in general is to understand how do household members participate in the process of accumulating network capital in the household. Are there differences between male and female, older and younger generations, those with more or less education, etc.? Are there among the household members network-poor and/or network rich individuals? If there are, how are the differences of "network ownership" associated with other differences among household members such the economically active and inactive or having different ethnic background, etc.?
In the next step we focus on the network capital relations between household members. Are there significant differences in "network ownership" among the household members? If there are, we talk about a heterophil (otherwise a homophil) household. We intend to describe the association among these relation within the household with other intra-household inequalities such as income or education.
Finally, we analyse the amount and composition of network capital of the entire household. We would like to learn what are main social and economic charateristics of network-rich/network-poor and homophil/heterophil households? How are network capital ownership features associated with the life-cycle of the household or whether they live in marrige or in common-law partnership?
Last but not least we are interested to know to what extent are these findings similar to other European countries?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
