The concept of political leadership in democratic and political theory  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
72656
Type K
Principal investigator Körösényi, András
Title in Hungarian A politkai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben
Title in English The concept of political leadership in democratic and political theory
Keywords in Hungarian politikai vezetés, kormányzás, perszonalizáció, elitista demokrácia, felhatalmazáselmélet
Keywords in English political leadership, governing, personalization, democratic elitism, authorization theory
Discipline
Political Science (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Political sciences
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Institute for Political Science (Center for Social Sciences)
Starting date 2008-04-01
Closing date 2012-07-31
Funding (in million HUF) 2.216
FTE (full time equivalent) 1.25
state closed project
Summary in Hungarian
Az utóbbi egy-, másfél évtizedben különösen megszaporodtak azok a politikatudományi munkák, amelyek a korábban uralkodó behaviorizmussal és az institucionalizmussal szemben a politikai cselekvés és vezetés megnövekedett szerepét hangsúlyozzák. Az ezredforduló európai és amerikai politikájának a növekvő perszonalizációjáról írnak. Ezzel szemben a politikaelmélet hagyományosan alig reflektál a vezetés problémáira. A kutatás célja a politikai vezetés problémájának újragondolása a demokrácia- és politikaelméletben.
Korábbi kutatásaimban megkíséreltem a vezérdemokrácia-elméletének felújítását, a képviselet-fogalma segítségével történő konceptualizálását. Noha ez a kísérlet a képviseleti demokrácia realista megközelítéséhez tartozott, mégis a schumpeter-i demokráciaelméletnek egy optimistább olvasata felé hajlott és a liberális tradíció keretei között kidolgozott elszámoltatáselmélettel látta megragadhatónak a demokratikus választások normatív tartalmát. Most a schumpeter-i kompetitív demokráciaelmélet egy szkeptikus olvasatát szeretném adni, amely nem lép ki a demokrácia Przeworski által kínált minimalista-koncepciójának kereteiből. Kutatásom hipotézise az, hogy a demokrácia paradigmáján belül maradva a politikai vezetés problémája teoretikusan a képviselet klasszikus felfogásai közül a felhatalmazáselmélettel (Pitkin) ragadható meg leginkább.
Summary
There is a growth of empirical literature on growing personalization of politics and the rising role of political leaders in contemporary democracies. In my previous research I tried to conceptualize this process by the re-work of Weber’s “Führerdemokratie” and Schumpeter’s concept of procedural democracy. I gave an optimistic reading of Schumpeters’ theory.
In this project now I would like to give a sceptical reading of Schumpeter’s competitive model of democracy. The novelty of my project is twofold. The first one is to give a theoretical interpretation of the personalisation of contemporary politics. The second one is to make a connection between the concept of political leadership and the classical concepts of democracy and representation. I would like to depict the implications of personalization of politics on democratic theory in analytical and normative sense as well.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás célja a politikai vezetés problémájának, vezetés és demokrácia viszonyának újragondolása volt. Felhasználtam a politikai képviseletről szóló elméleti és fogalmi apparátust is. A demokráciaelmélet két vezető normatív irányzata közül a klasszikus felfogás (a képviselet mandátumelmélete) semmilyen, a liberális parlamentáris felfogás (a képviselet elszámoltatáselmélete) korlátozott szerepet ad a politikai vezetőknek a népakarattal szemben. Célom ezekkel szemben egy olyan demokrácia és képviselet elmélet alapelveinek megragadása volt - ezt felhatalmazáselméletnek neveztem el -, amely realista módon számol a politikai vezetés autonómiájával. A felhatalmazáselméleti modelljének kidolgozásában látom kutatásom legnagyobb eredményét. A modell segítségével ugyanis kimutatható, hogy Weber vezérdemokráciájának és Schumpeter kompetitív demokráciaelméletének valóban a szkeptikus olvasata a helyes, és ez az olvasat szükségképen autoriter jelleget ad a politikai vezetésnek, kormányzásnak. Kutatásom így azzal az eredménnyel zárult, hogy a politikai vezetés realista politikaelmélete elkerülhetetlenül a klasszikus elitisták hiábavalóság (futility) téziséhez vezet (Hirschman).
Results in English
The Concept of Leadership in Democratic and Political Theory The research project aimed to reconceptualise the role of leadership in democratic and representative theory. From the two leading currents of normative theory of democracy, the classical theory (and the mandate theory of representation) does not give any function to political leadership, while the liberal approach (and the accountability theory of representation) gives only a limited role to it vis- à -vis the will of the people. The aim of my project is to build a realist theory of representative democracy, I call it authorization theory, that acknowledges the role and relative autonomy of political leadership. The novelty of my research lies in theorizing the authorization model of representation and democracy. The model justifies the sceptical reading of Weber’s Führerdemokratie and Schumpeter’s competitive theory of democracy and this reading gives necessarily an authoritarian nature to political leadership even in democratic institutional framework. Therefore authorization model confirms/reinforces the futility thesis (Hirschman) of classical elitists.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=72656
Decision
Yes





 

List of publications

 
Körösényi András: A felhatalmazáselmélet védelmében. Válasz Meszerics Tamás kritikájára., Politikatudományi Szemle, 2008, 4. szám, 160-174. o., 2008
Körösényi András: „Escher lépcsőin: Vezetés, manipuláció és demokrácia”,, Századvég, ÚJ FOLYAM 54. SZÁM 2009. 4. , 3-24., 2009
Körösényi András: „Lehangoló tudomány, vagy a politika művészete? Vezetés, manipuláció és demokrácia”,, Politikatudományi Szemle, 2009 évi 3. szám, 33-56., 2009
Körösényi András: „A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya”, Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és nagyvilágban. Budapest: Demokrácia Kutatások Alapítvány – Századvég Kiadó, 37-62.o., 2009
Körösényi András: „Popular Votes and Representative Democracy: A False Dilemma”, ECPR General Conference, 10-12 September 2009, Potsdam, Germany, 2009
Körösényi András: „Beyond the Happy Consensus about Democratic Elitism”, Comparative Sociology (8) 2009. pp. 364-382., 2009
Körösényi András: „Political Leadership: Classical vs. Leader Democracy”, in Political Leadership in Liberal and Democratic Theory (Ed. by J. Femia, A. Körösényi and G.Slomp), Imprint Academic, 2009, pp. 79-100., 2009
Körösényi András: Beyond the Happy Democratic Elitism Consensus, Heinrich Best and John Higley, eds. Democratic Elitism Reconsidered. Leiden and Boston: Brill Publishers, 2010. pp.43-, 2010
Körösényi András: “Stuck in Escher’s staircase: Leadership, manipulation and democracy”, Österreichische Zeitschrift für Politi kwissenschaft (ÖZP), 39. Jg. (2010) H. 3, 289–302., 2010
Körösényi András: Innovative leadership and the politics of disequilibrium: A Schumpeterian account of the role of leadership, Working Papers in Political Science, 2011/5. MTA Politikatudományi Intézet (Institute for Political Sciences, HAS)., 2010
Körösényi András: Monopolistic Competition, Auction and Authorization. A Schumpeterian View of Leadership and the Political Market., Historical Social Research / Historische Sozialforschung. 37:1. 57-72.o., 2012
Körösényi András: Monopolista verseny, árverés és felhatalmazás. Politikai vezetés és politikai piac, schumpeteri nézőpontból., Politikatudomány Szemle, 2. szám, 7-26.o., 2012
Jan Pakulski és Körösényi András: Toward leader Democracy, London-New York-Delhi: Anthem Press. 1-181.o., 2012





 

Events of the project

 
2011-12-19 11:13:26
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Politikatudományi Intézet), Új kutatóhely: Politikatudományi Intézet (MTA Politikatudományi Intézet).




Back »