Konzorcium, társ p.: Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és vidékpolitikák Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
100682
típus NK
Vezető kutató Kovách Imre
magyar cím Konzorcium, társ p.: Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és vidékpolitikák Magyarországon
Angol cím Consortional assoc.: LIVING FROM THEIR LAND: AGRICULTURAL ACTORS, RURAL DEVELOPMENT TRAJECTORIES
magyar kulcsszavak agrár, gazdálkodó, földhazsnálat, vidékpolitika
angol kulcsszavak agriculture, farmers, land use, rural policy
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)60 %
Ortelius tudományág: Vidékszociológia
Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Ortelius tudományág: Regionális kultúrák
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)20 %
Ortelius tudományág: Fejlesztéspolitika
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Csurgó Bernadett
Kristóf Luca
Megyesi Boldizsár
projekt kezdete 2012-03-01
projekt vége 2016-02-29
aktuális összeg (MFt) 21.207
FTE (kutatóév egyenérték) 4.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás az agrárium szerepét és helyét vizsgálja a magyar vidéki tér eltérő átalakulási folyamatában. A mezőgazdaság szinte teljes egészében visszaszorult a szuburbán vidéki területeken és a városi fogyasztás által kedvelt vidéki terekben, míg máshol a mezőgazdaságnak ma is meghatározó szerepe van a vidéki családok megélhetésében és a vidék gazdaságában. A kutatás során a mezőgazdaság és a vidék fejlődésének kölcsönhatását tíz, a magyar vidéki területeket jól reprezentáló kistérségben vizsgáljuk. A mezőgazdaság szerepe a vidék fejlődésében kérdését 3 fő téma köré csoportosítva elemezzük: 1. Birtokszerkezet A birtokszerkezet vizsgálata során arra keressük a választ, hogy a vizsgált területekre, lokalitásokra milyen birtokszerkezet jellemző, milyen mintázatai vannak a földhasználatnak és tulajdonlásnak, és mennyire esik egybe a kettő. Mely társadalmi csoportok illetve mely vidéki területek tekinthetők az elmúlt 15 év alapján a magyar földkárpótlás nyertesének? A földtulajdonlás milyen mértékben hat a társadalmi kapcsolatokra, az osztályhelyzet alakulására? 2. Gazdálkodással kapcsolatos attitűdök Kutatásunk második kérdésköre a gazdálkodással kapcsolatos attitűdöket, a főfoglalkozású gazdálkodók rétegződését és a helyi hatalmi struktúrákba való beágyazottságát vizsgálja. Arra keressük a választ, hogy egy falu közösségén belül egyesek miért gazdálkodnak ma is, míg mások felhagynak a mezőgazdasággal az elmaradott és a fejlett térségekben egyaránt? Melyek voltak a parasztság és paraszt munkásság tipikus fejlődési útjai a vizsgált térségekben? Milyen jellegzetes társadalmi kulturális háttérrel rendelkeznek a jelenkori nagygazdaságok irányítói? 3. Agrárpolitikák A kutatás során fontosnak tartjuk elemezni a politikai döntések hatását, az uniós fejlesztéspolitikai támogatások végrehajtásának eredményeit. Arra keressük a választ, hogy az uniós pályázatok 2004-2012 közötti dokumentumai alapján kirajzolódnak-e a támogatási rendszer által preferált vidéki tértípusok és gazdálkodói csoportok? A kutatás célja tehát feltárni a mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élők szerepét és hatását a vidéki tér átalakulásában, a termelő vidékből a szolgáltató vidék felé történő elmozdulás időszakában. A kutatási együttműködés során a kutatócsoportok többféle szociológiai módszert kívánnak használni (dokumentumelemzés, kvalitatív kutatási módszerek, esettanulmány, kérdőíves felmérés) Kutatócsoportunk a konzorciumban a kérdőíves felmérés lebonyolításáéért, megtervezéséért felel. Feladatunk a mintavétel kidolgozása, (1000 fős reprezentatív minta a kutatási térségekre vonatkozóan) a kérdőív kidolgozása és az adatfelvétel koordinálása. Emellett a főpályázó irányításával kutatócsoportunk feladata 3 terepen az esettanulmányok elkészítése. Kutatási terepeink: Mezőtúri kistérség, Zalaszentgróti kistérség, Kiskőrösi kistérség.
angol összefoglaló
The research focus on the role and relevance of agriculture in rural spaces with different development trajectories in Hungary. Agriculture has almost entirely disappeared in the rural-urban fringe and spaces of high urban consumption, whilst in some other rural areas it still represents an important field and widens the sources of livelihood of rural households.
The research analyzes the role of agriculture relating to rural development in 10 selected study areas representing different trajectories of rural spaces in Hungary.
Concerning the role of agriculture in the different types of development trajectories we propose to analyze three main research themes:
1. theme: Farming structure
We aim to answer the following research questions: What kind of farming structures emerged in the concerned localities (such as ownership and land use), and whether or not continuity or disruption prevailed? Which social groups, in what sort of rural spaces can be identified as winners 15 years after the specific Hungarian land restitution? To what extent have landed property relations shaped social classes or social relations and whether entitlements are still as much influential as property relations?
2. theme: Attitudes to farming
The second research theme concerns the attitudes to farming, the stratification of full time farmers (producers) and their embeddedness in the local power structures. The questions to be addressed are: Why people still farm every square meter of land in some villages whilst abandon farming altogether in others, in ‘rich’ and ‘deprived’ communities alike? What were the typical paths former ‘peasants’ and/or ‘peasant workers’ have taken in the researched rural areas? Can the process be described by using the concept of path dependency? What is the typical social and cultural background of the managers of large-scale farms?
3. theme: Implementation of land and development policies
The third research theme concerns the implementation and impacts of policies sponsored by EU Funds, the CAP and the Structural Funds alike. Here the question is: What kind of advantages and preferences either towards rural spaces or towards certain group of farmers could be analytically identified from the data on distributed funds between 2004 and 2012?
The research intends to understand the role of agriculture and the changing position of social groups living from their land during the process of the restructuring of rural spaces and society. It is all the more important that a large part of the countryside has been witnessing a shift from production to consumption.
The research consortium is planning to use several sociological methods (e.g. document analysis, qualitative research methods, case study, survey).
Our research team as consortium partner will be responsible for the survey. The team will elaborate a questionnaire and conduct a representative survey of 1000 respondents is the case of study regions. As consortium partner, the team will be responsible for 3 case studies conducted with qualitative methods. The cases to be studied by the consortium partner will be the Mezőtúr micro-region, the Zalaszentgrót micro-region and the Kiskőrös micro-region. The Consortium leader will be responsible for elaborating the methodological tools of the case study analysis.




vissza »