A karbon és az ötvöző fémek hatása a léces martenzit orientációs viszonyaira és kialakulásának mechanizmusára  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
101028
típus PD
Vezető kutató Berecz Tibor
magyar cím A karbon és az ötvöző fémek hatása a léces martenzit orientációs viszonyaira és kialakulásának mechanizmusára
Angol cím Influence of carbon and alloying elements on orientation relationships and formation mechanism of lath martensite
magyar kulcsszavak léces martenzit, EBSD
angol kulcsszavak lath martensite, EBSD
megadott besorolás
Anyagtudomány és Technológia (gépészet-kohászat) (Élettelen Természettudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Nanotechnológia (Anyagtechnológiák)
zsűri Gépész-, Építő-, Építész- és Közlekedésmérnöki
Kutatóhely Anyagtudomány és Technológia Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
projekt kezdete 2011-09-01
projekt vége 2015-08-31
aktuális összeg (MFt) 22.335
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Kutatómunkám során tanulmányoznám egy-egy jellemző karbid-, ferrit- és ausztenitképző ötvöző hatását a léces martenzit orientációs viszonyaira és kialakulásának mechanizmusára. A témában hazánkban a közelmúltig nem indult átfogóbb jellegű kutatómunka, a nemzetközi szakirodalomban pedig az ötvözők szerepéről a léces martenzit kialakulásában viszonylag kevés cikket lehet olvasni.
A léces (angolul: „lath”) martenzit kis karbon- (<~0,5 wt%) és ötvözőtartalmú acélokban keletkezik azok gyors hűtése során. A léces martenzit nevét jellegzetes struktúrájáról kapta, amelyet a következőképpen lehet leírni: az ausztenit krisztalliton belül ún. csomagok (angolul: „packet”) alakulnak ki, amelyek tkp. martenzitlécek ugyanazon habitussíkkal. Minden egyes csomag blokkokból áll, amelyek tkp. lécek (angolul: „lath”) egy csoportja ugyanazon kristálytani orientációval. A martenzit léc pedig végső soron egy martenzit egykristály sok kristálytani defektussal (nagy diszlokációsűrűséggel).
A szerkezeti anyagok szilárdsága és szívóssága erősen függ a mikroszerkezetüktől, vagyis ezen keresztül a léces martenzit morfológiájától (a csomagok és blokkok méreteitől), ezért a téma kutatásának van létalapja. A kutatómunka várt eredményei azok a kapcsolatok, törvényszerűségek lennének, amelyeket a vizsgálandó ötvözők gyakorolnak a mikrotextúra jellemzőire, ezáltal a léces martenzit kialakulásának viszonyaira. Ezek az eredmények alkalmazhatók lennének a vasalapú martenzites szerkezeti anyagok esetén.
angol összefoglaló
During my research project I would study the influence of some typical carbide, ferrite and austenite forming alloying elements on the orientation relationships and formation mechanism of lath martensite. In this research area there had not been any overall similar project until the recent past in Hungary, and the influence of the alloying elements on the forming of lath martensite has been studied poorly in the international literature.
Lath martensite forms in steels with low carbon (<~0,5 wt%) and alloying element content due to quenching. Lath martensite was named after its specific structure what can be written as follows: an austenitic crystallite consists of packets what are martensite laths with the same habit plane. Every single packet consists of blocks what are groups of laths with the same crystallographic orientation. A martensitic lath is a single crystal with numerous crystallographic defects (with high dislocation density).
The strenght and toughness of structural materials mainly depends on their microstructure, so the morphology of lath martensite (size of packets and blocks), therefore the research of this area is very important. The expected results of my research would be those relations, laws by what the effects of studying alloying elements on the main parameters of microtexture, as on the formation relations of lath martensite would be written. Those results would be applied in the ferrous structural materials in practice.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kiváló minőségű EBSD-felvételekhez az előzetesen polírozott felületet 24-30 percig kell 10 keV energiájú Ar-ionokkal bombázni 7°-os beesési szöggel, ami jóval hosszabb, mint más tiszta fémek esetén. A martenzites átalakulás során képződött variánsokat sikerült azonosítani pólusábrák segítségével. Ezek kimutatták, hogy a mintákban az ausztenit és a ferrit közötti kapcsolatot a Kurdjumov-Sachs orientációs kapcsolat írja le. A kiindulási ausztenit krisztallitok mérete 20-200 µm között változik. Az egyes martenzitlécek vastagsága néhány µm. Ezek függetlenek a minták összetételétől. TEM felvételek kimutatták, hogy a martenzitlécek 50-100 nm méretű szubszemcséket tartalmaznak. Ez egyezik az XLPA segítségével meghatározott átlagos krisztallitmérettel (71 nm). Egy szoftvert fejlesztettünk, amely diszlokációsűrűséget számol a szomszédos képpontok közötti 0,5-5° közé eső orientációkülönbségekből. A különböző variánsokban számolt diszlokációsűrűségek között nincs nagy különbség. A diszlokációsűrűség az alkalmazott lépésköz csökkentésével nő. Ez a martenzitlécek szubszemcse-szerkezetével magyarázható, amit a TEM felvételek kimutattak. Mivel ezen szubszemcsék mérete 100 nm alatt van, ezért a legmegbízhatóbb értéket a diszlokációsűrűségre a legkisebb alkalmazott lépésközzel kapjuk. Ez jól megegyezik az XLPA során kapott eredménnyel. Mivel EBSD-vel csak a geometriailag szükséges diszlokációk sűrűségét tudjuk meghatározni, ezért a mintákban a diszlokációk többségét ezek alkotják.
kutatási eredmények (angolul)
For the high quality EBSD pattern the previously polished surface of the samples should be ion milled for 24-30 minutes by a 10 keV Ar-ion beam at 7° angle of incidence, what is much longer than in the case of other pure metals. The variants formed due to martensitic transformation were identified from the pole figures obtained by EBSD. They revealed the Kurdjumov-Sachs orientation relationship between the austenitic and ferritic phases. The size of parent austenite grains varies between 20-200 µm. The thickness of laths was a few µm. TEM revealed that the laths contain subgrains with the size varying between 50-100 nm. It is in agreement with the average crystallite size value (71 nm) determined by XLPA. For the determination of the dislocation density the misorientations in the EBSD images were evaluated. Only the misorientations in the range of 0.5-5° were used in the evaluation. No significant difference was obtained between the average dislocation densities in the different variants. Dislocation density increased with decreasing the step size. It can be explained by the fine subgrain structure in the laths, as revelaed by TEM. Since the subgrain size is under 100 nm, the more reliable dislocation density was obtained with the smallest step size. It is in good agreement with the value determined by XLPA. As EBSD determines only geometrically necessary dislocations (GND), it can be concluded that the majority of dislocations are GNDs in the present lath martensite.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=101028
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tibor Berecz, Péter Jenei, András Csóré, János Lábár, Jenő Gubicza, Péter János Szabó: Determination of dislocation density by electron backscatter diffraction and X-ray line profile analysis in ferrous lath martensite, beadva, elbírálás alatt, 2016
Tibor Berecz, Szilvia Kalácska, Gábor Varga, Zoltán Dankházi, Károly Havancsák: Effect of high energy Ar-ion milling on surface of quenched low-carbon low-alloyed steel, Materials Science Forum (közlésre elfogadva), 2014
T Berecz, A Csóré, P Jenei, J Gubicza, P J Szabó: Determination of dislocation density by electron backscattering diffraction and X-ray line profile analysis in ferrous lath martensite, Proceedings: 18th International Microscopy Congress, 2014
Tibor Berecz, Szilvia Kalácska, Gábor Varga, Zoltán Dankházi, Károly Havancsák: Effect of high energy Ar-ion milling on surface of quenched low-carbon low-alloyed steel, Materials Science Forum, 812: 285-290, 2015
Szabó Péter János, Csóré András, Berecz Tibor, Jenei Péter: Diszlokációsűrűség mérése visszaszórtelektron-diffrakcióval, BÁNYÁSZATI KOHÁSZATI LAPOK-KOHÁSZAT, 147(5-6): 18-20, 2014
T Berecz, A Csóré, P Jenei, J Gubicza, P J Szabó: Determination of dislocation density by electron backscattering diffraction and X-ray line profile analysis in ferrous lath martensite, Proceedings: 18th International Microscopy Congress, 2014




vissza »