Időjárási fluktuációk hatása elegyes erdőállományok fafajainak növekedésére, szénallokációs folyamataira és vízgazdálkodására  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
101552
típus K
Vezető kutató Mészáros Ilona
magyar cím Időjárási fluktuációk hatása elegyes erdőállományok fafajainak növekedésére, szénallokációs folyamataira és vízgazdálkodására
Angol cím Short-term and long-term responses of growth, carbon allocation and water balance of canopy tree species to fluctuation and extremes of climate conditions in mixed deciduous forest stands
magyar kulcsszavak szén allokáció, szén-éhezés, radiális növekedés, nedváramlás, sztóma konduktancia, WUE
angol kulcsszavak carbon allocation, carbon starvation, radial stem growth, sap flow, stomatal conductance
megadott besorolás
Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
zsűri Ökológia és evolúció
Kutatóhely TTK Növénytani Tanszék (Debreceni Egyetem)
résztvevők Adorján Balázs
Csókáné Szabados Ildikó
Fenyvesi András Csaba
Kanalas Péter
Móricz Norbert
Nagy Richárd
Oláh Viktor
projekt kezdete 2012-01-01
projekt vége 2016-12-31
aktuális összeg (MFt) 29.838
FTE (kutatóév egyenérték) 8.88
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
I. A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek, számára

A klímaváltozásnak az erdők állapotát és jövőbeni fenntarthatóságát érintő hatásait világszerte megkülönböztetett figyelem kíséri. A bioklimatikus modellek előrejelzései szerint a klímaváltozás hatására a mérsékelt övi lombhullató erdőzónák határaiban viszonylag gyors eltolódások következnek be. A jövőbeni változásokra való felkészülés megkívánja, hogy a megfelelő tudományos ismeretekkel rendelkezzünk a fafajok klíma-érzékenységéről és toleranciájuk küszöbértékeiről. Az éghajlatváltozás és az időjárási szélsőségek – az aszályok és hőhullámok, gyakoriságának a növekedése - a zonális erdőket különösen határhelyzeti termőhelyeken érinti súlyosan, ahol már jelenleg is jelentős mértékű a fák vitalitásának a gyengülése és mortalitása.
A tervezett projekt keretében arra keressük a választ, hogy a hazai dombvidéki tölgyeseink és domináns fajaik – kocsánytalan tölgy és csertölgy - állapotában milyen mértékű változások várhatóak a klimatikus változás és időjárási extrémitások hatására. Fő célkitűzésünk annak a feltárása, hogy a fafajok a szárazsággal szemben milyen mértékű toleranciával rendelkeznek az erdőtípus elterjedési területének peremén, az erdő és erdősztyep zóna határán.
A vizsgált erdőállomány egy hosszú-távú ökológiai kutatási terület (LTER) és tagja az európai LTER-Europe ökológiai hálózatnak. A négy évre tervezett kutatási program ökofiziológiai megközelítésben vizsgálja a két fafaj időjárási fluktuációkkal szembeni faj-specifikus válaszreakcióit. Az erdőállományban „kampány-szerű” ökofiziológiai méréseket és folyamatos in situ monitorozást végzünk a kocsánytalan tölgy és a csertölgy fiziológiai állapotában az időjárási fluktuációk és extrémitások hatására bekövetkező változások felderítésére. A kutatás kiterjed a fák radiális növekedésének, nedváramlásának, levél gázcseréjének, és szerves anyag allokációs folyamatainak vizsgálatára. A kontrasztos időjárású években, valamint a száraz-csapadékos periódusokban végzett vizsgálatok eredményeit használjuk fel a fafajok klíma- és aszály-érzékenységének a becslésére.

II. Megválaszolandó kérdések

A kutatási program fő kérdései 1) Hogyan reagálnak a fafajok, ha a klímaváltozás következtében a termőhely ökológiai feltételei számukra az optimálistól kedvezőtlenebbé válnak (pl. klimatikusan veszélyeztetett határtermőhelyeken) ? 2) Képesek-e alkalmazkodni a fiziológiai folyamatok szintjén a megváltozott feltételekhez ? 3) Milyenek az alkalmazkodási képességük határai ?

A következő hipotéziseket teszteljük:

i)Az időjárási szélsőségek jelentősen befolyásolják a vizsgált fajok fiziológiai folyamatait az alacsony tszf. száraz határtermőhelyeken.
ii)Az időjárási szélsőséggel szembeni fiziológiai érzékenység fajtól, genotipustól és a stressz időtartamától függő,
iii)Sérülékeny termőhelyen a két fafaj szárazság toleranciájában és a fiziológiai határértékekben megnyilvánuló kis eltérés is jelentős hatással lehet a kompetícióra és a erdőállomány fajösszetételére.
iv) A tartós aszály fellépte a két fafaj szerves anyag allokációs folyamatait eltérően befolyásolja, és ez különböző mértékű „szénéhezést” okozhat, ami miatt a kocsánytalan tölgy esetében a vizsgált erdőállományban kisebb éves növekedés várható.

III. A kutatás jelentősége

A kutatás újdonságát az adja hogy két fontos hazai állományalkotó fafaj időjárási fluktuációkra adott fiziológiai válaszait peremhelyzetben, vagyis erdő és erdősztyep zóna határán elhelyezkedő erdőállományban vizsgálja. A kutatások többsége a két faj elterjedési területére koncentrál, viszont kevés ismeretünk van a peremhelyzeti termőhelyeken az időjárási fluktuációk hatására megnyilvánuló élettani változásairól.
Figyelembevéve a klímaváltozás gyorsaságát, a határtermőhelyeken várható hatások már a közeli jövőben nagy kihívást jelentenek az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára. E termőhelyeken a fák aszállyal és időjárási fluktuációkkal szembeni fiziológiai toleranciahatárára irányuló vizsgálatok során az erdészeti szaporító anyagok alkalmazásához jól felhasznosítható eredményeket remélhetünk.
A kutatásunk eredményeket szolgáltat ahhoz, hogy a klímaváltozás során az erdei ökoszisztémák működési folyamataira vonatkozóan megbízható becsléseket tehessünk. A munka során törekszünk egy ökofiziológiai adatbázis létrehozására, ami, amennyiben erre igény lesz, felhasználható a jelenlegi klíma-vegetáció modellek fejlesztéséhez. Az LTER-Europe hálózat ehhez tökéletesen biztosítja a lehetőségeket.

Összefoglaló laikusok számára
Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi fórum és publikáció hívta fel a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás hatására a Föld egyes régióinak erdőtakarójában súlyos kedvezőtlen változásokat várhatóak. A 2011-es évet az ENSZ Közgyűlése az „Erdők évének” nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az erdők megőrzésének a fontosságára.
Hazánkban különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a középhegységeink alacsony tengerszint feletti magasságban fekvő tölgyesek, ezekben az erdőállományokban eddig is jelentős fapusztulás lépett fel. A fák egészségi állapotának a leromlásában és pusztulásában meghatározó szerepet játszanak az időjárási szélsőségek, az ismétlődő aszályok és hőhullámok hatására az élettani folyamatokban fellépő zavarok. Annak ellenére, hogy klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak a veszélyét felismertük, nem rendelkezünk kellő tudományos ismerettel a hazai fafajok klímával szembeni tűrőképességéről és az azt meghatározó élettani folyamatokról. A tervezett kutatás során arra keressük a választ, hogy a hazai erdőtakaró két fontos tölgy fajánál – kocsánytalan tölgy és csertölgy - az időjárási fluktuációk és szélsőségek milyen mértékű élettani változásokat eredményeznek. A cseres-tölgyes állományokban a két faj közül a kocsánytalan tölgy pusztulása jóval nagyobb mértékű, ami alapján feltételezzük, hogy a szárazsággal szembeni toleranciájuk élettani határértékei különböznek. Ez a feltételezett eltérés hosszabb távon, a melegedő és szélsőséges csapadékhozamú klimatikus feltételek mellett a dombvidéki, peremhelyzetű elegyes tölgyesek jövőbeni fajösszetételét tekintve komoly következménnyel járhat.
angol összefoglaló
I.Summary of proposed research for qualified assessors

Owing to climate change the future survival and sustainability of forest ecosystems has become of great concern. Climate change will presumably trigger the shift of distribution range for temperate broad-leaved forests in Europe. Therefore it is crucial to gain adequate knowledge on vulnerability and physiological thresfolds of tree species for adaptation of forestry sector to changes. Climate-zonal forests are more threatened by climatic change and extreme events such as drought and heat waves in margins of their distribution range where weakened vitality and mortality of trees have already observed. The proposed research will focus on assessing the vulnerability of two important forest tree species, sessile oak and turkey oak, to drought in a marginal forest between two biomes, forest and forest-steppe. The forest is an LTER (Long-Term Ecological Research) site and is the member of LTER-Europe network. We aim at investigating species-specific responses to climatic conditions with an ecophysiological approach. Continuous in situ monitoring and episodic ecophysiological measurements are planned for detecting alteration in physiological condition of sessile oak and turkey oak under weather fluctuations and extreme events. We aim to analyze changes in radial growth, sap flow, leaf gas exchange and carbon allocation processes at different time scales. Results of investigations performed in contrasting year and periods with and without rainfall will be used to estimate the vulnerability of tree species to drought.

II. Research questions to be answered

The main questions of proposed research are 1) how trees can respond if ecological conditions will shift from the species optimum (e.g in climate-sensitive marginal sites) due to climate change and 2) whether trees have capability to adjust their physiology to the changed conditions and 3) where the limit of their adaptability is at a given location.

We hypothesize that

i) effects of climatic extremes will be more enhanced on physiology of studied tree species at low altitude xeric marginal sites compared to those within the distribution range of species,
ii) vulnerability of physiological processes to climatic extremes changes across species and with duration of stress, furthermore it exhibits within-species variability in case of sessile oak,
iii) even small differences in drought tolerance and species-specific physiological thresholds among coexisting tree species - sessile oak and turkey oak at our site - may have significant impact on competitiveness and as a longer-term consequence on species composition of forests in climate-stressed habitat,
iv) prolonged drought might influence differently the carbon allocation processes and thus induce different extents of carbon starvation in the two oak species manifesting in more weakened vitality and reduced annual growth of sessile oak at the study forest stand.

III. Significance of the research

The novelty of project is that thresholds of physiological processes of two important tree species in Hungary will be studied in a marginal sessile oak- turkey oak forest stand between two biomes: forest and forest-steppe. Most analysis on these species is focusing on their physiological performance within their main distribution range and studies at xeric and climate-sensitive edge are more sporadic.
Such marginal sites will be a great challenge for the future silvicultural management and nature conservation and forest stands currently exist there already require special attention due to the weakened vitality of trees. Quantification of physiological thresholds of trees to drought and climatic fluctuations at marginal sites will be useful in reproductive material choice since these populations are more resistant to environmental stresses.
The proposed work hits several missing links of the current understanding of how forest ecosystem will function under changing climate. We aim to gain a data set that can contribute to the improvement of the current climate vegetation models. The LTER-Europe network offers an excellent framework for utilization of data in this respect.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A fák vízforgalmával kapcsolódó levélszintű funkcionális jellegek (vízpotenciál, vízhasznosítási efficiencia) és a nedváramlással kapcsolódó paraméterek alapján a vizsgált termőhelyen a két tölgyfaj közül a Q. petraea izohidrikus viselkedése erősebb, tartós vízhiány felléptekor következetesen magasabb levél vízpotenciállal és kisebb 13C szembeni diszkriminanciával reagál (nagyobb WUEi-re utaló magasabb delta 13C értékek), a nedváramlásának és transzspirációjának a lefelé történő szabályozása korábban és erősebben következik be. Mindkét tölgyfajnál a radiális törzsnövekedést legerősebben befolyásoló tényező a csapadék mennyisége és a hőmérsékletnek csak másodlagos szerepe van. Kedvező csapadékjárású szezonokban a napi növekedési ráta maximuma mindkét fajnál júniusban van. A talaj nedvességtartalmának a fiziológiai szempontból kritikus érték (REW=0,4) alá csökkenése a növekedési ráta csökkenését (2015) vagy a növekedés korai leállását idézte elő (2012), ebből a szempontból a Q. cerris toleránsabbnak bizonyult. A törzs radiális napi kontrakciója (MDS) a REW változásra érzékeny indikátornak bizonyult, a REW 0,2-0,7 tartományban mért értékei a fajok vízforgalom szabályozási stratégiájának a különbségéire utalnak. A csertölgynél megfigyelt alacsonyabb MDS a nagyobb törzsbeli vízraktározó kapacitás következménye, ami fontos szerepet kap az aszályos időszakokban a xilém kavitáció megakadályozásában vagy mérséklésében. A vizsgált termőhelyen, nyáron mindkét fajnál a törzsek hosszan tartó radiális kontrakciója (delta W) szintén a xilém kavitáció veszélyére hívja fel a figyelmet.
kutatási eredmények (angolul)
Multi-seasonal study of leaf functional traits and sap flow parameters related to the tree water budget indicated stronger isohydric character of sessile oak at the studied low altitude forest compared to Turkey oak. It was manifested in higher leaf water potential and intrinsic water use efficiency (WUEi) (higher delta13C), and larger down-regulation of sap flow and transpiration rate of sessile oak during dry periods. Tree ring analysis has pointed to the primary role of rainfall in regulation of long-term stem radial increment of both species while temperature has only a secondary role. With exception of dry years the annual growth rate was significantly higher for Turkey oak. Both species exhibited maximum daily radial growth rate in June in wet growing seasons. However, both species responded to the decrease of soil relative water content (REW0,4) with reduction of growth rate (in 2015) or early cessation of growth ( in 2012), but Turkey oak was more tolerant. Daily maximum radial shrinkage (MDS) of tree stem was a sensitive indicator of REW changes, in range of REW 0,7-0,2 reflected differences in regulation strategy of tree water budget between the two species; Turkey oak showed lower MDS as a result of larger water storing capacity in the trunk that may significantly contribute to the prevention of cavitation of xylem elements in this species during dry periods. The danger of cavitation for the trees at our site has also been warned by the long-lasting radial contraction of trunks (measures as DW) during summer drought.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=101552
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
MAXIME CAILLERET (66), STEVEN JANSEN, ....ILONA MÉSZÁROS, JORDI MARTÍNEZ-VILALTA: A synthesis of radial growth patterns preceding tree mortality., GLOBAL CHANGE BIOLOGY 23:(4) pp. 1675-1690. DOI: 10.1111/gcb.13535, 2016
Viktor Oláh, Balázs Adorján, András Fenyvesi, Anna Hepp, Ilona Mészáros: Effects of soil water availability on trunk daily radial shrinkage dynamics and leaf water potential of two co-occurring oak species, Kiss Ibolya Pincehelyi Zita Éva (szerk.) XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 2016. június 1–4. Beregszász, Ukrajna - Összefoglalók(ISBN 978-963-429-050-6), 2016
Maxime Cailleret, Christof Bigler, Harald Bugmann, J Julio Camarero, Katarina Cufar, Hendrik Davi, Ilona Mészáros, Francesco Minunno, Mikko Peltoniemi, Elisabeth M R Robert, María Laura Suarez, Roberto Tognetti, Jordi Martínez‐Vilalta: Towards a common methodology for developing logistic tree mortality models based on ring‐width data, ECOLOGICAL APPLICATIONS 26:(6) Paper 1841. DOI: 10.1890/15-1402.1, 2016
Balázs Adorján, Viktor Oláh, András Fenyvesi, Anna Hepp, Ilona Mészáros: Use of continously measured dendrometer data for estimation of stem radial growth of oak trees, Kiss Ibolya Pincehelyi Zita Éva (szerk.) XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 2016. június 1–4. Beregszász, Ukrajna - Összefoglalók(ISBN 978-963-429-050-6), 2016
Oláh V, Szőllősi E, Lakatos Á, Kanalas P, Nyitrai B, Mészáros I: Springtime Leaf Development of Mature Sessile Oak Trees as Based on Multi-Seasonal Monitoring Data, Acta Silv. Lign. Hung., 2012
Szőllősi E, Oláh V, Kanalas P, Kis J, Nyitrai B, Mészáros I: Effects of contrasting weather conditions on leaf biochemical and physiological traits of canopy tree species in a mixed oak forest, International Conference Biological Reactions of Forests to Climate Change and Air Pollution. Konferencia helye, ideje: Kaunas, Litvánia, 2012.05.18-2012.05.24. p. 203., 2012
Mészáros I, Kanalas P, Fenyvesi A, Oláh V, Szőllősi E, Kis J, Nyitrai B, Ander I: Időjárási fluktuációk hatása zonális fafajok ökofiziológiai folyamataira, Bartha S, Mázsa K (szerk.) 9. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és Poszterek Összefoglalói. Konferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, 2012.09.05-2012.09.07., 2012
Nyitrai B, Kis J, Kanalas P, Oláh V, Szőllősi E, Mészáros I: Tree ring responses of two co-existing oak species in the large period of forest decline based on analysis of increment cores from survived trees, In: Tree Rings in Archaeology, Climatology and Ecology 2012, TRACE Conference 2012.. Konferencia helye, ideje: Potsdam, Németország, 2012.05.09-2012.05.12. p. 106., 2012
Nyitrai B, Kis J, Kanalas P, Oláh V, Szőllősi E, Mészáros I: Éghajlati fluktuációk hatása cseres-tölgyes fafajainak az évgyűrűszélességére., In: Bartha S, Mázsa K (szerk.) 9. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és Poszterek Összefoglalói. Konferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, 2012.09.05-2012.09, 2012
Mészáros I, Kanalas P, Fenyvesi A, Kis J, Ander I, Futó I, Oláh V, Szőllősi E, Lakatos Á, Tóth Gy D, Demeter Z: Időjárási fluktuációk hatása zonális fafajok ökofiziológiai folyamataira., VII. Erdő és Klíma Konferencia. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2012.08.29-2012.08.31., 2012
Szőllősi E, Oláh V, Kanalas P, Kis J, Nyitrai B, Hepp A, Mészáros I: Eltérő időjárási feltételek hatása egy cseres-tölgyes állomány domináns fafajainak levél biokémiai és fiziológiai jellemzőire., VII. Erdő és Klíma Konferencia. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2012.08.29-2012.08.31., 2012
Oláh V, Szőllősi E, Kanalas P, Nyitrai B, Kis J, Lakatos Á, Tóth Gy, Mészáros I: A levélexpanzió tavaszi lezajlása idős kocsánytalan tölgyfák (Quercus petraea [Matt.] Liebl.) többéves levélmorfológiai és klorofill fluoreszcencia adatsorai alapján, VII. Erdő és Klíma Konferencia. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2012.08.29-2012.08.31., 2012
Nyitrai B, Kis J, Kanalas P, Oláh V, Szőllősi E, Mészáros I: Relationship between tree ring changes of two co-existing oak species and climate from North Hungarian Central Range., In: International Conference Biological Reactions of Forests to Climate Change and Air Pollution,. Konferencia helye, ideje: Kaunas, Litvánia, 2012.05.18-2012.05.24. p., 2012
Kanalas P, Fenyvesi A, Oláh V, Szőllősi E, Ander I, Mészáros I: A csertölgy és a kocsánytalan tölgy vízforgalmi jellemzőinek vizsgálata a síkfőkúti kutatási terület erdőállományában, In: VII. Erdő és Klíma Konferencia. Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2012.08.29-2012.08.31., 2012
Demeter Z, Kanalas P, Máthé C, Cseke K, Szőllősi E, M-Hamvas M, Jámbrik K, Kiss Z, Mészáros I: Osmotic stress responses of individual white oak (Quercus section, Quercus subgenus) genotypes cultured in vitro, JOURNAL OF PLANT PHYSIOLOGY 171: pp. 16-24. (2014), 2014
Mészáros I, Kanalas P, Nyitrai B, Oláh V, Szőllősi E, Fenyvesi A: Multi-seasonal study of sap flow and stem shrinkage pattern in two co-existing oak species in a forest site vulnerable to climate change, Steppe K (ed.): 9th International Workshop on Sap Flow. 4-7 June 2013, Ghent, Belgium., 2013
Mészáros I, Nyitrai B, Kanalas P, Kis J, Fenyvesi A, Oláh V, Demeter Z, Szőllősi E: Leaf Water Relations, Sap Flow Density and Stem Radial Changes in Two Co-Existing Oak Species, WOHLGEMUTH T, PRIEWASSER K (ed.)ClimTree 2013 International Conference on Climate Change and Tree Responses in Central European Forests, 1 to 5 Sept 2013. Zürich, 2013
Mészáros I, Kanalas P, Nyitrai B, Kis J, Fenyvesi A, Oláh V, Demeter Z, Szőllősi E: Changes in stem radial growth increment and water status in two co-occurring oak species in relation to climatic variables in contrasting growing seasons, Arena C, Battipaglia G, Cherubini P, De Micco V, Sass-Klaassen U (eds.) Proc of INT.SYMP. ON WOOD STRUCTURE IN PLANT BIOLOGY AND ECOLOGY, 17-20/04/2013 Naples, 2013
Nyitrai B: Tree Ring Width, Earlywood and Latewood Analysis of 100-Year-Long Oak Chronologies at Síkfőkút LTER Site, Hungary, WOHLGEMUTH T, PRIEWASSER K (szerk.) ClimTree 2013 International Conference on Climate Change and Tree Responses in Central European Forests, 1-5 Sept 2013 Zürich., 2013
Mészáros I, Fenyvesi A, Nyitrai B, Kanalas B, Kis J, Oláh V, Szőllősi E, Lakatos Á, Demeter Z: Physiological responses of zonal forest tree species in contrasting growing seasons, In: Zimmermann Z, Szabó G (eds.) VIII. Carpathian Basin Biological Symposium - I. Sustainable dvelopment in the Carpathian Basin. 10-23/11/2013 Budapest, 2013
Balázs Nyitrai, József Kis, Péter Kanalas, Viktor Oláh, Ágnes Lakatos, Ilona Mészáros: Responses of tree-ring width to climate and forest decline in a low altitude mixed oak forest site in Hungary, Forestry (submitted:ID 2014-013), 2014
Ilona Mészáros, Balázs Nyitrai, József Kis, Péter Kanalas, Viktor Oláh, Ágnes Lakatos: Growth responses of two co-occuring oak species to climate in a low altitude forest stand affected by forest decline, Annals of Forest Science, 2015
Oláh V; Nyitrai B; Kanalas P; Szőllősi E; Lakatos Á; Fenyvesi A; Mészáros I: Changes of leaf traits in the canopy of mature sessile oak trees after defoliation by caterpillars, In: Györgyey J (szerk.) 11th Congress of the Hungarian Society of Plant Biology: Book of Abstracts. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2014.09.27-2014.09, 2014
Nyitrai B; Kanalas P; Oláh V; Nagy R; Kis J; Fenyvesi A; Mészáros I: Study of diurnal and seasonal dynamics of stem radial changes in oak species, In: Györgyey J (szerk.) 11th Congress of the Hungarian Society of Plant Biology: Book of Abstracts. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2014.09.27-2014.09, 2014
Mészáros I;Oláh V; Kanalas P; Nyitrai P; Nagy R; Lakatos Á; Demeter Z; Fenyvesi A: Role of water budget traits and strategies in climate tolerance of zonal oak species, In: Györgyey J (szerk.) 11th Congress of the Hungarian Society of Plant Biology: Book of Abstracts. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 2014.09.27-2014.09, 2014
Ilona Mészáros, Balázs Nyitrai, József Kis, Péter Kanalas, Viktor Oláh, Ágnes Lakatos: Growth responses of two co-occuring oak species to climate in a low altitude forest stand affected by forest decline, Annals of Forest Science (under revision), 2015
Cailleret M, Bigler Ch, Bugmann H, Camarero JJ, Cufar K, Davi H, Mészáros I, Minunno F, Peltoniemi M, Robert EMR, Suarez M-L, Tognetti R, Martínez-Vilalta J: Towards a common methodology for developing logistic tree mortality models based on ring-width data, Ecological Applications, 2016
Balázs Nyitrai, József Kis, Péter Kanalas, Viktor Oláh, Ágnes Lakatos, Ilona Mészáros: Growth responses of two co-occuring oak species to climate in a low altitude forest stand affected by forest decline, Annals of Forest Science (under revision), 2017




 

Projekt eseményei

  
2015-02-20 11:57:43
Résztvevők változása
2013-03-14 13:39:07
Résztvevők változása



vissza »