A szöveggenetika  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
102813
típus PUB-K
Vezető kutató Tóth Réka
magyar cím A szöveggenetika
Angol cím Genetic criticism
magyar kulcsszavak szöveggenetika, textológia, irodalomtudomány
angol kulcsszavak genetic criticism, textology, literary sciences
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Filológia
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Debreceni Egyetemi Kiadó (Debreceni Egyetem)
projekt kezdete 2012-01-01
projekt vége 2012-12-31
aktuális összeg (MFt) 0.176
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A szöveggenetika



A pályázat egy korábbi, már lezárult OTKA-kutatás (F33746) keretében készült monográfia (A szöveggenetika elmélete és gyakorlata) kiadására irányul. A könyv hiánypótló: magyarul eddig még nem jelent meg ilyen terjedelmű kritikai áttekintés a témáról. Kiadására a Debreceni Egyetemi Kiadó vállalkozott.

A monográfia azt a Franciaországban már több mint két évtizede létező, mára már intézményesült kritikai irányzatot mutatja be, amely elsőként tette önállóan − tehát nem a végleges szöveghez viszonyított létében, mint a szövegkritika − tudományos kutatás tárgyává a modern kéziratokat. A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi a maga sajátos eszközeivel, a kéziratok számára nem a szövegkiadó döntéseit igazoló és a lehető leghitelesebb szöveg helyreállítására módot adó, hanem a szöveg keletkezéséről valló dokumentumok.
Ezért beszélhetünk szöveggenetikai fordulatról. A könyv első fele ezt a fordulatot kíséri végig, több szempontból mutatja be az egyes lépéseket-szakaszokat egészen napjainkig (a már létező szövegtudományokhoz való viszony, a strukturalista elmélet hozadéka). Számba veszi a szöveggenetikai megközelítés létrejöttének történeti-elméleti feltételeit, a modern kézirat és a modern szerző megszületését, és az ezeket a változásokat lehetővé tevő technikai-gazdasági feltételeket (papír, nyomtatás elterjedése). Bemutatja a szövegkiadást forradalmasító genetikus kiadásokat, egybeveti a német és angolszász szövegkiadói műhelyekben tapasztalt hasonló törekvésekkel, végiggondolja a hátterükben felsejlő elméleti következtetéseket.
A könyv megközelítésmódját kétségkívül − így utólag egyre nyilvánvalóbban − a szöveggenetika inspirálja, annyiban legalábbis, hogy létrejöttének-alakulásának folyamatát elemezve veszi számba eredményeit, következtetéseit és következményeit, tárgyalja a (jórészt elméleti) problémákat, keresi és jelöli ki a helyét a posztstrukturalista-posztmodern irodalomtudományban. Az egybevetések és elkülönítések során pontosítódnak olyan részben új, részben megújított fogalmak, mint a genetikus textológia, a genetikus kiadás és a genetikus szöveg, az előszöveg, illetve a szöveg genetikus megközelítésben és megfogalmazásban.
A könyv második része a szöveggenetika gyakorlatát, azaz a genetikus szövegvizsgálatot és a genetikus szövegelemzést mutatja be részletesen, konkrét példákkal, átírásokkal (Pilinszky-kéziratok) illusztrálva, hogy elolvasása-áttanulmányozása után bárki, aki erre kedvet és elszántságot érez, a megfelelő ismeretekkel felvértezve vághasson neki a kéziratok olvasásának-kiadásának.



Tóth Réka
angol összefoglaló
A szöveggenetika



A pályázat egy korábbi, már lezárult OTKA-kutatás (F33746) keretében készült monográfia (A szöveggenetika elmélete és gyakorlata) kiadására irányul. A könyv hiánypótló: magyarul eddig még nem jelent meg ilyen terjedelmű kritikai áttekintés a témáról. Kiadására a Debreceni Egyetemi Kiadó vállalkozott.

A monográfia azt a Franciaországban már több mint két évtizede létező, mára már intézményesült kritikai irányzatot mutatja be, amely elsőként tette önállóan − tehát nem a végleges szöveghez viszonyított létében, mint a szövegkritika − tudományos kutatás tárgyává a modern kéziratokat. A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi a maga sajátos eszközeivel, a kéziratok számára nem a szövegkiadó döntéseit igazoló és a lehető leghitelesebb szöveg helyreállítására módot adó, hanem a szöveg keletkezéséről valló dokumentumok.
Ezért beszélhetünk szöveggenetikai fordulatról. A könyv első fele ezt a fordulatot kíséri végig, több szempontból mutatja be az egyes lépéseket-szakaszokat egészen napjainkig (a már létező szövegtudományokhoz való viszony, a strukturalista elmélet hozadéka). Számba veszi a szöveggenetikai megközelítés létrejöttének történeti-elméleti feltételeit, a modern kézirat és a modern szerző megszületését, és az ezeket a változásokat lehetővé tevő technikai-gazdasági feltételeket (papír, nyomtatás elterjedése). Bemutatja a szövegkiadást forradalmasító genetikus kiadásokat, egybeveti a német és angolszász szövegkiadói műhelyekben tapasztalt hasonló törekvésekkel, végiggondolja a hátterükben felsejlő elméleti következtetéseket.
A könyv megközelítésmódját kétségkívül − így utólag egyre nyilvánvalóbban − a szöveggenetika inspirálja, annyiban legalábbis, hogy létrejöttének-alakulásának folyamatát elemezve veszi számba eredményeit, következtetéseit és következményeit, tárgyalja a (jórészt elméleti) problémákat, keresi és jelöli ki a helyét a posztstrukturalista-posztmodern irodalomtudományban. Az egybevetések és elkülönítések során pontosítódnak olyan részben új, részben megújított fogalmak, mint a genetikus textológia, a genetikus kiadás és a genetikus szöveg, az előszöveg, illetve a szöveg genetikus megközelítésben és megfogalmazásban.
A könyv második része a szöveggenetika gyakorlatát, azaz a genetikus szövegvizsgálatot és a genetikus szövegelemzést mutatja be részletesen, konkrét példákkal, átírásokkal (Pilinszky-kéziratok) illusztrálva, hogy elolvasása-áttanulmányozása után bárki, aki erre kedvet és elszántságot érez, a megfelelő ismeretekkel felvértezve vághasson neki a kéziratok olvasásának-kiadásának.



Tóth Réka





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az OTKA PUB-K pályázata által támogatott, A szöveggenetika elmélete és gyakorlata című monográfiát a Debreceni Egyetemi Kiadó jelenteti meg a Csokonai Universitas Könyvtár sorozatában 2013 február folyamán, 100 példányban. A törvény által előírt köteles példányokon kívül az OTKA-szerződésben rögzített intézmények (az MTA Könyvtára, az MTA Irodalomtudományi Intézetének Könyvtára, az ELTE, a Debreceni, a Pécsi és a Miskolci Tudományegyetem Könyvtára kap belőle. A könyv borítóját, belső címoldalát és tartalomjegyzékét csatolom a beszámolóhoz.
kutatási eredmények (angolul)
Project supported by the OTKA-PUB grant. The monograph Theory and Practice of Genetic Criticism will be published by the Debrecen University Press in the series Csokonai Universitas, by February 2013, in 100 copies. Apart from the obligatory copies, the institutions named by the OTKA-contract (Library of the Hungarian Academy of Sciences, Library of the Institute for Literary Studies of Hungarian Academy of Sciences, Libraries of the Eötvös Loránd University, Debrecen, Pécs and Miskolc University) will obtain copies. Please find the cover, the interior title page and the table of contents attached to the report.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=102813
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tóth Réka: A szöveggenetika elmélete és gyakorlata, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013




vissza »