társadalmi tőke, városfejlesztés, szociális városrehabilitáció, társadalmi kirekesztődés, projekt osztály
angol kulcsszavak
social capital, urban development, social urban rehabilitation, social exclusion, project class
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Ortelius tudományág: Szociológia
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
Ortelius tudományág: Fejlesztéspolitika
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
projekt kezdete
2012-09-01
projekt vége
2017-08-31
aktuális összeg (MFt)
4.440
FTE (kutatóév egyenérték)
3.50
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás legfőbb célkitűzése a társadalmi tőke és a városfejlesztés összefüggéseinek tanulmányozása. A különböző társadalmi csoportok közötti eltérések a társadalmi tőke vonatkozásában nagyon eltérő kiinduló feltételeket jelentenek a városfejlesztési beavatkozások számára, és egyben meghatározzák a mozgósítható társadalmi erőforrások különböző készleteit is. Hasonlóképpen, a városfejlesztési politikák különböző módon hatnak az egyes társadalmi csoportok társadalmi tőkéjére. Empirikus kutatásunk felméri, hogy ezek a folyamatok miként zajlanak le Pécs helyi társadalmának különböző csoportjai vonatkozásában. Három társadalmi csoport áll a kutatás fókuszában: a szegregátumok népessége, a helyi szakértői csoportok és a helyi projekt osztály. Társadalmi profiljukat a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok alapján rajzoljuk meg.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás legfőbb kérdése a társadalmi tőke három típusával (megkötő, összekötő és összekapcsoló) áll összefüggésben: hogy változnak ezek a különböző társadalmi csoportok várostervezési és városfejlesztési folyamatokban való részvételével összefüggésben? A vizsgálat empirikus terepe Pécs városi társadalma, konkrétan annak három társadalmi csoportja: a szegregátumok népessége, a helyi szakértői csoportok és a helyi projekt osztály. Hipotézisünk szerint ugyan a részvételi városfejlesztés általánosságban hozzájárul a helyi társadalmi csoportok társadalmi tőkéjének megerősítéséhez, azonban ez nagyon különböző módokon valósul meg: a társadalmi kirekesztődésben érintett csoportoknak is javára válik a részvétel, hiszen összekötő és összekapcsoló társadalmi tőkéjük erősödik, azonban az eleve nagyobb társadalmi tőkét felhalmozó csoportoknak sokkal nagyobb előnye származik összekötő és összekapcsoló társadalmi tőkéjük tekintetében a részvételi városfejlesztés keretében.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás megnyitja a lehetőségét annak, hogy a társadalmi tőkét, mint dinamikus jelenséget vizsgáljuk, szemben a mainstream társadalmi tőke vizsgálatok statikus szemléletmódjával. Hozzájárulásunk ráerősít arra a vonulatra a társadalmi tőke kutatásában, amely mind elméletileg, mind empirikusan komplex megközelítésmódot érvényesít és megkülönbözteti a a társadalmi tőke három típusát, a megkötőt, az összekötőt és az összekapcsoló társadalmi tőkét. Kutatási eredményeinket közvetlenül le lehet fordítani a városfejlesztés gyakorlati világának nyelvére három területen: a kiinduló társadalmi helyzet vonatkozásában; abban a tekintetben, hogy a társadalmi tőkét mint helyi társadalmi erőforrást fogják fel; és végül olyan módon, hogy érzékenyek legyenek a városfejlesztés társadalmi tőkére gyakorolt hatására.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Egy olyan időszakban, mikor az anyagi erőforrások rendkívül szűkösek, a kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalmi tőke nélkülözhetetlen erőforrás, különösen a helyi szinten és hogy a városfejlesztés ki tudja használni ezt a társadalmi erőforrást, amennyiben a várostervezési és városfejlesztési módszere érzékeny arra a potenciálra, amit a helyi társadalom társadalmi tőkéje jelent. A kutatási projekt megmutatja, hogy a szokásosan alkalmazott partnerségi megoldások nem elégségesek, a részvételi városfejlesztés újszerű modelljére van szükség. Vizsgálatunk megkísérli bemutatni, hogy amikor a városfejlesztés mint társadalmi gyakorlat sikeresnek bizonyul a helyi társadalmi tőke megerősítésében, akkor egyben jelentősebb erőforrásokra is számíthat a várospolitikák és azok kivitelezésének későbbi fázisaiban, kialakítva ezzel egyfajta önerősítő folyamatot.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The chief purpose of the proposed research is to study the relationship between social capital and urban development. Differences in social capital assets among various social groups present different outgoing circumstances for urban development as well as a varied set of resources that can be mobilized in the course of urban planning and urban development programs. Likewise, urban development policies influence social capital among the various social groups in very different ways. The empirical research assesses how these process play themselves out among the various social groups of the local society of Pécs. Three social groups stand in the focus of our research: the populations of segregated neighborhoods, local professionals and the local project class. Their social profile will be established on the basis of census data from 2001 and 2011.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The chief question the proposed research attempts to answer concerns the three types of social capital, bonding, bridging and linking: how does each change in connection with the participation of various social groups in the processes of urban planning and urban development. The empirical context of the study is the urban society of Pécs, in particular three of its social groups: the populations of segregated neighborhoods, local professionals and the local project class. The hypothesis is that while participatory urban development in general contributes to the reinforcement of social capital among local social social groups, this happens in very different ways: socially excluded groups too benefit in that their bridging and linking social capital is increased but groups with higher levels of social capital to start with (such as local professionals) benefit to a much greater extent in terms of their bridging and linking social capital in the course of participatory urban development.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The research opens up the perspective of studying social capital as a dynamic social phenomenon, as opposed to the static approach that characterizes mainstream social capital research. Our contribution reinforces the line of research in social capital that applies a complex approach both theoretically and empirically and differentiates among the three types of social capital, bonding, bridging and linking. Our research results can be directly translated into the practical world of urban development in three areas: in the assessment of the outgoing social circumstances, in accounting for social capital as local social resource, and in terms of the effects urban development has on the stock of local social capital.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. During a time when material resources are scarce, the proposed research calls attention to the fact that social capital is a vital resource, especially locally, and that urban development can utilize this social resource in case the policy approach of urban planning and development is sensitive to the potential posed by the social capital of the local society. The research project will show that commonly applied partnership constructs are not enough and novel participatory models of urban development policy are called for. Our analysis attempts to show that when the social practice of urban development is successful in reinforcing local social capital, it can in turn rely on greater resources in future stages of urban policy formation and implementation, creating thereby a self-reinforcing process.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a projektesített redisztribúció korszakának részvételi városfejlesztési folyamatai építenek a kedvezményezettek meglévő vagy kiépülő összekötő társadalmi tőkéjére, ugyanakkor a „civil” dimenzió mellett legalább akkora jelentősége van annak, hogy a közszféra érdekeltséggel bíró szereplői is integrálódjanak a helyi fejlesztési koalícióba, amelynek a stakeholderek részéről kielégítőnek tartott működése az összekapcsoló társadalmi tőke erősítését eredményezi. A közszféra szereplőinek bekapcsolódása feltételezi a kormányzati, adminisztratív és szolgáltatási szerepeket betöltők fiduciárius felelősségének és együttműködési képességének megerősítését a városi kormányzatok esetében is. A részvétel ugyanakkor kétélű fegyver: amennyiben a helyi fejlesztési koalíció nem jól működik, akkor a részvételre tett kísérletek kifejezetten romboló hatásúak is lehetnek, mert leépítik a helyi intézményi bizalmat, erodálják a városi összekapcsoló társadalmi tőkét, csalódottsághoz, kiábránduláshoz, esetleg a helyi közélettől való elforduláshoz vezetnek. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a részvétel eredményessége szempontjából kulcsszerepe van a részvétel folyamatára szánt kellő mennyiségű időnek, a folyamatot szervező szakemberek módszereinek, jártasságának, társadalmi beágyazottságának, valamint annak a kulcstényezőnek, hogy a helyi projektosztály szervezetileg is érintett (érdekelt és felelős) legyen az érdemi eredményekre lehetőséget adó részvételi városfejlesztési folyamatokban.
kutatási eredmények (angolul)
Our research results show that participative urban development processes in the epoch of projectified redistribution mobilise beneficiaries ’ bridging social capital but beside this „civil” dimension, it is equally important that public sector stakeholders too are integrated into local development coalitions which produce linking social capital as they operate. The involvement of the public sector presupposes that government, administrative and public services actors reinforce their fiduciary responsibility and cooperative ability also in the case of urban governments. Participation, though, can cut both ways: in case the local development coalition does not function well, participation can become destructive as it erodes local institutional trust, deplets urban linking social capital and can cause disillusionment and a turning away from local public affairs. Our results show that the success of participation depends on a due amount of time dedicated to participation, the methods and local embeddedness of professionals organising participation, and the stake the local project class has in participative urban development processes.
Füzér Katalin: The project class: making and breaking social capital in urban and rural development, SZOCIÁLIS SZEMLE 6:(1-2) pp. 28-34., 2013
Katalin Füzér: Probing participatory urban development, In Bill Chambers (ed.) Culture and Growth (UNEEC Forum 7.). Sibiu: UNECC., 2015
Katalin Füzér: Probing Participatory Urban Development: ECoC and Urban Strategies in Post-millennial Pécs, In: BRITTA LUNDGREN, OVIDIU MATIU (szerk.) Culture and Growth: Magical Companions or Mutually Exclusive Counterparts?. (UNEECC FORUM; 7. ) Sibiu: Lucian Blaga University, 2015
Katalin Füzér: The Social Theory of Trust and the Sociological Theory of Social Capital, BELVEDERE MERIDIONALE (2016) 28:(1) pp. 132-139, 2016
Füzér Katalin: A bizalom társadalomelmélete és a társadalmi tőke szociológiaelmélete, SZÁZADVÉG (2015) 78:(4) pp. 5-16, 2015
Füzér Katalin: A projektesített város: részvételi városfejlesztés az ezredfordulós Pécsett, Pécs: Publikon Kiadó, 2017
Füzér Katalin: The projectified city of post-millennial Pécs: urban strategies, development projects and partnerships on Europe's periphery, Re-Imagining the City: Municipality and Urbanity Today from a Sociological Perspective. Eds. M. Smagacz-Poziemska, K. Frysztacki , A. Bukowski. Krakow: Jagellonian UP., 2017
